Zöld Hang - minden, ami környezetvédelem

Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, későbbharcolnak ellened, majd győzöl – mondta Nicholas Klein szakszervezeti vezető 1918-ban, bár e mondást sokan tévesen Mahatma Gandhinak tulajdonítják. Sok harcával így van Szabó Tímea is, akivel a 16 éves parlamenti munkájáról beszélgettünk. Szabó Tímea 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, aki együtt politizált, és egy ciklusban képviselő társa is volt az elsősorban szociális és emberi jogi témákban aktív képviselőasszonnyal. A beszélgetés főbb témái: Maga a választási törvény a csalás. Mit hozhat a Tisza kormányzás? Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül? Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának? Elbábozott demokrácia. Kövér László hungarikum giga büntetései a parlamenti …

Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, későbbharcolnak ellened, majd győzöl – mondta Nicholas Klein szakszervezeti vezető 1918-ban, bár e mondást sokan tévesen Mahatma Gandhinak tulajdonítják. Sok harcával így van Szabó Tímea is, akivel a 16 éves parlamenti munkájáról beszélgettünk. Szabó Tímea 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, aki együtt politizált, és egy ciklusban képviselő társa is volt az elsősorban szociális és emberi jogi témákban aktív képviselőasszonnyal. A beszélgetés főbb témái: Maga a választási törvény a csalás. Mit hozhat a Tisza kormányzás? Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül? Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának? Elbábozott demokrácia. Kövér László hungarikum giga büntetései a parlamenti munka miatt. Harc az akkumulátoripari szennyezések ellen. A károsult magzatokkal kapcsolatos új orvosi jelenség a „Göd szindróma”. Az elektromos autózás Nyugat-európai haszonélvezői és amagyar szemétlerakat- az európai zöldek értetlensége. A Fidesznek a zöldterület az semmi, az csak beépítendő. Óbudai harcok: a Hajógyári-sziget megmentése a NER maffiától, az Óbudai Gázgyár talajszennyezésének rehabilitációja. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm,mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó! Újraéledt műanyag építési reklámhálók, aktivitáslépcső és klímaszorongás- többen között ezekről hallhatnak mai összeállításunkban. Az Unicef Magyarország 2026. március 24-én rendezte meg az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót, melynek célja, hogy inspiráló, élményalapú módon teremtsen teret a fiatalok számára a klímaváltozással, fenntarthatósággal és jövőnkkel kapcsolatos közös gondolkodásra. A budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban Szilágyi László járt. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm,mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó! Újraéledt műanyag építési reklámhálók, aktivitáslépcső és klímaszorongás- többen között ezekről hallhatnak mai összeállításunkban. Az Unicef Magyarország 2026. március 24-én rendezte meg az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót, melynek célja, hogy inspiráló, élményalapú módon teremtsen teret a fiatalok számára a klímaváltozással, fenntarthatósággal és jövőnkkel kapcsolatos közös gondolkodásra. A budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban Szilágyi László járt. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgásokés kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele. Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök,környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is.Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni. A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyisközel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gát…

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgásokés kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele. Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök,környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is.Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni. A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyisközel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokbangondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében. Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgytűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civilszervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalomvezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. képviselték. Most ennek rövidített, szerkesztett változatát hallják. A beszélgetést rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkalterjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet. A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében issokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságátnöveli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek. Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a LendületTerjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjén…

A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkalterjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet. A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében issokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságátnöveli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek. Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a LendületTerjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le. Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba. Azökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve. A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberekszámára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuksorán segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a potenciális kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk,felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenésétis. Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal ésgerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. – A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni anövény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szólótörvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kellnyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van. Hol áll ez most? Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő. „Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberekképzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás. Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markánsálláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű balold…

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szólótörvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kellnyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van. Hol áll ez most? Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő. „Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberekképzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás. Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markánsálláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel. Merre tovább hazai és európai zöldpolitika? Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból? Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett? 2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek.Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak? Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok? Mennyire lehet majd zöld Magyarország?

Állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, védettterületek erdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének? Elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozott/foglalkozik SzabóRebeka országgyűlési képviselő, aki két ciklus – azaz 2 X4 év után – már nem indul a választásokon A Párbeszéd frakció tagjával az elsősorban a természetvédelemről, és az állatvédelemről ismert biológus – politikussal a két szerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter beszélgetett. Szabó Rebeka magyar biológus, ökológus és politikus az ELTE Természettudományi Kar biológia szakán ökológia és szisztematika szakirányú képzésben vett részt. 2001-ben szerzett biológusdiplomát. 2002-től az ELTE Biológia Doktori Iskolájának hallgatója lett. Ezt követően az Ökol…

Állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, védettterületek erdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének? Elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozott/foglalkozik SzabóRebeka országgyűlési képviselő, aki két ciklus – azaz 2 X4 év után – már nem indul a választásokon A Párbeszéd frakció tagjával az elsősorban a természetvédelemről, és az állatvédelemről ismert biológus – politikussal a két szerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter beszélgetett. Szabó Rebeka magyar biológus, ökológus és politikus az ELTE Természettudományi Kar biológia szakán ökológia és szisztematika szakirányú képzésben vett részt. 2001-ben szerzett biológusdiplomát. 2002-től az ELTE Biológia Doktori Iskolájának hallgatója lett. Ezt követően az Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben természetvédelmi kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Fő kuta

Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának egyikkulcseleme a túltolt autó és akkumulátoripar. A minimális hazai hozzáadott értékű ázsiai tulajdonosi körű akkumulátoripar 720 milliárd forint állami támogatásban részerült, emellett kb. 1000 milliárdnyi közpénzt fordított akormány az akkugyáras beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. Körülbelül 10 – 12000 új munkahely jött létre, így a számok alapján nagyjából100 millió forintra jön ki egy -egy új álláshely. Az ázsiai multikkal szemben a hazai vállalkozások ennek a harmadából teremtenének új munkahelyet. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás? De nem csak gazdasági problémák vannak a környezetszennyező, és folyamatosan elavuló iparággal. Az elmúlt években több helyszínen derült fény környezetszennyezésekre, a legaktívabbak a debreceni és a gödi civilek. Bár egyértelmű bizonyítékaik voltak, a legfelsőbb politikai vez…

Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának egyikkulcseleme a túltolt autó és akkumulátoripar. A minimális hazai hozzáadott értékű ázsiai tulajdonosi körű akkumulátoripar 720 milliárd forint állami támogatásban részerült, emellett kb. 1000 milliárdnyi közpénzt fordított akormány az akkugyáras beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. Körülbelül 10 – 12000 új munkahely jött létre, így a számok alapján nagyjából100 millió forintra jön ki egy -egy új álláshely. Az ázsiai multikkal szemben a hazai vállalkozások ennek a harmadából teremtenének új munkahelyet. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás? De nem csak gazdasági problémák vannak a környezetszennyező, és folyamatosan elavuló iparággal. Az elmúlt években több helyszínen derült fény környezetszennyezésekre, a legaktívabbak a debreceni és a gödi civilek. Bár egyértelmű bizonyítékaik voltak, a legfelsőbb politikai vezetés és a hatóságok együttműködtek a gyár vezetésével az üzem szennyezéseinek eltusolásában. Mindezf

Az éghajlatváltozás a világ minden országát, ígyMagyarországot is érinti. Egy 2022-es hazai, reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a magyar gyerekek szinte kivétel nélkül szorongást élnek meg, ha a klímaváltozásra gondolnak. Tehetetlennek érzik magukat és úgygondolják, hogy nincs elég tudásuk a témában. Az UNICEF Magyarország 2022-ben a klímaváltozás témáját helyezte fókuszba és életre hívott egy olyan komplex, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs és részvételi programot, amelyben a szakértők, állami és vállalati döntéshozók és a fiatal generációk képviselői közötti párbeszéd ténylegesen megvalósul. A „Klímahősök” program fő célja, hogy a klímaváltozással összefüggésben megjelenő félelemből, tehetetlenségből és szorongásból eredő negatív érzéseket – amely vészesen magas arányban jelenik meg a 13-25 éves magyar fiatalok körében – egy építő jellegű irányba tereljük az oktatás, a s…

Az éghajlatváltozás a világ minden országát, ígyMagyarországot is érinti. Egy 2022-es hazai, reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a magyar gyerekek szinte kivétel nélkül szorongást élnek meg, ha a klímaváltozásra gondolnak. Tehetetlennek érzik magukat és úgygondolják, hogy nincs elég tudásuk a témában. Az UNICEF Magyarország 2022-ben a klímaváltozás témáját helyezte fókuszba és életre hívott egy olyan komplex, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs és részvételi programot, amelyben a szakértők, állami és vállalati döntéshozók és a fiatal generációk képviselői közötti párbeszéd ténylegesen megvalósul. A „Klímahősök” program fő célja, hogy a klímaváltozással összefüggésben megjelenő félelemből, tehetetlenségből és szorongásból eredő negatív érzéseket – amely vészesen magas arányban jelenik meg a 13-25 éves magyar fiatalok körében – egy építő jellegű irányba tereljük az oktatás, a szerepvállalás, a párbeszéd és a felelősségvállalás eszközeivel. Mit tehetnek a fiatalok a klímavált

Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az orbánkormány miatt) sokéves kimaradás után tért vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését. Az elkövetkező években 19,5millió euró kerül kiosztásra pályázati úton közvetlenül a hazai civil szervezeteknek. A program lebonyolítását minden országban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll. Február 11-én teltházas konferencián mutatták be az újraindult Norvég Civil Alap első pályázati felhívását. A következő másfél évben összesen 7 pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyekközül a megnyitóval egyidőben 3 vált elérhetővé: A Civil Alapot és a pályázati felhívásokat bemu…

Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az orbánkormány miatt) sokéves kimaradás után tért vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését. Az elkövetkező években 19,5millió euró kerül kiosztásra pályázati úton közvetlenül a hazai civil szervezeteknek. A program lebonyolítását minden országban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll. Február 11-én teltházas konferencián mutatták be az újraindult Norvég Civil Alap első pályázati felhívását. A következő másfél évben összesen 7 pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyekközül a megnyitóval egyidőben 3 vált elérhetővé: A Civil Alapot és a pályázati felhívásokat bemutatta: - Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója- Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Ma

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és ahaszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés? Többek között ezekről is szó esett a „bőség –gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen. Január 23-24-én a Magyar PermakultúraEgyesület tartotta XI MAPER Konferenciáját, amelyneknéhány résztvevő-előadójával Szilágyi László beszélgetett. Megszólalók: Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, gazdálkodóa vértesacsai Valaha tanyán Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt atyja Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó Palik Ferenc, …

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és ahaszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés? Többek között ezekről is szó esett a „bőség –gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen. Január 23-24-én a Magyar PermakultúraEgyesület tartotta XI MAPER Konferenciáját, amelyneknéhány résztvevő-előadójával Szilágyi László beszélgetett. Megszólalók: Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, gazdálkodóa vértesacsai Valaha tanyán Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt atyja Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet. És hogy ez mekkora hulladékhegy? Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60 000 – 80 0…

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet. És hogy ez mekkora hulladékhegy? Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60 000 – 80 000 tonna textilhulladék keletkezik. Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság-

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk. A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegé…

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk. A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen a környezetvédelemmel kapcsolatos közönségtalálkozónvett

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyenhatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat. Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak. A szerkesztő Sarkadi Péter és Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért?

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyenhatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat. Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak. A szerkesztő Sarkadi Péter és Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért?

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták. „A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzatiképviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudottazokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországn…

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták. „A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzatiképviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudottazokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.” Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Elsődiplo

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb témáink: - Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szembenemberek milliárdjainak érdekeivel - zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves MagyarTudományos Akadémia legyengítése. - mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkábaa mesterséges intelligencia? - akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás. - túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke.Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése. - Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői: Hargitai Miklós újságíró Kiss Miklós zöldhang főszerkesztő Mihalicz Csilla újságíró Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb témáink: - Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szembenemberek milliárdjainak érdekeivel - zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves MagyarTudományos Akadémia legyengítése. - mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkábaa mesterséges intelligencia? - akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás. - túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke.Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése. - Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői: Hargitai Miklós újságíró Kiss Miklós zöldhang főszerkesztő Mihalicz Csilla újságíró Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Az év vége felé egy összegző beszélgetésre ültünk le, hogyhogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb télmáink: az antizöld Tump ámokfutása; amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek; Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; leállt villamos hálózat fejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés; a paksi gigahitel és az igazság napja; visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira; a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban. Két részes sorozatunk első adásának résztvevői: Csillag Gábor újságíró publicista Hargitai Miklós újságíró Szilágyi László a Megújuló Magyarországért Alapítványkuratóriumi elnöke Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Az év vége felé egy összegző beszélgetésre ültünk le, hogyhogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb télmáink: az antizöld Tump ámokfutása; amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek; Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; leállt villamos hálózat fejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés; a paksi gigahitel és az igazság napja; visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira; a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban. Két részes sorozatunk első adásának résztvevői: Csillag Gábor újságíró publicista Hargitai Miklós újságíró Szilágyi László a Megújuló Magyarországért Alapítványkuratóriumi elnöke Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg abudai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkorakihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás? Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai isegyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Ezekről is tartott egy nagyon érdekes előadást aBudapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója Dezsényi Péter. Az e…

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg abudai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkorakihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás? Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai isegyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Ezekről is tartott egy nagyon érdekes előadást aBudapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója Dezsényi Péter. Az előadást rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A 16000 fős Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas Körös összefolyásánál fekszik. A Tisza magyarországi alsó szakaszán Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re –, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért? Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberekmutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilágsokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szegedzöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíten…

A 16000 fős Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas Körös összefolyásánál fekszik. A Tisza magyarországi alsó szakaszán Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re –, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért? Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberekmutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilágsokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szegedzöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége. Budapesttermészetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bem

Elég a világvége-várásból! Igen, ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt? Nem akármilyen eseményt tartottak November 15-én Budapesten, ahol egy teljes napra az ötven évvel későbbi világunkba repültek, ahol már nem jelent súlyos fenyegetést az éghajlatváltozás. Ahol nem pusztítjuk tömegesenélőlénytársainkat. Ahol a gazdasági növekedés helyett az emberhez méltó életre összpontosítunk. Ahol nincsenek ordítóan igazságtalan jövedelmi és vagyoni különbségek. Vágyálom ez csupán, vagy képesek vagyunk a megvalósítására? A Világeleje Ünnep létrejöttét elsősorban Takács-SántaAndrás Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyve inspirálta. Mi történt a Világeleje Ünnepen? A nap első részében tíz kiváló szakember szólt arésztvevőkhöz 2075-ből: elmondták, h…

Elég a világvége-várásból! Igen, ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt? Nem akármilyen eseményt tartottak November 15-én Budapesten, ahol egy teljes napra az ötven évvel későbbi világunkba repültek, ahol már nem jelent súlyos fenyegetést az éghajlatváltozás. Ahol nem pusztítjuk tömegesenélőlénytársainkat. Ahol a gazdasági növekedés helyett az emberhez méltó életre összpontosítunk. Ahol nincsenek ordítóan igazságtalan jövedelmi és vagyoni különbségek. Vágyálom ez csupán, vagy képesek vagyunk a megvalósítására? A Világeleje Ünnep létrejöttét elsősorban Takács-SántaAndrás Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyve inspirálta. Mi történt a Világeleje Ünnepen? A nap első részében tíz kiváló szakember szólt arésztvevőkhöz 2075-ből: elmondták, hogyan tudtunk úrrá lenni a mai civilizációs válságon. Ezt követően jövőalkotóműhelyekre került sor

Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége. Budapesttermészetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke Most egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere Plachi Attila számol be arról, hogy ők a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért. Az el…

Nálatok laknak-e állatok? - Biodiverzitás-barátzöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért. 2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége. Budapesttermészetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke Most egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere Plachi Attila számol be arról, hogy ők a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért. Az előadást rögzítette és szerkesztette Sarkadi Péter.