Vakfolt podcast

Műsorunk termékmegjelenítést tartalmaz! A Vakfolt podcast legújabb, zsánerfilmekkel foglalkozó epizódjában Wes Anderson 2001-es kultfilmjét, a Tenenbaum, a háziátok (The Royal Tenenbaums) című alkotást elemezzük Kránicz Bence, a 24.hu szerzője vendégszereplésével. A jellegzetes vizuális stílusjegyekkel és melankolikus humorral átszőtt szerzői vígjáték egy egykor zsenigyerekekből álló, felnőttkorukra azonban teljesen szétesett, diszfunkcionális család történetét meséli el. A produkció igazi sztárparádét vonultat fel, a főbb szerepekben olyan hollywoodi kiválóságok láthatók, mint az ellentmondásos családfőt alakító Gene Hackman, Anjelica Huston, Ben Stiller, Gwyneth Paltrow és a Wilson fivérek. Az adásban részletesen körüljárjuk, miként jelentett ez a mű vízválasztót a rendező karrierjében, és hogyan szilárdította meg a később védjegyévé vált, szigorúan szimmetrikus, babaház-szerű formanye…

Műsorunk termékmegjelenítést tartalmaz! A Vakfolt podcast legújabb, zsánerfilmekkel foglalkozó epizódjában Wes Anderson 2001-es kultfilmjét, a Tenenbaum, a háziátok (The Royal Tenenbaums) című alkotást elemezzük Kránicz Bence, a 24.hu szerzője vendégszereplésével. A jellegzetes vizuális stílusjegyekkel és melankolikus humorral átszőtt szerzői vígjáték egy egykor zsenigyerekekből álló, felnőttkorukra azonban teljesen szétesett, diszfunkcionális család történetét meséli el. A produkció igazi sztárparádét vonultat fel, a főbb szerepekben olyan hollywoodi kiválóságok láthatók, mint az ellentmondásos családfőt alakító Gene Hackman, Anjelica Huston, Ben Stiller, Gwyneth Paltrow és a Wilson fivérek. Az adásban részletesen körüljárjuk, miként jelentett ez a mű vízválasztót a rendező karrierjében, és hogyan szilárdította meg a később védjegyévé vált, szigorúan szimmetrikus, babaház-szerű formanyelvet. Megvitatjuk a fanyar komédia és a mély családi melodráma egyedi egyensúlyát, különös figyelmet szentelve a toxikus apai tekintély ábrázolásának és Gene Hackman zseniális, bár a forgatáson komoly feszültségeket okozó alakításának. Kitérünk a történet irodalmi és filmes inspirációira, végezetül pedig összehasonlítjuk a film érzelmi mélységét Anderson későbbi, sokszor már túlzottan is a külsőségekre fókuszáló munkáival. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak Emailen is elértek bennünket: ezitt@vakfoltpodcast.hu

Figyelem: az adás videó formájában is megtekinthető a YouTube-on! Az idén márciusban tízéves Vakfolt podcast születésnapját közönség előtt, egy élő adásfelvétellel ünnepeltük meg az Inga kultúrkávéházban. A műsorban az elmúlt tíz év legjobb filmjeit listáztuk, méghozzá egy válogató formájában, ahol a négy résztvevő - Gyöngyögi Lilla (Filmtekercs), Mikó László (CyClo), András és Péter nyolc-nyolc kategóriában választottak maguknak filmeket. Ha egy filmet valaki kiválasztott, akkor más már nem tehette a saját listájára, sőt, senki sem választhatott másik filmet többé ugyanattól a rendezőtől. Az adásban összehozott harminckét filmes mezőnyt ezután egymásnak eresztettük, és a Facebook-csoportunkban, a Vakfolt podcast társalgóban már zajlik a March Madness játékunk, amelyben ebből a válogatottból keressük az elmúlt tíz év legeslegjobb filmjét! Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakf…

Figyelem: az adás videó formájában is megtekinthető a YouTube-on! Az idén márciusban tízéves Vakfolt podcast születésnapját közönség előtt, egy élő adásfelvétellel ünnepeltük meg az Inga kultúrkávéházban. A műsorban az elmúlt tíz év legjobb filmjeit listáztuk, méghozzá egy válogató formájában, ahol a négy résztvevő - Gyöngyögi Lilla (Filmtekercs), Mikó László (CyClo), András és Péter nyolc-nyolc kategóriában választottak maguknak filmeket. Ha egy filmet valaki kiválasztott, akkor más már nem tehette a saját listájára, sőt, senki sem választhatott másik filmet többé ugyanattól a rendezőtől. Az adásban összehozott harminckét filmes mezőnyt ezután egymásnak eresztettük, és a Facebook-csoportunkban, a Vakfolt podcast társalgóban már zajlik a March Madness játékunk, amelyben ebből a válogatottból keressük az elmúlt tíz év legeslegjobb filmjét! Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak Emailen is elértek bennünket: ezitt@vakfoltpodcast.hu

A popkultúra egy igazi kultikus művét néztük meg, ez Joel Schumacher 1987-es vámpírfilmje, az Az elveszett fiúk (The Lost Boys). A történet a kaliforniai Santa Carla városában játszódik, ahol egy újonnan beköltöző testvérpár szembesül a helyi motoros banda sötét titkával. A filmben a korszak népszerű fiatal sztárjai tűnnek fel: a karizmatikus Kiefer Sutherland és Jason Patric mellett itt pecsételődött meg a „két Corey", Corey Haim és Corey Feldman legendás szakmai partnersége is, akik a nyolcvanas-kilencvenes évek tinédzser-ikonjaivá váltak. Hogyan sűrítette magába ez az alkotás a nyolcvanas évek esszenciáját, és miért vált az MTV-generáció egyik legmeghatározóbb kultfilmjévé? Vendégünkkel, Sztepanov Márkóval beszélgetünk a film egyedi vizuális világáról, Joel Schumacher stílusérzékéről, és arról, hogyan hozott új színt a vámpírmítoszba a punk és a rock esztétika ötvözésével. Megvizsgálj…

A popkultúra egy igazi kultikus művét néztük meg, ez Joel Schumacher 1987-es vámpírfilmje, az Az elveszett fiúk (The Lost Boys). A történet a kaliforniai Santa Carla városában játszódik, ahol egy újonnan beköltöző testvérpár szembesül a helyi motoros banda sötét titkával. A filmben a korszak népszerű fiatal sztárjai tűnnek fel: a karizmatikus Kiefer Sutherland és Jason Patric mellett itt pecsételődött meg a „két Corey", Corey Haim és Corey Feldman legendás szakmai partnersége is, akik a nyolcvanas-kilencvenes évek tinédzser-ikonjaivá váltak. Hogyan sűrítette magába ez az alkotás a nyolcvanas évek esszenciáját, és miért vált az MTV-generáció egyik legmeghatározóbb kultfilmjévé? Vendégünkkel, Sztepanov Márkóval beszélgetünk a film egyedi vizuális világáról, Joel Schumacher stílusérzékéről, és arról, hogyan hozott új színt a vámpírmítoszba a punk és a rock esztétika ötvözésével. Megvizsgáljuk a film keletkezésének körülményeit, a „Brat Pack" korszak hatását, és nem feledkezünk meg az olyan emlékezetes pillanatokról sem, mint az olajozott testű szaxofonos jelenete. Emellett szóba kerül a gyerekszínészek sorsa, a film máig tartó popkulturális öröksége. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak Emailen is elértek bennünket: ezitt@vakfoltpodcast.hu

Itt a kilencedik Vakfolt díjátadó. András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2026-ös Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával. Az adás a hétvégén a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban: Férfi mellékszereplő Női mellékszereplő Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Va…

Itt a kilencedik Vakfolt díjátadó. András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2026-ös Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával. Az adás a hétvégén a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban: Férfi mellékszereplő Női mellékszereplő Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak Emailen is elértek bennünket: ezitt@vakfoltpodcast.hu

Michael Mann 1981-es debütáló mozifilmjét, az Az erőszak utcái-t (Thief) elemezzük, amelyben James Caan egy profi kasszafúró bőrébe bújva nyújt felejthetetlen alakítást. A film Chicago éjszakai utcáin, neonfények és eső áztatta aszfalt között játszódik, megteremtve azt a hűvös, precíz vizuális világot, amely Mann egész életművét meghatározza. Megvizsgáljuk a film technikai kivitelezését és a Tangerine Dream lüktető elektronikus zenéjét, amely radikálisan új hangvételt hozott a korszak krimijeibe. Beszélünk Frank karakteréről: hogyan feszül egymásnak a profi bűnöző kódexe és a vágyott, szinte gyermeki családi idill? Mennyire hitelesek a valós bűnözői módszereket bemutató jelenetek, és milyen hatást gyakorolt ez a stílusbravúr a modern popkultúrára? Mann és Caan együttműködése egy olyan világba kalauzol, ahol a szabadság ára a mindent felemésztő pusztítás. Ha tetszett az adásunk, támogass …

Michael Mann 1981-es debütáló mozifilmjét, az Az erőszak utcái-t (Thief) elemezzük, amelyben James Caan egy profi kasszafúró bőrébe bújva nyújt felejthetetlen alakítást. A film Chicago éjszakai utcáin, neonfények és eső áztatta aszfalt között játszódik, megteremtve azt a hűvös, precíz vizuális világot, amely Mann egész életművét meghatározza. Megvizsgáljuk a film technikai kivitelezését és a Tangerine Dream lüktető elektronikus zenéjét, amely radikálisan új hangvételt hozott a korszak krimijeibe. Beszélünk Frank karakteréről: hogyan feszül egymásnak a profi bűnöző kódexe és a vágyott, szinte gyermeki családi idill? Mennyire hitelesek a valós bűnözői módszereket bemutató jelenetek, és milyen hatást gyakorolt ez a stílusbravúr a modern popkultúrára? Mann és Caan együttműködése egy olyan világba kalauzol, ahol a szabadság ára a mindent felemésztő pusztítás. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt

Nagyszerű hírünk van mára, kedves hallgatóink! Március 7. szombaton, 20:30-kor az Inga kávézóban megünnepeljük a Vakfolt 10. születésnapját. A vendégeink Gyöngyösi Lilla és Mikó László (CyClo) lesznek. Az évforduló alkalmából az elmúlt tíz évben megjelent filmekből fogunk válogatni, hogy mind a négyen megpróbáljuk összeállítani a dream teamet a legerősebb remekművekből. A végső szó pedig a tiétek: a jelen lévő hallgatók megszavazhatják, melyikünk válogatottját tartják a győztesnek. Sőt, mi több, a kiválasztott mezőnyvből fog összeállni a Vakfolt podcast társalgó idei March Madness játéka is! A jegyeket az Inga oldalán tudjátok megvásárolni, siessetek, még vannak Early Bird jegyek: [Link 1] Az eseményt a Facebookon tudjátok követni: [Link 2]

Nagyszerű hírünk van mára, kedves hallgatóink! Március 7. szombaton, 20:30-kor az Inga kávézóban megünnepeljük a Vakfolt 10. születésnapját. A vendégeink Gyöngyösi Lilla és Mikó László (CyClo) lesznek. Az évforduló alkalmából az elmúlt tíz évben megjelent filmekből fogunk válogatni, hogy mind a négyen megpróbáljuk összeállítani a dream teamet a legerősebb remekművekből. A végső szó pedig a tiétek: a jelen lévő hallgatók megszavazhatják, melyikünk válogatottját tartják a győztesnek. Sőt, mi több, a kiválasztott mezőnyvből fog összeállni a Vakfolt podcast társalgó idei March Madness játéka is! A jegyeket az Inga oldalán tudjátok megvásárolni, siessetek, még vannak Early Bird jegyek: [Link 1] Az eseményt a Facebookon tudjátok követni: [Link 2]

Kuroszava Kijosi (Kiyoshi Kurosawa) 1997-es mesterművét, a japán horror egyik legmeghatározóbb alkotását, a Gyógymódot (Cure) elemezzük a Vakfolt legújabb adásában. A történet középpontjában egy kiégett nyomozó áll, aki különös gyilkosságsorozat után kutat: az elkövetők látszólag egymáshoz nem kapcsolódó emberek, akik semmilyen indítékkal nem rendelkeznek, de mindannyian egy sajátos „X" alakú vágást ejtenek áldozataik torkán. A beszélgetéshez vendégként Veres Attila író, forgatókönyvíró (Itt érzem magam otthon, Átjáróház, Odakint sötétebb) csatlakozott, aki segít feltárni a film sötét és hipnotikus rétegeit. Hogyan képes Kuroszava zsigeri rettegést kelteni jumpscare-ek és hatásvadász elemek nélkül? Megvizsgáljuk a film egyedi vizuális megoldásait, a zavarba ejtően távoli gépállásoktól a hétköznapi módon ábrázolt erőszakig. Beszélgetünk az identitás elvesztéséről, a társadalmi maszkok leh…

Kuroszava Kijosi (Kiyoshi Kurosawa) 1997-es mesterművét, a japán horror egyik legmeghatározóbb alkotását, a Gyógymódot (Cure) elemezzük a Vakfolt legújabb adásában. A történet középpontjában egy kiégett nyomozó áll, aki különös gyilkosságsorozat után kutat: az elkövetők látszólag egymáshoz nem kapcsolódó emberek, akik semmilyen indítékkal nem rendelkeznek, de mindannyian egy sajátos „X" alakú vágást ejtenek áldozataik torkán. A beszélgetéshez vendégként Veres Attila író, forgatókönyvíró (Itt érzem magam otthon, Átjáróház, Odakint sötétebb) csatlakozott, aki segít feltárni a film sötét és hipnotikus rétegeit. Hogyan képes Kuroszava zsigeri rettegést kelteni jumpscare-ek és hatásvadász elemek nélkül? Megvizsgáljuk a film egyedi vizuális megoldásait, a zavarba ejtően távoli gépállásoktól a hétköznapi módon ábrázolt erőszakig. Beszélgetünk az identitás elvesztéséről, a társadalmi maszkok lehullásáról és a hipnózis mint narratív eszköz különleges használatáról. Miért fontos a film hangkuli

Tarr Béla 2011-es alkotása, A torinói ló, nem csupán a világhírű magyar rendező életművének betetőzése, hanem egyben búcsúja is a filmművészettől. Az állandó alkotótársakkal – Krasznahorkai László íróval, Hranitzky Ágnes társrendező-vágóval és Víg Mihály zeneszerzővel – közösen jegyzett produkció a minimalizmus és a „slow cinema" egyik legmeghatározóbb mérföldköve. A film egy apa, a lánya és a címszereplő lovuk mindennapi rutinján keresztül mutatja be a világ fokozatos és elkerülhetetlen pusztulását, miközben a nézőt egy hipnotikus, fekete-fehér vizuális utazásra hívja. A Vakfolt podcast legújabb epizódjában a nemrég elhunyt mester emléke előtt tisztelegve elemezzük ezt a monumentális búcsút. Megvizsgáljuk, miért érezhette Tarr Béla, hogy ezen a ponton a filmnyelve eljutott a végső határáig, és hogyan válik a történet a bibliai teremtéstörténet inverzévé, azaz az „antiteremtés" krónikájá…

Tarr Béla 2011-es alkotása, A torinói ló, nem csupán a világhírű magyar rendező életművének betetőzése, hanem egyben búcsúja is a filmművészettől. Az állandó alkotótársakkal – Krasznahorkai László íróval, Hranitzky Ágnes társrendező-vágóval és Víg Mihály zeneszerzővel – közösen jegyzett produkció a minimalizmus és a „slow cinema" egyik legmeghatározóbb mérföldköve. A film egy apa, a lánya és a címszereplő lovuk mindennapi rutinján keresztül mutatja be a világ fokozatos és elkerülhetetlen pusztulását, miközben a nézőt egy hipnotikus, fekete-fehér vizuális utazásra hívja. A Vakfolt podcast legújabb epizódjában a nemrég elhunyt mester emléke előtt tisztelegve elemezzük ezt a monumentális búcsút. Megvizsgáljuk, miért érezhette Tarr Béla, hogy ezen a ponton a filmnyelve eljutott a végső határáig, és hogyan válik a történet a bibliai teremtéstörténet inverzévé, azaz az „antiteremtés" krónikájává. Beszélünk a mindennapi rutinok rituális ismétlődéséről, az emberi méltóság megőrzéséről a telje

Az 1996-os év két meghatározó kultfilmjét néztük újra az idei első adásunban: Michael Bay akcióorgiája, A szikla (The Rock), és Wes Craven műfajmegújító slasherje, a Sikoly (Scream) a témáink. A szikla Sean Connery és Nicolas Cage felejthetetlen párosával, Ed Harris drámai antihősével és az Alcatraz feszült díszleteivel vált az akciófilm egyik csúcspontjává. Ezzel párhuzamosan a Sikoly nemcsak visszahozta a horror iránti rajongást, de Kevin Williamson forgatókönyvének köszönhetően a metahumorral és a műfaji szabályok tudatos dekonstruálásával alapjaiban írta át a slasher zsánerét. Hogyan öregedtek ezek a kilencvenes évekbeli alapvetések? Ebben az Inverz-adásban rendhagyó módon olyan filmekről beszélgetünk, amelyeket már jól ismerünk, így lehetőségünk nyílik mélyebbre ásni a rendezői stílusjegyekben, legyen szó Michael Bay videóklipes esztétikájáról vagy Wes Craven suspense-építéséről. Me…

Az 1996-os év két meghatározó kultfilmjét néztük újra az idei első adásunban: Michael Bay akcióorgiája, A szikla (The Rock), és Wes Craven műfajmegújító slasherje, a Sikoly (Scream) a témáink. A szikla Sean Connery és Nicolas Cage felejthetetlen párosával, Ed Harris drámai antihősével és az Alcatraz feszült díszleteivel vált az akciófilm egyik csúcspontjává. Ezzel párhuzamosan a Sikoly nemcsak visszahozta a horror iránti rajongást, de Kevin Williamson forgatókönyvének köszönhetően a metahumorral és a műfaji szabályok tudatos dekonstruálásával alapjaiban írta át a slasher zsánerét. Hogyan öregedtek ezek a kilencvenes évekbeli alapvetések? Ebben az Inverz-adásban rendhagyó módon olyan filmekről beszélgetünk, amelyeket már jól ismerünk, így lehetőségünk nyílik mélyebbre ásni a rendezői stílusjegyekben, legyen szó Michael Bay videóklipes esztétikájáról vagy Wes Craven suspense-építéséről. Megvizsgáljuk a két film popkulturális hatását, és azt is, miért működik ma is ugyanolyan jól Ghostfa

2025 véget ért, ezért kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az elmúlt év bemutatói közül. Ezúttal az adásban csak Péter és András szólal meg. Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2025-re estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2026-ban láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon vagy premier előtti vetítéseken. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt podcast …

2025 véget ért, ezért kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az elmúlt év bemutatói közül. Ezúttal az adásban csak Péter és András szólal meg. Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2025-re estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2026-ban láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon vagy premier előtti vetítéseken. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra. Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon Vakfolt a Letterboxdon A Vakfolt podcast a YouTube-on A Vakfolt podcast a YouTube Music-on A Vakfolt podcast a Spotify-on A Vakfolt podcast a Google podcasts oldalán A Vakfolt az Apple podcasts oldalán A főcímzenéért kösz

A Vakfolt legújabb epizódjában Walter Hill 1979-es kultikus alkotását, a The Warriors-t (A harcosok) pótoltuk be. A film egy feszült, éjszakai odüsszeia New York utcáin, ahol a címadó bandának a Bronx mélyéről kell visszajutnia a biztonságot jelentő Coney Islandre, miközben egy igaztalan vád miatt üldözik őket a városon át. Ez a stilizált, képregényesztétikával operáló akciófilm nemcsak a korszak lenyomata, de a bandafilmek egyik legmeghatározóbb darabja is, amelyben a realizmus helyett a mítoszteremtés kapta a főszerepet. Mi teszi ezt az egyszerű meneküléstörténetet ennyire időtállóvá és hivatkozási alappá? Adásunkban visszanyúlunk a történet görög gyökereihez (Xenophón Anabasziszához), valamint a film 60-as évekbeli regényalajáig, és megvizsgáljuk, hogyan ültette át ezt Walter Hill a disztópikus 70-es évekbe. Arról is beszélünk, hogy milyen való életbeli események hatottak a történetre…

A Vakfolt legújabb epizódjában Walter Hill 1979-es kultikus alkotását, a The Warriors-t (A harcosok) pótoltuk be. A film egy feszült, éjszakai odüsszeia New York utcáin, ahol a címadó bandának a Bronx mélyéről kell visszajutnia a biztonságot jelentő Coney Islandre, miközben egy igaztalan vád miatt üldözik őket a városon át. Ez a stilizált, képregényesztétikával operáló akciófilm nemcsak a korszak lenyomata, de a bandafilmek egyik legmeghatározóbb darabja is, amelyben a realizmus helyett a mítoszteremtés kapta a főszerepet. Mi teszi ezt az egyszerű meneküléstörténetet ennyire időtállóvá és hivatkozási alappá? Adásunkban visszanyúlunk a történet görög gyökereihez (Xenophón Anabasziszához), valamint a film 60-as évekbeli regényalajáig, és megvizsgáljuk, hogyan ültette át ezt Walter Hill a disztópikus 70-es évekbe. Arról is beszélünk, hogy milyen való életbeli események hatottak a történetre. Elemezzük a különleges látványvilágot, a színes és néha szürreális bandákat a Baseball Furies-től

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott. Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzi…

William Friedkin 1977-es alkotása, A félelem ára (Sorcerer) a rendező életművének egyik legambiciózusabb, egyben legnehezebb sorsú darabja. A Georges Arnaud regényéből és a Henri-Georges Clouzot-féle A félelem béré -ből táplálkozó filmben Roy Scheider vezeti azt a nemzetközi csapatot, akiknek instabil nitroglicerint kell átjuttatniuk a járhatatlan dél-amerikai dzsungelen. A mozi a megjelenésekor a pénztáraknál elbukott a Csillagok háborúja árnyékában, azóta viszont a 70-es évek Új Hollywoodjának egyik megkerülhetetlen, sötét tónusú, vizuálisan lenyűgöző remekműveként kanonizálódott. Lichter Péter filmrendezővel és esztétával beszélgetünk arról, miért értették félre a filmet a bemutató idején, és miben rejlik a Sorcerer hipnotikus ereje. Megvizsgáljuk a film szokatlan szerkezetét: mennyire működik a hosszú, dokumentarista expozíció, és hogyan vált át a történet a dzsungelben egyfajta egzisztencialista lázálomba? Szó esik a Tangerine Dream forradalmi filmzené

A 70-es évek mocskos, cinikus, mégis ellenállhatatlanul hangulatos New Yorkjába repít bennünket Joseph Sargent 1974-es klasszikusa, a Hajsza a föld alatt (The Taking of Pelham One Two Three). A metrós túszdrámában Walter Matthau morcos közlekedési rendőre és Robert Shaw hidegvérű zsoldosa feszül egymásnak, miközben a háttérben egy egész város fuldoklik a káoszban és a bürokráciában. Vendégünk az adásban Pongrácz Máté, a Filmtekercs és a Roboraptor szerzője, akivel ezt a műfajteremtő, színekről elnevezett bűnözőket felvonultató alkotást vesézzük ki. Mi teszi ezt a filmet a „New York-i mozi" egyik alapkövévé, és hogyan képes a lassú építkezés ellenére is pattanásig feszíteni az idegeket? Kielemezzük a David Shire-féle ikonikus, funkos filmzenét, a vágás ritmusát, és azt a sajátos, száraz humort, ami átszövi a legfeszültebb pillanatokat is. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a későbbi…

A 70-es évek mocskos, cinikus, mégis ellenállhatatlanul hangulatos New Yorkjába repít bennünket Joseph Sargent 1974-es klasszikusa, a Hajsza a föld alatt (The Taking of Pelham One Two Three). A metrós túszdrámában Walter Matthau morcos közlekedési rendőre és Robert Shaw hidegvérű zsoldosa feszül egymásnak, miközben a háttérben egy egész város fuldoklik a káoszban és a bürokráciában. Vendégünk az adásban Pongrácz Máté, a Filmtekercs és a Roboraptor szerzője, akivel ezt a műfajteremtő, színekről elnevezett bűnözőket felvonultató alkotást vesézzük ki. Mi teszi ezt a filmet a „New York-i mozi" egyik alapkövévé, és hogyan képes a lassú építkezés ellenére is pattanásig feszíteni az idegeket? Kielemezzük a David Shire-féle ikonikus, funkos filmzenét, a vágás ritmusát, és azt a sajátos, száraz humort, ami átszövi a legfeszültebb pillanatokat is. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a későbbi remake-ek mellett sem: miben más Tony Scott 2009-es verziója, és miért tartjuk az eredetit a m

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait. Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyama…

Újabb rendhagyó zsánerfilmmel folytatjuk az évadunkat: az 1970-es évek Amerikájába utazunk vissza Robert Altman 1973-as klasszikusával, A hosszú búcsúval (The Long Goodbye). A Raymond Chandler regénye alapján készült film a legendás magánnyomozó, Philip Marlowe egyik esetét dolgozza fel, a főszerepben Elliott Goulddal. A film azonban több mint egy hagyományos hard boiled krimi, hiszen Altman kapásból tudatosan darabjaira szedi és (helyenként szatirikusan) újraértelmezi a műfaj szabályait. Az adásban Rácz Viktória (Filmtekercs, Rekorder) segítségével járjuk körbe, hogyan helyezi át Altman a klasszikus, negyvenes évekbeli Marlowe-figurát a hetvenes évek megfeneklett hippikorszakába. Miben tér el Elliott Gould lezser, magában motyogó nyomozója a Humphrey Bogart-féle keményöklű archetípustól? Megvizsgáljuk a film egyedi látványvilágát, Zsigmond Vilmos szándékosan fakított színeitől a folyamatosan mozgó kamerájáig. Szóba kerül a legendás nyitójelenet és a filmtörténet egyik legemlékezetese

A Vakfolt podcast legújabb adásában George Roy Hill 1973-as klasszikusát, A nagy balhét (The Sting) vesszük elő. A Paul Newman és Robert Redford főszereplésével készült film a szélhámos (caper) filmek egyik alapműve, amelyben a két főhős egy nagyszabású átverést eszel ki egy befolyásos gengszterfőnök ellen. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök után a rendező és a két sztár újra együtt dolgozott, a végeredmény pedig hatalmas közönség- és kritikusi siker lett, amit hét Oscar-díj is bizonyít, köztük a legjobb filmnek járó szoborral. Az adás apropóját Robert Redford halála adja, akinek A nagy balhé cementezte be végleg a szupersztár státuszát a hetvenes években. Milyen a dinamika Redford és Paul Newman között, és hogyan változtak a szerepeik a Butch Cassidyhez képest? Megvizsgáljuk a film helyét a hetvenes évek új-hollywoodi filmjei között, és hogy miben tér el a kor pesszimista, dekonstrukt…

A Vakfolt podcast legújabb adásában George Roy Hill 1973-as klasszikusát, A nagy balhét (The Sting) vesszük elő. A Paul Newman és Robert Redford főszereplésével készült film a szélhámos (caper) filmek egyik alapműve, amelyben a két főhős egy nagyszabású átverést eszel ki egy befolyásos gengszterfőnök ellen. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök után a rendező és a két sztár újra együtt dolgozott, a végeredmény pedig hatalmas közönség- és kritikusi siker lett, amit hét Oscar-díj is bizonyít, köztük a legjobb filmnek járó szoborral. Az adás apropóját Robert Redford halála adja, akinek A nagy balhé cementezte be végleg a szupersztár státuszát a hetvenes években. Milyen a dinamika Redford és Paul Newman között, és hogyan változtak a szerepeik a Butch Cassidyhez képest? Megvizsgáljuk a film helyét a hetvenes évek új-hollywoodi filmjei között, és hogy miben tér el a kor pesszimista, dekonstruktív alkotásaitól. Kitérünk a három főszereplő, Redford, Newman és Robert Shaw eltérő színészi i

A Vakfolt legújabb adásában, Wostry Ferenc vendégszereplésével a hetvenes évek amerikai filmgyártásának egyik sarokkövét, William Friedkin 1971-es, Oscar-díjas filmjét, a Francia kapcsolatot (The French Connection) vesszük elő. A Gene Hackman és Roy Scheider főszereplésével készült kőkemény, realista krimi a New Hollywood korszak egyik legfontosabb alkotása, amely újraírta a zsarufilmek szabályait és máig ható klasszikussá vált. Az adásban megvizsgáljuk, mi tette a Francia kapcsolatot forradalmi alkotássá a maga korában, és hogyan ábrázolja a rendőri munkát minden korábbi romantikától mentesen. Milyen dokumentarista eszközökkel teremtette meg William Friedkin a film nyers, feszült atmoszféráját? Beszélünk a filmtörténet egyik leghíresebb autósüldözésének kulisszatitkairól, és arról, hogy Gene Hackman karaktere, Popeye Doyle miért számít a zsáner egyik legemlékezetesebb antihősének. Végül…

A Vakfolt legújabb adásában, Wostry Ferenc vendégszereplésével a hetvenes évek amerikai filmgyártásának egyik sarokkövét, William Friedkin 1971-es, Oscar-díjas filmjét, a Francia kapcsolatot (The French Connection) vesszük elő. A Gene Hackman és Roy Scheider főszereplésével készült kőkemény, realista krimi a New Hollywood korszak egyik legfontosabb alkotása, amely újraírta a zsarufilmek szabályait és máig ható klasszikussá vált. Az adásban megvizsgáljuk, mi tette a Francia kapcsolatot forradalmi alkotássá a maga korában, és hogyan ábrázolja a rendőri munkát minden korábbi romantikától mentesen. Milyen dokumentarista eszközökkel teremtette meg William Friedkin a film nyers, feszült atmoszféráját? Beszélünk a filmtörténet egyik leghíresebb autósüldözésének kulisszatitkairól, és arról, hogy Gene Hackman karaktere, Popeye Doyle miért számít a zsáner egyik legemlékezetesebb antihősének. Végül azt is elemezzük, mit árul el a film pesszimista befejezése a korszak kiábrándultságáról és

A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk. Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a fi…

A Vakfolt podcast legújabb adásában Jules Dassin 1955-ös klasszikusát, a Rififi, avagy Rififi a férfiak közt című alkotást vesszük górcső alá. A francia noir és a heist film egyik alapköveként számon tartott művet az amerikai Jules Dassin rendezte, aki a McCarthy-korszak feketelistája miatt kényszerült Európában alkotni. A film egy csapat veterán bűnöző utolsó nagy balhéját követi nyomon, akik egy párizsi ékszerüzletet akarnak kifosztani, a filmtörténet egyik leghíresebb, közel félórás, teljesen néma jelenetében. A felmérhetetlen hatású filmről Szabó Kristóf társaságában beszélgettünk. Mi teszi a Rififit a bűnügyi filmek megkerülhetetlen darabjává? Hogyan ötvöződik egy amerikai rendező stílusa a francia noir jellegzetességeivel? Az adásban elemezzük a film kíméletlen realizmusát, a karakterek motivációit, és a bűnözői becsületkódexet, amely végül a szereplők vesztét okozza. Szó esik a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetéről, a feszültséggel teli, teljesen néma betörésről, é

A Vakfolt podcast szeptemberben kezdődő évadjában a műfaji filmekből válogatunk hiányzó láncszemeket. A szezon első adásának tárgya az 1954-es Johnny Guitar című westernfilm, amellyel rögtön egy igazi klasszikus zsánert látogatunk meg, de egyből szembe is megyünk a konvencióival. A Johnny Guitar már a maga korában is szokatlannak számított, különösen erős női karakterei és a hagyományos western-klisékkel való szembeszállása miatt. Adásunk vendége a Telex szerzője, Klág Dávid. Az epizódban részletesen kitérünk a film "paradox" jellegére, megvizsgálva, hogyan bomlasztja fel a zsáner elvárásait, és hogyan használja a westernt egy mélyebb, drámai mondanivaló kereteként. Kitárgyaljuk a Joan Crawford által megformált Vienna és Emma közötti konfliktust, annak "queer olvasatát". Szó esik a film vizuális stílusáról, melodrámai megvételéről, expressionista elemeiről, és arról is, hogy a McCarthy-k…

A Vakfolt podcast szeptemberben kezdődő évadjában a műfaji filmekből válogatunk hiányzó láncszemeket. A szezon első adásának tárgya az 1954-es Johnny Guitar című westernfilm, amellyel rögtön egy igazi klasszikus zsánert látogatunk meg, de egyből szembe is megyünk a konvencióival. A Johnny Guitar már a maga korában is szokatlannak számított, különösen erős női karakterei és a hagyományos western-klisékkel való szembeszállása miatt. Adásunk vendége a Telex szerzője, Klág Dávid. Az epizódban részletesen kitérünk a film "paradox" jellegére, megvizsgálva, hogyan bomlasztja fel a zsáner elvárásait, és hogyan használja a westernt egy mélyebb, drámai mondanivaló kereteként. Kitárgyaljuk a Joan Crawford által megformált Vienna és Emma közötti konfliktust, annak "queer olvasatát". Szó esik a film vizuális stílusáról, melodrámai megvételéről, expressionista elemeiről, és arról is, hogy a McCarthy-korszak hogyan befolyásolhatta a történetet, melynek a rendező Nicholas Ray, valamint a fő

A Vakfolt legújabb, ráadás epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as dán filmklasszikusát, a Születésnap ot (eredeti címén Festen ) beszéljük ki. A Dogme 95 mozgalom első és egyik legismertebb alkotása egy nagyszabású családi ünnepség, egy 60. születésnapi parti történetét meséli el, ahol a felszín alatt fortyogó feszültségek és sötét titkok elemi erővel törnek a felszínre, mindezt a "Dogma" kiáltványra jellemző nyers, eszköztelen stílusban. A filmet a CineKorda sorozatban láttuk a Corvin moziban. Az adásban részletesen kibontjuk, mit is takar a Dogme 95 mozgalom, milyen szabályok mentén születtek az ide tartozó filmek, és hogyan vált a Születésnap ennek a puritán, formabontó irányzatnak az egyik zászlóshajójává. Szó lesz arról, hogy a film milyen hatást váltott ki belőlünk a moziteremben, és hogy a családi traumák, a szembenézés, a társadalmi elhallgatás súlyos témái hogyan válnak egyetemes…

A Vakfolt legújabb, ráadás epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as dán filmklasszikusát, a Születésnap ot (eredeti címén Festen ) beszéljük ki. A Dogme 95 mozgalom első és egyik legismertebb alkotása egy nagyszabású családi ünnepség, egy 60. születésnapi parti történetét meséli el, ahol a felszín alatt fortyogó feszültségek és sötét titkok elemi erővel törnek a felszínre, mindezt a "Dogma" kiáltványra jellemző nyers, eszköztelen stílusban. A filmet a CineKorda sorozatban láttuk a Corvin moziban. Az adásban részletesen kibontjuk, mit is takar a Dogme 95 mozgalom, milyen szabályok mentén születtek az ide tartozó filmek, és hogyan vált a Születésnap ennek a puritán, formabontó irányzatnak az egyik zászlóshajójává. Szó lesz arról, hogy a film milyen hatást váltott ki belőlünk a moziteremben, és hogy a családi traumák, a szembenézés, a társadalmi elhallgatás súlyos témái hogyan válnak egyetemes érvényűvé Vinterberg provokatív és felejthetetlen rendezésében. Ha tetszett az adá

Anders Thomas Jensen 2005-ös kultfilmje, az Ádám almái (Adams æbler, nemzetközi forgalmazásban Adam's Apples) egy fekete humorral átszőtt dán vígjáték-dráma, amely Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen főszereplésével készült. A történet egy neonáci, Adam (Thomsen) körül bonyolódik, akit közmunkára egy vidéki parókiára küldenek a naiv, optimista pap, Ivan (Mikkelsen) felügyelete alá. A film abszurd helyzetekkel és karakterekkel vizsgál súlyos morális kérdéseket, miközben a jó és a rossz küzdelmét egyedi, provokatív stílusban tárja elénk. A Vakfolt podcast legújabb adásában Nagy Szabolcs vendégszereplésével az Ádám almáit elemezzük. Hogyan lett Anders Thomas Jensen filmje kultikus státuszú alkotás, és milyen szerepet játszik ebben a fekete humor és az abszurditás? Megvizsgáljuk, hogyan egyensúlyoz a film a provokatív komédia és a mély, bibliai allegóriák között. Milyen Mads Mikkelsen és Ulrich…

Anders Thomas Jensen 2005-ös kultfilmje, az Ádám almái (Adams æbler, nemzetközi forgalmazásban Adam's Apples) egy fekete humorral átszőtt dán vígjáték-dráma, amely Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen főszereplésével készült. A történet egy neonáci, Adam (Thomsen) körül bonyolódik, akit közmunkára egy vidéki parókiára küldenek a naiv, optimista pap, Ivan (Mikkelsen) felügyelete alá. A film abszurd helyzetekkel és karakterekkel vizsgál súlyos morális kérdéseket, miközben a jó és a rossz küzdelmét egyedi, provokatív stílusban tárja elénk. A Vakfolt podcast legújabb adásában Nagy Szabolcs vendégszereplésével az Ádám almáit elemezzük. Hogyan lett Anders Thomas Jensen filmje kultikus státuszú alkotás, és milyen szerepet játszik ebben a fekete humor és az abszurditás? Megvizsgáljuk, hogyan egyensúlyoz a film a provokatív komédia és a mély, bibliai allegóriák között. Milyen Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen alakítása, és hogyan képes a rendező a legsötétebb témákat is humorral kezelni, mi