TöriTabu

Az évad záróadásában megtudjuk, hogy milyen betegségek (nem) voltak a középkorban? Hogyan lett Magyarország pióca-nagyhatalom? Milyen volt a kora-újkor közegészségügye? Honnan ered a karantén szó? Mennyivel többen haltak meg járványokban, mint nagy háborúkban? Miért haltak ki Budán a középkorban a harmadik generációs családok? Hogyan lehetett életben maradni a középkorban, amikor a mindennapokat a dögvész, éhínség és erőszak formálta? Mikor és mennyit mosakodtak, és mit tartottak a higiéniáról? Miért hittek a négy testnedv tanában, és miért kellett a leprásoknak csengőt hordaniuk? Miért volt sokszor veszélyesebb maga az orvos, mint a betegség, és mennyit ért a járványdoktorok híres csőrmaszkja? Beszélgetünk az érvágásról, a ragályok stafétájáról a leprától a koleráig, és arról, hogy hogyan változtatta meg a nagy pestis Európa társadalmi rendjét. Mit jelentett, ha egy család tudta: gyerek…

Az évad záróadásában megtudjuk, hogy milyen betegségek (nem) voltak a középkorban? Hogyan lett Magyarország pióca-nagyhatalom? Milyen volt a kora-újkor közegészségügye? Honnan ered a karantén szó? Mennyivel többen haltak meg járványokban, mint nagy háborúkban? Miért haltak ki Budán a középkorban a harmadik generációs családok? Hogyan lehetett életben maradni a középkorban, amikor a mindennapokat a dögvész, éhínség és erőszak formálta? Mikor és mennyit mosakodtak, és mit tartottak a higiéniáról? Miért hittek a négy testnedv tanában, és miért kellett a leprásoknak csengőt hordaniuk? Miért volt sokszor veszélyesebb maga az orvos, mint a betegség, és mennyit ért a járványdoktorok híres csőrmaszkja? Beszélgetünk az érvágásról, a ragályok stafétájáról a leprától a koleráig, és arról, hogy hogyan változtatta meg a nagy pestis Európa társadalmi rendjét. Mit jelentett, ha egy család tudta: gyerekeinek fele nem éri meg a felnőttkort? Mik voltak a nagy éhínségek okai, és milyen túlélési stratégiá

A vallásos és kulturális utazások története évezredekre megy vissza. A zarándoklatok alapvető emberi szükségleteket elégítettek ki: a transzcendens keresését, a közösséghez tartozás érzését és a személyes megújulás lehetőségét. A motivációk sokfélék lehettek: vallási (bűnbocsánat, fogadalom teljesítése, gyógyulás, lelki megújulás), társadalmi (presztízs, politikai kapcsolatok, kulturális élmény, üzleti lehetőségek) és személyes (bűntudat, betegség, válság, kaland) okok. Szó lesz az ókori zarándoklatokról (Delphoi, Eleuszis, Epidaurosz, egyiptomi és zsidó zarándoklatok, Iszlám haddzs), a középkori keresztény kegyhelyek kulturális földrajzáról és „kultusztájairól” (Jeruzsálem, Róma, Santiago de Compostela), regionális zarándok- és búcsújáróhelyekről és Mária-szentélyekről. Bemutatjuk mindezek társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális hatásait, valamint örökségüket a modern turizmusban…

A vallásos és kulturális utazások története évezredekre megy vissza. A zarándoklatok alapvető emberi szükségleteket elégítettek ki: a transzcendens keresését, a közösséghez tartozás érzését és a személyes megújulás lehetőségét. A motivációk sokfélék lehettek: vallási (bűnbocsánat, fogadalom teljesítése, gyógyulás, lelki megújulás), társadalmi (presztízs, politikai kapcsolatok, kulturális élmény, üzleti lehetőségek) és személyes (bűntudat, betegség, válság, kaland) okok. Szó lesz az ókori zarándoklatokról (Delphoi, Eleuszis, Epidaurosz, egyiptomi és zsidó zarándoklatok, Iszlám haddzs), a középkori keresztény kegyhelyek kulturális földrajzáról és „kultusztájairól” (Jeruzsálem, Róma, Santiago de Compostela), regionális zarándok- és búcsújáróhelyekről és Mária-szentélyekről. Bemutatjuk mindezek társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális hatásait, valamint örökségüket a modern turizmusban.

Mi lett volna, ha a magyar csapat nyeri az 1954-es foci vébét? Ha Guttenberg nem a Bibliát nyomtatja ki először? Vagy ha az angolok leverik az amerikai lázadást, vagy a konföderáció győz az amerikai polgárháborúban? Mi köze mindehhez a QWERTY billentyűzet-kiosztásnak, és mia történelemben az „útfüggőség” fogalma? Meg(nem)születő trónörökösök, Trump-merénylet, 1994-es magyarországi választások is terítékre kerülnek. Folytatódik a lehetséges, de sosem volt történelmi forgatókönyvek elemzése. A sorozatban eljátszhatunk a gondolattal, hogy milyen következményekkel járhatott volna, ha a magyaroknak gyarmataik lettek volna, ha Nagy Sándor tovább él, ha a rómaiak nem győzik le Karthágót, Kolumbusz Ázsiát találja meg, vagy a kínaiak fedezik fel Amerikát, vagy Napóleon sikerrel jár az orosz hadjárat során, vagy éppen Waterloonál. Az adás rávilágít arra, hogyan segít az alternatív történelmi gondo…

Mi lett volna, ha a magyar csapat nyeri az 1954-es foci vébét? Ha Guttenberg nem a Bibliát nyomtatja ki először? Vagy ha az angolok leverik az amerikai lázadást, vagy a konföderáció győz az amerikai polgárháborúban? Mi köze mindehhez a QWERTY billentyűzet-kiosztásnak, és mia történelemben az „útfüggőség” fogalma? Meg(nem)születő trónörökösök, Trump-merénylet, 1994-es magyarországi választások is terítékre kerülnek. Folytatódik a lehetséges, de sosem volt történelmi forgatókönyvek elemzése. A sorozatban eljátszhatunk a gondolattal, hogy milyen következményekkel járhatott volna, ha a magyaroknak gyarmataik lettek volna, ha Nagy Sándor tovább él, ha a rómaiak nem győzik le Karthágót, Kolumbusz Ázsiát találja meg, vagy a kínaiak fedezik fel Amerikát, vagy Napóleon sikerrel jár az orosz hadjárat során, vagy éppen Waterloonál. Az adás rávilágít arra, hogyan segít az alternatív történelmi gondolkodás a múlt eseményeinek megértésében és a történelmi folyamatok kritikus elemzésében.

Mi lett volna, ha…? - tesszük fel a hipotetikus kérdést gyakran. Az adás az uchronia és a kontrafaktuális történelem világába vezet. Hogyan alkalmazzák a történészek a „mi lett volna, ha” kérdéseket szakszerűen, játékos és elemző módon, matematikai és logikai modellek segítségével? Számos szcenáriót vizsgálunk: például mi történhetett volna, ha az I. világháborút a németek nyerik? Vagy sikerrel jár az 1848-as magyar szabadságharc. Vagy a perszák győznek Marathónnál, és a magyarok Mohácsnál. Ha Lenin merénylet áldozata lesz a finnországi vonaton, vagy ha meg sem születik. Ugyanolyan gondolatkísérlet az is, hogy mi van, ha a spanyol Armada partra száll Angliában, Napóleon legyőzi Oroszországot, Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, vagy Japán nem támadja meg Pearl Harbort. A történelmi döntések néha „pixelnyi momentumokon” dőlnek el. Ezek latolgatása, a kiindulópont reális vagy…

Mi lett volna, ha…? - tesszük fel a hipotetikus kérdést gyakran. Az adás az uchronia és a kontrafaktuális történelem világába vezet. Hogyan alkalmazzák a történészek a „mi lett volna, ha” kérdéseket szakszerűen, játékos és elemző módon, matematikai és logikai modellek segítségével? Számos szcenáriót vizsgálunk: például mi történhetett volna, ha az I. világháborút a németek nyerik? Vagy sikerrel jár az 1848-as magyar szabadságharc. Vagy a perszák győznek Marathónnál, és a magyarok Mohácsnál. Ha Lenin merénylet áldozata lesz a finnországi vonaton, vagy ha meg sem születik. Ugyanolyan gondolatkísérlet az is, hogy mi van, ha a spanyol Armada partra száll Angliában, Napóleon legyőzi Oroszországot, Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, vagy Japán nem támadja meg Pearl Harbort. A történelmi döntések néha „pixelnyi momentumokon” dőlnek el. Ezek latolgatása, a kiindulópont reális vagy irreális volta, a lehetséges kimenetelek skálája, valamint a történelmi események apró változásaina

Feltárjuk a nyilvános kivégzések és kínzások, a boszorkányperek, állatperek, hullazsinatok és istenítéletek világát, valamint megismerünk abszurd jogeseteket (kísértet- és pofonjog, szerelmes levelek jogi státusza. Mit jelent a „se híre, se hamva” kifejezésünk, és mi köze a bűn és büntetés történetéhez? Megnézzük a nyilvános büntetés-végrehajtás korszakát és annak négy fal közé szorulását, humanizálódását. Beszélünk justizmordokról, „taposómalomról” és elzárásról, emberevő cigányokról szóló legendákról, valamint a büntetés és a közvélemény kapcsolatáról. Az adásban a középkori és kora újkori jogrendszer kegyetlenségeit, furcsa jogeseteit és azok társadalmi hatásait tárjuk fel, amelyek nem csupán történeti kuriózumok, hanem a civilizáció fejlődésének fontos mérföldkövei is.

Feltárjuk a nyilvános kivégzések és kínzások, a boszorkányperek, állatperek, hullazsinatok és istenítéletek világát, valamint megismerünk abszurd jogeseteket (kísértet- és pofonjog, szerelmes levelek jogi státusza. Mit jelent a „se híre, se hamva” kifejezésünk, és mi köze a bűn és büntetés történetéhez? Megnézzük a nyilvános büntetés-végrehajtás korszakát és annak négy fal közé szorulását, humanizálódását. Beszélünk justizmordokról, „taposómalomról” és elzárásról, emberevő cigányokról szóló legendákról, valamint a büntetés és a közvélemény kapcsolatáról. Az adásban a középkori és kora újkori jogrendszer kegyetlenségeit, furcsa jogeseteit és azok társadalmi hatásait tárjuk fel, amelyek nem csupán történeti kuriózumok, hanem a civilizáció fejlődésének fontos mérföldkövei is.

Hogyan alakult a büntetés története Magyarországon a késő középkortól a kora újkorig? És hogyan alakult az emberiség igazságszolgáltatási és büntetési gyakorlatának története az ókortól? Miként vált a büntetés a társadalom tükreként a rend, az igazságosság és az emberi méltóság közötti egyensúly eszközévé. Megismerjük, hogyan vált a személyes bosszú intézményesített büntetéssé, milyen szerepe volt a társadalmi rend fenntartásában és az elrettentésben. Kiderül a hóhér kettős helyzetének visszásága is – hogyan volt gyilkos, halálra ítélt és felmentett egyszerre? Két részes sorozatunkban betekintést nyújtunk a kegyetlenség és a jog összefonódásába a középkori és kora újkori Európában.

Hogyan alakult a büntetés története Magyarországon a késő középkortól a kora újkorig? És hogyan alakult az emberiség igazságszolgáltatási és büntetési gyakorlatának története az ókortól? Miként vált a büntetés a társadalom tükreként a rend, az igazságosság és az emberi méltóság közötti egyensúly eszközévé. Megismerjük, hogyan vált a személyes bosszú intézményesített büntetéssé, milyen szerepe volt a társadalmi rend fenntartásában és az elrettentésben. Kiderül a hóhér kettős helyzetének visszásága is – hogyan volt gyilkos, halálra ítélt és felmentett egyszerre? Két részes sorozatunkban betekintést nyújtunk a kegyetlenség és a jog összefonódásába a középkori és kora újkori Európában.

Gentlemen’s agreement avagy mikor tanult meg a szertelen ember viselkedni? A középkori ember érzelmesebb, végletesebb, szélsőségesebb és közvetlenebb volt, mint mi manapság. A „bunkó” lovagok még egymást fogdosták beszélgetés közben, a fürdés és a test közelsége nem volt szégyen, az étkezés közös tálból kézzel zajlott. Aztán megjelent a villa, a szalvéta, az egyéni teríték, a zsebkendő – és mindez együtt új illemszabályokat teremtett. Mi számított gusztustalannak és mi kulturáltnak? Miért volt szükség a folyamatos önfegyelemre az udvarokban, és hogyan segítették ezek a normák a béke megőrzését az intrikák és konfliktusok világában? Mit veszítettek az emberek az érzelmek szabad megélésével, amikor megtanultak viselkedni? És igaz-e, hogy a nők „civilizálták” a férfiakat? A lovagi kultúra, a galantéria és a választékos szórakozás kialakulásáról, az udvari viselkedés társadalomtörténetéről b…

Gentlemen’s agreement avagy mikor tanult meg a szertelen ember viselkedni? A középkori ember érzelmesebb, végletesebb, szélsőségesebb és közvetlenebb volt, mint mi manapság. A „bunkó” lovagok még egymást fogdosták beszélgetés közben, a fürdés és a test közelsége nem volt szégyen, az étkezés közös tálból kézzel zajlott. Aztán megjelent a villa, a szalvéta, az egyéni teríték, a zsebkendő – és mindez együtt új illemszabályokat teremtett. Mi számított gusztustalannak és mi kulturáltnak? Miért volt szükség a folyamatos önfegyelemre az udvarokban, és hogyan segítették ezek a normák a béke megőrzését az intrikák és konfliktusok világában? Mit veszítettek az emberek az érzelmek szabad megélésével, amikor megtanultak viselkedni? És igaz-e, hogy a nők „civilizálták” a férfiakat? A lovagi kultúra, a galantéria és a választékos szórakozás kialakulásáról, az udvari viselkedés társadalomtörténetéről beszélgetünk.

Minden társadalomnak vannak olyanjai, akik nem férnek bele a megszokott keretekbe. A középkor árnyékában sokan éltek a periférián: zarándokok, csavargók, koldusok, vándor muzsikusok, komédiások. Hogyan lettek az oszlopos szentekből remeték, majd társas magányt kereső szerzetesek? Kiközösített orvosok, megejtett leány, eretnekek, törvénytelen gyerekek – mindannyian „nem illettek sehova”, mégis kultúrát teremtettek, jelentős részük volt az információáramlásban, szórakoztattak, és némelyikük szentté vált. Mit jelentett a városon kívül lakni, hogyan kapta meg valaki az infámia bélyegét, és miként lehetett visszanyerni a társadalmi elfogadást a becstelennek? Hogyan különböztették meg a zarándokot a csavargót, és milyen jogai voltak a kiátkozottnak? Hogyan készült fel valaki a remetei életre? Feltárjuk a peremvilág titkait, és rávilágítunk, hogy a középkor kívülállói nem pusztán túléltek – új …

Minden társadalomnak vannak olyanjai, akik nem férnek bele a megszokott keretekbe. A középkor árnyékában sokan éltek a periférián: zarándokok, csavargók, koldusok, vándor muzsikusok, komédiások. Hogyan lettek az oszlopos szentekből remeték, majd társas magányt kereső szerzetesek? Kiközösített orvosok, megejtett leány, eretnekek, törvénytelen gyerekek – mindannyian „nem illettek sehova”, mégis kultúrát teremtettek, jelentős részük volt az információáramlásban, szórakoztattak, és némelyikük szentté vált. Mit jelentett a városon kívül lakni, hogyan kapta meg valaki az infámia bélyegét, és miként lehetett visszanyerni a társadalmi elfogadást a becstelennek? Hogyan különböztették meg a zarándokot a csavargót, és milyen jogai voltak a kiátkozottnak? Hogyan készült fel valaki a remetei életre? Feltárjuk a peremvilág titkait, és rávilágítunk, hogy a középkor kívülállói nem pusztán túléltek – új utakat is mutattak a társadalom számára.

A boszorkányüldözés nem pusztán a „sötét középkor” babonás túlkapása volt, hanem mélyen beágyazott társadalmi, vallási és jogi jelenség, amely egész Európát behálózta az ördögűzéssel együtt. Vajon hogyan fonódott össze a gyógyítás és a rontás képzete? Miért lehetett ugyanaz az asszony egyszerre tisztelt bábaasszony – életmentő szakértő – és rettegett boszorkány? Kik alkották a kor „egészségügyi piacát”: orvosok, borbélyok, vándorgyógyítók, férfi boszorkányok, kuruzslók és javasemberek? És hogyan váltak közülük sokan vádlottá? Pestisjárványok, boszorkányperek, természetfeletti erőszak és mágikus gyógyítási módszerek: a 18. századi Dél-Dunántúlon 144 boszorkányper zajlott le, köztük több tucat olyan esettel, ahol a gyógyítók tudása lett végzetük. A boszorkányok és gyógyítók kettős arcáról beszélgetünk.

A boszorkányüldözés nem pusztán a „sötét középkor” babonás túlkapása volt, hanem mélyen beágyazott társadalmi, vallási és jogi jelenség, amely egész Európát behálózta az ördögűzéssel együtt. Vajon hogyan fonódott össze a gyógyítás és a rontás képzete? Miért lehetett ugyanaz az asszony egyszerre tisztelt bábaasszony – életmentő szakértő – és rettegett boszorkány? Kik alkották a kor „egészségügyi piacát”: orvosok, borbélyok, vándorgyógyítók, férfi boszorkányok, kuruzslók és javasemberek? És hogyan váltak közülük sokan vádlottá? Pestisjárványok, boszorkányperek, természetfeletti erőszak és mágikus gyógyítási módszerek: a 18. századi Dél-Dunántúlon 144 boszorkányper zajlott le, köztük több tucat olyan esettel, ahol a gyógyítók tudása lett végzetük. A boszorkányok és gyógyítók kettős arcáról beszélgetünk.

Kard által vész, ki kardot ragad? Lehet-e gyilkossággal történelmet írni? A gyilkos vagy az áldozat marad fenn az emlékezetben? Egy merénylet sokat elárul arról, hogy egy korban kit tartottak veszélyesnek vagy fontosnak, hiszen merényelni szinte mindig „alulról felfelé” történik: az alacsony rangú támad a magasra. De mi számít merényletnek és mi már nem? Önbíráskodás, forradalmi tett, esetleg egy látványos „performance” gyilkosság – hol húzódik a határ? Milyen fegyverek, motivációk és tipikus forgatókönyvek ismétlődnek a történelemben? És mikor igazolható, ha egy merényletet „sikeresnek” tartanak? Vallási fanatizmus, bosszú, társadalmi igazságérzet vagy puszta hírnévhajhászás: az emberiség történetét végigkísérő erőszak egyik legsajátosabb formájáról beszélgetünk.

Kard által vész, ki kardot ragad? Lehet-e gyilkossággal történelmet írni? A gyilkos vagy az áldozat marad fenn az emlékezetben? Egy merénylet sokat elárul arról, hogy egy korban kit tartottak veszélyesnek vagy fontosnak, hiszen merényelni szinte mindig „alulról felfelé” történik: az alacsony rangú támad a magasra. De mi számít merényletnek és mi már nem? Önbíráskodás, forradalmi tett, esetleg egy látványos „performance” gyilkosság – hol húzódik a határ? Milyen fegyverek, motivációk és tipikus forgatókönyvek ismétlődnek a történelemben? És mikor igazolható, ha egy merényletet „sikeresnek” tartanak? Vallási fanatizmus, bosszú, társadalmi igazságérzet vagy puszta hírnévhajhászás: az emberiség történetét végigkísérő erőszak egyik legsajátosabb formájáról beszélgetünk.

Hogyan változtatta meg az első világháború a magyar fürdőhelyek életét? A békebeli romantikus kikapcsolódást kínáló fürdőket hamarosan átalakította a háború: a civilek helyét katonák vették át, akik a kikapcsolódás helyett gyógyulni érkeztek. A hadiszezonok új típusú gyógyítási módszereket és a katonafürdők kialakulását hozták magukkal, miközben a harctéri sérülések és betegségek rehabilitációja az emberi szenvedés és az újrakezdés történeteit írták. A háború gazdasági következményei a turizmus összeomlásában és az ásványvíz-kereskedelem megszakadásában is tetten érhetők, de a romokon sarjadó idegenforgalom már a háború utáni újjáépítés reményét jelezte.

Hogyan változtatta meg az első világháború a magyar fürdőhelyek életét? A békebeli romantikus kikapcsolódást kínáló fürdőket hamarosan átalakította a háború: a civilek helyét katonák vették át, akik a kikapcsolódás helyett gyógyulni érkeztek. A hadiszezonok új típusú gyógyítási módszereket és a katonafürdők kialakulását hozták magukkal, miközben a harctéri sérülések és betegségek rehabilitációja az emberi szenvedés és az újrakezdés történeteit írták. A háború gazdasági következményei a turizmus összeomlásában és az ásványvíz-kereskedelem megszakadásában is tetten érhetők, de a romokon sarjadó idegenforgalom már a háború utáni újjáépítés reményét jelezte.

Milyen volt a magyar konyha évszázadokon át? Kik voltak a „hússal bánók”, és milyen variációk léteztek egy kávéházi „feketére”? Hogyan zajlott a tarhonyakongresszus, és miért lehetett a vendégfogadás az ellenségkezelés módszertana? Miként alakultak a gyarmatáruk és fűszernövények árindexei koronként, és miért vesztek össze halálosan egy lecsórecepten? Felfedjük a trágya és drazsé szavak furcsa kapcsolatát, az Adidas-szalonna rejtélyét, valamint a háborús ételek – kétszersült (cvibak) és hadikenyér – történetét. Megvizsgáljuk, hogyan öröklődtek a régi szakácskönyvek receptjei, milyen szerepe volt a sónak, salátának, szalonnának és szaláminak, és miért tekintették a gyömbér–bors–sáfrány szentháromságát alapízeknek. Szó esik a vándoriparosok „ételművészi” tevékenységéről is. Pick-szalámik, Weiss-konzervek, Meinl, Maggi és Liebig – mind-mind formálták a magyar ízvilágot és kultúrtörténetet. …

Milyen volt a magyar konyha évszázadokon át? Kik voltak a „hússal bánók”, és milyen variációk léteztek egy kávéházi „feketére”? Hogyan zajlott a tarhonyakongresszus, és miért lehetett a vendégfogadás az ellenségkezelés módszertana? Miként alakultak a gyarmatáruk és fűszernövények árindexei koronként, és miért vesztek össze halálosan egy lecsórecepten? Felfedjük a trágya és drazsé szavak furcsa kapcsolatát, az Adidas-szalonna rejtélyét, valamint a háborús ételek – kétszersült (cvibak) és hadikenyér – történetét. Megvizsgáljuk, hogyan öröklődtek a régi szakácskönyvek receptjei, milyen szerepe volt a sónak, salátának, szalonnának és szaláminak, és miért tekintették a gyömbér–bors–sáfrány szentháromságát alapízeknek. Szó esik a vándoriparosok „ételművészi” tevékenységéről is. Pick-szalámik, Weiss-konzervek, Meinl, Maggi és Liebig – mind-mind formálták a magyar ízvilágot és kultúrtörténetet. És miként lehet vajon kapcsolatban egymással a sáfrány, az arany és a panírmorzsa?

Idén lenne 200 éves. Császári katonából szabadságharcos, hazátlan emigránsból diplomáciai közvetítő, majd a lehetőségekkel élő csatornaépítő. Osztrák katonaként kezdte, majd 1848–49-ben átállt az olasz szabadságharcosokhoz. Garibaldi legszűkebb körének tagja és hadjáratainak kulcsszereplője lett, később III. Napóleon és Viktor Emánuel bizalmi követe. Az elsők között kapott kettős állampolgárságot (olasz-magyar). Nevéhez fűződik a Ferenc-csatorna kibővítése, de részt vett a Panama- és a Korinthoszi-csatorna munkálataiban is. Egy fordulatokban gazdag pálya, európai jelentőségű életmű Csorba László egyetemi tanárral, az MTA doktorával, a BTM igazgatójával.

Idén lenne 200 éves. Császári katonából szabadságharcos, hazátlan emigránsból diplomáciai közvetítő, majd a lehetőségekkel élő csatornaépítő. Osztrák katonaként kezdte, majd 1848–49-ben átállt az olasz szabadságharcosokhoz. Garibaldi legszűkebb körének tagja és hadjáratainak kulcsszereplője lett, később III. Napóleon és Viktor Emánuel bizalmi követe. Az elsők között kapott kettős állampolgárságot (olasz-magyar). Nevéhez fűződik a Ferenc-csatorna kibővítése, de részt vett a Panama- és a Korinthoszi-csatorna munkálataiban is. Egy fordulatokban gazdag pálya, európai jelentőségű életmű Csorba László egyetemi tanárral, az MTA doktorával, a BTM igazgatójával.

Kevés társaságot övez annyi legenda, félelem és összeesküvés-elmélet, mint a szabadkőműveseket. Tényleg világuralomra törő sátánisták, vagy inkább az emberiség jótevői? Miért nem fogadnak nőket tagjaik közé – diszkriminációról vagy hagyományról van szó? Miért nem toboroznak új tagokat, és miért övezi máig homály a működésüket, miközben tagjaik között volt Martinovics Ignác, Kossuth Lajos, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Liszt Ferenc és Tamási Áron? Mit jelent a „szabad” és a „kőműves”? Hogyan működnek a páholyok, mi zajlik a titkos szertartásokon, és milyen szerepe van az inasoknak, legényeknek, mestereknek – és a kötény nélkülieknek? Miért volt a szabadkőművesség egyszerre látható és láthatatlan, és miért tekintett ellenségként rájuk mind a náci, mind a szovjet diktatúra? Egy szabadkőműves elmondhatja magáról, hogy az, de másik tag kilétét sosem fedheti fel. Ezúttal első kézből, egy szaba…

Kevés társaságot övez annyi legenda, félelem és összeesküvés-elmélet, mint a szabadkőműveseket. Tényleg világuralomra törő sátánisták, vagy inkább az emberiség jótevői? Miért nem fogadnak nőket tagjaik közé – diszkriminációról vagy hagyományról van szó? Miért nem toboroznak új tagokat, és miért övezi máig homály a működésüket, miközben tagjaik között volt Martinovics Ignác, Kossuth Lajos, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Liszt Ferenc és Tamási Áron? Mit jelent a „szabad” és a „kőműves”? Hogyan működnek a páholyok, mi zajlik a titkos szertartásokon, és milyen szerepe van az inasoknak, legényeknek, mestereknek – és a kötény nélkülieknek? Miért volt a szabadkőművesség egyszerre látható és láthatatlan, és miért tekintett ellenségként rájuk mind a náci, mind a szovjet diktatúra? Egy szabadkőműves elmondhatja magáról, hogy az, de másik tag kilétét sosem fedheti fel. Ezúttal első kézből, egy szabadkőműves vendégünktől kapunk betekintést e rejtélyes szervezet múltjába, hagyományaiba és társadalmi

Mi tesz egy divatot őrületté, túlzássá, szélsőségessé? A divat mindig is tükrözte kora társadalmi normáit – de közben folyamatosan lázadt is ellenük. Végigjárjuk a legbotrányosabb divatjelenségeket az ókortól napjainkig. A darázsderék ára: a fűző a halálos divatok toplistájában. Hogyan lett a XX. századi divat atombombája a bikini? Miért voltak ruharendeletek a középkorban? Kellene-e stílusrendőrség az esztétikai környezetszennyezés korában? Miért akarunk mindig szebbek és többek lenni a ruhák és kiegészítők által? Hogyan változik a botrányosság mércéje korról korra? Szó lesz a nyakfodor és a „fennhordja az orrát” szólás kapcsolatáról, a test mint botrány felmutatásáról, kebelmustráról, a társadalmi ellenállásról és szabályozásról, mértéktelen fejfedőkről és szeméremkupakokról. És vajon miért tér vissza egyszerre minden régi trend a mai online térben, amit azonnal le is gyártanak a harma…

Mi tesz egy divatot őrületté, túlzássá, szélsőségessé? A divat mindig is tükrözte kora társadalmi normáit – de közben folyamatosan lázadt is ellenük. Végigjárjuk a legbotrányosabb divatjelenségeket az ókortól napjainkig. A darázsderék ára: a fűző a halálos divatok toplistájában. Hogyan lett a XX. századi divat atombombája a bikini? Miért voltak ruharendeletek a középkorban? Kellene-e stílusrendőrség az esztétikai környezetszennyezés korában? Miért akarunk mindig szebbek és többek lenni a ruhák és kiegészítők által? Hogyan változik a botrányosság mércéje korról korra? Szó lesz a nyakfodor és a „fennhordja az orrát” szólás kapcsolatáról, a test mint botrány felmutatásáról, kebelmustráról, a társadalmi ellenállásról és szabályozásról, mértéktelen fejfedőkről és szeméremkupakokról. És vajon miért tér vissza egyszerre minden régi trend a mai online térben, amit azonnal le is gyártanak a harmadik világ gyáraiban?

Az első világháborúban nemcsak a fegyverek, hanem az ételek is hadba vonultak. Miközben a „hadimilliomosok” mesés vagyonokat halmoztak fel, a lakosság nagy része éhezett – csak úgy keringtek a botrányos figurák és „hadtápdisznók” történetei. Mit ettek a frontkatonák, mit vitt magával bevetésre egy baka, és mit jelentett számukra az „egyesített étkezés” vagy egy működő gulyáságyú? Kik voltak a „gulyásbárók” és mestercsalók, a mesterfalnokok és mesternyalnokok? Hogyan alakította át a háború a magyar konyhát, milyen kreatív receptekkel próbáltak helytállni a hátországban, és hogyan született meg a „kalóriatragédia” fogalma? A nélkülözés, a túlélés és a mindennapi találékonyság világáról beszélgetünk.

Az első világháborúban nemcsak a fegyverek, hanem az ételek is hadba vonultak. Miközben a „hadimilliomosok” mesés vagyonokat halmoztak fel, a lakosság nagy része éhezett – csak úgy keringtek a botrányos figurák és „hadtápdisznók” történetei. Mit ettek a frontkatonák, mit vitt magával bevetésre egy baka, és mit jelentett számukra az „egyesített étkezés” vagy egy működő gulyáságyú? Kik voltak a „gulyásbárók” és mestercsalók, a mesterfalnokok és mesternyalnokok? Hogyan alakította át a háború a magyar konyhát, milyen kreatív receptekkel próbáltak helytállni a hátországban, és hogyan született meg a „kalóriatragédia” fogalma? A nélkülözés, a túlélés és a mindennapi találékonyság világáról beszélgetünk.

Hogyan vált az idő „pénzzé”, és milyen hatással volt ez a középkori városok életére? Mikor kezdett „ketyegni” a mindennapi élet, és hogyan alakult ki a munka, a tér és az idő új felfogása? Hogyan formálta a városi lét az emberek időérzékét, a mesterek, kézművesek és kereskedők munkakultúráját, és hogyan született meg a „munkaidő” fogalma. A céhek szerepe, a vallásos közösségekből gazdasági érdekvédelmi szervezetté alakuló társulások, a lassú, gondos alkotómunka és a pénz szerepe mind rávilágít arra, hogy a középkori város nemcsak épületeket emelt, hanem új társadalmi rendet, új munkamorált és új időfelfogást is teremtett. Hogyan illeszkedett mindehhez az élet alkonyával, a halál és a mulandóság tudata? Mit tanulhatunk a középkori „lassú munkából”, és milyen párhuzamokat vonhatunk a mai stresszes, időre szabott világunkkal?

Hogyan vált az idő „pénzzé”, és milyen hatással volt ez a középkori városok életére? Mikor kezdett „ketyegni” a mindennapi élet, és hogyan alakult ki a munka, a tér és az idő új felfogása? Hogyan formálta a városi lét az emberek időérzékét, a mesterek, kézművesek és kereskedők munkakultúráját, és hogyan született meg a „munkaidő” fogalma. A céhek szerepe, a vallásos közösségekből gazdasági érdekvédelmi szervezetté alakuló társulások, a lassú, gondos alkotómunka és a pénz szerepe mind rávilágít arra, hogy a középkori város nemcsak épületeket emelt, hanem új társadalmi rendet, új munkamorált és új időfelfogást is teremtett. Hogyan illeszkedett mindehhez az élet alkonyával, a halál és a mulandóság tudata? Mit tanulhatunk a középkori „lassú munkából”, és milyen párhuzamokat vonhatunk a mai stresszes, időre szabott világunkkal?

Milyen volt a nők helyzete az ókori világban? Hogyan éltek az athéni polgárnők szigorú korlátozások között, és milyen szabadságot élveztek a spártai asszonyok? E társadalmi háttér előtt bontakozott ki az amazonok mítosza: a harcos nők legendája, amelyben egyszerre tükröződnek félelmek és vágyak. Kik voltak valójában az amazonok? Csak a görög legendák harcos nőalakjai, vagy létezett történelmi alapjuk is? Hogyan született és fejlődött a mítosz, és milyen kulturális hatások alakították? Mit rejt az amazonok szimbolikája és mi a történeti valóságuk? Kik voltak a 150 melegpárból álló elit egység, a thébai szent banda tagjai, és mit tudunk az ókori Róma női gladiátorairól? Egy adás, ahol a mítosz, a történelem és a társadalomtörténet izgalmasan fonódik össze.

Milyen volt a nők helyzete az ókori világban? Hogyan éltek az athéni polgárnők szigorú korlátozások között, és milyen szabadságot élveztek a spártai asszonyok? E társadalmi háttér előtt bontakozott ki az amazonok mítosza: a harcos nők legendája, amelyben egyszerre tükröződnek félelmek és vágyak. Kik voltak valójában az amazonok? Csak a görög legendák harcos nőalakjai, vagy létezett történelmi alapjuk is? Hogyan született és fejlődött a mítosz, és milyen kulturális hatások alakították? Mit rejt az amazonok szimbolikája és mi a történeti valóságuk? Kik voltak a 150 melegpárból álló elit egység, a thébai szent banda tagjai, és mit tudunk az ókori Róma női gladiátorairól? Egy adás, ahol a mítosz, a történelem és a társadalomtörténet izgalmasan fonódik össze.

Mit rejt a mítosz és mit mond a tudomány? Megfejtjük Nádori Gergely természettan tanárral. Miért rajzoltak szörnytérképeket a középkor hajósai és hogyan csaltak a vikingek a narválszarvakkal? Miként lett a rinocéroszból unikornis, a dugongból sellő, és miért hitték, hogy a fosszíliák sárkánycsontok? Griff, kentaur, baziliszkusz, hárpia, kiméra, főnixmadár, hidra, cerberus és Héraklész szörnyei – miért születtek ezek a különös lények és létezhetett-e valaha bármi valóságalapjuk? Nemváltó állatok, hominidkriptidek és lázár-fajok. Szó lesz a bestiarium hungaricum legendás lényeiről és tiltott neveikről: turul, csodaszarvas, táltos ló, vérmedve, farkasember és vámpír. Megidézzük a tenger óriásait: Behemót és Leviathán, óriáskalmár, tengeri kígyó, és persze nem marad ki Loch Ness szörnye, Bigfoot, Jeti és a Chupacabra sem. A végén pedig megtudjuk, ki volt Mike, a fejetlen csirke, mi az a tobz…

Mit rejt a mítosz és mit mond a tudomány? Megfejtjük Nádori Gergely természettan tanárral. Miért rajzoltak szörnytérképeket a középkor hajósai és hogyan csaltak a vikingek a narválszarvakkal? Miként lett a rinocéroszból unikornis, a dugongból sellő, és miért hitték, hogy a fosszíliák sárkánycsontok? Griff, kentaur, baziliszkusz, hárpia, kiméra, főnixmadár, hidra, cerberus és Héraklész szörnyei – miért születtek ezek a különös lények és létezhetett-e valaha bármi valóságalapjuk? Nemváltó állatok, hominidkriptidek és lázár-fajok. Szó lesz a bestiarium hungaricum legendás lényeiről és tiltott neveikről: turul, csodaszarvas, táltos ló, vérmedve, farkasember és vámpír. Megidézzük a tenger óriásait: Behemót és Leviathán, óriáskalmár, tengeri kígyó, és persze nem marad ki Loch Ness szörnye, Bigfoot, Jeti és a Chupacabra sem. A végén pedig megtudjuk, ki volt Mike, a fejetlen csirke, mi az a tobzoska-biznisz, és mi köze van Szent Izidornak az internethez.

1927-et írunk, a Népsport arra kíváncsi, ki Magyarország legnépszerűbb sportolója? Nem szakértők, nem zsűri, hanem a nagyközönség dönt – ez a „kedvencverseny” nemcsak sporttörténeti kuriózum, hanem az egyik első modern közvélemény-kutatás Magyarországon. Vendégünk Zeidler Miklós történész, aki feltárja, mit árul el ez a szavazás a Horthy-korszak társadalmáról, hogyan működött a klubsovinizmus, és miért lett egy egri úszó a legnépszerűbb sportoló, amikor a labdarúgás uralta a kort. Beszélgetünk még a „sport” szó jelentéséről és előzményeiről, arról, hogyan vált a testgyakorlás amatőr szórakozássá és profi versengéssé. Felidézzük az első újkori olimpiák abszurd versenyszámait, és bemutatjuk, milyen „olimpiák” voltak Coubertinék előtt – köztük a Palicsi Olimpiai Játékokat, amelyet a magyar sport „szent őrültje”, Vermes Lajos szervezett 1880-ban vasból öntött diszkosszal és az ország első as…

1927-et írunk, a Népsport arra kíváncsi, ki Magyarország legnépszerűbb sportolója? Nem szakértők, nem zsűri, hanem a nagyközönség dönt – ez a „kedvencverseny” nemcsak sporttörténeti kuriózum, hanem az egyik első modern közvélemény-kutatás Magyarországon. Vendégünk Zeidler Miklós történész, aki feltárja, mit árul el ez a szavazás a Horthy-korszak társadalmáról, hogyan működött a klubsovinizmus, és miért lett egy egri úszó a legnépszerűbb sportoló, amikor a labdarúgás uralta a kort. Beszélgetünk még a „sport” szó jelentéséről és előzményeiről, arról, hogyan vált a testgyakorlás amatőr szórakozássá és profi versengéssé. Felidézzük az első újkori olimpiák abszurd versenyszámait, és bemutatjuk, milyen „olimpiák” voltak Coubertinék előtt – köztük a Palicsi Olimpiai Játékokat, amelyet a magyar sport „szent őrültje”, Vermes Lajos szervezett 1880-ban vasból öntött diszkosszal és az ország első aszfalt kerékpárpályájával. Ismerjétek meg a sokoldalú sportolót, aki vasból öntött diszkoszt hajigált