Tenger Média's Podcast

Pataki Vukov Ágnes Tekintet nélkül | Jelenlét című fotókiállítása október 19-én nyílt meg a budapesti KEG Sörművházban. A tárlat a fotográfus nyolc éve formálódó alkotói folyamatának újabb állomása, amely a korábban bemutatott Tekintet nélkül című kiállítás folytatásaként eddig nem látott felvételeket és 2023 óta készült új munkákat mutat be. A sorozat a női lét esztétikáját, autonómiáját és önazonosságát vizsgálja. A képeken szereplő nők arcának elfedése nem a hiányt, hanem egy védett, intim teret teremt, amelyben a női jelenlét függetlenedik a külső tekintettől és az azonosítás megszokott jeleitől. A fények, az árnyékok és a természetes környezet hangsúlyos szerepet kaptak a kompozíciókban, amelyek a női szépség és szuverenitás kérdéseit személyes és egyetemes szinten egyaránt megközelítik. A kiállítás 2027. január 15-ig látogatható. Pataki Vukov Ágnessel Kalmár András beszélgetett.

Pataki Vukov Ágnes Tekintet nélkül | Jelenlét című fotókiállítása október 19-én nyílt meg a budapesti KEG Sörművházban. A tárlat a fotográfus nyolc éve formálódó alkotói folyamatának újabb állomása, amely a korábban bemutatott Tekintet nélkül című kiállítás folytatásaként eddig nem látott felvételeket és 2023 óta készült új munkákat mutat be. A sorozat a női lét esztétikáját, autonómiáját és önazonosságát vizsgálja. A képeken szereplő nők arcának elfedése nem a hiányt, hanem egy védett, intim teret teremt, amelyben a női jelenlét függetlenedik a külső tekintettől és az azonosítás megszokott jeleitől. A fények, az árnyékok és a természetes környezet hangsúlyos szerepet kaptak a kompozíciókban, amelyek a női szépség és szuverenitás kérdéseit személyes és egyetemes szinten egyaránt megközelítik. A kiállítás 2027. január 15-ig látogatható. Pataki Vukov Ágnessel Kalmár András beszélgetett.

Három ember, három életút, művészi és emberi összefüggések és egy különös ecset – megjelent Rubin Eszter új regénye. Rubin Eszter Kvintett az idők végezetéig című regénye három mai budapesti szereplő történetét szövi össze: egy szüleit gyászoló fiatal csellistáét, egy különös műgyűjtőét és egy állami gondozásból frissen kikerült fiúét. Sorsuk a művészet váratlan kapcsolódásain keresztül fonódik össze, miközben a történetben olyan alkotók világai találkoznak, mint Vajda Lajos, Janet Sobel, Malevics és El Greco. A zene, a festészet és a mindennapok apró részletei különös, olykor abszurd összefüggésekre világítanak rá. A regény egyszerre izgalmas, helyenként krimiszerű történet és játékos művészeti kalandozás, amelyben a véletlennek tűnő találkozások mögött talán egy nagyobb rendezőelv rejlik. Rubin Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Három ember, három életút, művészi és emberi összefüggések és egy különös ecset – megjelent Rubin Eszter új regénye. Rubin Eszter Kvintett az idők végezetéig című regénye három mai budapesti szereplő történetét szövi össze: egy szüleit gyászoló fiatal csellistáét, egy különös műgyűjtőét és egy állami gondozásból frissen kikerült fiúét. Sorsuk a művészet váratlan kapcsolódásain keresztül fonódik össze, miközben a történetben olyan alkotók világai találkoznak, mint Vajda Lajos, Janet Sobel, Malevics és El Greco. A zene, a festészet és a mindennapok apró részletei különös, olykor abszurd összefüggésekre világítanak rá. A regény egyszerre izgalmas, helyenként krimiszerű történet és játékos művészeti kalandozás, amelyben a véletlennek tűnő találkozások mögött talán egy nagyobb rendezőelv rejlik. Rubin Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Krimik, irodalmi klasszikusok és kortárs szerzők várják az érdeklődőket a KULT7 október végi és novemberi programjain. A rendezvénysorozatban Budapest elfeledett bűnügyei, Kosztolányi Dezső költészete és a kortárs magyar irodalom izgalmas kérdései egyaránt helyet kapnak. Október 28-án Kordos Szabolcs mutatja be Egy város bűnös titkai című új kötetét, amely Budapest kevésbé ismert, hátborzongató bűntörténeteit idézi fel. Másnap Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely érkezik dupla könyvbemutatóval: szó lesz a Pedig szerethettelek volna című kötetről, a Digó című regényről, valamint az írópáros itáliai alkotói mindennapjairól is. November 5-én a Bűnügyeink című előadáson Dr. Kiss Anna kriminalista, jogász és biblioterapeuta három híres erzsébetvárosi bűneset – a Léderer-ügy, a Mágnás Elza-gyilkosság és a Kazinczy utcai kasszafúrók története – nyomába ered, bemutatva azok irodalmi feldolgozása…

Krimik, irodalmi klasszikusok és kortárs szerzők várják az érdeklődőket a KULT7 október végi és novemberi programjain. A rendezvénysorozatban Budapest elfeledett bűnügyei, Kosztolányi Dezső költészete és a kortárs magyar irodalom izgalmas kérdései egyaránt helyet kapnak. Október 28-án Kordos Szabolcs mutatja be Egy város bűnös titkai című új kötetét, amely Budapest kevésbé ismert, hátborzongató bűntörténeteit idézi fel. Másnap Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely érkezik dupla könyvbemutatóval: szó lesz a Pedig szerethettelek volna című kötetről, a Digó című regényről, valamint az írópáros itáliai alkotói mindennapjairól is. November 5-én a Bűnügyeink című előadáson Dr. Kiss Anna kriminalista, jogász és biblioterapeuta három híres erzsébetvárosi bűneset – a Léderer-ügy, a Mágnás Elza-gyilkosság és a Kazinczy utcai kasszafúrók története – nyomába ered, bemutatva azok irodalmi feldolgozásait is. Másnap Varga Livius A rock & rolltól a megvilágosodásig című könyvének bemutatójára várják a közönséget. November 18-án az Olvasni jó! sorozat Kosztolányi Dezső életművét állítja középpontba Horváth Zsuzsanna vezetésével. November 19-én Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasai mutatkoznak be, köztük Keresztesi József, Virág Gábor (Aaron Blumm), Moskát Anita, Simon Márton és Simon Bettina, Szécsi Noémi pedig különdíjasként szerepel a programban. A zenéről Weil András gondoskodik. A hónap irodalmi eseményeinek sorát november 26-án Závada Pál estje zárja. Az író új regénye a 20. század közepének magyar irodalmi életét idézi fel, többek között Németh László alakján és a korszak vitáin keresztül, miközben a történelmi konfliktusok személyes és szellemi következményeit is vizsgálja. A KULT7 programjai a főváros múltjának izgalmas történeteitől a kortárs irodalom legfrissebb alkotásaiig kínálnak találkozási lehetőséget az olvasás és a történetmesélés iránt érdeklődőknek. Fülöp-Lehoczky Rellával, a KULT7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozás okozta nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik a városi környezet átalakítását. De hogyan kell ezt elképzelni egy metropolisz esetében? Mit tehet az egyén, és mi az állam feladata? A 100 éves barokk palotákat is át kell alakítanunk, vagy elegendő, ha az új épületek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez? Reith András építész, az ABUD ügyvezetője, aki több mint két évtizede foglalkozik az épületek és városok környezeti teljesítményének javításával, 2026 szeptemberében Magyarországon elsőkén egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetemen, a fenntartható építészet területén. Munkájában az energiahatékonyság mellett a városi mikroklíma és a regeneratív építészet is fontos szerepet kap, ez utóbbi a káros környezeti hatások mérséklésén túl arra törekszik, hogy az épületek és a városi rendszerek a természeti …

Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozás okozta nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik a városi környezet átalakítását. De hogyan kell ezt elképzelni egy metropolisz esetében? Mit tehet az egyén, és mi az állam feladata? A 100 éves barokk palotákat is át kell alakítanunk, vagy elegendő, ha az új épületek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez? Reith András építész, az ABUD ügyvezetője, aki több mint két évtizede foglalkozik az épületek és városok környezeti teljesítményének javításával, 2026 szeptemberében Magyarországon elsőkén egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetemen, a fenntartható építészet területén. Munkájában az energiahatékonyság mellett a városi mikroklíma és a regeneratív építészet is fontos szerepet kap, ez utóbbi a káros környezeti hatások mérséklésén túl arra törekszik, hogy az épületek és a városi rendszerek a természeti környezet megújulását is támogassák. E szemlélethez kapcsolódik a HŐLÁBNYOM szakmai kezdeményezés is, amely a városi burkolatok felmelegedésére és a hőterhelés csökkentésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2026 rendezvényén, a „Burkolt hőség” című szakmai klímapárbeszéd keretében mutatkozott be, Reith András szakmai vezetésével. A szakember szerint a cél olyan városi terek létrehozása, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, és hosszú távon is élhető környezetet biztosítanak. A fenntartható építészet így nem pusztán műszaki kérdés, hanem a jövő városairól és az ott élők életminőségéről szóló közös gondolkodás is. Erről és a klímaválság okozta társadalmi és építészeti kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

Hamarosan megnyitja kapuit az első Nagy Budapesti Sörfesztivál, ahol nyolc napon át prémium sörök, bajor hangulat, koncertek, DJ-k és vidámparki attrakciók gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról. A fesztivál két etapban, október 16. és 18., valamint 21. és 25. között várja a közönséget, a sörrajongók pedig a jól ismert klasszikusok mellett különleges tételeket is kóstolhatnak. A kínálatban ott lesz többek között az Erdinger, a Spaten, a Paulaner és az Augustiner, de olyan nemzetközi különlegességekkel is találkozhatunk, mint a Sárga-tenger partjáról érkező Tsingtao vagy a Fertő tó mellől származó osztrák bio sör, a családi főzdében készülő Golser. A sörök mellé természetesen tartalmas gasztronómiai kínálat és hamisítatlan fesztiválhangulat társul. A kora esti órákban bajor élő zene alapozza meg a hangulatot, később pedig koncertek és ismert klub DJ-k veszik át a terepet. A nyitónapon, ok…

Hamarosan megnyitja kapuit az első Nagy Budapesti Sörfesztivál, ahol nyolc napon át prémium sörök, bajor hangulat, koncertek, DJ-k és vidámparki attrakciók gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról. A fesztivál két etapban, október 16. és 18., valamint 21. és 25. között várja a közönséget, a sörrajongók pedig a jól ismert klasszikusok mellett különleges tételeket is kóstolhatnak. A kínálatban ott lesz többek között az Erdinger, a Spaten, a Paulaner és az Augustiner, de olyan nemzetközi különlegességekkel is találkozhatunk, mint a Sárga-tenger partjáról érkező Tsingtao vagy a Fertő tó mellől származó osztrák bio sör, a családi főzdében készülő Golser. A sörök mellé természetesen tartalmas gasztronómiai kínálat és hamisítatlan fesztiválhangulat társul. A kora esti órákban bajor élő zene alapozza meg a hangulatot, később pedig koncertek és ismert klub DJ-k veszik át a terepet. A nyitónapon, október 16-án Kovács Áron és Fedor Kyra melegíti be a hangulatot, majd a Hauber X Bonanza érkezik, az estét pedig DJ Kiki zárja. A hétvégén a SWAB és a Takser Spatzen gondoskodik a bajor dallamokról, de sörivó versenyre is számíthatunk, este pedig DJ Jován, Titzkrisztián és DJ Juhász Laci felelnek a buliért. Az október 21-i hosszú hétvége is erősen indul: Rakonczai Imre koncertje nyitja a programsorozatot, DJ Juhász Laci közreműködésével. Október 22-én, 24-én és 25-én a SWAB és a Decibel zenekar hozza el a bajor életérzést, miközben a DJ-pult mögött többek között DJ Dominique, DJ Andrew, DJ Kiki, Nigel Stately, Hamvai P.G., DJ Hory, DJ Szecsei és DJ Jován váltják egymást. A családokat október 24-én délelőtt Kalap Jakab gyerekkoncertje várja. Az igazi fesztiválhangulatból nem maradhat el a klasszikus városnéző óriáskerék, de a családosok és a bátrak a dodzsemtől a parkour körhintán át számtalan extrém vidámparki élményt kipróbálhatnak. A hideg miatt sem kell aggódni, enni-inni, mulatni fűtött sátorban is lehet, mert mindenkinek szüksége van nyolc nap felhőtlen szórakozásra októberben is. Jakab Tibor szervezővel Kalmár András beszélgetett. Bővebb információk ide kattintva.

A produkció különleges látványvilágával, mozgással, videóval, animációval, installációval és zenével hoz létre egy semmihez sem hasonlító univerzumot. Fuchs Lívia az Élet és Irodalom kritikájában „a képek titokzatos, de megfejtésre sarkalló labirintusáról” ír, és úgy fogalmaz: ha pusztán a képek szintjén engedjük hatni a Fata Morganát, akkor is „grandiózus munka, erőteljes élmény”. Goda Gábor rendező alkotásában a mozgás és a vizualitás szorosan összefonódik: a tér, a fények, a videó és az animáció folyamatosan új képeket és asszociációkat hoz létre. A látványos, álomszerű világot Melis László zenéje kíséri – a produkció a zeneszerző öt meghatározó művéből idéz, és egyben tisztelgés művészete és szellemisége előtt. Melis László (1953–2018) hegedűművész és zeneszerző a kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja, a 180-as Csoport egyik alapítója volt, olyan jelentős zeneszerzőkkel dolgoz…

A produkció különleges látványvilágával, mozgással, videóval, animációval, installációval és zenével hoz létre egy semmihez sem hasonlító univerzumot. Fuchs Lívia az Élet és Irodalom kritikájában „a képek titokzatos, de megfejtésre sarkalló labirintusáról” ír, és úgy fogalmaz: ha pusztán a képek szintjén engedjük hatni a Fata Morganát, akkor is „grandiózus munka, erőteljes élmény”. Goda Gábor rendező alkotásában a mozgás és a vizualitás szorosan összefonódik: a tér, a fények, a videó és az animáció folyamatosan új képeket és asszociációkat hoz létre. A látványos, álomszerű világot Melis László zenéje kíséri – a produkció a zeneszerző öt meghatározó művéből idéz, és egyben tisztelgés művészete és szellemisége előtt. Melis László (1953–2018) hegedűművész és zeneszerző a kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja, a 180-as Csoport egyik alapítója volt, olyan jelentős zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Louis Andriessen, Steve Reich és Terry Riley. Pályája során filmekhez, színházi és táncelőadásokhoz szerzett zenét, valamint önálló koncertműveket is írt. Goda Gábor (1960) rendező-koreográfus, az Artus alapítója és vezetője több mint négy évtizede meghatározó alakja a magyar kortárs színházi és táncművészetnek. 1985-ben hozta létre az Artust, amely az évek során a táncszínházból összművészeti alkotóműhellyé vált. Művészi gondolkodására erősen hatott a keleti filozófia: behatóan tanulmányozta a taoizmust, a kínai chan és a japán zen buddhizmust, 2000 óta pedig a Yang stílusú TaiJi Quannal is foglalkozik. A keleti szemléletben fontos jelenlét, a folyamatosság, az áramlás és a dolgok közötti kapcsolatok az Artus színpadi nyelvében is visszaköszönnek. A művész 2005-ben szerzett koreográfusi diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2008-ban pedig Érdemes Művész díjjal tüntették ki. A Fata Morgana különleges összművészeti élmény, amely nem kínál kész megfejtéseket, inkább arra invitálja a nézőt, hogy saját asszociációi és érzései mentén járja be ezt a titokzatos képlabirintust. A részletekről és az előadás gondolati hátteréről Goda Gábor mesélt Kalmár Andrásnak,

Október 17-én mutatja be a Budapest Bábszínház Az ember tragédiáját. A Keresztes Tamás rendezésében készült előadás a monumentális dráma nem kevésbé grandiózus színpadi értelmezésére vállalkozik. Közel 80 bábfigura segítségével elevenedik meg Ádám és Lucifer történelmi korszakokon átívelő, az emberi lét nagy kérdéseire választ kereső utazása. Vajon tanult-e valamit az ember a történelem korszakaiból, vagy ugyanazokat a köröket futja újra és újra? Lehetséges-e az ideális társadalmi berendezkedés? Van-e a szabad akarat? Mi a szerelem? És tulajdonképpen mivégre az egész teremtés? A produkció dramaturgja Gimesi Dóra, zeneszerzője Keresztes Gábor, díszlettervezője Giliga Ilka. Ádámot L. Nagy Attila, Évát Csarkó Bettina, Lucifert Bartha Bendegúz alakítja. A bábok tervezőjével, Hoffer Károllyal Kalmár András beszélgetett.

Október 17-én mutatja be a Budapest Bábszínház Az ember tragédiáját. A Keresztes Tamás rendezésében készült előadás a monumentális dráma nem kevésbé grandiózus színpadi értelmezésére vállalkozik. Közel 80 bábfigura segítségével elevenedik meg Ádám és Lucifer történelmi korszakokon átívelő, az emberi lét nagy kérdéseire választ kereső utazása. Vajon tanult-e valamit az ember a történelem korszakaiból, vagy ugyanazokat a köröket futja újra és újra? Lehetséges-e az ideális társadalmi berendezkedés? Van-e a szabad akarat? Mi a szerelem? És tulajdonképpen mivégre az egész teremtés? A produkció dramaturgja Gimesi Dóra, zeneszerzője Keresztes Gábor, díszlettervezője Giliga Ilka. Ádámot L. Nagy Attila, Évát Csarkó Bettina, Lucifert Bartha Bendegúz alakítja. A bábok tervezőjével, Hoffer Károllyal Kalmár András beszélgetett.

Freddie Mercury kevéssé ismert arca – kiállítás a Magyar Zene Házában Freddie Mercury életének és pályájának sosem látott tárgyi emlékeit is megmutatja a Magyar Zene Házában látható Freddie című időszaki kiállítás. A tárlat aktualitását az adja, hogy a Queen legendás frontembere idén lenne 80 éves és éppen négy évtizede annak is, hogy a zenekar 1986-ban Budapesten koncertezett, amelyről film is készült. A World of Freddie és a Zene Háza közös kiállítása több száz eredeti személyes tárgyon, saját tervezésű színpadi jelmezen, kéziraton és fotón keresztül idézi fel a világsztár életét. Bepillanthatunk Freddie otthonába, megismerhetjük képzőművészeti alkotásait és kedvenc tárgyait, de természetesen a Queen történetének fontos állomásai, köztük az 1986-os budapesti koncert emlékei is helyet kapnak a kiállításon. Az élményt interaktív installációk és Freddie egykori személyi asszisztensének, P…

Freddie Mercury kevéssé ismert arca – kiállítás a Magyar Zene Házában Freddie Mercury életének és pályájának sosem látott tárgyi emlékeit is megmutatja a Magyar Zene Házában látható Freddie című időszaki kiállítás. A tárlat aktualitását az adja, hogy a Queen legendás frontembere idén lenne 80 éves és éppen négy évtizede annak is, hogy a zenekar 1986-ban Budapesten koncertezett, amelyről film is készült. A World of Freddie és a Zene Háza közös kiállítása több száz eredeti személyes tárgyon, saját tervezésű színpadi jelmezen, kéziraton és fotón keresztül idézi fel a világsztár életét. Bepillanthatunk Freddie otthonába, megismerhetjük képzőművészeti alkotásait és kedvenc tárgyait, de természetesen a Queen történetének fontos állomásai, köztük az 1986-os budapesti koncert emlékei is helyet kapnak a kiállításon. Az élményt interaktív installációk és Freddie egykori személyi asszisztensének, Peter Freestone-nak audiokommentárjai teszik még személyesebbé. A kiállítás egyik kurátora, Szilágyi Gábor maga is fontos szerepet vállalt abban, hogy a budapesti koncerthez kapcsolódó magyar emlékek és történetek is helyet kapjanak a kiállításon. A részletekről és a kulisszatitkokról Kalmár András kérdezte a művészettörténészt.

A zene világnapján, október 1-jén a felvilágosodás korának Európájába kalauzolja közönségét a Metrum Trio+ a Magyar Zene Házában. A Metrum Ensemble Artisjus- és Culture Crane-díjas formációjából alakult Metrum Trio+ tagjai, Rákóczy Anna fuvolaművész, Rozmán Lajos klarinétművész és Kántor Balázs csellóművész ezúttal Koppán Kata brácsaművésszel egészülnek ki. A műsorban Haydn, Händel és Mozart művei mellett Bach zenéje is megszólal, kortárs és korabeli átiratokban. Az esemény különlegessége, hogy a megszólaló darabok között Fleck Zoltán jogász-szociológus mesél a 18. század világáról, de a Magyar Zene Házának „titokzatos zengései” is hozzájárulnak majd a koncertélményhez. A zenekar alapítójával, Rozmán Lajos klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

A zene világnapján, október 1-jén a felvilágosodás korának Európájába kalauzolja közönségét a Metrum Trio+ a Magyar Zene Házában. A Metrum Ensemble Artisjus- és Culture Crane-díjas formációjából alakult Metrum Trio+ tagjai, Rákóczy Anna fuvolaművész, Rozmán Lajos klarinétművész és Kántor Balázs csellóművész ezúttal Koppán Kata brácsaművésszel egészülnek ki. A műsorban Haydn, Händel és Mozart művei mellett Bach zenéje is megszólal, kortárs és korabeli átiratokban. Az esemény különlegessége, hogy a megszólaló darabok között Fleck Zoltán jogász-szociológus mesél a 18. század világáról, de a Magyar Zene Házának „titokzatos zengései” is hozzájárulnak majd a koncertélményhez. A zenekar alapítójával, Rozmán Lajos klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

A közismert kérdést szeptember 29-én teszik fel a Nemzeti Táncszínházban. Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű története, A kis herceg szeptember 29-én új formában érkezik a közönséghez: a Székesfehérvári Balett Színház táncszínházi előadásban viszi színpadra a jól ismert klasszikust a Nemzeti Táncszínházban. A szavak nélküli produkcióban a mozdulatok, a zene és a látvány mesél a barátságról, a szeretetről, a felelősségről és arról a tisztaságról, amelyet felnőttként sem szabadna elfelejtenünk. Az bemutató kapcsán Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet egy mindenki által ismert történetet a tánc nyelvén újraértelmezni, milyen szerepet kap a látvány és a zene, és mi kell ahhoz, hogy ne nézzük kalapnak az elefeántot nyelt óriáskígyó rajzát. Az interjút Kalmár András készítette.

A közismert kérdést szeptember 29-én teszik fel a Nemzeti Táncszínházban. Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű története, A kis herceg szeptember 29-én új formában érkezik a közönséghez: a Székesfehérvári Balett Színház táncszínházi előadásban viszi színpadra a jól ismert klasszikust a Nemzeti Táncszínházban. A szavak nélküli produkcióban a mozdulatok, a zene és a látvány mesél a barátságról, a szeretetről, a felelősségről és arról a tisztaságról, amelyet felnőttként sem szabadna elfelejtenünk. Az bemutató kapcsán Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet egy mindenki által ismert történetet a tánc nyelvén újraértelmezni, milyen szerepet kap a látvány és a zene, és mi kell ahhoz, hogy ne nézzük kalapnak az elefeántot nyelt óriáskígyó rajzát. Az interjút Kalmár András készítette.

Róth Miksa a századforduló nemzetközileg is elismert üveg- és mozaikművésze volt: alkotásai nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megjelentek, munkái között mexikói megrendelésre készült művek is találhatók, életműve pedig máig a magyar szecessziós művészet egyik legfontosabb öröksége. Egykori otthonában, amely a nyári felújítást követően újra megnyitotta kapuit, ismét izgalmas programokkal várják a közönséget, különösen most, mivel a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Őszi Fesztiváljához. Tárlatvezetés, alkotóműhely, üvegfestés és kulturális estek is szerepelnek az palettán. A Nefelejcs utcai emlékház különleges helyszín: Róth Miksa egykori otthonában és műhelyében a századforduló világa is feltárul előttünk, miközben megismerhetjük a magyar és nemzetközi üveg- és mozaikművészet meghatározó alakjának életművét. A múzeum kiállításai Róth Miksa üveg- és…

Róth Miksa a századforduló nemzetközileg is elismert üveg- és mozaikművésze volt: alkotásai nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megjelentek, munkái között mexikói megrendelésre készült művek is találhatók, életműve pedig máig a magyar szecessziós művészet egyik legfontosabb öröksége. Egykori otthonában, amely a nyári felújítást követően újra megnyitotta kapuit, ismét izgalmas programokkal várják a közönséget, különösen most, mivel a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Őszi Fesztiváljához. Tárlatvezetés, alkotóműhely, üvegfestés és kulturális estek is szerepelnek az palettán. A Nefelejcs utcai emlékház különleges helyszín: Róth Miksa egykori otthonában és műhelyében a századforduló világa is feltárul előttünk, miközben megismerhetjük a magyar és nemzetközi üveg- és mozaikművészet meghatározó alakjának életművét. A múzeum kiállításai Róth Miksa üveg- és mozaikalkotásai mellett a művész egykori lakásának enteriőrjeit és gyűjteményének darabjait is bemutatják. Az őszi fesztivál részeként október 1-jén az idősek világnapjához kapcsolódó, díjmentes tárlatvezetés, október 3-án várostörténeti séta és közösségi mozaikozás, október 4-én pedig a Róth-szalon klasszikus zenei koncertje várja az érdeklődőket. A programok sora novemberben is folytatódik. Kolocz Dóra szakmai vezetővel, muzeológussal Kalmár András beszélgetett.

Létezik a zenei alkotásnak egy olyan mélyrétege, ahol a népdal már nem csupán örökölt forma, hanem az önismeret és a gyógyítás eszköze. Paár Julcsi pályája pontosan erről a belső figyelemről tanúskodik: az elmúlt két évtizedben énekesként, dalszerzőként és zeneterapeutaként is azt kutatta, hogyan válhat a hang testi-lelki élménnyé. A Zeneakadémián szeptember 24-én hallható szerzői estje így nem egy statikus életmű-kiállítás, sokkal inkább egy kísérletező időutazás, ahol a műfaji határok átlépése nem öncélú: húsbavágó kérdéseket feszeget. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik Julcsi és zenésztárcai családi koncertje, a Bolhacirkusz október 18-án a Várkert Bazárban: itt a népzene, a világzene és a játékos történetmesélés ad egymásnak randevút, fülbemászó dallamok, közös éneklés, tánc és ritmusjátékok hívják kalandra a gyerekeket és szüleiket egyaránt. Paár Julcsival Kalmár András beszélgetett.

Létezik a zenei alkotásnak egy olyan mélyrétege, ahol a népdal már nem csupán örökölt forma, hanem az önismeret és a gyógyítás eszköze. Paár Julcsi pályája pontosan erről a belső figyelemről tanúskodik: az elmúlt két évtizedben énekesként, dalszerzőként és zeneterapeutaként is azt kutatta, hogyan válhat a hang testi-lelki élménnyé. A Zeneakadémián szeptember 24-én hallható szerzői estje így nem egy statikus életmű-kiállítás, sokkal inkább egy kísérletező időutazás, ahol a műfaji határok átlépése nem öncélú: húsbavágó kérdéseket feszeget. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik Julcsi és zenésztárcai családi koncertje, a Bolhacirkusz október 18-án a Várkert Bazárban: itt a népzene, a világzene és a játékos történetmesélés ad egymásnak randevút, fülbemászó dallamok, közös éneklés, tánc és ritmusjátékok hívják kalandra a gyerekeket és szüleiket egyaránt. Paár Julcsival Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25–26-án ismét megtelik élettel a Bartók Béla Boulevard: érkezik az Eleven Ősz, amely idén a kultúra, a közösség és a fenntartható városi mobilitás kapcsolatára is ráirányítja a figyelmet. A kétnapos esemény idén is arra hívja a városlakókat és a látogatókat, hogy fedezzék fel a környék kulturális sokszínűségét, térjenek le a megszokott útvonalakról, és tapasztalják meg, milyen az, amikor a városi terek valódi közösségi térré válnak. Az Eleven Ősz idén is a kapcsolódásokra épít: a járókelők, a művészetek, közösségek és városi terek találkoznak találkozására. A fesztivál egyik fontos üzenete, hogy a kultúra nem csak az intézmények falai között létezik, hanem ott van a köztereken; a Bartók Béla Boulevard utcái, a parkok, a galériák, és kávézók együtt válnak egy nagy, szabadon bejárható kulturális tér részévé. A programok között képzőművészeti események, kiállítások, zenei produk…

Szeptember 25–26-án ismét megtelik élettel a Bartók Béla Boulevard: érkezik az Eleven Ősz, amely idén a kultúra, a közösség és a fenntartható városi mobilitás kapcsolatára is ráirányítja a figyelmet. A kétnapos esemény idén is arra hívja a városlakókat és a látogatókat, hogy fedezzék fel a környék kulturális sokszínűségét, térjenek le a megszokott útvonalakról, és tapasztalják meg, milyen az, amikor a városi terek valódi közösségi térré válnak. Az Eleven Ősz idén is a kapcsolódásokra épít: a járókelők, a művészetek, közösségek és városi terek találkoznak találkozására. A fesztivál egyik fontos üzenete, hogy a kultúra nem csak az intézmények falai között létezik, hanem ott van a köztereken; a Bartók Béla Boulevard utcái, a parkok, a galériák, és kávézók együtt válnak egy nagy, szabadon bejárható kulturális tér részévé. A programok között képzőművészeti események, kiállítások, zenei produkciók, irodalmi és színházi programok, design- és közösségi események, családi foglalkozások, workshopok, valamint különleges városi programok kapnak helyet. A fesztivál egyik legfontosabb értéke éppen ez a sokszínűség: Újbuda kulturális élete nem egyetlen műfajhoz vagy intézményhez kötődik, hanem egymással kapcsolatban álló alkotók, helyek, közösségek és kezdeményezések hálózatából épül fel. Jáki Mónikával, a Bartók Boulevard Egyesület elnökhelyettesével Kalmár András beszélgetett. Részletes programok: www.bbbeleven.com

Shaun, a bárány látja vendégül a gyermekotthonok lakóit új filmjének premier előtti vetítésén. A mozi mindenkié címmel indított országos kezdeményezést a Mozinet. Szeptember 20-án több mint 25 gyermekotthon közel ezer lakója nézheti meg premier előtt a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye című animációs filmet, közelebb hozva számukra a közösségi mozizás élményét. Az Oscar-díjas Aardman stúdió Magyarországon is széles rajongótáborral rendelkező sorozata a Shaun, a bárány. A legújabb animációs film, a Halloween tematikájú Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szellemiségében kapcsolódik a korábbi sorozathoz és az eddigi két mozifilmhez, ám önállóan is teljes egészében megállja a helyét. A Mozinet az új film apropóján indította útjára A mozi mindenkié kezdeményezést, amelynek alapgondolata, hogy a mozizás közösségi élményéhez minden fiatalnak joga van. Ezért szeretné minél több olyan gyerme…

Shaun, a bárány látja vendégül a gyermekotthonok lakóit új filmjének premier előtti vetítésén. A mozi mindenkié címmel indított országos kezdeményezést a Mozinet. Szeptember 20-án több mint 25 gyermekotthon közel ezer lakója nézheti meg premier előtt a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye című animációs filmet, közelebb hozva számukra a közösségi mozizás élményét. Az Oscar-díjas Aardman stúdió Magyarországon is széles rajongótáborral rendelkező sorozata a Shaun, a bárány. A legújabb animációs film, a Halloween tematikájú Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szellemiségében kapcsolódik a korábbi sorozathoz és az eddigi két mozifilmhez, ám önállóan is teljes egészében megállja a helyét. A Mozinet az új film apropóján indította útjára A mozi mindenkié kezdeményezést, amelynek alapgondolata, hogy a mozizás közösségi élményéhez minden fiatalnak joga van. Ezért szeretné minél több olyan gyermek számára is elérhetővé tenni a moziélményt, akiknek erre a hétköznapokban nem adódik lehetősége. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal való együttműködésnek köszönhetően a szeptember 20-án országszerte közel ezer, nehezebb sorsú gyermek számára nyílik lehetőség, hogy még a hivatalos bemutató előtt, mozivásznon láthassa Shaun legújabb kalandját. A programban budapesti, szekszárdi, győri, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szolnoki, szombathelyi, veszprémi, zalaegerszegi, kaposvári, salgótarjáni, mátészalkai, békéscsabai és tatabányai mozik kapcsolódnak be, egyes helyszíneken a gyerekek számára ingyenes popcornnal is feldobva a közös mozizás élményét. A mozi mindenkié a Mozinet támogatásával, valamint magánadományok segítségével jöhetett létre, de a lehetséges folytatáshoz a nagyközönség is hozzájárulhat azzal, hogy jegyet vált a filmre: a most meghirdetett premier előtti előadások nagy része a szabad helyek függvényében a nagyközönség számára is nyitott lesz. A film országos mozibemutatója szeptember 24., forgalmazója a Mozinet. Gyenis Ajándokkal, a Mozinet értékesítési vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25-én a BMC könyvtárában egy '03-ban megjelent, de majdnem elkallódott alkotást idéznek meg az egykori közreműködők. Milyen a kortárs sanzon? – tette fel a kérdést a kétezres évek elején Budapesten Rimóczi István, az Új Sanzonok projekt ötletgazdája. Húsz verset válogatott össze kortárs költőktől, majd tíz olyan színésszel fogott össze, akik örömmel vállaltak énekesi szerepet a születő új sanzonok előadásánál. Faragó Béla zenei vezetővel együtt az akkori színház-zenei élet különböző irányzatait képviselő tizenöt zeneszerzőt kértek fel, hogy találjanak választ zenében a kérdésre. Az elkészült alkotásokat Új sanzonok – hangos nyelvemlék a kételyek korából címmel, Czajlik József rendezésében a Csányi János vezette, azóta megszűnt Bárka Színház mutatta be. A dalokat tizennégy tagú kamarazenekar kísérte. Az egyik előadás felvételét később Balla Gábor hangmérnök segítségével a Yello…

Szeptember 25-én a BMC könyvtárában egy '03-ban megjelent, de majdnem elkallódott alkotást idéznek meg az egykori közreműködők. Milyen a kortárs sanzon? – tette fel a kérdést a kétezres évek elején Budapesten Rimóczi István, az Új Sanzonok projekt ötletgazdája. Húsz verset válogatott össze kortárs költőktől, majd tíz olyan színésszel fogott össze, akik örömmel vállaltak énekesi szerepet a születő új sanzonok előadásánál. Faragó Béla zenei vezetővel együtt az akkori színház-zenei élet különböző irányzatait képviselő tizenöt zeneszerzőt kértek fel, hogy találjanak választ zenében a kérdésre. Az elkészült alkotásokat Új sanzonok – hangos nyelvemlék a kételyek korából címmel, Czajlik József rendezésében a Csányi János vezette, azóta megszűnt Bárka Színház mutatta be. A dalokat tizennégy tagú kamarazenekar kísérte. Az egyik előadás felvételét később Balla Gábor hangmérnök segítségével a Yellow Stúdióban egészítették ki; így született meg 2003-ban egy albumnyi zenei anyag, amely azonban különböző okok miatt végül nem jelenhetett meg. Több mint húsz évvel a felvételek elkészülte után az alkotók úgy vélték, hogy ez a sokszínű anyag megérdemli, hogy elérhetővé váljék. Aki átolvassa a közreműködők névsorát, láthatja, hogy ezeket a szerzőket 2026 Magyarországának súlyos megosztottsággal küzdő társadalmában aligha lehetne közös projektbe invitálni. Sajnos, a zeneszerző jogutódjának beleegyezése hiányában a lemezre így sem kerülhetett rá az eredeti műsorban szereplő két alkotás – Melis László Petri György és Sajó László verseire komponált, Jordán Adél és Hevér Gábor által előadott művei. A szeptember 25-i lemezbemutató esten, a BMC könyvtárában a résztvevők az egykori együttműködésről és a kétezres évekről beszélgetnek, valamint dalokat hallgatnak és énekelnek az akkori közreműködőkkel. Gryllus Samuval, a lemez egyik alkotójával Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 19-én hatodik alkalommal rendezik meg az itt lakók a Ménesi Kulturális Utcabált. Az utca nyugati szakaszán, az Alsóhegy és a Szüret utca között egy napra a kultúra, a találkozások és a közösségi élmények veszik át a főszerepet. Az utcaünnepen a környék kertjei, villái és kulturális helyszínei egyetlen nagy, szabadtéri fesztivállá kapcsolódnak össze. A látogatókat irodalmi estek, koncertek, színház, képzőművészet, helytörténeti érdekességek, gasztronómiai programok, gyerekprogramok és más különleges események várják. A nap egyik különleges programja a Ménesi úti helytörténeti séta, amely 14 órakor indul a Ménesi út 75. elől, és a Karinthy-villához érkezik, ahol 15 órakor megnyitják a VI. Ménesi Kulturális Utcabált. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban többek között helytörténeti beszélgetés, futballról és irodalomról szóló előadás, könyvbemutató és blueskoncert is szerepel a progr…

Szeptember 19-én hatodik alkalommal rendezik meg az itt lakók a Ménesi Kulturális Utcabált. Az utca nyugati szakaszán, az Alsóhegy és a Szüret utca között egy napra a kultúra, a találkozások és a közösségi élmények veszik át a főszerepet. Az utcaünnepen a környék kertjei, villái és kulturális helyszínei egyetlen nagy, szabadtéri fesztivállá kapcsolódnak össze. A látogatókat irodalmi estek, koncertek, színház, képzőművészet, helytörténeti érdekességek, gasztronómiai programok, gyerekprogramok és más különleges események várják. A nap egyik különleges programja a Ménesi úti helytörténeti séta, amely 14 órakor indul a Ménesi út 75. elől, és a Karinthy-villához érkezik, ahol 15 órakor megnyitják a VI. Ménesi Kulturális Utcabált. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban többek között helytörténeti beszélgetés, futballról és irodalomról szóló előadás, könyvbemutató és blueskoncert is szerepel a programban.

Szeptember 19-én egész nap a gyerekeké lesz a főszerep a KULT7-ben: a Programkukucskálóval várják a családokat. A gyerekek és szüleik ezen a napon résztvehetnek azokon a zenés, mesés és játékos foglalkozásokon, amelyek egész évben várják a legkisebbeket a Király utcai kulturális központban. A bölcsisektől az alsósokig mindenki megtalálhatja a magának valót – akár angol nyelven is! De a felnőtteknek is izgalmas programokkal készülnek Erzsébetvárosban – a részletekről Fülöp-Lehoczky Rella, a KULT7 kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak. Részletes programok és további információ: KULT7 – Programok

Szeptember 19-én egész nap a gyerekeké lesz a főszerep a KULT7-ben: a Programkukucskálóval várják a családokat. A gyerekek és szüleik ezen a napon résztvehetnek azokon a zenés, mesés és játékos foglalkozásokon, amelyek egész évben várják a legkisebbeket a Király utcai kulturális központban. A bölcsisektől az alsósokig mindenki megtalálhatja a magának valót – akár angol nyelven is! De a felnőtteknek is izgalmas programokkal készülnek Erzsébetvárosban – a részletekről Fülöp-Lehoczky Rella, a KULT7 kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak. Részletes programok és további információ: KULT7 – Programok

Nem mindennapi diplomafilm készül az ELTE filmrendező szakán: Adonyi-Walsh Gáspár, Béres Péter, Kistamás Naomi, Nagy Izabella, Nagy Kornél, Somorjai Máté és Tóth Bogi harmadéves hallgatóként úgy döntöttek, hogy kollektív alkotócsapatként készítik el diplomamunkájukat. A vállalásuk ambiciózus: egy független nagyjátékfilmet szeretnének létrehozni Sarkifény címmel, közösségi finanszírozásból, mindössze 15 forgatási nappal. A keserédes vígjáték, három, első pillantásra egymástól független történetet mesél el. A szálakat egy ritka természeti jelenség és a hozzá kapcsolódó legenda köti össze: a sarki fényt csak azok láthatják meg, akik abban a pillanatban tiszta szívükből szerelmesek. De lehet-e akarni a szerelmet, vagy az csak akkor talál ránk, amikor már egyáltalán nem számítunk rá? Az egyik történet középpontjában egy mozaikcsalád áll: Eszter és Tibor tinédzser gyerekeikkel, Lolával és Benc…

Nem mindennapi diplomafilm készül az ELTE filmrendező szakán: Adonyi-Walsh Gáspár, Béres Péter, Kistamás Naomi, Nagy Izabella, Nagy Kornél, Somorjai Máté és Tóth Bogi harmadéves hallgatóként úgy döntöttek, hogy kollektív alkotócsapatként készítik el diplomamunkájukat. A vállalásuk ambiciózus: egy független nagyjátékfilmet szeretnének létrehozni Sarkifény címmel, közösségi finanszírozásból, mindössze 15 forgatási nappal. A keserédes vígjáték, három, első pillantásra egymástól független történetet mesél el. A szálakat egy ritka természeti jelenség és a hozzá kapcsolódó legenda köti össze: a sarki fényt csak azok láthatják meg, akik abban a pillanatban tiszta szívükből szerelmesek. De lehet-e akarni a szerelmet, vagy az csak akkor talál ránk, amikor már egyáltalán nem számítunk rá? Az egyik történet középpontjában egy mozaikcsalád áll: Eszter és Tibor tinédzser gyerekeikkel, Lolával és Bencével indulnak az Őrségbe, hogy együtt láthassák a különleges égi jelenséget. A másik történet főszereplője Maja, egy huszonéves DJ, aki váratlanul összefut egykori szerelmével, Benedekkel. A férfi évekkel korábban egyik napról a másikra Barcelonába költözött, most pedig újra felbukkan Maja életében. A harmadik szálon a tizennyolc éves Júlia kerül egy esküvő középpontjába: lelkileg és szellemileg összeomlott nővére helyett ő utazik el a vidéki lagziba, hogy a szertartás végén szabadon engedje a fehér galambokat. A filmnek nemcsak az alkotógárdája, de a finanszírozása is különleges. Bár az ELTE képzése során a rendezőhallgatók komoly szakmai tudásra tettek szert, a diplomafilmek megvalósítására csak nagyon korlátozott források állnak rendelkezésre. A Sarkifény alkotói ezért közösségi adománygyűjtést indítottak, hogy a produkció költségeinek egy részét így teremtsék elő. A támogatásokból többek között a felszerelések bérleti díjait, a stáb és a színészek utaztatását és étkezését, valamint az egyéb felmerülő költségeket szeretnék fedezni. A produkció technikai hátterének egy részét már sikerült biztosítaniuk, emellett a fiatal alkotók a szakmai kapcsolataikra és számos önkéntes segítségre is támaszkodnak. A cél egy olyan független magyar film létrehozása, amely nemcsak egyetemi feladatként, hanem önálló alkotásként is megállja a helyét. Kistamás Naomival, a rendezők egyikével Kalmár András beszélgetett. Támogasd a fiatal rendezők diplomamunkáját az Adjukössze.hu oldalon!

Különös keresztmetszetet ad a szeptember végéig látható kiállítás a Műcsarnokban. Több mint 150 magyar fotográfus munkáin keresztül mutatja meg a kortárs magyar fotográfia sokféle irányát a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon. Az Utak és útkereszteződések című kiállítás szeptember 27-ig látható a Műcsarnokban, kurátorai Bán András és Kincses Károly. A Szalon nem egyszerűen az elmúlt öt év fotográfiai termésének összegzése: a válogatás különböző alkotói utak és szemléletek találkozását mutatja. A dokumentarista és társadalomkritikus fotográfiától a személyes, naplószerű képeken és a konceptuális munkákon át a manipulált fotókig számos megközelítés jelenik meg. A kiállítás külön figyelmet fordít a fotográfia változó technikai környezetére is: helyet kapnak a hagyományos, kézműves eljárásokat alkalmazó alkotók, miközben a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy azzal segített képek i…

Különös keresztmetszetet ad a szeptember végéig látható kiállítás a Műcsarnokban. Több mint 150 magyar fotográfus munkáin keresztül mutatja meg a kortárs magyar fotográfia sokféle irányát a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon. Az Utak és útkereszteződések című kiállítás szeptember 27-ig látható a Műcsarnokban, kurátorai Bán András és Kincses Károly. A Szalon nem egyszerűen az elmúlt öt év fotográfiai termésének összegzése: a válogatás különböző alkotói utak és szemléletek találkozását mutatja. A dokumentarista és társadalomkritikus fotográfiától a személyes, naplószerű képeken és a konceptuális munkákon át a manipulált fotókig számos megközelítés jelenik meg. A kiállítás külön figyelmet fordít a fotográfia változó technikai környezetére is: helyet kapnak a hagyományos, kézműves eljárásokat alkalmazó alkotók, miközben a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy azzal segített képek is megjelennek. A kiállítás egyik kurátorával, Bán Andrással Kalmár András beszélgetett.

Idén sem marad el a táncművészeti minifesztivál: szeptember második hétvégéjén újra itt a Keszthelyi Táncpanoráma. Szeptember 10. és 12. között 24. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Táncszínház és a Balaton Színház közös szervezésében a táncművészet balatoni ünnepét. A program a legkisebbektől a táncművészet elkötelezett rajongóiig minden korosztálynak kínál élményt. A Székesfehérvári Balett Színház a Pinokkió című előadással érkezik, míg a Nemzeti Táncszínház A tánc 30 árnyalata című országimázs-filmjét mutatja be. A Duna Művészegyüttes Partium – Az Értől az Óceánig című produkciója a régió kulturális sokszínűségét idézi meg, az Argentin Tangó Táncszínház pedig a LÉTEZÉS című táncjátékkal lép színpadra. A fesztivál egyik különleges programja a Keszthely főterén megrendezett Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban című est, amelyen Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész …

Idén sem marad el a táncművészeti minifesztivál: szeptember második hétvégéjén újra itt a Keszthelyi Táncpanoráma. Szeptember 10. és 12. között 24. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Táncszínház és a Balaton Színház közös szervezésében a táncművészet balatoni ünnepét. A program a legkisebbektől a táncművészet elkötelezett rajongóiig minden korosztálynak kínál élményt. A Székesfehérvári Balett Színház a Pinokkió című előadással érkezik, míg a Nemzeti Táncszínház A tánc 30 árnyalata című országimázs-filmjét mutatja be. A Duna Művészegyüttes Partium – Az Értől az Óceánig című produkciója a régió kulturális sokszínűségét idézi meg, az Argentin Tangó Táncszínház pedig a LÉTEZÉS című táncjátékkal lép színpadra. A fesztivál egyik különleges programja a Keszthely főterén megrendezett Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban című est, amelyen Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész kalauzolja a közönséget a tánc- és zenetörténet világában. A szabadtéri program ingyenesen látogatható, ahogy A tánc 30 árnyalata című filmvetítés is. A kulisszatitkokról Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.