Sztori Podcast

Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi tesz valakit igazi hőssé? Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet. Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán. Mi a különbség a hős szavai és tettei között? Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után? Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban. Kiemelt témák: A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak? Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra? A „hátradőlés” kockázata: Miért nem ér véget a demokráciában él…

Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi tesz valakit igazi hőssé? Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet. Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán. Mi a különbség a hős szavai és tettei között? Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után? Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban. Kiemelt témák: A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak? Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra? A „hátradőlés” kockázata: Miért nem ér véget a demokráciában élő polgár feladata a választás napjával? Aktív polgárság vs. nézői attitűd. Kísérleti epizód. Rövid. Spontán.

Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi teszi az igazi hőst? Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet. Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán. Mi a különbség a hős szavai és tettei között? Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után? Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban. Kiemelt témák: A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak? Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra? A „hátradőlés” kockázata a demokráciában Aktív polgárság vs. nézői a…

Egy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi teszi az igazi hőst? Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet. Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán. Mi a különbség a hős szavai és tettei között? Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után? Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban. Kiemelt témák: A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak? Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra? A „hátradőlés” kockázata a demokráciában Aktív polgárság vs. nézői attitűd. Kísérleti epizód. Rövid. Spontán.

Mi köze van a demokráciának a filmekhez? Hogyan lehet jobban működő civil társadalmat építeni filmkultúrával? Miért kell kívülről is segíteni a demokratikus gondolkodást, és mi köze mindehhez Hollywoodhoz? Csizmadia Ervin, politológus és a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője gondolatébresztő válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Szó lesz róla, hogyan lehetne a megfelelő filmes sztorikkal segíteni, hogy a demokrácia ne csak papíron létezzen, hanem az emberek életében is működjön. A filmes történetek ugyanis nemcsak mesék lehetnek, hanem térképek, amelyek megmutathatják, hogyan élhetünk jobban ebben a magyar demokráciában. Miért nem elég, ha csak a politikusok beszélnek a demokráciáról? Hogyan segíthetik a filmek, főleg az amerikaiak, hogy jobban értsük a demokrácia lényegét? Miért fontos az állampolgári nevelés, és hogyan válhat egy jó film jó tanárrá is egyben? Hogyan válhatna a ma…

Mi köze van a demokráciának a filmekhez? Hogyan lehet jobban működő civil társadalmat építeni filmkultúrával? Miért kell kívülről is segíteni a demokratikus gondolkodást, és mi köze mindehhez Hollywoodhoz? Csizmadia Ervin, politológus és a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője gondolatébresztő válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Szó lesz róla, hogyan lehetne a megfelelő filmes sztorikkal segíteni, hogy a demokrácia ne csak papíron létezzen, hanem az emberek életében is működjön. A filmes történetek ugyanis nemcsak mesék lehetnek, hanem térképek, amelyek megmutathatják, hogyan élhetünk jobban ebben a magyar demokráciában. Miért nem elég, ha csak a politikusok beszélnek a demokráciáról? Hogyan segíthetik a filmek, főleg az amerikaiak, hogy jobban értsük a demokrácia lényegét? Miért fontos az állampolgári nevelés, és hogyan válhat egy jó film jó tanárrá is egyben? Hogyan válhatna a magyar filmkultúra is a demokrácia „mesemondójává”? Miért fontosak a történetek, amelyek a minde

Először is, nem igazán vagyunk tudatosak abban, hogy mennyi mindent árul el rólunk egy történet: Amit mi mesélünk magunkról, amit mások mesélnek rólunk, vagy amit mi mesélünk bármiről. Másodszor, az, hogy milyen történeteket mesélünk, nem csak magunkról, hanem úgy általában, az nagyon erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egyáltalán magunkban milyen történeteket mesélünk magunkról. Mi az a narratíva ami bennünk él arról, hogy mi kik is vagyunk. Harmadszor pedig ott van még a “nekem nincsenek történeteim” probléma, amin sokaknak kell dolgoznia. Dr. László Móni a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma. Vele beszélgetek arról, hogy milyen sztorikat (ne) meséljünk magunkról. Hiszen a történetek nemcsak mesék – hanem önarcképek is. Hogy mit mon…

Először is, nem igazán vagyunk tudatosak abban, hogy mennyi mindent árul el rólunk egy történet: Amit mi mesélünk magunkról, amit mások mesélnek rólunk, vagy amit mi mesélünk bármiről. Másodszor, az, hogy milyen történeteket mesélünk, nem csak magunkról, hanem úgy általában, az nagyon erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egyáltalán magunkban milyen történeteket mesélünk magunkról. Mi az a narratíva ami bennünk él arról, hogy mi kik is vagyunk. Harmadszor pedig ott van még a “nekem nincsenek történeteim” probléma, amin sokaknak kell dolgoznia. Dr. László Móni a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma. Vele beszélgetek arról, hogy milyen sztorikat (ne) meséljünk magunkról. Hiszen a történetek nemcsak mesék – hanem önarcképek is. Hogy mit mondunk el magunkról, másokról, vagy bármiről, az nem csupán szórakoztat, hanem elárulja, kik vagy

A képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal. Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető. A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit. A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ: Milyen művek inspirálták őket, hogy ezt a pályát válasszák? Milyen meghatározó gyerekkori élmények és sztorik vezettek el idáig? Miért tartják igazán fontosnak …

A képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal. Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető. A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit. A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ: Milyen művek inspirálták őket, hogy ezt a pályát válasszák? Milyen meghatározó gyerekkori élmények és sztorik vezettek el idáig? Miért tartják igazán fontosnak a történetmesélést a családon belül is? Látványtervezőként és art direktorként hányféle módon és

Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet. "Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És soks…

Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet. "Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok

Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A két attrakció pedig az alábbi lesz: Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel. - mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"? - miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter? - a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor? A sort még hosszan fogjuk folytatni. Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérések…

Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A két attrakció pedig az alábbi lesz: Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel. - mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"? - miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter? - a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor? A sort még hosszan fogjuk folytatni. Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a köz

Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez? Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata? És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként? Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére: Mi a memetika és a mém szerepe a reklámkampányokban? Miért tud félre menni egy kampány, ha rosszul használjuk a mémeket? Miért fontos, hogy a reklámkampánynál az üzenet annyira egyszerű legyen, hogy le tudd írni egy gyufás skatulya hátoldalára? Ha valamire azt mondjuk olcsó, azzal azt is ü…

Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez? Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata? És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként? Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére: Mi a memetika és a mém szerepe a reklámkampányokban? Miért tud félre menni egy kampány, ha rosszul használjuk a mémeket? Miért fontos, hogy a reklámkampánynál az üzenet annyira egyszerű legyen, hogy le tudd írni egy gyufás skatulya hátoldalára? Ha valamire azt mondjuk olcsó, azzal azt is üzenjük, hogy gagyi? Jobban számít, hogy mit mondunk, annál, minthogy mennyit költünk a

Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt. Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!) Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen. A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt…

Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt. Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!) Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen. A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :) Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyete

Egy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el. Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni. Adria elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy "véletlenül" bába lett? Milyen elveket vall a szülések kísérésével kapcsolatban? Segít megfejteni, hogy a régi bába-könyvek szerint miért szüléstörténeteken keresztül kell tanítan…

Egy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el. Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni. Adria elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy "véletlenül" bába lett? Milyen elveket vall a szülések kísérésével kapcsolatban? Segít megfejteni, hogy a régi bába-könyvek szerint miért szüléstörténeteken keresztül kell tanítani a családokat. Miben segíthet a biológiai "tananyag", és hogyan adhatnak többet a jó esettört

"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket." Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében. Két nagy tanulságot vontam le ezután: Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon. De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban? A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be? Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát? A lezárt sztori működik jobba…

"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket." Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében. Két nagy tanulságot vontam le ezután: Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon. De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban? A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be? Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát? A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket? "A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztó

Gál Péter több mint 10 éve edzi a csapatát irodaházakon, székházakon, lakóparkokon. Ha üvegről van szó, ők a legprofibbak. De egy napon beesik egy presztízs-projekt, superior elvárásokkal. Egy műemlékvédelmi épületet kell luxus-szállodává átalakítani. Sehol egy egyenes, sehol egy derékszög, és egy rossz lépéseddel helyrehozhatatlan károkat tehetsz az épületben. Ide kell beilleszteni többszázkilós üveglapokat, amik, ha rájuk lehelsz, máris eltörnek. Mindeközben még ezerrel flexelnek és kalapálnak az építkezésen. De Péterék szeretik a macerát, és be akarják maguknak bizonyítani, hogy a template-megoldások mellett az egyedi, kreatív megoldásokban is képesek nagyot dobni. A projektet elvállalják, hisz olyan, mintha egész életükben erre készültek volna. De ahogy telik-múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy ebből még bizony nagy baj lesz... A mai epizódban a W Hotel Budapest megmentésén…

Gál Péter több mint 10 éve edzi a csapatát irodaházakon, székházakon, lakóparkokon. Ha üvegről van szó, ők a legprofibbak. De egy napon beesik egy presztízs-projekt, superior elvárásokkal. Egy műemlékvédelmi épületet kell luxus-szállodává átalakítani. Sehol egy egyenes, sehol egy derékszög, és egy rossz lépéseddel helyrehozhatatlan károkat tehetsz az épületben. Ide kell beilleszteni többszázkilós üveglapokat, amik, ha rájuk lehelsz, máris eltörnek. Mindeközben még ezerrel flexelnek és kalapálnak az építkezésen. De Péterék szeretik a macerát, és be akarják maguknak bizonyítani, hogy a template-megoldások mellett az egyedi, kreatív megoldásokban is képesek nagyot dobni. A projektet elvállalják, hisz olyan, mintha egész életükben erre készültek volna. De ahogy telik-múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy ebből még bizony nagy baj lesz... A mai epizódban a W Hotel Budapest megmentésének és felújításának történetét meséljük el Gál Péter és az építész csapata szemszögéből. Sok izgi fo

Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre? Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon m…

Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre? Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon meg a köztudatban, amit már jelentősen átdolgoztak - tömörítettek, egyszerűsítettek, márkáztak és

Érdekel, hogyan építs (értelmesen) narratívát egy brandnek? Akkor ez tetszeni fog. Ha Szabó Bélával beszélgetsz, nem fogsz sekélyeskedni, sem unatkozni. A Telekom Hungary márkakommunikációs igazgatója, a marketing szakma mondhatni rocksztárja, akit a Magyar Marketing Szövetség most már zsinórban sokadjára szavaz meg minden évben a hazai iparág az első számú döntéshozójának, vagy ha úgy tetszik, az ország legsikeresebb marketingesének. Béla a no bullshit-őszinteségével és out-of-the-box gondolkodásával mindig megrengeti a szakma elképzeléseit a brandek szerepéről és feladatairól. Nike, a BMW, a Helmann's, a Marvel és az Airbnb márkáknak a történet-használatát, de nem mentünk el szó nélkül a Tesla-sztori mellett sem. Beszéltünk a Marsra Magyar című Telekomos, (nem-)márkázott termékfejlesztésről, ami messziről nézve egy ártatlan kis vígjáték-sorozatnak tűnik, de közelebb lépve frappáns és i…

Érdekel, hogyan építs (értelmesen) narratívát egy brandnek? Akkor ez tetszeni fog. Ha Szabó Bélával beszélgetsz, nem fogsz sekélyeskedni, sem unatkozni. A Telekom Hungary márkakommunikációs igazgatója, a marketing szakma mondhatni rocksztárja, akit a Magyar Marketing Szövetség most már zsinórban sokadjára szavaz meg minden évben a hazai iparág az első számú döntéshozójának, vagy ha úgy tetszik, az ország legsikeresebb marketingesének. Béla a no bullshit-őszinteségével és out-of-the-box gondolkodásával mindig megrengeti a szakma elképzeléseit a brandek szerepéről és feladatairól. Nike, a BMW, a Helmann's, a Marvel és az Airbnb márkáknak a történet-használatát, de nem mentünk el szó nélkül a Tesla-sztori mellett sem. Beszéltünk a Marsra Magyar című Telekomos, (nem-)márkázott termékfejlesztésről, ami messziről nézve egy ártatlan kis vígjáték-sorozatnak tűnik, de közelebb lépve frappáns és innovatív megoldás, ami egy iránymutató történelmi mérföldkő lehetne a komplett iparágnak arról, hog

Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében! Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy: - a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel? - miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik? - mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick) - mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetén…

Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében! Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy: - a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel? - miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik? - mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick) - mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetének? - miért kerüli messziről a horror-kliséket? - mi az írói módszere arra, hogy a realitásból b

Mi jut eszedbe a fantasy-ről? A Gyűrűk Ura? Harry Potter? Esetleg a Star Wars-saga? Nekem Moskát Anita, Zsoldos Péter-díjas író, akinek olyan eszement jó regényeket köszönhetünk, mint a 'Horgonyhely', vagy az 'Irha és Bőr', vagy épp a 'Hazugság tézisei című novelláskötet, ami a személyes kedvencem. Könyvei elképesztő sikerrel és sebességgel fogynak. Történeteit szépirodalmi igényességgel tálalja, de zsáner szerint a fantasy keretet használja, úgyhogy sokan nem tudják hova tenni. Mélyen elgondolkodtató és megrázó 'mesék' viszont senkit sem hagynak hidegen. Egy igazán tartalmas, és izgi beszélgetés kerekedett vele, amiben az alábbi témákat érintettük: miért menekülünk fantasztikus elemekkel átszőtt/megtűzdelt történetekbe, amelyek kiragadnak a valóságunkból? miért fontos a történetmesélés ma jobban, mint valaha? mire használhatjuk? Anita honnan inspirálódik egy történetei kitalálásához, ho…

Mi jut eszedbe a fantasy-ről? A Gyűrűk Ura? Harry Potter? Esetleg a Star Wars-saga? Nekem Moskát Anita, Zsoldos Péter-díjas író, akinek olyan eszement jó regényeket köszönhetünk, mint a 'Horgonyhely', vagy az 'Irha és Bőr', vagy épp a 'Hazugság tézisei című novelláskötet, ami a személyes kedvencem. Könyvei elképesztő sikerrel és sebességgel fogynak. Történeteit szépirodalmi igényességgel tálalja, de zsáner szerint a fantasy keretet használja, úgyhogy sokan nem tudják hova tenni. Mélyen elgondolkodtató és megrázó 'mesék' viszont senkit sem hagynak hidegen. Egy igazán tartalmas, és izgi beszélgetés kerekedett vele, amiben az alábbi témákat érintettük: miért menekülünk fantasztikus elemekkel átszőtt/megtűzdelt történetekbe, amelyek kiragadnak a valóságunkból? miért fontos a történetmesélés ma jobban, mint valaha? mire használhatjuk? Anita honnan inspirálódik egy történetei kitalálásához, honnan jön a szikra? hogyhogy előbb a high concept jut eszébe, és csak utána kerül elő írás közbe

A történetmesélés jövője valóban a videojáték formátumáé lesz? Vagy David Cage, Joseph Gordon-Levitt és még sok százezer ember rúg ezzel a jóslatával kapufát? --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kiss Imre televíziós műsor-készítőként és influencerként jól ismeri a videojátékok dramaturgiáját, filmes és színházi alkotóként, illetve egyetemi oktatóként pedig használja őket és merít belőlük. Imivel beszélek - sok-sok saját sztori mellett - a The Wolf Among Us, Emily Is Away, GTA, Sims, Minecraft, Limbo, This War is Mine, The Journey, Uncharted, Call of Duty, Dark Souls, Detroit Become Human és persze a Last Of Us című játékok érintésével, az alábbi kérdésekről: - miért mások az igényei a sztorik iránt a nyugaton és keleten élő gamereknek?- tényleg a videójátékos történetmesélés a storytelling jövője? - miben különbözik a videojátékos sto…

A történetmesélés jövője valóban a videojáték formátumáé lesz? Vagy David Cage, Joseph Gordon-Levitt és még sok százezer ember rúg ezzel a jóslatával kapufát? --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kiss Imre televíziós műsor-készítőként és influencerként jól ismeri a videojátékok dramaturgiáját, filmes és színházi alkotóként, illetve egyetemi oktatóként pedig használja őket és merít belőlük. Imivel beszélek - sok-sok saját sztori mellett - a The Wolf Among Us, Emily Is Away, GTA, Sims, Minecraft, Limbo, This War is Mine, The Journey, Uncharted, Call of Duty, Dark Souls, Detroit Become Human és persze a Last Of Us című játékok érintésével, az alábbi kérdésekről: - miért mások az igényei a sztorik iránt a nyugaton és keleten élő gamereknek?- tényleg a videójátékos történetmesélés a storytelling jövője? - miben különbözik a videojátékos storytelling a többi formátumtól? mitől ad mást? - storytelling szempontból nem több-e a videojáték,

Mikor pletykálunk és mikor sztorizunk? Ezt segít szétszálazni dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, hálózatkutató, egyetemi docens, vállalati kommunikációs szakértő, és "A pletyka természete" című kötet társszerzője. --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- A storytelling és a pletyka egy tőről fakadnak. Hogy mennyire, azon még mi is meglepődtünk a felvétel közben. Andersen: A császár új ruhája című művétől kezdve falusi pletykákon át az indiai-óceánnál élő bennszülöttek legendájáig rengeteg sztori lesz majd a segítségünkre, hogy feltárjuk ezt a témát, amiről mi sem hittük volna, hogy ennyire gazdag lesz. Az alábbi témákat fogjuk még érinteni: mi számít és mi nem számít pletykának a pletyka és az oral history/oral storytelling meghatározó szerepe a kommunikáció fejlődésében a régmúltban hogyan lehet megkülönböztetni a pletykát a p…

Mikor pletykálunk és mikor sztorizunk? Ezt segít szétszálazni dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, hálózatkutató, egyetemi docens, vállalati kommunikációs szakértő, és "A pletyka természete" című kötet társszerzője. --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- A storytelling és a pletyka egy tőről fakadnak. Hogy mennyire, azon még mi is meglepődtünk a felvétel közben. Andersen: A császár új ruhája című művétől kezdve falusi pletykákon át az indiai-óceánnál élő bennszülöttek legendájáig rengeteg sztori lesz majd a segítségünkre, hogy feltárjuk ezt a témát, amiről mi sem hittük volna, hogy ennyire gazdag lesz. Az alábbi témákat fogjuk még érinteni: mi számít és mi nem számít pletykának a pletyka és az oral history/oral storytelling meghatározó szerepe a kommunikáció fejlődésében a régmúltban hogyan lehet megkülönböztetni a pletykát a puszta információ-cserétől vagy a sztorizgatástól mi a szerepe a pletykálásnak és a szt

Szűcs Péter újságíróként eddig négyszer utazta körbe a Földet. Utazó-bloggerként elbűvölőbbnél elbűvölőbb történeteket szállít nekünk a nagyvilágból, amelyek segítenek hidakat építeni a kultúrák között. 7 éve szerzett szabadsága során írt egy regényt is - a Dharma tavaly nyáron instant bestseller lett. Történeteinek erős érzékenyítő szerepük van, empátia-fejlesztő természetük még minket, morgós magyarokat sem képesek hidegen hagyni. Ebben az epizódban személyes utazásokról mesélünk Brazíliától Lappföldön át Biharnagybajomig. Péter 7 évvel ezelőtt indult el ezen az utazáson, ami elvezetett oda, hogy a legközelebb álljon ahhoz, aki valójában szeretne lenni. Ezen az úton felfedezte fel, hogy 3-5-7 éves periódusokban olyan nagy változások történnek az életében, amelyek az egész sorsa szempontjából meghatározóak. Az utazások során észrevette, hogy azok a legjobb történetek, amikor a történet …

Szűcs Péter újságíróként eddig négyszer utazta körbe a Földet. Utazó-bloggerként elbűvölőbbnél elbűvölőbb történeteket szállít nekünk a nagyvilágból, amelyek segítenek hidakat építeni a kultúrák között. 7 éve szerzett szabadsága során írt egy regényt is - a Dharma tavaly nyáron instant bestseller lett. Történeteinek erős érzékenyítő szerepük van, empátia-fejlesztő természetük még minket, morgós magyarokat sem képesek hidegen hagyni. Ebben az epizódban személyes utazásokról mesélünk Brazíliától Lappföldön át Biharnagybajomig. Péter 7 évvel ezelőtt indult el ezen az utazáson, ami elvezetett oda, hogy a legközelebb álljon ahhoz, aki valójában szeretne lenni. Ezen az úton felfedezte fel, hogy 3-5-7 éves periódusokban olyan nagy változások történnek az életében, amelyek az egész sorsa szempontjából meghatározóak. Az utazások során észrevette, hogy azok a legjobb történetek, amikor a történet visszatér oda, ahonnan elindult. Lesz szó regényírásról, az alkotói folyamatról és annak hatásáró

Dezső András újságíróként is a bűnügyi sztorik után ment mindig, de az elmúlt években számos regénye aratott óriási sikert non-fiction kategóriában, amikben rejtett, titkos világokba nyújt az olvasónak betekintést, dílerek, maffiózók, kémek és gyilkosok miliőjét hozza közelebb hozzánk. A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla, a Fedősztori, és a Nagyfőnök szerzője beavat minket a kutatási módszertanába, hogyan választja ki a sztorikat, amiket meg fog írni és milyen módszerekkel fejleszti és teszteli a sztorijait. Jobbnál jobb bűnügyi anekdoták fognak repkedni, miközben lesz szó róla, hogy: - Miért vonzanak minket a bűntörténetek? - Milyen kihívásokkal jár a kutatás és a karakterépítés? - Miért irtó fontos a fact-checking, mielőtt publikálnál? - Hogyan sikerül hűen lefesteni olyan karaktereket, akikkel soha nem találkozhatott? - Mi számít a történet kiszínezésének? - Hogyan lehet érdekes…

Dezső András újságíróként is a bűnügyi sztorik után ment mindig, de az elmúlt években számos regénye aratott óriási sikert non-fiction kategóriában, amikben rejtett, titkos világokba nyújt az olvasónak betekintést, dílerek, maffiózók, kémek és gyilkosok miliőjét hozza közelebb hozzánk. A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla, a Fedősztori, és a Nagyfőnök szerzője beavat minket a kutatási módszertanába, hogyan választja ki a sztorikat, amiket meg fog írni és milyen módszerekkel fejleszti és teszteli a sztorijait. Jobbnál jobb bűnügyi anekdoták fognak repkedni, miközben lesz szó róla, hogy: - Miért vonzanak minket a bűntörténetek? - Milyen kihívásokkal jár a kutatás és a karakterépítés? - Miért irtó fontos a fact-checking, mielőtt publikálnál? - Hogyan sikerül hűen lefesteni olyan karaktereket, akikkel soha nem találkozhatott? - Mi számít a történet kiszínezésének? - Hogyan lehet érdekes, de hiteles részletekkel kiegészíteni egy régi sztorit? - Hol találkozik az újságírói munka a