Pátria Rádió

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot. A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett. A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal. A podcastből kiderül: mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak, kik voltak a legnagyobb hiányzók, mi az oka annak, hogy Olaszo…

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot. A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett. A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal. A podcastből kiderül: mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak, kik voltak a legnagyobb hiányzók, mi az oka annak, hogy Olaszország sorrendben a harmadik világbajnokságról maradt le, mennyire igazságos a kijutási rendszer az egyes kontinenseken, hogyan került besorolásra a negyvennyolc csapat, melyek voltak a csoportkör legjobb és leggyengébb mérkőzései, mely csapatok szereztek meglepetést, és melyek okoztak csalódást, mennyire játszott közre a szerencse, miért nem tud kilábalni a gödörből a brazil foci, mely gólok emelhetőek ki, voltak-e komolyabb bírói tévedések, milyen tragédiák árnyékolták be a vb-t, kik a világbajnokság nagy felfedezettjei, és kik teljesítettek alul, melyek voltak a kieséses szakasz legjobb és legunalmasabb meccsei, igazságos döntések-e az edzői menesztések, jogosan jutott-e be az elődöntőbe a világranglista első négy helyezettje, Zoli osztja-e azt a véleményt, hogy a bronzmérkőzés volt minden idők legjobb világbajnoki meccse, milyen volt a döntő, jó helyszínnek bizonyult-e a három házigazda. Elek Zoltánt, az Új Szó sportújságíróját Puha József faggatta

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és kinézetben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni. Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel. A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit. A podcastből kiderü…

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és kinézetben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni. Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel. A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit. A podcastből kiderül: hogyan jött létre a Phoenix RT-vel való közös munka, Kiki miért jegeli a hangmérnöki, produceri munkáit, mivel magyarázza azt, hogy szerinte nem feltétlenül szintlépés a 2021-es A Dalban való szereplésük, miközben a tévéműsor beváltotta a reményeket, minek tulajdonítható a zenekar stabil felállása, mi adja a zenéjük gerincét, hogyan alakult a zenei világuk az elmúlt bő egy évtizedben, milyen jelentőséggel bír a Papa Roach a zenetörténetben, mi kapcsán forgatják a rajongók a tőrt Kiki szívében, miről szól a szövegviláguk, miért váltottak az angol nyelvű zeneszámokról magyar nyelvűekre, már a kezdetekben, miért ezt az utat követik sokan, Kiki szerint mi az oka annak, hogy a magyar nyelvű szöveg komolyabb munkát igényel, mint az angol, ha nehezen születik meg egy-egy szerzemény, akkor hogyan érték el azt, hogy ilyen termékeny a Down for Whatever, miért igazították a polgári foglalkozásukat az együtteshez, hogyan alkalmazkodnak a közönség változó zenefogyasztási szokásaihoz, beszélhetünk-e slágerről az ő zenei közegükben, s ha igen, mely dalaik tartoznak ebbe a kategóriába, születnek-e még slágerek a rádiójátszások révén, mennyit koncertezik éves szinten a Down for Whatever, igaz-e az a megállapítás, hogy a fesztiválszcéna túljutott a fénykorán, hol mindenhol léptek már fel Szlovákiában, Kiki miért középutas a zene és a mesterséges intelligencia kapcsolata témakörben. A Down for Whatever énekesét, Diószegi Kikit Puha József faggatta a július 15-i beszélgetős Pentatonban.

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőné…

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott. Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg. 2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel. A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Győry Attila író, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője mutatja be Dunaszerdahelyet és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Győry Attila író, a Családi Könyvklub kereskedelmi vezetője mutatja be Dunaszerdahelyet és környékét.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha 1848-ban Széchenyi Istvánon nem hatalmasodik el a betegsége. A kérdés végiggondolásában Csorba László, történész, egyetemi tanár, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója lesz a segítségünkre.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha 1848-ban Széchenyi Istvánon nem hatalmasodik el a betegsége. A kérdés végiggondolásában Csorba László, történész, egyetemi tanár, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója lesz a segítségünkre.

Egyre erőteljesebben követel teret magának az éghajlatváltozás, az idei nyáron egészen biztosan nem nőtt azok száma, akik nem hisznek benne – bár nem hit kérdéséről van szó. Az, hogy bizonyos településeken gondot okozott az ivóvízhez való hozzáférés, olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Arról, hogy mit tehetünk egyénileg a helyzet szinten tartása érdekében – hiszen javulásra nincs esély –, a rimaszombati származású Samu Andreát, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete Élő Folyók programjának szakértőjét kérdezte Paszmár Lívia a szombati Reggeliben.

Egyre erőteljesebben követel teret magának az éghajlatváltozás, az idei nyáron egészen biztosan nem nőtt azok száma, akik nem hisznek benne – bár nem hit kérdéséről van szó. Az, hogy bizonyos településeken gondot okozott az ivóvízhez való hozzáférés, olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Arról, hogy mit tehetünk egyénileg a helyzet szinten tartása érdekében – hiszen javulásra nincs esély –, a rimaszombati származású Samu Andreát, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete Élő Folyók programjának szakértőjét kérdezte Paszmár Lívia a szombati Reggeliben.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Hégli Dusan rendező, koreográfus, az Ifjú Szivek Táncszínház főigazgatója mutatja be Kéméndet és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Hégli Dusan rendező, koreográfus, az Ifjú Szivek Táncszínház főigazgatója mutatja be Kéméndet és környékét.

Turtev Erikkel azért szeretek időről időre találkozni, mert mindig meglep valami újdonsággal, különlegességgel, és az előző alkalmakkor megbeszélt dolgok egy jelentős része addigra aktualitását veszti. Állandóan új terveket sző, zenei pályafutása, repertoárja folyamatosan megújul. „Egyedinek kell lenni, ez a legfontosabb” ­– mondja. És ennek köszönhetően együttese, a somorjai gyökerű Varkocs sikeresen kitört a Csallóközből, gyakran fellép szlovák nyelvterületen. Sőt, azon túl is, tavaly nyolc európai országban ötven koncertjük volt. A mostani a második interjú, amelyre Erik zenésztársával, Győry Sárával érkezett, akivel minden szempontból kiegészítik egymást. A riportert ritkán hozza össze a sors ennyire összeszokott, egy húron pendülő zenésztársakkal. A podcastből kiderül: mit foglal magában Erik másodállása, a varkocsos munka, hol kezdődik és hol zárul a napja, hogyan sikerült gyökeret…

Turtev Erikkel azért szeretek időről időre találkozni, mert mindig meglep valami újdonsággal, különlegességgel, és az előző alkalmakkor megbeszélt dolgok egy jelentős része addigra aktualitását veszti. Állandóan új terveket sző, zenei pályafutása, repertoárja folyamatosan megújul. „Egyedinek kell lenni, ez a legfontosabb” ­– mondja. És ennek köszönhetően együttese, a somorjai gyökerű Varkocs sikeresen kitört a Csallóközből, gyakran fellép szlovák nyelvterületen. Sőt, azon túl is, tavaly nyolc európai országban ötven koncertjük volt. A mostani a második interjú, amelyre Erik zenésztársával, Győry Sárával érkezett, akivel minden szempontból kiegészítik egymást. A riportert ritkán hozza össze a sors ennyire összeszokott, egy húron pendülő zenésztársakkal. A podcastből kiderül: mit foglal magában Erik másodállása, a varkocsos munka, hol kezdődik és hol zárul a napja, hogyan sikerült gyökeret ereszteniük a szlovák nyelvű és a nemzetközi zenepiacon, tudatos volt-e a Varkocs többnyelvűsége, mi kapcsán került fókuszba a pinkekarcsai falunap, mi az, ami miatt óva intették Eriket korábbi zenésztársai, ki a felelős azért, hogy kiszorultak a szlovákiai magyar zenei körforgásból, eljöhet-e az a pillanat, amikor végleg lemond a csallóközi fellépési lehetőségekről, miért nagyúr Csallóközben a megszokás, mely országokban léptek fel tavaly, milyen volt patkányok közt éjszakázni egy csehországi koncerthelyszínen, mennyire kell alkalmazkodni az egyes helyszínekhez, utánanézni, hogy milyen jellegű fesztiválon lépnek fel, miért nincs két egyforma Varkocs-koncert, mennyire nehéz külföldön ismeretlen zenekarként bevonzani a közönséget, mindenhol érti-e a nézősereg a Varkocs zenéjét, miért fontos az imázs, mitől különleges hangszer a doromb, milyen új dalok készülnek manapság, Erik miért tartja lényegesnek bizonyos időközönként megújítani szinte a teljes repertoárjukat, hogyan készít avarkori és szlávkori hangszermásolatokat, mit kérdez a mesterséges intelligenciától, Sára melyik idei fellépést várja a legjobban, Erik miért tetováltatta magára a Csallóköz szót, hogyan készült a Jakuza Ritual és Domcsa alkotta Echo Bloom formációval közös Ritka virág című szerzeményük, mit vett át a Varkocs a mulatós zenéből, ki Varga Irénke. A Varkocs két tagját, Turtev Eriket és Győry Sárát Puha József faggatta a május 27-i beszélgetős Pentatonban.

Június 24-én adták át a szlovák Irodalmi Alap irodalmi díjait, amelyekkel a tavalyi év legkiemelkedőbb alkotásait, műfordításait és újságírói teljesítményeit ismerték el. A hagyományosan a pozsonyi Zichy-palotában megrendezett ünnepségen a magyar nyelvű művekért járó Madách-díjak is átadásra kerültek, amelyeket 1967 óta ítélnek oda, 2023 óta a Bázis Egyesület közreműködésével. A háromtagú zsűri – Jitka Rožňová, Havran Kati és Sánta Szilárd – döntése alapján az idei Madách-díjat Szalay Zoltán kapta Sivatagi só (Madách Egyesület) című kötetéért, míg a legjobb műfordítás díját György Norbert vehette át Ivan Medješi Jedenie című könyvének Evészet (Kalligram) címen megjelent magyar fordításáért. Madách-nívódíjban részesült Forgács Miklós (Nyálbúvár, Kalligram) és Nagy Hajnal Csilla (Majdnem ésszerű távolságból, Kalligram), a műfordítói nívódíjat pedig Böszörményi Péter (Lukáš Cabala: Emléksze…

Június 24-én adták át a szlovák Irodalmi Alap irodalmi díjait, amelyekkel a tavalyi év legkiemelkedőbb alkotásait, műfordításait és újságírói teljesítményeit ismerték el. A hagyományosan a pozsonyi Zichy-palotában megrendezett ünnepségen a magyar nyelvű művekért járó Madách-díjak is átadásra kerültek, amelyeket 1967 óta ítélnek oda, 2023 óta a Bázis Egyesület közreműködésével. A háromtagú zsűri – Jitka Rožňová, Havran Kati és Sánta Szilárd – döntése alapján az idei Madách-díjat Szalay Zoltán kapta Sivatagi só (Madách Egyesület) című kötetéért, míg a legjobb műfordítás díját György Norbert vehette át Ivan Medješi Jedenie című könyvének Evészet (Kalligram) címen megjelent magyar fordításáért. Madách-nívódíjban részesült Forgács Miklós (Nyálbúvár, Kalligram) és Nagy Hajnal Csilla (Majdnem ésszerű távolságból, Kalligram), a műfordítói nívódíjat pedig Böszörményi Péter (Lukáš Cabala: Emlékszel majd Trencsénre?, Abacus+) és Mészáros Tünde (Macsovszky Péter: Tantalópolis, Kalligram) érdemelte ki. A műsor első részében a zsűri elnökével, Jitka Rožňovával beszélget Paszmár Lívia a döntés szempontjairól és a díjazott művekről. Ezt követően megszólal Szalay Zoltán is, akivel korábban már hallhattak beszélgetést a Szöveg-köz című műsorban, Jakubecz László pedig a Nyugaton a helyzet adásában kérdezte a kötetről. A harmadik vendég N. Tóth Anikó, a Bázis társelnöke, aki arról beszél, milyen szerepet vállal az egyesület a Madách-díjak odaítélésében. A következő időszakban a tervek szerint a további díjazottakkal is hosszabb beszélgetéseket hallhatnak a kitüntetett kötetekről és alkotói munkájukról.

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bár…

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó) dolgozott ki. A tankönyv előkészítéséről, felépítéséről és formájáról Petres Csizmadia Gabriellát, a kötet egyik szerzőjét kérdeztük.

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film. Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film. Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja. A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről. A podcastből kiderül: ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható, miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait, a zongorától hogyan jutott el a harsonáig, milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes, manaps…

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja. A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről. A podcastből kiderül: ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható, miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait, a zongorától hogyan jutott el a harsonáig, milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes, manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni, mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet, mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból, hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett, miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól, mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka, milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni, ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget, milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének, hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései, szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk, melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak, miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja, ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e, kikkel dolgoztak eddig, mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is, mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban, mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők, alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között, hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e, Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán, hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték, milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép, miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra, mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája, alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének, valóban retróspecialista-e a mi régiónk, mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében, milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze. Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról. Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé. Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról. Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé. Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz. Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett. A podc…

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz. Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett. A podcastből kiderül: mik az első emlékei a gyerekkorából, vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást, hogy lett belőle ministráns, mikor jött az első szerelem, mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak, hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval, látja-e magát a fiában, Mátéban, az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé, az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász, mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó, az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait, mi történt 2003. február 17-én, kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet, pubertásként volt-e lázadós korszaka, miért engedte el az egyetemi tanulmányait, miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei, az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről, kik a legfontosabb kritikusai, nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak, hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként, eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges, mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban, az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez, miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe, el tudja-e magát képzelni idős emberként. Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye. Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban. A podcastből kiderül: miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát, milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege, melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán, José szerint mi az egyetlen közös pont bennük, miért tartja fontosnak, hogy …

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye. Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban. A podcastből kiderül: miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát, milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege, melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán, José szerint mi az egyetlen közös pont bennük, miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen, kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára, ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még, miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen, miképpen építi, szépíti azt, szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni, akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e, milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek, ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála, honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz, hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával, melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága, milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések, miért kerül olykor „kétségek közé”, milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala, miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival, hogy jött elő a siker relativitása, mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén. Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.