Pátria Rádió

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad. „Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyo…

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad. „Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyos dolgokat zárjon le, és kezdjen el komplexen gondolkodni. Mert az okosság a hatvanas éveiben jön, a bölcsesség a hetvenesekben, a nyolcvanasokban pedig már minden kérdésre tudja a választ. Csak senki sem kérdez tőle” – vallja, amit idősebb kollégáitól hallott. A podcastből kiderül: hogyan emlékszik vissza a Nórával folytatott rádiós és magánéletbeli beszélgetésekre, milyen volt a nagymamája konyhája, miért nem ismeri lakóhelye postását, ki a „partnere” immár hetedik éve, amióta egyedül él, melyik három tévécsatornát nézi, mi változott meg az életében azzal, hogy nyugdíjas művész lett, mi mindenre jött rá nyugdíjasként, milyen „munkabalesettel” kereste fel az orvosát, aki zenészként az évfolyamtársa volt az egyik növedékének, miért elengedhetetlen a szigor a zenetanításhoz, mennyit változott a harmonikazene oktatása és helyzete az elmúlt évtizedekben, beszűrődött-e a televízióból ismert tehetségkutatás az ő szakmájába, szeretne-e most pályakezdő fiatal lenni, milyen az erkölcstelen zene, miért nem szereti a rétegzene kifejezést, hogyan telnek a mindennapjai, hetven felett kell-e még az inspiráció, miért tegezik a tanítványai, mi alapján választja ki őket, a diplomakoncertjük után maradnak-e ezen a pályán, és tudnak-e érvényesülni, foglalkoztatja-e az elmúlás, miért imád „szerdahelyiesen” beszélni, milyen lesz a szeptember 18-i bemutató koncertje Dunaszerdahelyen, a róla elnevezett kamarateremben, nagy utazó hírében álló emberként hova készül a nyáron. Rácz Tibor harmonikaművész Puha József vendége volt a május 25-i Nappaliban.

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének. A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mi…

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének. A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mit jelent ma közösségben énekelni. Szalay Szilviával, Stirber Lajossal és Kazán Józseffel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés. Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében? Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban? 2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel. Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése? 3. Magyar zászlót égettek Szabadkán. Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra? 4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok. Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk…

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés. Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében? Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban? 2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel. Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése? 3. Magyar zászlót égettek Szabadkán. Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra? 4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok. Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Korpás Éva népdalénekes mutatja be Komáromot és erődrendszert.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Korpás Éva népdalénekes mutatja be Komáromot és erődrendszert.

1. Kinevezték a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárait. Heidl György lett a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, akinek a portfóliójába tartozik többek között a nemzetpolitikai kérdéskör is. Látszik-e már a TISZA-kormány hatuma-politikájának csapásiránya? Feszültséget szül vagy feszültséget old a magyarországi és a határon túli kisebbségi társadalmak között a külhonba utalt pénzek bejelentett kivizsgálása? Hogyan lehet újradefiniálni a nemzetpolitikát? 2. Személyeskedő vita a Vajdasági Magyar Plénum és a Vajdasági Magyar Újrakezdés között. Mi áll a vajdasági magyar ellenzéki térfélen mutatkozó ellentétek hátterében? 3. Egy kontextusából kiragadott trágár mondat kiszivárgása miatt mondott le Románia RMDSZ-es kultuszminisztere. Ironizálhat-e egy kisebbségi politikus, ha államérdekről van szó? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka …

1. Kinevezték a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárait. Heidl György lett a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, akinek a portfóliójába tartozik többek között a nemzetpolitikai kérdéskör is. Látszik-e már a TISZA-kormány hatuma-politikájának csapásiránya? Feszültséget szül vagy feszültséget old a magyarországi és a határon túli kisebbségi társadalmak között a külhonba utalt pénzek bejelentett kivizsgálása? Hogyan lehet újradefiniálni a nemzetpolitikát? 2. Személyeskedő vita a Vajdasági Magyar Plénum és a Vajdasági Magyar Újrakezdés között. Mi áll a vajdasági magyar ellenzéki térfélen mutatkozó ellentétek hátterében? 3. Egy kontextusából kiragadott trágár mondat kiszivárgása miatt mondott le Románia RMDSZ-es kultuszminisztere. Ironizálhat-e egy kisebbségi politikus, ha államérdekről van szó? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen állapotban vannak a könyvtárak és tekinthetünk-e a könyvtárainkra úgy, mint a szlovákiai magyarság rejtett erőforrására? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg Tegdes Egyházi Dórával a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével.

Milyen állapotban vannak a könyvtárak és tekinthetünk-e a könyvtárainkra úgy, mint a szlovákiai magyarság rejtett erőforrására? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg Tegdes Egyházi Dórával a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével.

2026. május 21-én ünnepelte újraindításának 75. évfordulóját a Szenczi Molnár Albert Alapiskola, a díszünnepségen színpadra léptek az iskola volt és jelenlegi diákjai, a Tátika bábcsoport, a Möggyes néptáncegyüttes és a Gombocska énekkar is. Az intézmény diákjai a High-Tech Suli program keretein belül egy 75-ös küldetés névre keresztelt szabadulószoba létrehozásán dolgoztak egy februári projekthéten, amelyet két csapat az ünnepséget követő fogadás keretein belül ki is próbálhatott. A szenci alapiskola nemcsak most májusban, hanem az egész tanévben szervez kísérőprogramokat a jubileum kapcsán, így készült el az a nyolc családi portré, amelyen olyan családokat örökítettek meg, amelynek négy generációja is ezt az iskolát látogatta és látogatja a mai napig. Helyszíni riportunkban megszólal: Matus Mónika, az iskola igazgatója, Hlaváč Beatrix pedagógus, Farkas Zoltán, a szabadulószoba sikeres …

2026. május 21-én ünnepelte újraindításának 75. évfordulóját a Szenczi Molnár Albert Alapiskola, a díszünnepségen színpadra léptek az iskola volt és jelenlegi diákjai, a Tátika bábcsoport, a Möggyes néptáncegyüttes és a Gombocska énekkar is. Az intézmény diákjai a High-Tech Suli program keretein belül egy 75-ös küldetés névre keresztelt szabadulószoba létrehozásán dolgoztak egy februári projekthéten, amelyet két csapat az ünnepséget követő fogadás keretein belül ki is próbálhatott. A szenci alapiskola nemcsak most májusban, hanem az egész tanévben szervez kísérőprogramokat a jubileum kapcsán, így készült el az a nyolc családi portré, amelyen olyan családokat örökítettek meg, amelynek négy generációja is ezt az iskolát látogatta és látogatja a mai napig. Helyszíni riportunkban megszólal: Matus Mónika, az iskola igazgatója, Hlaváč Beatrix pedagógus, Farkas Zoltán, a szabadulószoba sikeres megoldója, az iskola volt tanára és Vincze Csilla pedagógus, a portrék készítője. A Szenczi Molnár Albert Alapiskola idén a 75-ös jubileumot ünnepli, a város magyar nyelvű oktatása azonban ennél sokkal régebbi múltra tekint vissza. Az iskola történelmének rövid összefoglalóját alább olvashatják el: A mai épület térségében állt egykoron a Mária Terézia uralkodása alatt létesített Collegium Oeconomicum, amely császári, királyi, és műszaki szolgálatra készítette fel diákjait, az iskolát elvégző diákokból kamarai főtisztviselők, katonai műszaki tisztek, mérnökök és gazdasági szakemberek kerültek ki. Az 1776-os tűzvészt követően az iskola megszűnt. 1779 és 1872 között római katolikus népiskolaként működött, ez 1872-ben változik meg, amikor is a két osztállyal működő népiskolából 4 osztályos községi elemi iskola válik. A 20. század elején egészen 1918-ig felekezeti, hatosztályos alapiskola működik. Mint országszerte mindenhol, 1944. szeptember 6-át követően Szencen is megszűnik a magyar nyelvű oktatás a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott rendelet alapján: „A háború utáni évek szomorúak voltak az itteni magyar nemzetiségű lakosok számára: jogfosztottság, kitelepítés, magyar iskolák bezárása, a magyar nyelv használatának betiltása – emlékeznek vissza az iskolaalapítók. Aztán felvillan a remény 1950. szeptember 1-től újra kinyithatják kapuikat a magyar iskolák. Nagy volt a lelkesesdés a szenci magyar szülők között. Sokan azonnal átiratják az addig szlovák iskolába járó gyermekeiket. Másokat a leglelkesebb szülők meglátogatnak, bátorítanak, hogy éljenek törvényadta jogukkal, hogy mennyire fontos az anyanyelvi oktatás, hiszen a saját gyerekeiken tapasztalják ennek ellenkezőjét.“ – emlékeztek vissza 2000-ben az iskolalapítók, az idézett szöveg a Maszat c. iskolai lap hasábjain olvasható, és az 50. évforduló alkalmából íródott. Az 1950/51-es tanévben öt évfolyam tanult, három osztályban, 47-en voltak. Amikor az 1960/61-es tanévben az iskola fennállásának 10. évét ünnepli, a tanulók száma szinte eléri a 800-at. 1950 és 2000 között, fennállásának 50 éve alatt 3221 tanuló hagyta el a szenci alapiskola padjait. A város szülöttje, az 1574. augusztus 30-án született nyelvtudós, műfordító és zsoltárköltő Szenczi Molnár Albert nevét az iskola 2002 októberében vette fel.

Az érsekújvári származású Száraz Dénes nevét egy egész ország megismerhette a Jóban Rosszban című magyar sorozatnak köszönhetően, de nekünk, itt a Felvidéken, már jóval a televíziós hírnév előtt is ismerősen csengett a neve. Dini – ahogy Újvárban ismerik – ma már nemcsak a színészetben találja meg a szenvedélyét. A beszélgetés során szó esett az extrém sportok szeretetéről, a csendes, meditatív alpesi túrák élményeiről, az adrenalinfüggőségről, de a kezdeti évekről is az amatőr színjátszásban, a komáromi élményekről, a budapesti főiskolai évek küzdelmeiről, az önbizalom elvesztéséről és újraépítéséről, a színészi pálya kihívásairól és hullámvölgyeiről, az uszodamesterségről, és az álomszerepről is. De leginkább arról, milyen ember valójában Száraz Dini. A felvétel 2026. május 23-án került adásba.

Az érsekújvári származású Száraz Dénes nevét egy egész ország megismerhette a Jóban Rosszban című magyar sorozatnak köszönhetően, de nekünk, itt a Felvidéken, már jóval a televíziós hírnév előtt is ismerősen csengett a neve. Dini – ahogy Újvárban ismerik – ma már nemcsak a színészetben találja meg a szenvedélyét. A beszélgetés során szó esett az extrém sportok szeretetéről, a csendes, meditatív alpesi túrák élményeiről, az adrenalinfüggőségről, de a kezdeti évekről is az amatőr színjátszásban, a komáromi élményekről, a budapesti főiskolai évek küzdelmeiről, az önbizalom elvesztéséről és újraépítéséről, a színészi pálya kihívásairól és hullámvölgyeiről, az uszodamesterségről, és az álomszerepről is. De leginkább arról, milyen ember valójában Száraz Dini. A felvétel 2026. május 23-án került adásba.

60 éve született és 30 éve halt meg Talamon Alfonz, a Szlovákiában keletkezett magyar nyelvű irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Tragikusan rövid élete ellenére prózája máig meghatározó. A műsorban monográfusával, Németh Zoltán irodalomtörténésszel beszélget Paszmár Lívia Talamon alakjáról, világáról, recepciójáról és arról, miért maradt megkerülhetetlen szerző három évtizeddel halála után is.

60 éve született és 30 éve halt meg Talamon Alfonz, a Szlovákiában keletkezett magyar nyelvű irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Tragikusan rövid élete ellenére prózája máig meghatározó. A műsorban monográfusával, Németh Zoltán irodalomtörténésszel beszélget Paszmár Lívia Talamon alakjáról, világáról, recepciójáról és arról, miért maradt megkerülhetetlen szerző három évtizeddel halála után is.

A Nyugaton a helyzetben egy különleges bőrönd szimbolikus világutazásáról volt szó. A bőrönd nem a kinézetében és nem is az anyagában különleges, noha strapabíró darab: vulkánfíberből készült, az ilyen bőröndök pedig jól ellenállnak az idő múlásának és a fizikai behatásoknak. Több mint százéves tárgyról van szó, de igazán mégsem ez teszi különlegessé, hanem az a történet, amelyet Juhász Rokkó József performer, költő, multimediális művész és művészetszervező épített köré. A neves alkotó a kéméndi nagyapjától örökölte ezt a bőröndöt. Nagyapja olyan korban élt, amikor kollektíven büntetett népcsoportokat telepítettek át és ki, nem csupán Csehszlovákiában. Rokkó nagyszüleinek végül sikerült elkerülniük a kitelepítést, így a bőrönd sokáig nem indult hosszú útra. Egy bőröndöt azonban mégsem arra találtak ki, hogy a szekrény mélyén porosodjon. Amikor Juhász Rokkó József felfedezte, hogy utazópo…

A Nyugaton a helyzetben egy különleges bőrönd szimbolikus világutazásáról volt szó. A bőrönd nem a kinézetében és nem is az anyagában különleges, noha strapabíró darab: vulkánfíberből készült, az ilyen bőröndök pedig jól ellenállnak az idő múlásának és a fizikai behatásoknak. Több mint százéves tárgyról van szó, de igazán mégsem ez teszi különlegessé, hanem az a történet, amelyet Juhász Rokkó József performer, költő, multimediális művész és művészetszervező épített köré. A neves alkotó a kéméndi nagyapjától örökölte ezt a bőröndöt. Nagyapja olyan korban élt, amikor kollektíven büntetett népcsoportokat telepítettek át és ki, nem csupán Csehszlovákiában. Rokkó nagyszüleinek végül sikerült elkerülniük a kitelepítést, így a bőrönd sokáig nem indult hosszú útra. Egy bőröndöt azonban mégsem arra találtak ki, hogy a szekrény mélyén porosodjon. Amikor Juhász Rokkó József felfedezte, hogy utazópoggyásznak is tökéletes a mérete, a nagyapától örökölt tárgy világfelfedező útra indult. Hat éven át öt kontinens különféle országaiban járt, míg végül egy óceániai vulkán közelében ért véget az útja – vagy talán mégsem… Juhász Rokkó Józseffel az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában találkoztunk, ahol a Csehszlovák bőrönd című tárlat ennek a különleges utazásnak és a hozzá kapcsolódó performanszoknak a lenyomatát mutatja be.

Gyermekkora helyszíneiről, Pincről és Fülekről kérdeztük Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekest. Majd kitértünk a Röpülj páva televíziós vetélkedőn elért sikerére, a népdaléneklés szépségeire és nehézségeire, a tájszólás érdekességeire, a juhász ősökre és a család fontosságára.

Gyermekkora helyszíneiről, Pincről és Fülekről kérdeztük Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekest. Majd kitértünk a Röpülj páva televíziós vetélkedőn elért sikerére, a népdaléneklés szépségeire és nehézségeire, a tájszólás érdekességeire, a juhász ősökre és a család fontosságára.

1. Kifizetési stop az NKA-nál Kiket érint a támogatások visszatartása a határon túl? Fenntartható volna-e a kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer magyarországi támogatások nélkül? 2. 3000 alá esett a magyar nemzetiségűként bejegyzett újszülöttek száma 2025-ben Szlovákiában. Mit jelent ez az adat a demográfiai mutatók alakulása szempontjából? Mi alapján és milyen módszerrel gyűjthetők nemzetiségre vonatkozó adatok a szomszédországokban? 3. Markó Béla élesen bírálta az RMDSZ Fidesz melletti kampányát. Milyen befolyása van a volt elnöknek a pártjában? Milyen szerepre készül az RMDSZ a kormányválság közepette? 4. Tüntetés előtt, Koszovó-memorandum után a szerbiai egyetemisták Miről árulkodik az egyetemista mozgalomnak a szerb gordiuszi csomóról alkotott véleménye? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Kifizetési stop az NKA-nál Kiket érint a támogatások visszatartása a határon túl? Fenntartható volna-e a kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer magyarországi támogatások nélkül? 2. 3000 alá esett a magyar nemzetiségűként bejegyzett újszülöttek száma 2025-ben Szlovákiában. Mit jelent ez az adat a demográfiai mutatók alakulása szempontjából? Mi alapján és milyen módszerrel gyűjthetők nemzetiségre vonatkozó adatok a szomszédországokban? 3. Markó Béla élesen bírálta az RMDSZ Fidesz melletti kampányát. Milyen befolyása van a volt elnöknek a pártjában? Milyen szerepre készül az RMDSZ a kormányválság közepette? 4. Tüntetés előtt, Koszovó-memorandum után a szerbiai egyetemisták Miről árulkodik az egyetemista mozgalomnak a szerb gordiuszi csomóról alkotott véleménye? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Zsapka Attila dalszerző, verséneklő, előadó mutatja be Udvardot és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Zsapka Attila dalszerző, verséneklő, előadó mutatja be Udvardot és környékét.

Hét zenész. Ahogy a valóságban, itt is elmosódnak a határok, tehát pontosan nem kategorizálhatjuk a zenészeket, hogy kik az itteniek és kik az anyaországiak. Van, aki ugyan itt született, de már Magyarországon él, és van, akinek szlovákiai a felesége. Ha mégis kell, akkor mondjuk azt, hogy négy szlovákiai: Menyhárt József énekes-gitáros, Belkovics István énekes, Szigeti Dezső gitáros és Köpöncei Dániel basszusgitáros, valamint három anyaországi: Vontszemű Miklós zongorista, Tóth Balázs szaxofonos és Valastyán Tamás ütőhangszeres alkotja az Apák Zenekart. A formáció második, Szívünk java című nagylemeze, tizenhárom szerzeménnyel, tavaly novemberben jelent meg. Ez az apropója a Menyhárt Józseffel és Belkovics Istvánnal készült interjúnknak. A podcastből kiderül: miért lett az Apák Együttesből Apák Zenekar, mi az oka annak, hogy az új zeneszámok a tervezetthez képest jókora késéssel érkezte…

Hét zenész. Ahogy a valóságban, itt is elmosódnak a határok, tehát pontosan nem kategorizálhatjuk a zenészeket, hogy kik az itteniek és kik az anyaországiak. Van, aki ugyan itt született, de már Magyarországon él, és van, akinek szlovákiai a felesége. Ha mégis kell, akkor mondjuk azt, hogy négy szlovákiai: Menyhárt József énekes-gitáros, Belkovics István énekes, Szigeti Dezső gitáros és Köpöncei Dániel basszusgitáros, valamint három anyaországi: Vontszemű Miklós zongorista, Tóth Balázs szaxofonos és Valastyán Tamás ütőhangszeres alkotja az Apák Zenekart. A formáció második, Szívünk java című nagylemeze, tizenhárom szerzeménnyel, tavaly novemberben jelent meg. Ez az apropója a Menyhárt Józseffel és Belkovics Istvánnal készült interjúnknak. A podcastből kiderül: miért lett az Apák Együttesből Apák Zenekar, mi az oka annak, hogy az új zeneszámok a tervezetthez képest jókora késéssel érkeztek, miért működik két felállásban, trióként és nagyzenekari változatban a formáció, hol mindenhol szerepeltek tavaly, mitől volt különleges a jókai és a nádszegi koncertjük, a „patrónus projekt” keretében, miért nem hagyományos hanghordozón jelent meg – az elsőhöz hasonlóan – a második album is, milyen témák állnak a középpontban, mitől lett teljes a Tenyeres című bluesdal, ezúttal miért javarészt rövidebb szerzeményeket komponáltak, mi a véleményük arról, hogy a fiatalok állítólag már nem képesek meghallgatni és befogadni három percnél hosszabb számokat, Dodi családjában hogyan tanítják egymást különböző generációk zenét hallgatni, melyik költőnktől került be idézet az Otthon című dalba, miért jutott eszébe a riporternek a Jó lenne című szerzemény kapcsán a Kaukázus Egyetlen szó című slágere, a borítón a Jó lenne és a Laudetur című zeneszámoknál miért nincs feltüntetve a zeneszerző, melyik a két legrégebbi dal a korongon, amelyek még az Apák-korszak előtt íródtak, hogyan lett Dés László zeneszerző és Bereményi Géza szövegíró Hóesés című szerzeményéből bluesátirat, Eric Clapton Tears in Heaven című klasszikusának magyar szövege tükörfordítás-e, melyik számot inspirálta Zorán Élet tanár úr című slágere, hogy állunk „gólyailag”, miért volt több mint lemezbemutató a novemberi dunaszerdahelyi fellépésük, milyen Queen-slágereket énekelni, miért nyúltak bele a Te majd kézenfogsz és hazavezetsz szövegébe, milyen visszajelzések érkeztek a második album kapcsán, ígértek-e új dalokat. Menyhárt Józsefet és Belkovics Istvánt 2025 utolsó napjaiban Puha József faggatta. Az interjú a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Johannes Høsflot Klæbo, Federica Brignone, Lindsey Vonn, Ilia Malinin – négy sportoló a XXV. Téli Olimpiai Játékokról, akiknek neve bevésődött talán még a sporttal behatóan nem foglalkozók emlékezetébe is. Az első kettő a rendezvény nagy győztese, a másik kettő a vesztese. A játékokat 2026. február 6. és február 22. között rendezték az olaszországi Milánóban és Cortina d’Ampezzóban, az utóbbi 1956-ban már volt helyszíne a téli olimpiának. Az éremtáblázat élén Norvégia végzett tizennyolc arany-, tizenkét ezüst- és tizenegy bronzéremmel. Magyarország és Szlovákia legjobb eredménye egy-egy negyedik hely volt. A március 2-i Nappaliban Elek Zoltánnal, az Új Szó sportújságírójával igyekeztünk összefoglalni az eseményeket. A podcastből kiderül: a sportújságíró ugyanúgy várja-e a téli játékokat, mint a nyáriakat, jó döntés volt-e az olaszországi helyszín, milyen apróbb problémák adódtak, Zoli ho…

Johannes Høsflot Klæbo, Federica Brignone, Lindsey Vonn, Ilia Malinin – négy sportoló a XXV. Téli Olimpiai Játékokról, akiknek neve bevésődött talán még a sporttal behatóan nem foglalkozók emlékezetébe is. Az első kettő a rendezvény nagy győztese, a másik kettő a vesztese. A játékokat 2026. február 6. és február 22. között rendezték az olaszországi Milánóban és Cortina d’Ampezzóban, az utóbbi 1956-ban már volt helyszíne a téli olimpiának. Az éremtáblázat élén Norvégia végzett tizennyolc arany-, tizenkét ezüst- és tizenegy bronzéremmel. Magyarország és Szlovákia legjobb eredménye egy-egy negyedik hely volt. A március 2-i Nappaliban Elek Zoltánnal, az Új Szó sportújságírójával igyekeztünk összefoglalni az eseményeket. A podcastből kiderül: a sportújságíró ugyanúgy várja-e a téli játékokat, mint a nyáriakat, jó döntés volt-e az olaszországi helyszín, milyen apróbb problémák adódtak, Zoli hogyan készült a rendezvényre, tippelgetett-e az olimpia vagy az egyes versenyszámok előtt, mivel magyarázható a norvég versenyzők dominanciája, nyert volna-e hat aranyérmet Johannes Høsflot Klæbo, ha az oroszok is indulnak, mi lehet a norvég sífutó emberfeletti teljesítményének a titka, milyen volt a tévéképernyőn keresztül látni Lindsey Vonn alpesi síző brutális balesetét, és milyen kezelések várnak rá, milyen előzmények után nyert két aranyérmet a szintén alpesi síző Federica Brignone, hogyan sikerült megtörnie az „olimpiai átkot” Mikaela Shiffrin alpesi sízőnek, mi történt Ilia Malinin műkorcsolyázóval, aki a szám toronymagas esélyeseként csak nyolcadik lett, mitől különlegesek a szlovén Prevc testvérek: Peter, Cene, Domen és Nika síugrók, siker vagy csalódás-e a magyar színekben induló Maria Pavlova és Alexei Sviatchenko orosz műkorcsolyázó páros negyedik helye, hogyan alakulhat az ezúttal pontot sem szerző magyar gyorskorcsolya sport jövője, milyen szálak kötik össze Francesca Lollobrigida gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokot a filmcsillaggal, mi mondható el a Liu testvérek: Shaolin Sándor és Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázók kínai színekben való szerepléséről, szerencse vagy reális eredmény-e a szlovák jégkorongválogatott negyedik helye, hogyan sikerült a síhegymászás olimpiai debütálása, mi volt a győztes spanyol Oriol Cardona Coll taktikája, aki 1972 óta országa első, összességében második aranyérmese a téli játékokon, ki az a brazil Lucas Pinheiro Braathen, aki az első dél-amerikai aranyérmet szerezte a téli olimpián, miért az amerikai jégkorongválogatott sikeréhez kötődik az olimpia legmeghatóbb és legviccesebb pillanata is, miért zárták ki Vlagyiszlav Heraszkevics ukrán szkeletonversenyzőt, akit Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is próbált meggyőzni, Zoli hogyan várja a következő nagy sporteseményt, a labdarúgó-világbajnokságot, és szerinte ki lehet a győztes. Elek Zoltánt, az Új Szó munkatársát Puha József faggatta a Nappaliba

Pontosan egy héttel ezelőtt lett Magyar Péter Magyarország miniszterelnöke, az ezt követő napok pedig rendkívül eseménydúsan teltek a Magyar-kormány megalakulása körül. Paár Ádám történészt, politológust,a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársát Paszmár Lívia kérdezte gesztusokról, elvárásokról és csapdákról, amelyek a kormányt eddig jellemezték, illetve amelyek előtte állnak.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

Pontosan egy héttel ezelőtt lett Magyar Péter Magyarország miniszterelnöke, az ezt követő napok pedig rendkívül eseménydúsan teltek a Magyar-kormány megalakulása körül. Paár Ádám történészt, politológust,a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársát Paszmár Lívia kérdezte gesztusokról, elvárásokról és csapdákról, amelyek a kormányt eddig jellemezték, illetve amelyek előtte állnak.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

Múlt év végén mutatták be szlovák fordításban a Bányavirágcímű darabot a kassai Nemzeti Színházban, melyet megtekintett SzékelyCsaba a mű szerzője is. Őt faggattuk a pályája alakulásáról,legsikeresebb darabjáról, a szlovák adaptáció érdekességeiről, szabadúszásról,forgatókönyvírásról és a dédelgetett terveiről. A beszélgetés 2025. december 29-én hangzott el.

Múlt év végén mutatták be szlovák fordításban a Bányavirágcímű darabot a kassai Nemzeti Színházban, melyet megtekintett SzékelyCsaba a mű szerzője is. Őt faggattuk a pályája alakulásáról,legsikeresebb darabjáról, a szlovák adaptáció érdekességeiről, szabadúszásról,forgatókönyvírásról és a dédelgetett terveiről. A beszélgetés 2025. december 29-én hangzott el.

1. Megalakult az új magyar parlament és kormány. Kik kaptak meghívást a hatuma vezetők közül az alakuló ülésre és mivel tértek haza? Hogyan halad a hatuma politikai szervezetek és médiájuk újrahangolása a NER bukása után? 2. Tarr Zoltán beiktatása és a hatuma-ügyek új kormányzati helye Mennyire befolyásolhatják a magyar-magyar kapcsolatokat az új szervezeti megoldások? Mit fog jelenteni az eddigi juttatások rendszerének átvizsgálása? 3. Tőkés László és a gyász második stádiuma - Mi váltotta ki a volt erdélyi püspök haragját Hegedűs Zsolt új egészségügyi miniszter Kossuth téri örömtáncában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Megalakult az új magyar parlament és kormány. Kik kaptak meghívást a hatuma vezetők közül az alakuló ülésre és mivel tértek haza? Hogyan halad a hatuma politikai szervezetek és médiájuk újrahangolása a NER bukása után? 2. Tarr Zoltán beiktatása és a hatuma-ügyek új kormányzati helye Mennyire befolyásolhatják a magyar-magyar kapcsolatokat az új szervezeti megoldások? Mit fog jelenteni az eddigi juttatások rendszerének átvizsgálása? 3. Tőkés László és a gyász második stádiuma - Mi váltotta ki a volt erdélyi püspök haragját Hegedűs Zsolt új egészségügyi miniszter Kossuth téri örömtáncában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves n…

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte. Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lokšáné Rácz Katalin olimpikon, világbajnoki ezüstérmes vívó mutatja be Kassát.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lokšáné Rácz Katalin olimpikon, világbajnoki ezüstérmes vívó mutatja be Kassát.