Pátria Rádió

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország története, ha sikerrel jár a második világháborúból való kiugrási kísérlet. A kérdés végiggondolásában Bartha Ákos történész, az ELTE HTK történettudományi kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a segítségünkre. Rovatunk előző részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon. A kiugrási kísérletről: 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból. Bár Románia, Bulgária és Finnország átállása után Moszkvában már október 11-én aláírták az előzetes fegyverszünetet, a magyar kiugrási kísérlet végül elbukott. A kudarchoz a politikai és szervezési hiányosságok mellett a német megszálló hatóságok és a német titkosszolgálat gyors ellenlépései, valamint a Lakatos-kormány és a Honvédség vezérkarának néme…

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország története, ha sikerrel jár a második világháborúból való kiugrási kísérlet. A kérdés végiggondolásában Bartha Ákos történész, az ELTE HTK történettudományi kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a segítségünkre. Rovatunk előző részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon. A kiugrási kísérletről: 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból. Bár Románia, Bulgária és Finnország átállása után Moszkvában már október 11-én aláírták az előzetes fegyverszünetet, a magyar kiugrási kísérlet végül elbukott. A kudarchoz a politikai és szervezési hiányosságok mellett a német megszálló hatóságok és a német titkosszolgálat gyors ellenlépései, valamint a Lakatos-kormány és a Honvédség vezérkarának németbarát beállítottsága is hozzájárult. Másnap, október 16-án Horthyt lemondatták. A németek az elrabolt fia életével zsarolták meg a kormányzót, így elérték, hogy a nyilas mozgalom vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezze ki miniszterelnökké.

Két évforduló. Ötven éve, 1976. június 4-én halt meg negyvennégy évesen a magyar színháztörténet egyik legnagyobbja, Latinovits Zoltán. A halála körülményei tisztázatlanok, vitatott, hogy öngyilkosság vagy baleset következtében hunyt el. Ötven éve, már a színészkirály halála után, 1976. október 7-én mutatták be az utolsó filmjét, a Fábri Zoltán által rendezett Az ötödik pecsét címűt. Egy civilruhás ügynököt játszik benne. Fantasztikus alakítás. Mint egy egyetemi tanár, úgy oktatja ki az erőszak természetéről, az emberek megalázásának a pszichológiájáról a fiatal nyilas bölcsésznövendéket. Kelecsényi Lászlóval, a több kiadást megélt Aki az életével játszott című könyv szerzőjével beszélgettünk Latinovits Zoltánról.A podcastből kiderül: mi döntött a könyv tervezésekor Pécsi Sándor és Latinovits Zoltán között, mit látott meg benne felfedezője, Bajor Gizi, mit tett annak érdekében Törőcsik M…

Két évforduló. Ötven éve, 1976. június 4-én halt meg negyvennégy évesen a magyar színháztörténet egyik legnagyobbja, Latinovits Zoltán. A halála körülményei tisztázatlanok, vitatott, hogy öngyilkosság vagy baleset következtében hunyt el. Ötven éve, már a színészkirály halála után, 1976. október 7-én mutatták be az utolsó filmjét, a Fábri Zoltán által rendezett Az ötödik pecsét címűt. Egy civilruhás ügynököt játszik benne. Fantasztikus alakítás. Mint egy egyetemi tanár, úgy oktatja ki az erőszak természetéről, az emberek megalázásának a pszichológiájáról a fiatal nyilas bölcsésznövendéket. Kelecsényi Lászlóval, a több kiadást megélt Aki az életével játszott című könyv szerzőjével beszélgettünk Latinovits Zoltánról.A podcastből kiderül: mi döntött a könyv tervezésekor Pécsi Sándor és Latinovits Zoltán között, mit látott meg benne felfedezője, Bajor Gizi, mit tett annak érdekében Törőcsik Mari az 1970-es San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon, hogy Latinovits józanul vehesse át a Legjobb férfialakítás díját, milyen szerepben tűnt fel Makk Károly 1955-ben bemutatott Liliomfi című filmjében, ami tulajdonképpen csak a DVD-korszak elején derült ki, mi emelhető ki az 1959-es Gyalog a mennyországba című film kapcsán, a főhős, Imre megformálása a színész első igazi filmszerepe, milyen botrányba keveredett a forgatás idején, ami miatt a következő filmszerepét csak az 1962-es Aranyemberben kapta, mit jelent az, hogy „költőket versen érni”, amit ő hangoztatott a szavalásainál, mi a különbség a két versmondó iskola, Latinovitsé és Mensáros Lászlóé között, min veszett össze Jancsó Miklós filmrendezővel, miért lett botránykönyv az 1973-as Ködszurkáló című munkája, hogyan „égette két végén a gyertyát”, mivel „magyarázható” az alkoholizmusa, két színháztörténeti, a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott rendezése után miért nem engedte tovább rendezni a szakma, mennyire volt Ruttkai Éva jó pszichológus mellette, miért volt ez „se veled, se nélküled” kapcsolat, hogyan gyászolta meg Ruttkai Éva, kit szemelt ki eredetileg Huszárik Zoltán Szindbádnak, miért tartja az egyik legjobb alakításának Kelecsényi László a Simó Sándor által rendezett 1972-es A legszebb férfikor főhőse eljátszását, mivel mentegette magát a fegyelmi tárgyaláson, miután visszautasított egy szovjet darabban való szereplést, miért hitt a Kádár-korszakban, milyen összefüggés lelhető fel Latinovits és Lev Tolsztoj Anna Karenyinájának a halála között, miért kérdőjelezi meg Kelecsényi László a színész halálának hivatalos álláspontját, és szerinte hogyan halt meg, mikor illesztették rá a színészóriás jelzőt, miért a versmondása maradhat fenn leginkább, mi az a három dolog, ami példaértékű volt a színészben és a pályafutásában, ki játszhatná el a filmvásznon Latinovits Zoltánt. Kelecsényi Lászlót, az Aki az életével játszott című könyv szerzőjét Puha József kérdezte. Az interjú elsőként, egy hosszabb összeállítás keretében, 2021. szeptember 24-én került adásba.

Október 2. és 4. között került megrendezésre a Hungexpón a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős szlovákiai jelenléttel zajlott, a Visegrádi Pódium köré szerveződve. A rendezvényt megelőzően hallhattak kedvcsinálót a Pátria Rádió műsoraiban: Jakubecz László Tomko Noszek Barbarával, a Womanpress vezetőjével, Bolemant Évával, a Pozsonyi Kifli PT alapító elnökével, valamint Vályi Horváth Erikával, az A1 Books vezetőjével beszélgetett, Récsei Noémi a Visegrádi Pódium részletes programjáról, illetve az esemény fontosságáról szintén Vályi Horváth Erikát kérdezte, a szombati Reggeliben pedig Deák Renátát, a Visegrádi Pódium egyik főszervezőjét hívta fel telefonon Paszmár Lívia a helyszíni aktualitások kapcsán. Az említett interjúk visszahallgathatók a patria24.stvr.sk oldalon. A záró napon Paszmár Lívia el is látogatott Budapestre egy körkérdéssel, …

Október 2. és 4. között került megrendezésre a Hungexpón a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős szlovákiai jelenléttel zajlott, a Visegrádi Pódium köré szerveződve. A rendezvényt megelőzően hallhattak kedvcsinálót a Pátria Rádió műsoraiban: Jakubecz László Tomko Noszek Barbarával, a Womanpress vezetőjével, Bolemant Évával, a Pozsonyi Kifli PT alapító elnökével, valamint Vályi Horváth Erikával, az A1 Books vezetőjével beszélgetett, Récsei Noémi a Visegrádi Pódium részletes programjáról, illetve az esemény fontosságáról szintén Vályi Horváth Erikát kérdezte, a szombati Reggeliben pedig Deák Renátát, a Visegrádi Pódium egyik főszervezőjét hívta fel telefonon Paszmár Lívia a helyszíni aktualitások kapcsán. Az említett interjúk visszahallgathatók a patria24.stvr.sk oldalon. A záró napon Paszmár Lívia el is látogatott Budapestre egy körkérdéssel, és többnyire olyan ismerős arcoknak tette fel az itt-ott változó kérdéssort, akikkel szinte minden alkalommal találkozni a Visegrádi Pódium környékén. Az összeállításban Izsák Boda Bianka műfordító, Szarka Szilvia kulturális menedzser, irodalmár, Kerekes Vica színművész, Mária Modrovich szlovák írónő, az idei fesztivál egyik vendége, Pénzes Tímea író, műfordító, Kiss-Kohut Andrea fotográfus, újságíró és Tundó Klára matematika-fizika szakos tanár válaszai hallhatók. Mária Modrovich magyar hangja Gažík Viktória.

„Olyan, mintha egy új, friss Moby Dick szólna” – mondta Kubányi Péter hangmester Kollégám, miután végighallgatta a Frantic tavaly októberben kiadott Tépd szét a lelkem! című stúdióalbumát. A hasonlóság nem véletlen. Az öt, tízes éveinek végén és húszas éveinek elején járó fiatal közös kedvence, példaképe a Moby Dick zenekar. A 2023-ban alakult balassagyarmati thrash metálegyüttest Jakus Kristóf Adorján énekes, Tresó Botond ritmusgitáros, Táborszki Bálint szólógitáros, Völgyi-Szabó Máté basszusgitáros és Pleva Dániel dobos alkotja. Az énekes, a ritmusgitáros és a dobos járt nálunk, a Pátria rádióban. Az interjú előtt kis kutatómunkát végeztem. Kiderült, hogy a Frantic (Őrjöngő) népszerű kifejezés a kultúrában. Van ilyen című dal, nagylemez, film, sőt zenekar is, egy svájci formáció. A fiúktól megtudtam, hogy Magyarországon is működik egy másik Frantic. A podcastből kiderül: ismerik-e a Me…

„Olyan, mintha egy új, friss Moby Dick szólna” – mondta Kubányi Péter hangmester Kollégám, miután végighallgatta a Frantic tavaly októberben kiadott Tépd szét a lelkem! című stúdióalbumát. A hasonlóság nem véletlen. Az öt, tízes éveinek végén és húszas éveinek elején járó fiatal közös kedvence, példaképe a Moby Dick zenekar. A 2023-ban alakult balassagyarmati thrash metálegyüttest Jakus Kristóf Adorján énekes, Tresó Botond ritmusgitáros, Táborszki Bálint szólógitáros, Völgyi-Szabó Máté basszusgitáros és Pleva Dániel dobos alkotja. Az énekes, a ritmusgitáros és a dobos járt nálunk, a Pátria rádióban. Az interjú előtt kis kutatómunkát végeztem. Kiderült, hogy a Frantic (Őrjöngő) népszerű kifejezés a kultúrában. Van ilyen című dal, nagylemez, film, sőt zenekar is, egy svájci formáció. A fiúktól megtudtam, hogy Magyarországon is működik egy másik Frantic. A podcastből kiderül: ismerik-e a Metallica 2003-as St. Anger című stúdióalbumán hallható Frantic című szerzeményt, van-e köze ennek az együttes nevéhez, milyen volt az idei budapesti dupla Metallica-koncert, amelyen mindannyian részt vettek, a Moby Dick mellett kik még a zenei kedvenceik, a dobosnak milyen tetoválás díszíti az egyik karját, milyen testékszere van az énekesnek, mit tudnak a másik magyarországi Frantic zenekarról, hogyan találtak egymásra, mennyire jellemző rájuk a Frantic (Őrjöngő) szó, milyen Balassagyarmat és Nógrád megye zenei élete, hogyan definiálják műfajukat, a thrash metált, miképpen oszlik meg a zeneszerzés és a szövegírás, hogyan lett énekes a hangszereken is játszó Kristófból, miért nem publikus az első daluk, mi a véleményük a jelenleg futó „zenei tehetségkutató” tévéműsorokról, a politika és a közélet volt-e a kiindulópont az első lemezüknél, milyen fricska a 12+1 zeneszámot tartalmazó albumon az utolsóként hallható Véres balták, húskampók című, más lenne-e a lemez, ha egy évvel később, most jelent volna meg, mi az álláspontjuk a szókimondó szövegű dalokról, amelyből az albumokon is található pár, szerintük kell-e ezeket cenzúrázni, rádiós változatokat készíteni belőlük, mennyit koncerteznek, milyen volt fellépni a Moby Dick előtt, szerepel-e a repertoárjukon tőlük átdolgozás, a Franticnek közönsége van-e, vagy már rajongótábora is, miért lemezekben gondolkodnak, s nem különálló szerzeményekben, terveikben van-e az, hogy főállású zenészek legyenek, kik segítik őket a háttérből, koncerteztek- e már Szlovákiában, hogyan látják a zene jövőjét és saját pályafutásukat a mesterséges intelligencia árnyékában. A Frantic három zenészét: Jakus Kristóf Adorjánt, Tresó Botondot és Pleva Dánielt Puha József kérdezte az október 14-i beszélgetős Pentatonban.

Az elmúlt időszakban nagyobb sebességre kapcsolt az elszámoltatás Magyarországon. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) bejelentette az első négy ügyet, amelyeket elsőként kért ki a nyomozóhatóságoktól. A parlament ugyanekkor felfüggesztette Hankó Balázs volt kulturális miniszter, Seszták Miklós KDNP-s képviselő és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát, Hankót és Sesztákot pedig őrizetbe is vették, majd elrendelték a letartóztatásukat. Emellett kihirdették az NVVH működését szabályozó törvényt is. Vásárhelyi Mária szociológust, médiakutatót ekkor kérdezte Paszmár Lívia hatalomváltásról, elszámoltatásról és a rendszerváltás történelmi tapasztalatáról. Szóba került az idei év júniusában Akik elhitték a 20. századot (Open Books) címmel megjelent kötete is, amelyben édesapja, Vásárhelyi Miklós alakját középpontba állítva meséli el családja történetét, miközben v…

Az elmúlt időszakban nagyobb sebességre kapcsolt az elszámoltatás Magyarországon. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) bejelentette az első négy ügyet, amelyeket elsőként kért ki a nyomozóhatóságoktól. A parlament ugyanekkor felfüggesztette Hankó Balázs volt kulturális miniszter, Seszták Miklós KDNP-s képviselő és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát, Hankót és Sesztákot pedig őrizetbe is vették, majd elrendelték a letartóztatásukat. Emellett kihirdették az NVVH működését szabályozó törvényt is. Vásárhelyi Mária szociológust, médiakutatót ekkor kérdezte Paszmár Lívia hatalomváltásról, elszámoltatásról és a rendszerváltás történelmi tapasztalatáról. Szóba került az idei év júniusában Akik elhitték a 20. századot (Open Books) címmel megjelent kötete is, amelyben édesapja, Vásárhelyi Miklós alakját középpontba állítva meséli el családja történetét, miközben végigvezeti az olvasót a 20. század második felének jellegzetesen kelet-közép-európai illúzióin és csalódásain. A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

1. Szerbia – tájkép kampánycsata közben - Kinek kedvezne a magas és kinek az alacsony választási részvétel? - Miért nem mert mindeddig Újvidéken kampánygyűlést tartani Vučić? - Mi a VMSZ egyetlen igazán nyerő választási pozíciója? 2. Szlovákia – tájkép lustakampány közben - Miért övezi viszonylagos érdektelenség az önkormányzati választást? - Kitart-e a Fico-kormány a mandátuma végéig? * Szófejtő: mit jelent a FEHÉR LÓ kifejezés 3. Tarr Zoltán Erdélyben - Paradigmaváltást jelentenek-e a nemzetpolitikában a civilek elsőbbségét jelző gesztusok? - Mennyire felkészült a hatuma civil szféra a kormányzati partnerkapcsolatok kialakítására? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Szerbia – tájkép kampánycsata közben - Kinek kedvezne a magas és kinek az alacsony választási részvétel? - Miért nem mert mindeddig Újvidéken kampánygyűlést tartani Vučić? - Mi a VMSZ egyetlen igazán nyerő választási pozíciója? 2. Szlovákia – tájkép lustakampány közben - Miért övezi viszonylagos érdektelenség az önkormányzati választást? - Kitart-e a Fico-kormány a mandátuma végéig? * Szófejtő: mit jelent a FEHÉR LÓ kifejezés 3. Tarr Zoltán Erdélyben - Paradigmaváltást jelentenek-e a nemzetpolitikában a civilek elsőbbségét jelző gesztusok? - Mennyire felkészült a hatuma civil szféra a kormányzati partnerkapcsolatok kialakítására? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Kitörési pontjaink című rovatunkban arra keressük a választ, hol találhatóak a szlovákiai magyarok kiaknázatlan erőforrásai, mi az, amit teljesen újra kell gondolnunk, mi az, amit elég csak kicsit jobban csinálnunk, ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok sikeresebbek legyenek az elkövetkező évtizedekben. A mai részben Bara Zoltán közgazdász, politológus mondja el meglátásait. A beszélgetés vezérfonalát a Miért buknak el nemzetek? - A hatalom, a jólét és a szegénység eredete című könyv elemzése képezi. Daron Acemoglu és James A. Robinson művükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja vá…

A Kitörési pontjaink című rovatunkban arra keressük a választ, hol találhatóak a szlovákiai magyarok kiaknázatlan erőforrásai, mi az, amit teljesen újra kell gondolnunk, mi az, amit elég csak kicsit jobban csinálnunk, ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok sikeresebbek legyenek az elkövetkező évtizedekben. A mai részben Bara Zoltán közgazdász, politológus mondja el meglátásait. A beszélgetés vezérfonalát a Miért buknak el nemzetek? - A hatalom, a jólét és a szegénység eredete című könyv elemzése képezi. Daron Acemoglu és James A. Robinson művükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket. A Kitörési pontjaink egyes részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon. Az eddigi részekben Józsa László a gazdasági adottságaink jobb kihasználására, Tegdes Egyházi Dóra a könyvtárainknak közösségi terekké alakítására, Molnár Kriszta a professzionális szervezetfejlesztés szükségességére hívta fel a figyelmet.

Október 14-én lenne 84 éves Nádas Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Születésnapját nem érhette meg, augusztus 26-án gombosszegi otthonában meghalt. Munkásságára monográfusával, Bazsányi Sándorral és Görözdi Judittal, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének főmunkatársával, Nádas-kutatójaval emlékezünk. Az összeállítás szeptember 8-án hangzott el. Nádas Péternek azóta két posztumusz műve jelent meg: a Most az egyszer (Sárközy és Társai Kiadó) című röpirata és első verseskötete, a Középre zárva (Okapi Press).

Október 14-én lenne 84 éves Nádas Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Születésnapját nem érhette meg, augusztus 26-án gombosszegi otthonában meghalt. Munkásságára monográfusával, Bazsányi Sándorral és Görözdi Judittal, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének főmunkatársával, Nádas-kutatójaval emlékezünk. Az összeállítás szeptember 8-án hangzott el. Nádas Péternek azóta két posztumusz műve jelent meg: a Most az egyszer (Sárközy és Társai Kiadó) című röpirata és első verseskötete, a Középre zárva (Okapi Press).

A 2025-ös PISA-felmérés adatai szerint Szlovákiában minden harmadik tizenötéves szövegértési gondokkal küzd, képes elolvasni az előtte lévő szöveget, értelmezni már azonban nehezen tudja. A funkcionális analfabetizmus az elmúlt években össztársadalmi problémává nőtte ki magát, ezt mutatják a globális adatok. Megváltozott az a tendencia, hogy olvasási gondokkal a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek küzködnek, ma már minden társadalmi réteget érint ez a probléma. Oktatási műsorunknak ebben a részében annak eredünk nyomába, hogy mit fejleszthet a szövegértésen túl az olvasási gyakorlat iskoláinkban? Vendégünk Csató Anita, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa, akinek nemrégiben jelent meg Irodalom és érzelmi intelligencia - Az érzelmi intelligencia fejlesztésének elméleti és módszertani lehetőségei irodalomórán c. könyve, amely be…

A 2025-ös PISA-felmérés adatai szerint Szlovákiában minden harmadik tizenötéves szövegértési gondokkal küzd, képes elolvasni az előtte lévő szöveget, értelmezni már azonban nehezen tudja. A funkcionális analfabetizmus az elmúlt években össztársadalmi problémává nőtte ki magát, ezt mutatják a globális adatok. Megváltozott az a tendencia, hogy olvasási gondokkal a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek küzködnek, ma már minden társadalmi réteget érint ez a probléma. Oktatási műsorunknak ebben a részében annak eredünk nyomába, hogy mit fejleszthet a szövegértésen túl az olvasási gyakorlat iskoláinkban? Vendégünk Csató Anita, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa, akinek nemrégiben jelent meg Irodalom és érzelmi intelligencia - Az érzelmi intelligencia fejlesztésének elméleti és módszertani lehetőségei irodalomórán c. könyve, amely beszélgetésünk alapjául szolgált.

Ötszáz évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, amely a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó fordulópontjává vált. A vereség nemcsak a Magyar Királyság politikai viszonyait rendezte át gyökeresen, hanem számos város sorsát is új irányba terelte – köztük Pozsonyét. Korpás Árpád idegenvezetővel és történésszel, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnökével arról beszélgettünk, hogyan változtatta meg a mohácsi csatavesztés az addig is jelentős, de egészen más szerepet betöltő város életét. Szó esett arról, miként alakította át Pozsony lakosságának összetételét az oszmán terjeszkedés elől érkező menekülők sokasága, milyen országos intézmények telepedtek meg itt, és milyen építkezések, átalakítások kezdődtek a városban. Korpás Árpáddal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. szeptember 19-i adásában.

Ötszáz évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, amely a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó fordulópontjává vált. A vereség nemcsak a Magyar Királyság politikai viszonyait rendezte át gyökeresen, hanem számos város sorsát is új irányba terelte – köztük Pozsonyét. Korpás Árpád idegenvezetővel és történésszel, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnökével arról beszélgettünk, hogyan változtatta meg a mohácsi csatavesztés az addig is jelentős, de egészen más szerepet betöltő város életét. Szó esett arról, miként alakította át Pozsony lakosságának összetételét az oszmán terjeszkedés elől érkező menekülők sokasága, milyen országos intézmények telepedtek meg itt, és milyen építkezések, átalakítások kezdődtek a városban. Korpás Árpáddal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. szeptember 19-i adásában.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként a szabadságharc története, ha 1849-ben nem kerül sor az orosz intervencióra. A kérdés végiggondolásában Hermann Róbert, szécsényi díjas, történész, egyetemi tanár lesz a segítségünkre. Az 1849-es orosz intervenció az Orosz Birodalom katonai beavatkozása volt az 1848–49-es magyar forradalomba és szabadságharcba. I. Miklós cárt Ferenc József osztrák császár kérte fel, hogy küldjön csapatokat, amelyek segítettek a szabadságharc leverésében.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként a szabadságharc története, ha 1849-ben nem kerül sor az orosz intervencióra. A kérdés végiggondolásában Hermann Róbert, szécsényi díjas, történész, egyetemi tanár lesz a segítségünkre. Az 1849-es orosz intervenció az Orosz Birodalom katonai beavatkozása volt az 1848–49-es magyar forradalomba és szabadságharcba. I. Miklós cárt Ferenc József osztrák császár kérte fel, hogy küldjön csapatokat, amelyek segítettek a szabadságharc leverésében.

Szonátázás közben kerültek közel egymáshoz. Így mondják zenészkörökben, amikor két muzsikus együtt próbál, játszik egy szonátát. Cseh Tamás és a japán származású Cseh Ishiguri Hiromi akkoriban a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatói voltak, és Schubert Arpeggione-szonátáját próbálták együtt. Később, már házaspárként, a művet közös lemezükön is rögzítették. Cseh Ishiguri Hiromi Japánban kezdte zenei tanulmányait, majd Pozsonyban, Marián Lapšanský professzor osztályában folytatta zongoratanulmányait. Előadóművészi munkája mellett – édesanyja példáját követve – zongoratanárként is dolgozik. Cseh Tamás Nagymegyeren nőtt fel, és már kisgyermekként vonzotta a hegedű. Később a Pozsonyi Konzervatóriumban, majd a Zeneművészeti Főiskolán tanult, jelenleg a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának első szólóbrácsása. 2020-ban létrehozta a Duna Menti Kamarazenei Fesztivált, az utóbbi években pedig ka…

Szonátázás közben kerültek közel egymáshoz. Így mondják zenészkörökben, amikor két muzsikus együtt próbál, játszik egy szonátát. Cseh Tamás és a japán származású Cseh Ishiguri Hiromi akkoriban a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatói voltak, és Schubert Arpeggione-szonátáját próbálták együtt. Később, már házaspárként, a művet közös lemezükön is rögzítették. Cseh Ishiguri Hiromi Japánban kezdte zenei tanulmányait, majd Pozsonyban, Marián Lapšanský professzor osztályában folytatta zongoratanulmányait. Előadóművészi munkája mellett – édesanyja példáját követve – zongoratanárként is dolgozik. Cseh Tamás Nagymegyeren nőtt fel, és már kisgyermekként vonzotta a hegedű. Később a Pozsonyi Konzervatóriumban, majd a Zeneművészeti Főiskolán tanult, jelenleg a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának első szólóbrácsása. 2020-ban létrehozta a Duna Menti Kamarazenei Fesztivált, az utóbbi években pedig karmesterként és zeneszerzőként is egyre aktívabb. Az Arc-Más portrésorozatban arról beszélgettünk velük, hogyan formálta őket a zene, mit jelent két muzsikus közös élete, hogyan fér meg egymás mellett szakma és család, és mit hozott kapcsolatukba az, hogy két nagyon különböző kultúrából érkeztek. Szó esett arról is, mit jelent mindez a színpadon és a hétköznapokban. Cseh Ishiguri Hiromi magyar hangja Reiter Éva volt. Cseh Tamással és Cseh Ishiguri Hiromival Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. október 7-i adásában.

Méry Margit 1936. október 1-jén született Tardoskedden. A komáromi magyar gimnázium elvégzése után hét évig szülőfalujában tanított. A népi kultúra iránti érdeklődése már gimnazistaként erősen megmutatkozott: énekelt, táncolt, és egyre közelebb került ahhoz a hagyományvilághoz, amely később egész pályáját meghatározta. 1961-től a Csemadok Központi Bizottságának néprajzi szakelőadójaként dolgozott, közben a pozsonyi Comenius Egyetemen néprajz szakon szerzett diplomát. Később a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa volt, 1988 és 2006 között pedig a Szlovák Rádió Magyar Adása számára szerkesztett néprajzi műsorokat. Jókai Máriával közös, Szlovákiai magyar népviseletek című kötete 1998-ban jelent meg, 2002-ben pedig önálló munkája, a Szlovákiai magyar parasztviseletek látott napvilágot. Méry Margittal arról is beszélgettünk, milyen volt az a világ, amelyben felnőtt, mil…

Méry Margit 1936. október 1-jén született Tardoskedden. A komáromi magyar gimnázium elvégzése után hét évig szülőfalujában tanított. A népi kultúra iránti érdeklődése már gimnazistaként erősen megmutatkozott: énekelt, táncolt, és egyre közelebb került ahhoz a hagyományvilághoz, amely később egész pályáját meghatározta. 1961-től a Csemadok Központi Bizottságának néprajzi szakelőadójaként dolgozott, közben a pozsonyi Comenius Egyetemen néprajz szakon szerzett diplomát. Később a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa volt, 1988 és 2006 között pedig a Szlovák Rádió Magyar Adása számára szerkesztett néprajzi műsorokat. Jókai Máriával közös, Szlovákiai magyar népviseletek című kötete 1998-ban jelent meg, 2002-ben pedig önálló munkája, a Szlovákiai magyar parasztviseletek látott napvilágot. Méry Margittal arról is beszélgettünk, milyen volt az a világ, amelyben felnőtt, milyen élményeket őriz kutatóútjairól, hogyan változtak meg az általa vizsgált közösségek, és mit jelent számára kilencvenévesen visszatekinteni erre a gazdag életútra. Méry Margittal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. október 3-i adásában.

1. Kormányok lemondásban, alakulásban és összeomlásban - Miért beszélget Aleksandar Vučić egy káposztáskővel? - Miért jelent egyre gyakrabban beteget Fico? - Sikerül-e negyedik nekifutásra kormányt alakítani Romániában? * Szófejtő: mit jelent a FRÁJER és a SMEKKER kifejezés 2. 200 millió forintos médiapályázat - Mire elégendő, milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Kormányok lemondásban, alakulásban és összeomlásban - Miért beszélget Aleksandar Vučić egy káposztáskővel? - Miért jelent egyre gyakrabban beteget Fico? - Sikerül-e negyedik nekifutásra kormányt alakítani Romániában? * Szófejtő: mit jelent a FRÁJER és a SMEKKER kifejezés 2. 200 millió forintos médiapályázat - Mire elégendő, milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Nagy Nelli a kassai Thália Színház színművésze mutatja be Királyhelmecet és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Nagy Nelli a kassai Thália Színház színművésze mutatja be Királyhelmecet és környékét.

Közeleg a szerbiai parlamenti és a szlovákiai önkormányzati választás – de miről szól valójában a kampány, és felkészültek-e rá a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? És mi történt Hankó Balázzsal? Parászka Boróka, Finta Márk és Pressburger Csaba elemzi a hét eseményeit. 1. Közeleg a parlamenti választás Szerbiában és az önkormányzati választás Szlovákiában. Miről szól a kampány? Mire készülnek és mennyire felkészültek a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? * Szófejtő: mit jelent a KOBBOJÁGI kifejezés 2. Hankó Balázs előállítása Milyen volt a kapcsolata a volt kultuszminiszternek a hatuma politikai szervezetekkel? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Közeleg a szerbiai parlamenti és a szlovákiai önkormányzati választás – de miről szól valójában a kampány, és felkészültek-e rá a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? És mi történt Hankó Balázzsal? Parászka Boróka, Finta Márk és Pressburger Csaba elemzi a hét eseményeit. 1. Közeleg a parlamenti választás Szerbiában és az önkormányzati választás Szlovákiában. Miről szól a kampány? Mire készülnek és mennyire felkészültek a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? * Szófejtő: mit jelent a KOBBOJÁGI kifejezés 2. Hankó Balázs előállítása Milyen volt a kapcsolata a volt kultuszminiszternek a hatuma politikai szervezetekkel? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán ismert házaspárokat mutatunk be a szlovákiai magyar kulturális életből. Ezúttal két olyan ember volt a vendégünk, akiknek az életében a szavak, a könyvek és a kultúra mindig is meghatározó szerepet játszottak: Csanda Gábor és Cs. Liszka Györgyi. Mindketten a pozsonyi Comenius Egyetemen végeztek magyar–szlovák szakon. Györgyi a Madách Könyvkiadónál kezdte pályáját, később az Új Nő és az Új Szó munkatársa volt, majd 2006-tól tizenhét éven át vezette a Vasárnap családi magazint. Irodalmi interjúi Ezüstszálon címmel jelentek meg kötetben, Lilla naplója címmel pedig kétkötetes könyvet adott ki. Az egyetemi éveik alatt, 1982-ben ismerkedtek meg – bár volt egy ennél jóval korábbi találkozásuk is, még gyermekkorukban, amikor Györgyi, enyhe költői túlzással, megmentette Gábor életét. Cs. Liszka Györgyi örök ellenzékinek tartja magát, aki a husáki normal…

Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán ismert házaspárokat mutatunk be a szlovákiai magyar kulturális életből. Ezúttal két olyan ember volt a vendégünk, akiknek az életében a szavak, a könyvek és a kultúra mindig is meghatározó szerepet játszottak: Csanda Gábor és Cs. Liszka Györgyi. Mindketten a pozsonyi Comenius Egyetemen végeztek magyar–szlovák szakon. Györgyi a Madách Könyvkiadónál kezdte pályáját, később az Új Nő és az Új Szó munkatársa volt, majd 2006-tól tizenhét éven át vezette a Vasárnap családi magazint. Irodalmi interjúi Ezüstszálon címmel jelentek meg kötetben, Lilla naplója címmel pedig kétkötetes könyvet adott ki. Az egyetemi éveik alatt, 1982-ben ismerkedtek meg – bár volt egy ennél jóval korábbi találkozásuk is, még gyermekkorukban, amikor Györgyi, enyhe költői túlzással, megmentette Gábor életét. Cs. Liszka Györgyi örök ellenzékinek tartja magát, aki a husáki normalizáció idején is lázadozott a fennálló renddel szemben. Csanda Gábor fiatalkorában inkább visszahúzódó volt, és részben Györgyinek köszönhetően jutott el azokba a társaságokba, ahol – ahogy beszélgetésünkben fogalmazott – „langymeleg füstben formálódott az ellenzékiség”. Beszélgettünk tapintatból cizellált szavakról, hosszas kávézásokról az egykori pozsonyi Luxor kávéházban, csendről, őszinteségről és arról is, hogy nem feltétlenül kell mindig humoros dolgokat mondani ahhoz, hogy valaki humorral szemlélje a világot és saját magát. Csanda Gáborral és Cs. Liszka Györgyivel Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a szerdai Nappaliban.

A műsorvezető és vendégei egy hirtelen ötlettől vezérelve élő adásban felhívták, felébresztették, majd felköszöntötték a születésnapos Matusek Attilát. A 80 éves Oliver Stone-t ugyan nem hívták fel, életéről és munkásságáról viszont annál többet beszélgettek. Szó esett a Csendes barát című filmről is, amelyet Magyarország nevez a jövő évi Oscar-díjra, a közelgő Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválról, valamint számos aktuális filmről is. Vélemények, pletykák és érdekességek a pénteki Nappali filmes rovatában. Ficza János műsorvezető állandó vendégeivel, Forgács Attila producerrel és Kulcsár Gábor filmes újságíróval közösen töltötte meg filmes tartalommal az étert. Az adás 2026. szeptember 25-én hangzott el.

A műsorvezető és vendégei egy hirtelen ötlettől vezérelve élő adásban felhívták, felébresztették, majd felköszöntötték a születésnapos Matusek Attilát. A 80 éves Oliver Stone-t ugyan nem hívták fel, életéről és munkásságáról viszont annál többet beszélgettek. Szó esett a Csendes barát című filmről is, amelyet Magyarország nevez a jövő évi Oscar-díjra, a közelgő Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválról, valamint számos aktuális filmről is. Vélemények, pletykák és érdekességek a pénteki Nappali filmes rovatában. Ficza János műsorvezető állandó vendégeivel, Forgács Attila producerrel és Kulcsár Gábor filmes újságíróval közösen töltötte meg filmes tartalommal az étert. Az adás 2026. szeptember 25-én hangzott el.

Az augusztusi Hangosfilm mozis rovatban három filmrajongó, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a 90-es évekbe utazott vissza, majd szembenéztek a mesterséges intelligenciával. A podcastból kiderül: Valóban a Terminátor 2 minden idők legjobb folytatása? Hogyan változtatta meg a világot, miként készült, és mitől maradt máig klasszikus? Miért szeretjük Arnold Schwarzeneggert akkor is, ha finoman szólva sem tartozik a legsokoldalúbb színészek közé? Mi állt az idei nyár legnagyobb mozisikere, a Pókember: Vadonatúj nap elképesztő népszerűsége mögött? Mit árult el a film a Marvel-univerzum jelenlegi helyzetéről? Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a filmkészítést? Valóban veszélybe kerülhetnek az MI miatt a kreatív alkotók? A felvétel 2026. augusztus 28-án került adásba.

Az augusztusi Hangosfilm mozis rovatban három filmrajongó, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a 90-es évekbe utazott vissza, majd szembenéztek a mesterséges intelligenciával. A podcastból kiderül: Valóban a Terminátor 2 minden idők legjobb folytatása? Hogyan változtatta meg a világot, miként készült, és mitől maradt máig klasszikus? Miért szeretjük Arnold Schwarzeneggert akkor is, ha finoman szólva sem tartozik a legsokoldalúbb színészek közé? Mi állt az idei nyár legnagyobb mozisikere, a Pókember: Vadonatúj nap elképesztő népszerűsége mögött? Mit árult el a film a Marvel-univerzum jelenlegi helyzetéről? Hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a filmkészítést? Valóban veszélybe kerülhetnek az MI miatt a kreatív alkotók? A felvétel 2026. augusztus 28-án került adásba.

A júliusi Hangosfilm három filmőrültje, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető ezúttal a mozizás nagy kérdéseit is kibeszélte. A podcastból kiderül: Hol helyezkedik el az Odüsszeia Christopher Nolan életművében? Mit adott a világnak Sylvester Stallone? Hogyan készülhetett el 50 éve a Rocky? Eleget foglalkozott-e a szlovákiai magyar sajtó a Prameň című filmmel? Kínos-e egyedül moziba járni? Jó dolog-e enni filmnézés közben? Könnyed viták, filmes kulisszatitkok és a mozi szeretete, ahogyan azt a Hangosfilmben már megszokhatták. A felvétel 2026. július 31-én került adásba.

A júliusi Hangosfilm három filmőrültje, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető ezúttal a mozizás nagy kérdéseit is kibeszélte. A podcastból kiderül: Hol helyezkedik el az Odüsszeia Christopher Nolan életművében? Mit adott a világnak Sylvester Stallone? Hogyan készülhetett el 50 éve a Rocky? Eleget foglalkozott-e a szlovákiai magyar sajtó a Prameň című filmmel? Kínos-e egyedül moziba járni? Jó dolog-e enni filmnézés közben? Könnyed viták, filmes kulisszatitkok és a mozi szeretete, ahogyan azt a Hangosfilmben már megszokhatták. A felvétel 2026. július 31-én került adásba.