Pátria Rádió

Esterházy Péter műveinek olvasása közben szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzunk a Rómaiparton található házzal, amely közel hatvan éven át volt az író otthona. Nem kis összefogás kellett ahhoz, hogy az épület helyén ma ne egy lakópark helyezkedjen el, hanem az a magyar irodalomtörténet kiemelt jelentőségű helyszíne maradhasson. A Villa Esterházy alkotóházként és közösségi térként működik tovább. A megújulás mögött álló történetről, az alkotóház jelenéről és jövőjéről az összefogás élén álló Vámos Miklós író mesél. Az epizódot az író születésének 76. évfordulóján tesszük közzé.

Esterházy Péter műveinek olvasása közben szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzunk a Rómaiparton található házzal, amely közel hatvan éven át volt az író otthona. Nem kis összefogás kellett ahhoz, hogy az épület helyén ma ne egy lakópark helyezkedjen el, hanem az a magyar irodalomtörténet kiemelt jelentőségű helyszíne maradhasson. A Villa Esterházy alkotóházként és közösségi térként működik tovább. A megújulás mögött álló történetről, az alkotóház jelenéről és jövőjéről az összefogás élén álló Vámos Miklós író mesél. Az epizódot az író születésének 76. évfordulóján tesszük közzé.

Gajdoš Pál atya Királyfalun született, gyermekkora a korabeli fiatalok világát idézi: bunkereket épített, gitározott, és a lányok sem kerülték el a figyelmét. Bár hívő családból indult, a papi hivatás felé vezető útja nem volt egyenes – többször is megingott, mígnem egy meghatározó belső élmény végül irányt adott életének. Hosszú éveken át Egyházfa plébánosaként szolgált, életének és hivatásának meghatározó szakasza kötődik ehhez a közösséghez. Az évek során nemcsak idehaza, hanem a világ számos pontján is szolgált: az Antarktisz kivételével minden kontinensen megfordult, végül pedig Tanzániában talált második otthonra. Az OZ Misie polgári társuláson keresztül kutakat fúrnak, gyermekeket támogatnak és közösségeket építenek. Jelenlegi szolgálata új helyzetet és új feladatokat hozott számára, miközben – ahogy ő is fogalmaz – a hivatás lényege nem változik. Új állomáshelyre kerülése előtt k…

Gajdoš Pál atya Királyfalun született, gyermekkora a korabeli fiatalok világát idézi: bunkereket épített, gitározott, és a lányok sem kerülték el a figyelmét. Bár hívő családból indult, a papi hivatás felé vezető útja nem volt egyenes – többször is megingott, mígnem egy meghatározó belső élmény végül irányt adott életének. Hosszú éveken át Egyházfa plébánosaként szolgált, életének és hivatásának meghatározó szakasza kötődik ehhez a közösséghez. Az évek során nemcsak idehaza, hanem a világ számos pontján is szolgált: az Antarktisz kivételével minden kontinensen megfordult, végül pedig Tanzániában talált második otthonra. Az OZ Misie polgári társuláson keresztül kutakat fúrnak, gyermekeket támogatnak és közösségeket építenek. Jelenlegi szolgálata új helyzetet és új feladatokat hozott számára, miközben – ahogy ő is fogalmaz – a hivatás lényege nem változik. Új állomáshelyre kerülése előtt készítettünk vele beszélgetést.

A HaTuMa jubileumi, kétszázadik része. Az adás vendége Kiss Tamás erdélyi szociológus volt, akivel a finisbe ért választási kampány határon túli vonatkozásairól beszélgetett Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

A HaTuMa jubileumi, kétszázadik része. Az adás vendége Kiss Tamás erdélyi szociológus volt, akivel a finisbe ért választási kampány határon túli vonatkozásairól beszélgetett Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

A szatmári Penyigéről származó Csepelyi Adrienn egyetemi tanulmányai idején készített hangfelvételeket szülőfalujában és annak környékén. Az egykori szemináriumi feladat hanganyagai közel két évtizeddel később kerültek elő, és utat nyitottak egy feldolgozási folyamatnak. Ennek eredménye lett a Nagymamám magyaráz című kötet, amely 2025 őszén jelent meg a 21. század kiadónál. Tíz adatközlőből áll össze mindannyiunk nagymamája, aki mesél a múltról, jelenről, bánatról, örömről, és még a legbecsesebb receptjeit is megosztja az olvasóval. A kötetről Csepelyi Adrienn íróval, újságíróval Paszmár Lívia beszélgetett.

A szatmári Penyigéről származó Csepelyi Adrienn egyetemi tanulmányai idején készített hangfelvételeket szülőfalujában és annak környékén. Az egykori szemináriumi feladat hanganyagai közel két évtizeddel később kerültek elő, és utat nyitottak egy feldolgozási folyamatnak. Ennek eredménye lett a Nagymamám magyaráz című kötet, amely 2025 őszén jelent meg a 21. század kiadónál. Tíz adatközlőből áll össze mindannyiunk nagymamája, aki mesél a múltról, jelenről, bánatról, örömről, és még a legbecsesebb receptjeit is megosztja az olvasóval. A kötetről Csepelyi Adrienn íróval, újságíróval Paszmár Lívia beszélgetett.

1. Tüntetés a kultúra „elrablása” ellen Pozsonyban Meddig mehetnek még el és meddig maradhatnak a kultúrpolitika irányítói? 2. Ostromállapotban megtartott önkormányzati választások Szerbiában Hogyan zajlik a „választási mérnökösködés”? Kik azok a tyituskik, mi a szerepük és miben hasonlítanak a Magyarországon is fel-feltünedező feketeruhás verőlegényekre? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Tüntetés a kultúra „elrablása” ellen Pozsonyban Meddig mehetnek még el és meddig maradhatnak a kultúrpolitika irányítói? 2. Ostromállapotban megtartott önkormányzati választások Szerbiában Hogyan zajlik a „választási mérnökösködés”? Kik azok a tyituskik, mi a szerepük és miben hasonlítanak a Magyarországon is fel-feltünedező feketeruhás verőlegényekre? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt és előadóművészt őseiről, a Kaláka együttes megalapításáról, koncertezésről, a kortárs költőkhöz fűződő viszonyáról, és a legendás Kaláka folkfesztivál helyszíneiről kérdeztük.

Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt és előadóművészt őseiről, a Kaláka együttes megalapításáról, koncertezésről, a kortárs költőkhöz fűződő viszonyáról, és a legendás Kaláka folkfesztivál helyszíneiről kérdeztük.

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amelynek a kötelező óvodai korhatár csökkentése is részét képezi, ennek értelmében 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek számára válik kötelezővé az óvodalátogatás. A módosítás érinti az óvodapedagógus-szakmát is, 2029 szeptemberétől az 5. életévüket betöltött gyerekekkel csak alapszakos egyetemi diplomával bíró pedagógus foglalkozhatna. Ennek apropóján indult januárban az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk, amelynek záróepizódjában Ravasz Ábelt, az oktatási miniszter tanácsadóját kérdezzük, szó esik az óvodákat ért változásokról az elmúlt tíz évben, az átállás jelenlegi állapotáról, valamint az óvodák helyéről az iskolai rendszerben.

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amelynek a kötelező óvodai korhatár csökkentése is részét képezi, ennek értelmében 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek számára válik kötelezővé az óvodalátogatás. A módosítás érinti az óvodapedagógus-szakmát is, 2029 szeptemberétől az 5. életévüket betöltött gyerekekkel csak alapszakos egyetemi diplomával bíró pedagógus foglalkozhatna. Ennek apropóján indult januárban az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk, amelynek záróepizódjában Ravasz Ábelt, az oktatási miniszter tanácsadóját kérdezzük, szó esik az óvodákat ért változásokról az elmúlt tíz évben, az átállás jelenlegi állapotáról, valamint az óvodák helyéről az iskolai rendszerben.

Milyen gazdasági helyzetben vannak a szlovákiai magyarok, miben teljesítünk jól, mi az, amiben gyengébbek vagyunk, melyek a kitörési pontjaink? Ezekről a témákról kérdeztük Józsa László, egyetemi tanárt, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatóját.

Milyen gazdasági helyzetben vannak a szlovákiai magyarok, miben teljesítünk jól, mi az, amiben gyengébbek vagyunk, melyek a kitörési pontjaink? Ezekről a témákról kérdeztük Józsa László, egyetemi tanárt, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatóját.

A lemezlovasoknak egyedi és különleges zenei érzékre, ízlésre és szakértelemre van szükségük ahhoz, hogy minőségi színvonalon tudjanak játszani, és megfelelően szórakoztassák a közönséget. Ráadásul 25 évvel ezelőtt egészen más körülmények között zenéltek, hiszen jóval kezdetlegesebb technikai feltételek álltak a rendelkezésükre, mint manapság. De hogyan nézett ki a DJ-k világa az ezredforduló idején? Farkas Martin, vagyis Mathias Wolf az érsekújvári elektronikus zenei szcéna egyik meghatározó alakja volt több mint két évtizeden keresztül, miközben országszerte is ismertté vált, sőt a nemzetközi zenei életbe is belekóstolt. Nemrég ünnepelte 40. születésnapját, így Ficza Jánossal negyed évszázados pályafutásáról beszélgetett. A podcastból kiderül: hogyan kezdett el 15 évesen underground zenei klubokban játszani, hogy később a világ egyik legnagyobb elektronikus zenei fesztiválján lépjen fe…

A lemezlovasoknak egyedi és különleges zenei érzékre, ízlésre és szakértelemre van szükségük ahhoz, hogy minőségi színvonalon tudjanak játszani, és megfelelően szórakoztassák a közönséget. Ráadásul 25 évvel ezelőtt egészen más körülmények között zenéltek, hiszen jóval kezdetlegesebb technikai feltételek álltak a rendelkezésükre, mint manapság. De hogyan nézett ki a DJ-k világa az ezredforduló idején? Farkas Martin, vagyis Mathias Wolf az érsekújvári elektronikus zenei szcéna egyik meghatározó alakja volt több mint két évtizeden keresztül, miközben országszerte is ismertté vált, sőt a nemzetközi zenei életbe is belekóstolt. Nemrég ünnepelte 40. születésnapját, így Ficza Jánossal negyed évszázados pályafutásáról beszélgetett. A podcastból kiderül: hogyan kezdett el 15 évesen underground zenei klubokban játszani, hogy később a világ egyik legnagyobb elektronikus zenei fesztiválján lépjen fel Miamiban, mi kell ahhoz, hogy valaki jó DJ legyen, hogyan változott az elmúlt évek során az elektronikus zene és a szórakoztatóipar milyen élményekkel gazdagodott, miközben Érsekújvárból járta a világot, hogy végül visszatérjen oda, ahol minden kezdődött, és fesztiválokat, zenei rendezvényeket szervezzen, sőt saját klubot is nyisson szülővárosában? A felvétel 2026. március 14-én

A kampány sűrűjében „kémbotrányok” kezdik uralni a közbeszédet, amik nem várt módon időben visszafelé, Szlovákiában is visszhangokat keltenek. Mindeközben érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények Sűrűsödő választási kampány Mi szivárog át és mi nem Magyarországról? Melyek a meghatározó témák és kampánytechnikai módszerek a határon túl? Érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények. Hogyan szavaztatják a hatumákat? Szijjártó és Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetése a 2020-as szlovákiai választás befolyásolására tett kísérletekről Miért támogat a Fidesz-kormány kifejezetten magyarellenes politikai erőket? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A kampány sűrűjében „kémbotrányok” kezdik uralni a közbeszédet, amik nem várt módon időben visszafelé, Szlovákiában is visszhangokat keltenek. Mindeközben érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények Sűrűsödő választási kampány Mi szivárog át és mi nem Magyarországról? Melyek a meghatározó témák és kampánytechnikai módszerek a határon túl? Érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények. Hogyan szavaztatják a hatumákat? Szijjártó és Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetése a 2020-as szlovákiai választás befolyásolására tett kísérletekről Miért támogat a Fidesz-kormány kifejezetten magyarellenes politikai erőket? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Kovács Ákos dunaszerdahelyi influenszer, előadóművész, tartalomgyártó, DJ, narrátor, fesztiválszervező és kultúramenedzser igazán sokoldalú alkotó, de a közönség leginkább a „Szaval a jó öreg csallóközi” podcast szerzőjeként, illetve ikonikus karaktere, Joli néni megformálójaként ismeri. Az általa készített online tartalmak nemcsak humorosak és szórakoztatnak, hanem szakmai körökben is figyelmet keltettek: munkássága tudományos konferenciákon és nyelvészeti szakkönyvekben is hivatkozási alapként szerepel, mint a felvidéki és csallóközi nyelvjárás sajátosságait összegyűjtő és értelmező forrás. Mindez talán őt lepte meg a leginkább, hiszen saját bevallása szerint egyszerűen a szabadságot és az önmegvalósítást keresi – és ez a szemlélet nemcsak alkotói munkájában, hanem az apaságában is meghatározó. Mindamellett a zenében és az NFG klub szervezésében is az egyediséget és a különlegességet k…

Kovács Ákos dunaszerdahelyi influenszer, előadóművész, tartalomgyártó, DJ, narrátor, fesztiválszervező és kultúramenedzser igazán sokoldalú alkotó, de a közönség leginkább a „Szaval a jó öreg csallóközi” podcast szerzőjeként, illetve ikonikus karaktere, Joli néni megformálójaként ismeri. Az általa készített online tartalmak nemcsak humorosak és szórakoztatnak, hanem szakmai körökben is figyelmet keltettek: munkássága tudományos konferenciákon és nyelvészeti szakkönyvekben is hivatkozási alapként szerepel, mint a felvidéki és csallóközi nyelvjárás sajátosságait összegyűjtő és értelmező forrás. Mindez talán őt lepte meg a leginkább, hiszen saját bevallása szerint egyszerűen a szabadságot és az önmegvalósítást keresi – és ez a szemlélet nemcsak alkotói munkájában, hanem az apaságában is meghatározó. Mindamellett a zenében és az NFG klub szervezésében is az egyediséget és a különlegességet keresi. Hogyan indult el a szabadság és az önmegvalósítás útján? Hogyan jutott el az intenzív osztály éjszakai műszakjától egészen a Magyar Tudományos Akadémia konferenciájáig? Kiderül a Ficza János által készített beszélgetésből. A felvétel 2026. február 28-án került adásba.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Kassai Csongor színművész mutatja be Kiskövesdet és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Kassai Csongor színművész mutatja be Kiskövesdet és környékét.

Igor Ukrajnában született. Nyolcéves koráig nem beszélt magyarul, magyar szót sem hallott, magyarokkal nem találkozott. Valójában azt sem tudta, hogy magyar gyökerei vannak. Aztán meglátogatta a családot a Magyarországon élő Almási nagypapa, majd Veresegyházra települtek, ahol elkezdtek magyarul tanulni. Az édesapának ment a legnehezebben, pedig ő már élt az anyaországban, és elvileg kisgyerekként ezt-azt elsajátított a nyelvből, amíg magyar édesapja és ukrán édesanyja útjai el nem váltak, és nem költöztek Ukrajnába. Igort két dolog érdekelte: a zene és az üzlet. Most ezen a két területen próbál érvényesülni. Zongoraművészként és üzletemberként a Dal Horizont nevű cégében. „Sokan gondolják azt, hogy az üzletemberek unalmasan élnek, csak a sok munka van. A zene és az üzlet viszont kiegészíti egymást. Mert azt sem élvezném, ha csak a zene lenne” – mondja. A podcastből kiderül: milyen gyerm…

Igor Ukrajnában született. Nyolcéves koráig nem beszélt magyarul, magyar szót sem hallott, magyarokkal nem találkozott. Valójában azt sem tudta, hogy magyar gyökerei vannak. Aztán meglátogatta a családot a Magyarországon élő Almási nagypapa, majd Veresegyházra települtek, ahol elkezdtek magyarul tanulni. Az édesapának ment a legnehezebben, pedig ő már élt az anyaországban, és elvileg kisgyerekként ezt-azt elsajátított a nyelvből, amíg magyar édesapja és ukrán édesanyja útjai el nem váltak, és nem költöztek Ukrajnába. Igort két dolog érdekelte: a zene és az üzlet. Most ezen a két területen próbál érvényesülni. Zongoraművészként és üzletemberként a Dal Horizont nevű cégében. „Sokan gondolják azt, hogy az üzletemberek unalmasan élnek, csak a sok munka van. A zene és az üzlet viszont kiegészíti egymást. Mert azt sem élvezném, ha csak a zene lenne” – mondja. A podcastből kiderül: milyen gyermekkora volt a szülőföldjén, és miért érezte úgy, mintha gettóban élt volna, mivel foglalkoznak a szülei, mikor járt utoljára odahaza, honnan eredeztethető a zenei vénája, mivel foglalkozott az Almási nagypapa, a magyar nyelv ismerete hiányában miért döntöttek az áttelepülés mellett, milyen volt nyolcévesként, a szüleinek felnőttként elkezdeniük magyarul tanulni, mikor kezdte el a zenei tanulmányait és mit tanult még, kinek a választása volt hangszere, a zongora, hol érnek egybe a zenei és üzleti munkái, mit köszönhet annak, hogy korábban két könnyűzenei együttesben is zenélt, és ezt a vonalat miért építette le, mi lett az alapiskolásként komponált szerzeményeinek a sorsa, hogyan született meg a Spider on the Wall (Pók a falon) című dala, mikor állt először színpadon, és mikor adta az első saját koncertjét, hogy áll össze a koncertprogramja, csak saját szerzeményeket játszik-e, mivel magyarázza azt, hogy nem akart bárzongorista lenni, miért tartja fontosnak azt, hogy a koncerten a zene prózával egészüljön ki, szerinte mi kell az improvizációhoz, kik a legnagyobb kritikusai, milyen tervei vannak az idei évre, érzi-e azt, amit sokan mondanak, hogy a zeneművészek ellenszélben dolgoznak. Almási Igor Z!GOR a Nappali vendége volt. Az interjú február 2-án hangzott el. A riporter Puha József.

Kostyál Viktor, érsekújvári származású karikaturista, grafikus és illusztrátor, ma már Debrecenben él és alkot. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban tér haza, hiszen az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola jubileumi logóját is ő tervezte, és hamarosan az ő rajzai díszítik majd az intézmény belső falait és oszlopait is. Az elmúlt években több mesekönyvet illusztrált, újabban pedig a képregények világa felé is nyit. A mindig mosolygós, jókedélyű alkotóval beszélgettünk a karikatúra varázsáról és kihívásairól, arról, miért fontos, hogy készüljenek karikatúrák, és milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki ezt a különleges művészeti ágat válassza. A felvétel 2026. február 14-én került adásba.

Kostyál Viktor, érsekújvári származású karikaturista, grafikus és illusztrátor, ma már Debrecenben él és alkot. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban tér haza, hiszen az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola jubileumi logóját is ő tervezte, és hamarosan az ő rajzai díszítik majd az intézmény belső falait és oszlopait is. Az elmúlt években több mesekönyvet illusztrált, újabban pedig a képregények világa felé is nyit. A mindig mosolygós, jókedélyű alkotóval beszélgettünk a karikatúra varázsáról és kihívásairól, arról, miért fontos, hogy készüljenek karikatúrák, és milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki ezt a különleges művészeti ágat válassza. A felvétel 2026. február 14-én került adásba.

Pályája nem egy előre kijelölt úton indult: a budapesti kántorképzőn találkozott a karvezetés világával, és azóta több évtizedes, szerteágazó pályát épített fel. Kórusokat vezetett és vezet ma is, generációkat tanított, és meghatározó szerepet vállalt a hazai magyar zenepedagógusok képzésében. Nevéhez fűződik a galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának irányítása, emellett a Nyitrai Konstantin Egyetemen oktat, és vezeti az intézmény magyar kórusát. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el – többek között a Harmónia életműdíjjal és a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díjával. Idén pedig a KÓTA – a Magyar Kórusok, Zenetanárok és Népzenei Együttesek Szövetsége – életműdíjával tüntették ki, a felvidéki magyar kóruséletben betöltött több évtizedes, emblematikus szerepéért, valamint kiemelkedő színvonalú karnagyi és zenepedagógusi munkásságá…

Pályája nem egy előre kijelölt úton indult: a budapesti kántorképzőn találkozott a karvezetés világával, és azóta több évtizedes, szerteágazó pályát épített fel. Kórusokat vezetett és vezet ma is, generációkat tanított, és meghatározó szerepet vállalt a hazai magyar zenepedagógusok képzésében. Nevéhez fűződik a galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának irányítása, emellett a Nyitrai Konstantin Egyetemen oktat, és vezeti az intézmény magyar kórusát. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el – többek között a Harmónia életműdíjjal és a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díjával. Idén pedig a KÓTA – a Magyar Kórusok, Zenetanárok és Népzenei Együttesek Szövetsége – életműdíjával tüntették ki, a felvidéki magyar kóruséletben betöltött több évtizedes, emblematikus szerepéért, valamint kiemelkedő színvonalú karnagyi és zenepedagógusi munkásságáért. A beszélgetésben szó esik: a gyermekkorról, ahol az éneklés természetes része volt a mindennapoknak az első vezénylés élményéről a pályakezdés nehézségeiről arról, hogyan szövődnek mély emberi kapcsolatok a kórusokon belül hogy mi tart össze egy közösséget van-e „varázspálca” a feszültségek oldására és arról, merre tart ma a felvidéki magyar kórusélet Az interjút Jakubecz László készítette.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és gőzerővel folyik a kampány Magyarországon. 1. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye • Mire jutottak a bizottsági ülésen? 2. Befejeződött a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok regisztrációja, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és elkezdődött az intenzív kampány a határon túli magyarok körében is. • Hányan regisztráltak levélszavazásra? • Milyen üzenetek hangzottak el az 1848/49-es megemlékezéseken? • Kik részesültek díjban a határon túli magyarok közül? • Milyen módszerekkel és intenzitással folyik a kampány Magyarország határain kívül? A virtuális törzsi kerekasztal…

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és gőzerővel folyik a kampány Magyarországon. 1. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye • Mire jutottak a bizottsági ülésen? 2. Befejeződött a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok regisztrációja, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és elkezdődött az intenzív kampány a határon túli magyarok körében is. • Hányan regisztráltak levélszavazásra? • Milyen üzenetek hangzottak el az 1848/49-es megemlékezéseken? • Kik részesültek díjban a határon túli magyarok közül? • Milyen módszerekkel és intenzitással folyik a kampány Magyarország határain kívül? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Kudlik Juliával, a Magyar Televízió örökös tagjával A szólás mestersége című könyve kapcsán beszélgettünk. A legendás televíziós azt is elárulta, hogyan lett a Delta műsorvezetője és hogy miért kérte, hogy vasárnap reggel nyolckor kerüljön adásba a Juli-suli.

Kudlik Juliával, a Magyar Televízió örökös tagjával A szólás mestersége című könyve kapcsán beszélgettünk. A legendás televíziós azt is elárulta, hogyan lett a Delta műsorvezetője és hogy miért kérte, hogy vasárnap reggel nyolckor kerüljön adásba a Juli-suli.

Azt mondta, nem is biztos, hogy olyan sok van belőlük, mint amennyinek tűnik. Aztán elkezdte sorolni, és eltelt egy idő, mire a végére jutott. Van saját együttese, amellyel a szólómunkáit adja elő, zenél bátyjával, Gyurival A Csintalanok nevű formációban és Janza Kata zenekarában, amit a színész-énekesnő Woman Powernek nevezett el. Tagja az eredetileg a Budapesti Operettszínházban zenélő, a teátrumon kívül Sturcz Szmollbend néven fellépő formációnak, az elsősorban kisiskolásokat szórakoztató és nevelő ÖKO-Játék Környezettudatos Élményprogram projektnek, az egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal alkotott Medicolor Groovemastersnek, valamint a szlovák Elán Forevernek is. A Komáromban született, Nagymegyeren felnőtt, Budapesten élő Csintalan Márk a Pátria rádióba a második, Gyertek velem című szólóalbumát hozta el. A podcastből kiderül: hogyan csöppent bele harmonikásként a Phoenix RT tavaly …

Azt mondta, nem is biztos, hogy olyan sok van belőlük, mint amennyinek tűnik. Aztán elkezdte sorolni, és eltelt egy idő, mire a végére jutott. Van saját együttese, amellyel a szólómunkáit adja elő, zenél bátyjával, Gyurival A Csintalanok nevű formációban és Janza Kata zenekarában, amit a színész-énekesnő Woman Powernek nevezett el. Tagja az eredetileg a Budapesti Operettszínházban zenélő, a teátrumon kívül Sturcz Szmollbend néven fellépő formációnak, az elsősorban kisiskolásokat szórakoztató és nevelő ÖKO-Játék Környezettudatos Élményprogram projektnek, az egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal alkotott Medicolor Groovemastersnek, valamint a szlovák Elán Forevernek is. A Komáromban született, Nagymegyeren felnőtt, Budapesten élő Csintalan Márk a Pátria rádióba a második, Gyertek velem című szólóalbumát hozta el. A podcastből kiderül: hogyan csöppent bele harmonikásként a Phoenix RT tavaly decemberi dunaszerdahelyi koncertjébe, milyen úton-módon került be az egyes együttesekbe, miért szereti nagyon az Elán Forevert, ahol basszusgitárosból lett gitáros, nehéz-e összeegyeztetni ilyen sokféle munkát, ha kell, kik helyettesítik, naptára vagy menedzsere van-e, a kisiskolások milyen közönség, miért fordított hátat a rendszeres tanításnak, játssza-e még az előző, 2023-as Az első című szólólemeze zeneszámait, fedi-e a valóságot az a kijelentés, hogy a Számítottam Rád az eddigi legnagyobb slágere, ezzel vett részt a 2024-es A Dalban, hogyan készült a második, Gyertek velem című szólóalbuma, összehasonlítva az elsővel, mi a véleménye a mesterséges intelligencia zenei térhódításáról, eltalálta-e azt, hogy a második lemezén szakmai füllel hallgatva melyik a legrádióbarátabb szerzemény, melyik felvétel bátyja, Gyuri kedvence és melyik az édesanyjáé, mit lehet tudni az egyes zeneszámokról, mi köze van a Széttép címűnek a Medicolor Groovemasters zenekarhoz, miért van hiányérzete a riporternek az album kapcsán, melyik a nagyobb kihívás: a zeneszerzés vagy a szövegírás, mi újság Gyurival, hol zenél most Domonkos Gábor, akivel egyebek mellett a Riff Röff című szerzeményt készítő Undermindban szerepeltek együtt, mikor lépett fel utoljára Nagymegyeren. Puha József Csintalan Márkkal készített interjúj

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Bárczi Zsófia egyetemi oktató és író mutatja be Tornalját és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Bárczi Zsófia egyetemi oktató és író mutatja be Tornalját és környékét.

Van egy Ipoly menti zenekarunk, a Kingfishers, amelynél évről évre hallható, látható a komoly fejlődés, folyamatosan egyre jobb szerzeményekkel rukkol elő. 2020-ban robbant be a honi zenei életbe az Armageddon című zeneszámmal, amit Villant Enikő énekel. A felállás azóta sokat változott. Jelenleg háromtagú: Benko Reinold Krisztián énekes-basszusgitáros, Nagy Bálint gitáros és a salgótarjáni Gyimesi Bence dobos alkotja. Az együttes most újabb mérföldkőhöz ért, harmadik nekifutásra bekerült A Dal tévéműsorba, a Szórakozni című felvétellel, amelyet az elődöntőre dzsesszbe kell átültetnie. Reini és Bálint Valentin-napon jártak nálunk, s mint kiderült, egyikük sem otthonról érkezett, hanem a Csallóközből, a barátnőiktől, Reini Csákányból, Bálint Egyházgelléről. A podcastből kiderül: hogyan ünneplik a Bálint-napot, ami Bálintnak dupla ünnep, 2025 milyen éve volt a zenekarnak, az előző két alka…

Van egy Ipoly menti zenekarunk, a Kingfishers, amelynél évről évre hallható, látható a komoly fejlődés, folyamatosan egyre jobb szerzeményekkel rukkol elő. 2020-ban robbant be a honi zenei életbe az Armageddon című zeneszámmal, amit Villant Enikő énekel. A felállás azóta sokat változott. Jelenleg háromtagú: Benko Reinold Krisztián énekes-basszusgitáros, Nagy Bálint gitáros és a salgótarjáni Gyimesi Bence dobos alkotja. Az együttes most újabb mérföldkőhöz ért, harmadik nekifutásra bekerült A Dal tévéműsorba, a Szórakozni című felvétellel, amelyet az elődöntőre dzsesszbe kell átültetnie. Reini és Bálint Valentin-napon jártak nálunk, s mint kiderült, egyikük sem otthonról érkezett, hanem a Csallóközből, a barátnőiktől, Reini Csákányból, Bálint Egyházgelléről. A podcastből kiderül: hogyan ünneplik a Bálint-napot, ami Bálintnak dupla ünnep, 2025 milyen éve volt a zenekarnak, az előző két alkalommal mely szerzeményekkel neveztek be a versenybe, az idei évadban miért a Szórakozni című zeneszámuk mellett döntöttek, milyen stílusban tudnák elképzelni az elődöntőben, miért készítettek már most belőle latinos, kubai változatot, meghallgatták-e az egyes versenydalokat, vannak-e favoritjaik, milyen tanácsot adott nekik Ferenczi György zsűritag egy tavalyi workshopon, elnyerte-e a tetszésüket az új lebonyolítási mód, milyen lesz a színpadkép, van-e bennük izgalom, mit profitáltak abból, hogy a Kócos árnyék című felvételüket párszor a Petőfi Rádió is leadta, mivel magyarázzák azt, hogy ez eddigi legsikeresebb szerzeményük, miért „pakolták túl” a korábbi zeneszámaikat, és mostanában miért fordultak a minimalista hangzás felé, milyen lesz az együttes készülő három új dala, miben nyilvánul meg a kísérletezésük, hogyan került be Gyimesi Bence dobos az együttesbe, hol lesz látható legközelebb a Kingfishers. A háromtagú Kingfishers két zenésze: Benko Reinold Krisztián énekes-basszusgitáros és Nagy Bálint gitáros a beszélgetős Pentatonban válaszolt Puha József kérdése