Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok? A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok? A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.

A médiával kapcsolatos híreknek évről évre visszatérő tagja egy-egy olyan, hogy adott orgánumot megvásárolnak vagy bezárnak kormányközeli üzleti körök és oligarchák. Eközben a közmédiában kormánypropaganda ömlik az emberekre közpénzből. Mennyire szabad ilyen körülmények között a magyar médiatér? Mai vendégünk Nagy Iván, a Blikk felvásárlás előtti főszerkesztője, újságíró, aki segít megérteni ezt a helyzetet.

A médiával kapcsolatos híreknek évről évre visszatérő tagja egy-egy olyan, hogy adott orgánumot megvásárolnak vagy bezárnak kormányközeli üzleti körök és oligarchák. Eközben a közmédiában kormánypropaganda ömlik az emberekre közpénzből. Mennyire szabad ilyen körülmények között a magyar médiatér? Mai vendégünk Nagy Iván, a Blikk felvásárlás előtti főszerkesztője, újságíró, aki segít megérteni ezt a helyzetet.

Március 15. és október 23. fontos nemzeti ünnepeink. Egyre inkább azt látjuk azonban, hogy ezek mégsem összekötnek minket, hanem az egyes politikai oldalak a saját narratíváik mentén értelmezik? Ki az új Moszkva, aki ellen szabadságharcot vívunk, és kivel küzdünk a függetlenségünkért, mint a márciusi ifjak örökösei? Olyan kérdések ezek, amikre Magyar Péter és Orbán Viktor nem ugyanúgy felelne. Ahogy azonban mai beszélgetőpartnerünk, Csunderlik Péter felhívja erre a figyelmet, a nemzeti identitás és hagyományok sajátos értelmezését nem a NER alatt kezdte el a politika. Erről beszélgetünk vele podcastsorozatunk legújabb epizódjában.

Március 15. és október 23. fontos nemzeti ünnepeink. Egyre inkább azt látjuk azonban, hogy ezek mégsem összekötnek minket, hanem az egyes politikai oldalak a saját narratíváik mentén értelmezik? Ki az új Moszkva, aki ellen szabadságharcot vívunk, és kivel küzdünk a függetlenségünkért, mint a márciusi ifjak örökösei? Olyan kérdések ezek, amikre Magyar Péter és Orbán Viktor nem ugyanúgy felelne. Ahogy azonban mai beszélgetőpartnerünk, Csunderlik Péter felhívja erre a figyelmet, a nemzeti identitás és hagyományok sajátos értelmezését nem a NER alatt kezdte el a politika. Erről beszélgetünk vele podcastsorozatunk legújabb epizódjában.

„Mi lesz itt?” – teszik fel a kérdést elemzőink a 2026-os választási kampány legintenzívebb szakaszába érve, ahol a tét már nem csupán a napirend uralása, hanem a kormányzóképesség hitelesítése is. Virág Andrea és Horn Gábor a Liberális szemmel legújabb adásában azt járják körül, hogyan vált a kezdeti forradalmi lendület „higgadt professzionalizmussá” a Magyar Péternél, és miként próbálja a Fidesz kormányzati pozícióból, mégis ellenzéki daccal mozgósítani bázisát a „háború vagy béke” narratívájával. Beszélgettek a sorsdöntő mozgósítási versenyről, a kispártok túlélési esélyeiről egy hárompólusúvá váló parlamentben, valamint a még ki sem bontakozott szexvideó botrányról: vajon Magyar Péternek sikerült-e előre hatástalanítania a politikai „atombombának” szánt fegyvert vagy a 98-as időket idéző bizonytalanság lesz az úr a választásokig?

„Mi lesz itt?” – teszik fel a kérdést elemzőink a 2026-os választási kampány legintenzívebb szakaszába érve, ahol a tét már nem csupán a napirend uralása, hanem a kormányzóképesség hitelesítése is. Virág Andrea és Horn Gábor a Liberális szemmel legújabb adásában azt járják körül, hogyan vált a kezdeti forradalmi lendület „higgadt professzionalizmussá” a Magyar Péternél, és miként próbálja a Fidesz kormányzati pozícióból, mégis ellenzéki daccal mozgósítani bázisát a „háború vagy béke” narratívájával. Beszélgettek a sorsdöntő mozgósítási versenyről, a kispártok túlélési esélyeiről egy hárompólusúvá váló parlamentben, valamint a még ki sem bontakozott szexvideó botrányról: vajon Magyar Péternek sikerült-e előre hatástalanítania a politikai „atombombának” szánt fegyvert vagy a 98-as időket idéző bizonytalanság lesz az úr a választásokig?

A nyugdíjrendszer jövője az EU minden országában egyre nagyobb kérdés, ez alól pedig Magyarország se kivétel. Pont ezért ennél a témánál nem egy, hanem két szakértővel is beszélgettünk. A Liberalizmus vagy halál új epizódjának első felében tehát Simonovits Andrást kérdeztük a nyugdíjrendszer múltjáról, míg a második felében Karácsony Mihályt annak jövőjéről és fenntarthatóságáról.

A nyugdíjrendszer jövője az EU minden országában egyre nagyobb kérdés, ez alól pedig Magyarország se kivétel. Pont ezért ennél a témánál nem egy, hanem két szakértővel is beszélgettünk. A Liberalizmus vagy halál új epizódjának első felében tehát Simonovits Andrást kérdeztük a nyugdíjrendszer múltjáról, míg a második felében Karácsony Mihályt annak jövőjéről és fenntarthatóságáról.

Szinte közhelyszámba megy az az állítás, hogy a nyugdíjasok olyan politikai erőt képviselnek, hogy megnyerésük elengedhetetlen a választási győzelemhez. A rendszerváltás óta a pártok így rengeteg kedvezményt és juttatást ígértek, valamint adtak idősebb honfitársainknak. A jelenlegi kampányban is központi téma a 14. havi nyugdíj, a Republikon pedig január 29-én, csütörtökön 10 órától a Magvető Caféban konferenciát is tart a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek kapcsán beszélgetett Intézetünk két munkatársa, Hajba Mátés és Schlanger Márton arról, hogy az elmúlt 35 évben mit ígért és mit adott a politika ennek a korosztálynak. Javult társadalmi státusuk a rendszerváltás óta, vagy a sok ígéret és kedvezmény csupán arra jó, hogy palástolni tudja azt, hogy a gazdaságilag inaktívak egyre depriválódnak az elmúlt évtizedekben? Amennyiben a podcast felkeltette az érdeklődésüket, úgy jöjjenek el január 2…

Szinte közhelyszámba megy az az állítás, hogy a nyugdíjasok olyan politikai erőt képviselnek, hogy megnyerésük elengedhetetlen a választási győzelemhez. A rendszerváltás óta a pártok így rengeteg kedvezményt és juttatást ígértek, valamint adtak idősebb honfitársainknak. A jelenlegi kampányban is központi téma a 14. havi nyugdíj, a Republikon pedig január 29-én, csütörtökön 10 órától a Magvető Caféban konferenciát is tart a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek kapcsán beszélgetett Intézetünk két munkatársa, Hajba Mátés és Schlanger Márton arról, hogy az elmúlt 35 évben mit ígért és mit adott a politika ennek a korosztálynak. Javult társadalmi státusuk a rendszerváltás óta, vagy a sok ígéret és kedvezmény csupán arra jó, hogy palástolni tudja azt, hogy a gazdaságilag inaktívak egyre depriválódnak az elmúlt évtizedekben? Amennyiben a podcast felkeltette az érdeklődésüket, úgy jöjjenek el január 29-i konferenciánkra, amin ezzel a témával foglalkozunk. Regisztráció: [Link 1]

Január 3-án geopolitikai értelemben is elindult az év, az USA katonai akciót hajtott végre Venezuela ellen, és elfogta az ország elnökét. De miért? És hogy kerül Oroszország bele ebbe a két amerikai ország közötti konfliktusba? Erről beszélgetünk a Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Szent-Iványi Istvánnal.

Január 3-án geopolitikai értelemben is elindult az év, az USA katonai akciót hajtott végre Venezuela ellen, és elfogta az ország elnökét. De miért? És hogy kerül Oroszország bele ebbe a két amerikai ország közötti konfliktusba? Erről beszélgetünk a Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Szent-Iványi Istvánnal.

2025 politikai értelemben nagyon izgalmas volt, 2026 pedig várhatóan még turbulensebb lesz. Munkatársaink ennek fényében értékelték az idei évet és kitekintés adtak a jövőre.

2025 politikai értelemben nagyon izgalmas volt, 2026 pedig várhatóan még turbulensebb lesz. Munkatársaink ennek fényében értékelték az idei évet és kitekintés adtak a jövőre.

Az elmúlt időszakban szokatlanul nagy figyelem irányul a közvélemény kutatásokra és az őket végző kutatókra. Mégis azt látni, hogy ahány cég, annyi eredmény. De miért ilyen nehéz megismerni a válaszadókat? Mit lehet róluk tudni? Mik befolyásolják a választók magatartását? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Szabó Andreával, szociológussal, az ELTE oktatójával.

Az elmúlt időszakban szokatlanul nagy figyelem irányul a közvélemény kutatásokra és az őket végző kutatókra. Mégis azt látni, hogy ahány cég, annyi eredmény. De miért ilyen nehéz megismerni a válaszadókat? Mit lehet róluk tudni? Mik befolyásolják a választók magatartását? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Szabó Andreával, szociológussal, az ELTE oktatójával.

Magyarország az EU azon kisebségébe tartozik, ahol egykulcsos az SZJA. Az adórendszer önmagában is sok vita tárgya, azonban ezeknek a vitáknak egy fontos kiindulópontja az, hogy hány kulcsosnak kell lennie. Mind az egy, mind a több kulcs mellett szólnak érvek, ezért is rendeztünk egy konferenciát a közelmúltban, amin ezt a kérdést feszegettük. A Liberalizmus vagy halál mostani adásában ehhez a polémiához kívánunk visszatérni, ebben segítségünkre Veres János lesz, aki a többkulcsos adórendszerről beszél.

Magyarország az EU azon kisebségébe tartozik, ahol egykulcsos az SZJA. Az adórendszer önmagában is sok vita tárgya, azonban ezeknek a vitáknak egy fontos kiindulópontja az, hogy hány kulcsosnak kell lennie. Mind az egy, mind a több kulcs mellett szólnak érvek, ezért is rendeztünk egy konferenciát a közelmúltban, amin ezt a kérdést feszegettük. A Liberalizmus vagy halál mostani adásában ehhez a polémiához kívánunk visszatérni, ebben segítségünkre Veres János lesz, aki a többkulcsos adórendszerről beszél.

How is it possible that the post-regime change democracy 'boom' in the V4 countries is being replaced by a trend towards illiberal authoritarianism? We are being helped to answer this question by Tom Palmer, executive vice president for international programs at Atlas Network. He explains the phenomenon by the propagandistic exploitation of the global financial crisis and the active, destructive influence of Vladimir Putin's Russia. He details how Russia spreads illiberalism by financing extremist political movements and using immigration as a "weapon". The podcast also touches the topic of the political similarities between Hungary and the United States.

How is it possible that the post-regime change democracy 'boom' in the V4 countries is being replaced by a trend towards illiberal authoritarianism? We are being helped to answer this question by Tom Palmer, executive vice president for international programs at Atlas Network. He explains the phenomenon by the propagandistic exploitation of the global financial crisis and the active, destructive influence of Vladimir Putin's Russia. He details how Russia spreads illiberalism by financing extremist political movements and using immigration as a "weapon". The podcast also touches the topic of the political similarities between Hungary and the United States.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink felmérik, hogy hogy vághatnak neki a választásig hátralévő fél évnek az egyes pártok.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink felmérik, hogy hogy vághatnak neki a választásig hátralévő fél évnek az egyes pártok.

Last weekend Andrej Babiš and his party ANO won the general election in the Czech Republic. After the loss of the parlamentary election in 2021 and the loss of the presidential election 2023 many thought that his populist threat is over. However last weekend he won with the largest percentage of the votes since 1990. How does the future look for Czechia? Can we see the return of a more illiberal direction or is the immunsystem of the Czech democracy stronger than that? We are searching answers for these questions with Zuzana Stuchlíková, analyst of Europeum.

Last weekend Andrej Babiš and his party ANO won the general election in the Czech Republic. After the loss of the parlamentary election in 2021 and the loss of the presidential election 2023 many thought that his populist threat is over. However last weekend he won with the largest percentage of the votes since 1990. How does the future look for Czechia? Can we see the return of a more illiberal direction or is the immunsystem of the Czech democracy stronger than that? We are searching answers for these questions with Zuzana Stuchlíková, analyst of Europeum.

A közszolgálati média működésének demokratikus kontrollja, átláthatósága és pártatlansága kulcsfontosságú a szabad nyilvánosság és a választópolgárok megalapozott döntéshozatala szempontjából. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában a Republikon és a Connect Europe közös projektjéről beszélgetnek Intézetünk kollégái, aminek keretén belül egy éven át minden esti híradót kielemzünk, hogy megállapítsuk: igazak-e a közmédiát érő vádak, miszerint elfogult lenne a kormány irányába. Ebben az epizódban első hat hónap eredményeit értékeljük. Az első fél évről szóló jelentésünk megtalálható a Republikon honlapján vagy a következő linken: [Link 1]

A közszolgálati média működésének demokratikus kontrollja, átláthatósága és pártatlansága kulcsfontosságú a szabad nyilvánosság és a választópolgárok megalapozott döntéshozatala szempontjából. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában a Republikon és a Connect Europe közös projektjéről beszélgetnek Intézetünk kollégái, aminek keretén belül egy éven át minden esti híradót kielemzünk, hogy megállapítsuk: igazak-e a közmédiát érő vádak, miszerint elfogult lenne a kormány irányába. Ebben az epizódban első hat hónap eredményeit értékeljük. Az első fél évről szóló jelentésünk megtalálható a Republikon honlapján vagy a következő linken: [Link 1]

Áprilisban járta be a nyilvánosságot a furcsa, haranggörbét nagyon szabálytalanul megtörő szegénységi statisztikák híre. A téma után joggal merült fel a kérdés sokakban: Mennyire bízhatunk a statisztikákban? Ezen kívül beszélünk a közvéleménykutatók és kutatásaik kapcsán felmerülő kérdésekről is, például arról, hogy miért lehet, hogy két hasonló időben készült reprezentatív felmérésben eltérések láthatók, vagy miért fordulhat elő, hogy a pártok támogatottságát összeadva nem kereken 100 százalékot kapunk.

Áprilisban járta be a nyilvánosságot a furcsa, haranggörbét nagyon szabálytalanul megtörő szegénységi statisztikák híre. A téma után joggal merült fel a kérdés sokakban: Mennyire bízhatunk a statisztikákban? Ezen kívül beszélünk a közvéleménykutatók és kutatásaik kapcsán felmerülő kérdésekről is, például arról, hogy miért lehet, hogy két hasonló időben készült reprezentatív felmérésben eltérések láthatók, vagy miért fordulhat elő, hogy a pártok támogatottságát összeadva nem kereken 100 százalékot kapunk.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között a részvételi rekordot megdöntő Prideról, a Harcosok Klubjáról (nem filmkibeszélő) és az elhalasztott ellehetetlenítési törvényről beszélgettek.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között a részvételi rekordot megdöntő Prideról, a Harcosok Klubjáról (nem filmkibeszélő) és az elhalasztott ellehetetlenítési törvényről beszélgettek.

Az utóbbi években egyre fontosabb nagyobb teret foglal el a közbeszédben a gyerekek képernyőidejéről szóló diskurzus. A túlzott képernyőidő azonban nem csak a gyermekek esetében probléma, de a felnőtteknél is, így az egész társadalmat érintő jelenségről beszélhetünk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a képernyők ne uralják le a mi életünket vagy épp szeretteinkét? Milyen össztársadalmi válaszok adhatók erre a kihívásra? Ezekről a kérdésekről beszéltünk Dr. Nagy Péterrel, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosával.

Az utóbbi években egyre fontosabb nagyobb teret foglal el a közbeszédben a gyerekek képernyőidejéről szóló diskurzus. A túlzott képernyőidő azonban nem csak a gyermekek esetében probléma, de a felnőtteknél is, így az egész társadalmat érintő jelenségről beszélhetünk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a képernyők ne uralják le a mi életünket vagy épp szeretteinkét? Milyen össztársadalmi válaszok adhatók erre a kihívásra? Ezekről a kérdésekről beszéltünk Dr. Nagy Péterrel, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosával.

Az éghajlat változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni az egyéneknek és a nagyobb közösségeknek, országoknak, városoknak egyaránt. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a megfelelő szakpolitikák, amik teret engednek településeink fenntartható fejlődésének, erősítik adaptációs képességeit és élhetővé teszik őket lakosaik számára a klímakatasztrófa idején is. Ezekről a kérdésekkel beszélgettünk Brabás Richárddal, a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökével, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjével.

Az éghajlat változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni az egyéneknek és a nagyobb közösségeknek, országoknak, városoknak egyaránt. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a megfelelő szakpolitikák, amik teret engednek településeink fenntartható fejlődésének, erősítik adaptációs képességeit és élhetővé teszik őket lakosaik számára a klímakatasztrófa idején is. Ezekről a kérdésekkel beszélgettünk Brabás Richárddal, a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökével, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjével.

Magyarország és Ukrajna között annyira elmérgesedett a viszony, amit kevés másik európai ország mondhat el magáról. Az elmúlt hetekben kisebb kémháború is kirobbant a két szomszédos állam között, miközben a magyar kormány még az ellehetetlneítési törvényt is részben ukrán propagandára hivatkozva tervezi elfogadni, de konzultációt is indított azzal a céllal, hogy keleti szomszédunk EU-s csatlakozásának már a lehetőségét is a háború eszkalációjának mutathassa be. Mennyire hasonló az ukrán helyzet bemutatása az orosz propagandában ahhoz, mint amit a magyar kormány sugároz? Milyen forrásoknak hihetünk a háborús hírekkel kapcsolatban? És hogy jön ebbe az egészbe az ukrán kémügy? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schlanger Márton, a Republikon kutatója Takácsy Dorkával, a CEID kutatójával, Oroszország szakértővel.

Magyarország és Ukrajna között annyira elmérgesedett a viszony, amit kevés másik európai ország mondhat el magáról. Az elmúlt hetekben kisebb kémháború is kirobbant a két szomszédos állam között, miközben a magyar kormány még az ellehetetlneítési törvényt is részben ukrán propagandára hivatkozva tervezi elfogadni, de konzultációt is indított azzal a céllal, hogy keleti szomszédunk EU-s csatlakozásának már a lehetőségét is a háború eszkalációjának mutathassa be. Mennyire hasonló az ukrán helyzet bemutatása az orosz propagandában ahhoz, mint amit a magyar kormány sugároz? Milyen forrásoknak hihetünk a háborús hírekkel kapcsolatban? És hogy jön ebbe az egészbe az ukrán kémügy? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schlanger Márton, a Republikon kutatója Takácsy Dorkával, a CEID kutatójával, Oroszország szakértővel.