Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

A Tisza-kormány egyik fontos, szimbolikus ígérete, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Nem most merül fel ez először, Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere még 1990-ben nyújtot be Hack Péterrel közösen ugyanerre vonatkozó törvényjavaslatot, ám az végül nem került napirendre. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában ezért az említett Demszky Gáborral beszélgetünk az ügynökaktákról, arról, hogy mire kell figyelni azok nyilvánosságra hozatalakor, valamint arról, miként élte meg ő azt, hogy a Kádár-rendszer évekig megfigyelt céleszemélyként tartotta számon. Azok számára, akik további beszélgetéseket hallgatnának a témában, ajánljuk a Republikon Intézet október 19-i eseményét, amin az aktákról fogunk beszélgetni meghívott panelistáinkkal közösen. Részletek: [Link 1] Regisztráció: [Link 2]

A Tisza-kormány egyik fontos, szimbolikus ígérete, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Nem most merül fel ez először, Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere még 1990-ben nyújtot be Hack Péterrel közösen ugyanerre vonatkozó törvényjavaslatot, ám az végül nem került napirendre. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában ezért az említett Demszky Gáborral beszélgetünk az ügynökaktákról, arról, hogy mire kell figyelni azok nyilvánosságra hozatalakor, valamint arról, miként élte meg ő azt, hogy a Kádár-rendszer évekig megfigyelt céleszemélyként tartotta számon. Azok számára, akik további beszélgetéseket hallgatnának a témában, ajánljuk a Republikon Intézet október 19-i eseményét, amin az aktákról fogunk beszélgetni meghívott panelistáinkkal közösen. Részletek: [Link 1] Regisztráció: [Link 2]

Horn Gábor és Virág Andrea beszélgetése az elmúlt hetek legfontosabb politikai történéseiről.

Horn Gábor és Virág Andrea beszélgetése az elmúlt hetek legfontosabb politikai történéseiről.

Az idei nyáron mindenkinek beégett az agyába a hőkupola kifejezés. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük, mégis azt látjuk, hogy a zöld átállás sosem élvez prioritást a politikában. Pedig lehet anyagilag is jobban járnánk ha tennénk azért, hogy ne főjünk meg. Erről, a jólét és jóllét kapcsolatáról, valamint a klímapolitika (és annak hiányának) egyéb hatásairól beszélgettünk Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center társalapítójával.

Az idei nyáron mindenkinek beégett az agyába a hőkupola kifejezés. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük, mégis azt látjuk, hogy a zöld átállás sosem élvez prioritást a politikában. Pedig lehet anyagilag is jobban járnánk ha tennénk azért, hogy ne főjünk meg. Erről, a jólét és jóllét kapcsolatáról, valamint a klímapolitika (és annak hiányának) egyéb hatásairól beszélgettünk Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center társalapítójával.

Az önkormányzatok helyzete az elmúlt pár évben egyre nehezebb lett. Számos önkormányzat ma egyik napról a másikra él. A Tisza Párt a teljes önkormányzati rendszer felülvizsgálatát és decentralizálását ígérte. Hol tartanak most ezek a törekvések, mik lennének a legfontosabb célok, és mennyi idő lehet egy új, jól működő önkormányzati rendszer kialakítása? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével.

Az önkormányzatok helyzete az elmúlt pár évben egyre nehezebb lett. Számos önkormányzat ma egyik napról a másikra él. A Tisza Párt a teljes önkormányzati rendszer felülvizsgálatát és decentralizálását ígérte. Hol tartanak most ezek a törekvések, mik lennének a legfontosabb célok, és mennyi idő lehet egy új, jól működő önkormányzati rendszer kialakítása? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével.

A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények 2024-ben törték át a társdalmi közöny falát. Mégis, a nyilvánosság továbbra is keveset tud arról, hogy a gyerekeket milyen sérelmek érik, milyen veszélyek fenyegetik, legyen szó akár a fizikai, akár az online térről. A Republikon a Hintalovon Alapítvánnyal közösen végzett kutatása ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálta feltárni. Most a kutatás kapcsán beszélgettünk Stáhly Katával, a Hintalovon szakmai vezetőjével a gyermekvédelem és a gyermekbántalmazás tágabb konszenzusáról illetve arról, hogy mit jelenthet a terület számára az, hogy Gyurkó Szilvia, a Hintalovon korábbi vezetője gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lett a kormányban.

A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények 2024-ben törték át a társdalmi közöny falát. Mégis, a nyilvánosság továbbra is keveset tud arról, hogy a gyerekeket milyen sérelmek érik, milyen veszélyek fenyegetik, legyen szó akár a fizikai, akár az online térről. A Republikon a Hintalovon Alapítvánnyal közösen végzett kutatása ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálta feltárni. Most a kutatás kapcsán beszélgettünk Stáhly Katával, a Hintalovon szakmai vezetőjével a gyermekvédelem és a gyermekbántalmazás tágabb konszenzusáról illetve arról, hogy mit jelenthet a terület számára az, hogy Gyurkó Szilvia, a Hintalovon korábbi vezetője gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lett a kormányban.

Tavaly ért a csúcsára a Fidesz gyűlöletkampánya az alternatív szexuális beállítottságú emberekkel szemben. A volt kormánypárt még törvényileg is megpróbálta ellehetetleníteni a Prideot, amit viszont nem csak megrendeztek, de az egyik legnagyobb demonstráció lett belőle a rendszerváltás óta. Idén áprilisban a Fidesz megbukott, de a Pride a helyén maradt. Magyar Péter a parlamentben nyíltan beszél az azonos nemű párok örökbefogadásának lehetőségéről, a felvonulás lemehetett, de rendezett lett ezáltal az LMBTQ emberek helyzete? Erről beszélgetünk Dombos Tamással, a Háttér Társaság ügyvivőjével.

Tavaly ért a csúcsára a Fidesz gyűlöletkampánya az alternatív szexuális beállítottságú emberekkel szemben. A volt kormánypárt még törvényileg is megpróbálta ellehetetleníteni a Prideot, amit viszont nem csak megrendeztek, de az egyik legnagyobb demonstráció lett belőle a rendszerváltás óta. Idén áprilisban a Fidesz megbukott, de a Pride a helyén maradt. Magyar Péter a parlamentben nyíltan beszél az azonos nemű párok örökbefogadásának lehetőségéről, a felvonulás lemehetett, de rendezett lett ezáltal az LMBTQ emberek helyzete? Erről beszélgetünk Dombos Tamással, a Háttér Társaság ügyvivőjével.

Kevés szót tanultunk meg annyira Magyarországon az elmúlt tíz évben, mint azt, hogy migráció és migráns. Sokak számára annyira negatív konnotációba kerültek ezek a szavak, mintha nem is társadalomtudományi szakkifejezések, hanem trágárságok lennének. Az elmúlt hetek eseményei pedig azt mutatják, hogy a migráció nem fog a Fidesz választási veresége miatt kikopni a közbeszédből, sőt az idén júniusban hatályba lépett migrációs paktum miatt ismét a pártpolitikai csaták homlokterébe került. De mit is kell tudni a migrációról? Vannak Magyarországon migránsok, és ha igen, honnan jöttek? A migrációs paktum pedig tényleg azt jelentené, hogy szabályozatlanul elözönlenék Magyarországot a bevándorlók? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Kevés szót tanultunk meg annyira Magyarországon az elmúlt tíz évben, mint azt, hogy migráció és migráns. Sokak számára annyira negatív konnotációba kerültek ezek a szavak, mintha nem is társadalomtudományi szakkifejezések, hanem trágárságok lennének. Az elmúlt hetek eseményei pedig azt mutatják, hogy a migráció nem fog a Fidesz választási veresége miatt kikopni a közbeszédből, sőt az idén júniusban hatályba lépett migrációs paktum miatt ismét a pártpolitikai csaták homlokterébe került. De mit is kell tudni a migrációról? Vannak Magyarországon migránsok, és ha igen, honnan jöttek? A migrációs paktum pedig tényleg azt jelentené, hogy szabályozatlanul elözönlenék Magyarországot a bevándorlók? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Az új kormány külpolitikájáról, az uniós pénzek hazahozataláról és lehetséges felhasználásáról beszélgettünk Kerner Zsolttal, a 24.hu politikai újságírójával. A nemzetközi helyzet fokozódik című májusi konferenciánk apropóján arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi folyamatok - az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és Trump kiszámíthatatlan politikája - milyen hatást gyakorolnak Magyarország mindennapjaira.

Az új kormány külpolitikájáról, az uniós pénzek hazahozataláról és lehetséges felhasználásáról beszélgettünk Kerner Zsolttal, a 24.hu politikai újságírójával. A nemzetközi helyzet fokozódik című májusi konferenciánk apropóján arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi folyamatok - az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és Trump kiszámíthatatlan politikája - milyen hatást gyakorolnak Magyarország mindennapjaira.

Magyarországon az elmúlt évek árfolyamingadozásai okán rengetegen cserélnék le forintjukat euróra. Magyar Péter miniszterelnök, és Kármán András pénzügyminiszter pedig célként tűzte ki a közös valuta bevezetését. Hogy lesz azonban forintból euró? Minek kell megfelelnünk az euróövezethez csatlakozáshoz és mire kell számítanunk, ha nálunk is megjelennek a hidakat ábrázoló papírpénzek? Erre a választ mai beszélgetőtársunk, Győrffy Dóra, a közgazdaságtudomány doktora adja meg.

Magyarországon az elmúlt évek árfolyamingadozásai okán rengetegen cserélnék le forintjukat euróra. Magyar Péter miniszterelnök, és Kármán András pénzügyminiszter pedig célként tűzte ki a közös valuta bevezetését. Hogy lesz azonban forintból euró? Minek kell megfelelnünk az euróövezethez csatlakozáshoz és mire kell számítanunk, ha nálunk is megjelennek a hidakat ábrázoló papírpénzek? Erre a választ mai beszélgetőtársunk, Győrffy Dóra, a közgazdaságtudomány doktora adja meg.

Kollégáink sorraveszik a felálló új kormány minisztereit.

Kollégáink sorraveszik a felálló új kormány minisztereit.

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok? A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok? A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.

A médiával kapcsolatos híreknek évről évre visszatérő tagja egy-egy olyan, hogy adott orgánumot megvásárolnak vagy bezárnak kormányközeli üzleti körök és oligarchák. Eközben a közmédiában kormánypropaganda ömlik az emberekre közpénzből. Mennyire szabad ilyen körülmények között a magyar médiatér? Mai vendégünk Nagy Iván, a Blikk felvásárlás előtti főszerkesztője, újságíró, aki segít megérteni ezt a helyzetet.

A médiával kapcsolatos híreknek évről évre visszatérő tagja egy-egy olyan, hogy adott orgánumot megvásárolnak vagy bezárnak kormányközeli üzleti körök és oligarchák. Eközben a közmédiában kormánypropaganda ömlik az emberekre közpénzből. Mennyire szabad ilyen körülmények között a magyar médiatér? Mai vendégünk Nagy Iván, a Blikk felvásárlás előtti főszerkesztője, újságíró, aki segít megérteni ezt a helyzetet.

Március 15. és október 23. fontos nemzeti ünnepeink. Egyre inkább azt látjuk azonban, hogy ezek mégsem összekötnek minket, hanem az egyes politikai oldalak a saját narratíváik mentén értelmezik? Ki az új Moszkva, aki ellen szabadságharcot vívunk, és kivel küzdünk a függetlenségünkért, mint a márciusi ifjak örökösei? Olyan kérdések ezek, amikre Magyar Péter és Orbán Viktor nem ugyanúgy felelne. Ahogy azonban mai beszélgetőpartnerünk, Csunderlik Péter felhívja erre a figyelmet, a nemzeti identitás és hagyományok sajátos értelmezését nem a NER alatt kezdte el a politika. Erről beszélgetünk vele podcastsorozatunk legújabb epizódjában.

Március 15. és október 23. fontos nemzeti ünnepeink. Egyre inkább azt látjuk azonban, hogy ezek mégsem összekötnek minket, hanem az egyes politikai oldalak a saját narratíváik mentén értelmezik? Ki az új Moszkva, aki ellen szabadságharcot vívunk, és kivel küzdünk a függetlenségünkért, mint a márciusi ifjak örökösei? Olyan kérdések ezek, amikre Magyar Péter és Orbán Viktor nem ugyanúgy felelne. Ahogy azonban mai beszélgetőpartnerünk, Csunderlik Péter felhívja erre a figyelmet, a nemzeti identitás és hagyományok sajátos értelmezését nem a NER alatt kezdte el a politika. Erről beszélgetünk vele podcastsorozatunk legújabb epizódjában.

„Mi lesz itt?” – teszik fel a kérdést elemzőink a 2026-os választási kampány legintenzívebb szakaszába érve, ahol a tét már nem csupán a napirend uralása, hanem a kormányzóképesség hitelesítése is. Virág Andrea és Horn Gábor a Liberális szemmel legújabb adásában azt járják körül, hogyan vált a kezdeti forradalmi lendület „higgadt professzionalizmussá” a Magyar Péternél, és miként próbálja a Fidesz kormányzati pozícióból, mégis ellenzéki daccal mozgósítani bázisát a „háború vagy béke” narratívájával. Beszélgettek a sorsdöntő mozgósítási versenyről, a kispártok túlélési esélyeiről egy hárompólusúvá váló parlamentben, valamint a még ki sem bontakozott szexvideó botrányról: vajon Magyar Péternek sikerült-e előre hatástalanítania a politikai „atombombának” szánt fegyvert vagy a 98-as időket idéző bizonytalanság lesz az úr a választásokig?

„Mi lesz itt?” – teszik fel a kérdést elemzőink a 2026-os választási kampány legintenzívebb szakaszába érve, ahol a tét már nem csupán a napirend uralása, hanem a kormányzóképesség hitelesítése is. Virág Andrea és Horn Gábor a Liberális szemmel legújabb adásában azt járják körül, hogyan vált a kezdeti forradalmi lendület „higgadt professzionalizmussá” a Magyar Péternél, és miként próbálja a Fidesz kormányzati pozícióból, mégis ellenzéki daccal mozgósítani bázisát a „háború vagy béke” narratívájával. Beszélgettek a sorsdöntő mozgósítási versenyről, a kispártok túlélési esélyeiről egy hárompólusúvá váló parlamentben, valamint a még ki sem bontakozott szexvideó botrányról: vajon Magyar Péternek sikerült-e előre hatástalanítania a politikai „atombombának” szánt fegyvert vagy a 98-as időket idéző bizonytalanság lesz az úr a választásokig?

A nyugdíjrendszer jövője az EU minden országában egyre nagyobb kérdés, ez alól pedig Magyarország se kivétel. Pont ezért ennél a témánál nem egy, hanem két szakértővel is beszélgettünk. A Liberalizmus vagy halál új epizódjának első felében tehát Simonovits Andrást kérdeztük a nyugdíjrendszer múltjáról, míg a második felében Karácsony Mihályt annak jövőjéről és fenntarthatóságáról.

A nyugdíjrendszer jövője az EU minden országában egyre nagyobb kérdés, ez alól pedig Magyarország se kivétel. Pont ezért ennél a témánál nem egy, hanem két szakértővel is beszélgettünk. A Liberalizmus vagy halál új epizódjának első felében tehát Simonovits Andrást kérdeztük a nyugdíjrendszer múltjáról, míg a második felében Karácsony Mihályt annak jövőjéről és fenntarthatóságáról.

Szinte közhelyszámba megy az az állítás, hogy a nyugdíjasok olyan politikai erőt képviselnek, hogy megnyerésük elengedhetetlen a választási győzelemhez. A rendszerváltás óta a pártok így rengeteg kedvezményt és juttatást ígértek, valamint adtak idősebb honfitársainknak. A jelenlegi kampányban is központi téma a 14. havi nyugdíj, a Republikon pedig január 29-én, csütörtökön 10 órától a Magvető Caféban konferenciát is tart a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek kapcsán beszélgetett Intézetünk két munkatársa, Hajba Mátés és Schlanger Márton arról, hogy az elmúlt 35 évben mit ígért és mit adott a politika ennek a korosztálynak. Javult társadalmi státusuk a rendszerváltás óta, vagy a sok ígéret és kedvezmény csupán arra jó, hogy palástolni tudja azt, hogy a gazdaságilag inaktívak egyre depriválódnak az elmúlt évtizedekben? Amennyiben a podcast felkeltette az érdeklődésüket, úgy jöjjenek el január 2…

Szinte közhelyszámba megy az az állítás, hogy a nyugdíjasok olyan politikai erőt képviselnek, hogy megnyerésük elengedhetetlen a választási győzelemhez. A rendszerváltás óta a pártok így rengeteg kedvezményt és juttatást ígértek, valamint adtak idősebb honfitársainknak. A jelenlegi kampányban is központi téma a 14. havi nyugdíj, a Republikon pedig január 29-én, csütörtökön 10 órától a Magvető Caféban konferenciát is tart a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek kapcsán beszélgetett Intézetünk két munkatársa, Hajba Mátés és Schlanger Márton arról, hogy az elmúlt 35 évben mit ígért és mit adott a politika ennek a korosztálynak. Javult társadalmi státusuk a rendszerváltás óta, vagy a sok ígéret és kedvezmény csupán arra jó, hogy palástolni tudja azt, hogy a gazdaságilag inaktívak egyre depriválódnak az elmúlt évtizedekben? Amennyiben a podcast felkeltette az érdeklődésüket, úgy jöjjenek el január 29-i konferenciánkra, amin ezzel a témával foglalkozunk. Regisztráció: [Link 1]

Január 3-án geopolitikai értelemben is elindult az év, az USA katonai akciót hajtott végre Venezuela ellen, és elfogta az ország elnökét. De miért? És hogy kerül Oroszország bele ebbe a két amerikai ország közötti konfliktusba? Erről beszélgetünk a Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Szent-Iványi Istvánnal.

Január 3-án geopolitikai értelemben is elindult az év, az USA katonai akciót hajtott végre Venezuela ellen, és elfogta az ország elnökét. De miért? És hogy kerül Oroszország bele ebbe a két amerikai ország közötti konfliktusba? Erről beszélgetünk a Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Szent-Iványi Istvánnal.

2025 politikai értelemben nagyon izgalmas volt, 2026 pedig várhatóan még turbulensebb lesz. Munkatársaink ennek fényében értékelték az idei évet és kitekintés adtak a jövőre.

2025 politikai értelemben nagyon izgalmas volt, 2026 pedig várhatóan még turbulensebb lesz. Munkatársaink ennek fényében értékelték az idei évet és kitekintés adtak a jövőre.

Az elmúlt időszakban szokatlanul nagy figyelem irányul a közvélemény kutatásokra és az őket végző kutatókra. Mégis azt látni, hogy ahány cég, annyi eredmény. De miért ilyen nehéz megismerni a válaszadókat? Mit lehet róluk tudni? Mik befolyásolják a választók magatartását? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Szabó Andreával, szociológussal, az ELTE oktatójával.

Az elmúlt időszakban szokatlanul nagy figyelem irányul a közvélemény kutatásokra és az őket végző kutatókra. Mégis azt látni, hogy ahány cég, annyi eredmény. De miért ilyen nehéz megismerni a válaszadókat? Mit lehet róluk tudni? Mik befolyásolják a választók magatartását? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Szabó Andreával, szociológussal, az ELTE oktatójával.