Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról. Saly Noémi már gyerekként odáig volt a családi történetekért és a természetért, az állatokért, ez a kíváncsiság pedig később sem kopott meg. Ebben az epizódban elmeséli, hogyan tanulta meg már fiatalon, hogy a természet nem díszlet, hanem egy összetett, sokszor kiszámíthatatlan rendszer. Beszámol gyerekkori élményeiről a budai hegyekből, az erdőjárás etikájának elsajátításáról, és arról, hogyan formálta a szemléletét az, hogy nemcsak „nézni” tanulta meg az élővilágot, hanem érteni és tisztelni is. Későbbi utazásai – az Amazonas esőerdejétől Kenyán át Indiáig – ezt a kapcsolatot még tovább mélyítették: bámulatos élmény volt számára közelről látni az állatokat, egyszerre megtapasztalni…

A Folyosó harmadik epizódjában Saly Noémi művelődéstörténész a vendégünk, akivel a személyes beszélgetés során szó esik többek között családról, szabadságról és a természetben átélt élményekről, kalandokról. Saly Noémi már gyerekként odáig volt a családi történetekért és a természetért, az állatokért, ez a kíváncsiság pedig később sem kopott meg. Ebben az epizódban elmeséli, hogyan tanulta meg már fiatalon, hogy a természet nem díszlet, hanem egy összetett, sokszor kiszámíthatatlan rendszer. Beszámol gyerekkori élményeiről a budai hegyekből, az erdőjárás etikájának elsajátításáról, és arról, hogyan formálta a szemléletét az, hogy nemcsak „nézni” tanulta meg az élővilágot, hanem érteni és tisztelni is. Későbbi utazásai – az Amazonas esőerdejétől Kenyán át Indiáig – ezt a kapcsolatot még tovább mélyítették: bámulatos élmény volt számára közelről látni az állatokat, egyszerre megtapasztalni a veszélyeit és a szépségét. A beszélgetés nem csak a természetről szól: Saly Noémi őszintén mesél arról is, mit jelent számára a szabadság – például nyugdíjasként „boldog, szabad embernek” lenni –, hogyan dolgozik, mi motiválja, és miért fontos számára az átadás: a tudás, a történetek és a tapasztalatok továbbadása.

A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre. Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője tart természetvédelmi évértékelőt – áttekinti a 2025-ös év legfontosabb szakmapolitikai és környezeti történéseit: részletesen beszél a nagy vitákat kiváltó tűzifarendelet normál jogrendbe ültetéséről és a magyar erdők helyzetéről, az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos döntésének jelentőségéről, valamint a rendkívül aszályos 2025-ös évről és annak ökológiai következményeiről. Az évértékelés nemcsak a problémákra fókuszál, hanem a tanulságokra is. A beszélgetés innen kanyarodik át 2026-ra, ahol már kedvezőbb fejleményekről esik szó: a szerencsés hóhelyzet kapcsán szóba kerül a vízkészletek, az ökoszisztémák és a klímaalkalmazkodás kérdése is. A másod…

A Mélyvíz második epizódjában több nézőpontból tekintünk rá a mögöttünk hagyott év környezeti kihívásaira, valamint az előttünk álló lehetőségekre. Az epizód első felében Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője tart természetvédelmi évértékelőt – áttekinti a 2025-ös év legfontosabb szakmapolitikai és környezeti történéseit: részletesen beszél a nagy vitákat kiváltó tűzifarendelet normál jogrendbe ültetéséről és a magyar erdők helyzetéről, az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos döntésének jelentőségéről, valamint a rendkívül aszályos 2025-ös évről és annak ökológiai következményeiről. Az évértékelés nemcsak a problémákra fókuszál, hanem a tanulságokra is. A beszélgetés innen kanyarodik át 2026-ra, ahol már kedvezőbb fejleményekről esik szó: a szerencsés hóhelyzet kapcsán szóba kerül a vízkészletek, az ökoszisztémák és a klímaalkalmazkodás kérdése is. A második részben Harmat Ádámmal, a WWF éghajlatvédelmi szakértőjével beszélget McMenemy Márk, és a mindenn

A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összefonódásáról. Angéla emellett őszintén beszél a színészi létről, önértékelésről, megfelelési kényszerről, mentális terhelésről és arról, hogyan vezetett számára a lassítás és az önazonosság egy stabilabb, tudatosabb élethez – de egy boldogságkereső történet megszületését is elmeséli, amit jó eséllyel a filmvásznon láthatunk majd a jövőben. Fedezd fel a vadon titkos üzeneteit a WWF 2026-os falinaptárával - kattints ide a részletekért!

A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összefonódásáról. Angéla emellett őszintén beszél a színészi létről, önértékelésről, megfelelési kényszerről, mentális terhelésről és arról, hogyan vezetett számára a lassítás és az önazonosság egy stabilabb, tudatosabb élethez – de egy boldogságkereső történet megszületését is elmeséli, amit jó eséllyel a filmvásznon láthatunk majd a jövőben. Fedezd fel a vadon titkos üzeneteit a WWF 2026-os falinaptárával - kattints ide a részletekért!

🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, hogy az állatok is érző, értelmes lények, miért lenne fontos, hogy a döntéshozók megértsenek néhány alapvető biológiai kapcsolatot, és még a kutyák különleges szerepe is előkerül – mindez egy izgalmas, gondolatébresztő beszélgetésben. Az epizódhoz Csányi Vilmos A teremtő képzelet című könyve szolgált inspirációként. A kötetet keresd a könyvesboltokban és a kiadó oldalán! 🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rova…

🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, hogy az állatok is érző, értelmes lények, miért lenne fontos, hogy a döntéshozók megértsenek néhány alapvető biológiai kapcsolatot, és még a kutyák különleges szerepe is előkerül – mindez egy izgalmas, gondolatébresztő beszélgetésben. Az epizódhoz Csányi Vilmos A teremtő képzelet című könyve szolgált inspirációként. A kötetet keresd a könyvesboltokban és a kiadó oldalán! 🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről

🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, ha szeretnéd átlátni a zöld témák mögötti összefüggéseket – röviden, közérthetően, hitelesen. A Mélyvíz első epizódjában három témában merülünk alá: 💧 Aszály és vízhiány – Hazánk már tényleg nem a vizek országa? Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra, és van-e visszaút a vízmegtartó tájhasználat felé? Ezekről beszélgetünk Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. 🌳A magyar erdők helyzete – Milyen állapotban vannak valójában az erdeink, és miért font…

🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, ha szeretnéd átlátni a zöld témák mögötti összefüggéseket – röviden, közérthetően, hitelesen. A Mélyvíz első epizódjában három témában merülünk alá: 💧 Aszály és vízhiány – Hazánk már tényleg nem a vizek országa? Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra, és van-e visszaút a vízmegtartó tájhasználat felé? Ezekről beszélgetünk Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. 🌳A magyar erdők helyzete – Milyen állapotban vannak valójában az erdeink, és miért fontos, hogy természetesebbé váljanak ezek a nélkülözhetetlen élőhelyek? Tényleg minden erdőt kezelni

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között. A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a…

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között. A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük

Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson. Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás,…

Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson. Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a

Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába. A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a…

Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába. A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásá

Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza. Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – …

Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza. Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán m

Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben? A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik.…

Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben? A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik. Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet iránta, és ezáltal megóvjuk a természetes erdeinket? Mi l

A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni? A Lételem idei utolsó, karácsony elő…

A művészetnek és a természetvédelemnek látszólag nem sok köze van egymáshoz, de ha egy zenét, festményt vagy akár irodalmi művet a körülöttünk zajló események, jelenségek kifejezőeszközének tekintünk, pláne, ha a természet megtapasztalásának lelki, mentális, spirituális oldalát is beemeljük a képbe, akkor máris könnyebb megtalálni a kapcsolódást a két téma között. A természet szeretete, a benne való létezés, a gyönyörű, netán félelmetes természeti jelenségek vagy akár a környezetrombolás a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotóit ihlette már meg. De hogyan tudja segíteni egy alkotás a természetvédelmet, miként tud az ismeretterjesztés és szemléletformálás eszközévé válni, és hogyan támogathatja a tudomány a művészeket abban, hogy minél pontosabb üzeneteket adjanak át a közönségüknek, ha művükkel a természet megóvásának fontosságát szeretnék közvetíteni? A Lételem idei utolsó, karácsony előtti epizódjában igazi lelki feltöltődést kínál a művészet és a természetvédelem kapcsolatának boncol

Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek? Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra …

Amellett, hogy a GenZ az eddigi legglobálisabb generáció, ezért a korábbiakhoz képest lehetőségek tárháza nyílik meg előttük, a mai fiatalok abban nőnek fel, hogy összeomlanak körülöttük az ökológiai rendszerek és állandó fenyegető tényező számukra a klímaválság problémája, hiszen ténylegesen az ő jövőjük forog kockán. De hogyan is állnak ehhez a témához a mai tizen- és huszonévesek, hogyan gondolkodnak a természet- és környezetvédelemről, és mi az, ami igazán motiválja őket ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjenek? Erről beszélgetett a Lételemben Csurgó Dénes moderátor Körner Olgával, a Bolygó Közösségi Tér vezetőjével és Györgyi-Ambró Gergővel, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével. Az epizódban szó esik arról is, hogy milyen platformokon és kiken keresztül szólhatunk a fiatalabb generációhoz, mennyit számít a kortársak véleménye, és ők hogyan tudnak hatni a döntéshozókra vagy akár a saját szüleik korosztályára.

Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk. A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódba…

Annak ellenére, hogy több, mint tízezer ember és több, mint száz szervezet kérte nyílt levélben a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló veszélyhelyzeti kormányrendeletet, a jogszabály a mai napig alkalmazható bármilyen tevékenység esetén. Bár a kormányrendelet kapcsán született egy kormányhatározat és egy miniszteri utasítás, azonban ezek nem írják felül a jogszabályt, pusztán annak alkalmazása esetén az eljárásokra van hatásuk. A jogi csűrés-csavarás körüli problémákról Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő írt kiváló és közérthető cikket, melynek kapcsán a Lételemben Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő beszélgetett a cikk szerzőjével. A beszélgetés során szó esik magáról a kormányrendeletről, a civil érdekérvényesítési lehetőségekről, a szakpolitika helyzetéről és a Lételem podcastben rendhagyó módon a mostani epizódban a témához kapcsolódó közéleti kérdésekről szóló véleménycsere is helyet kapott.

Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna? A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.

Az outdoor sportoknak számos válfaja létezik a bringázástól a terepfutáson át a hegymászásig, és mindegyik különböző módon terhelheti azt a környezetet, ami a mozgás színhelyéül szolgál - és ami épp a szépségét adja az egész élménynek. Persze ahogy életünk, szokásaink más területein, úgy a szabadtéri sportok esetében is leginkább az egyénen múlik, hogy milyen állapotban hagyja maga után a terepet, ahol mozgott. Létezik arany középút a letaposott védett növények és rovarok, megzavart vadak és aközött, hogy úgy edzünk a természetben, mintha ott se lettünk volna? A Lételem negyedik évadának első epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes moderátor Gangel Marcellel, a Kalandbringás Sportegyesület alapítójával és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével.

A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását? Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén …

A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását? Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért sz

Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos. A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a lé…

Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos. A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről. A Lételem aktuális epizódjában erről a témáról beszélgetett Csurgó Dénes, a 444.

Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása? Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan l…

Te tudod, hogy hány állatfaj élhet a Földön? És azt, hogy ebből mennyit ismerünk? A fajok felkutatása és meghatározása a mai napig folyik, és miközben a kutatók rendre eddig ismeretlen fajokat fedeznek fel, mások a kihalás szélére kerülnek. De mivel is foglalkozik pontosan egy taxonómus, és hogyan zajlik az új fajok felkutatása? Erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Dr. Páll-Gergely Barna zoológus-taxonómussal, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársával és Dr. Fehér Zoltán zoológussal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel jár a taxonómusok munkája vagy hogy hogyan lehet elnevezni az újonnan felfedezett fajokat, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy jelenleg körülbelül hány fajt ismerünk világszerte, ebből mennyi lehet a veszélyeztetett faj és ezt hogyan lehet megbecsülni, mik azok a funkcionálisan kihalt fajok, és hogy miért rendkívül fontos a biodiverz

Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára. De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF …

Az utóbbi időben a médiában és a közbeszédben is központi téma lett a magyarországi akkumulátorgyárak ügye – élén a debreceni gyár engedélyeztetésével –, ami nem véletlen: a téma rendkívül összetett, bizonyos esetekben érzelmekkel teli, számos bizonytalansággal övezett és sok esetben csupán részinformációk érhetők el a gyárak engedélyezésével, erőforrás-felhasználásával kapcsolatban. Helyiek tiltakoznak, zöld civil szervezetek hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre és az alapos vizsgálatok fontosságára. De ha a közlekedés zöldítéséhez akkumulátorokra van szükség, akkor mi a baja a zöldeknek ezekkel a gyárakkal? Miben mások ezek az akkumulátorgyárak, mint a többi ipari fejlesztés, és miért ennyire konfliktusosak? A Lételem új epizódjában erről beszélgetett Csurgó Dénes, 444.hu újságírója Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével és Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy bár

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő. A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogy…

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő. A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.

Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást? A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar…

Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást? A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fa