Könyv-Kult Bibliopod

Hogyan szorították ki a radikális ideológiák szellemi örökségéből a modern Európát? François-Xavier Bellamy (1985-) francia gondolkodó kultúrfilozófiai könyvével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. A kisemmizettek - avagy a tudásátadás nélkülözhetetlensége című kötet kapcsán Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője nemcsak az esszé-füzérről beszélget, hanem arról is, hogyan áll ma Magyarországon a kultúraközvetítés.A beszélgetés során kiderül, hogy Bellamy filozófiai és esszéista aktivitása mellett politikus is, sőt, illetve legelsősorban középiskolai tanár, akinek így széles rálátása van a francia oktatás helyzetére. Podcast-beszélgetésünk Bellamy könyvének legfontosabb gondolatait ragadja meg és járja körül: hogyan vált általánossá a kétely az európai kultúrában, hogyan lett a közös szellemi örökségünkből szellemi rabság…

Hogyan szorították ki a radikális ideológiák szellemi örökségéből a modern Európát? François-Xavier Bellamy (1985-) francia gondolkodó kultúrfilozófiai könyvével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. A kisemmizettek - avagy a tudásátadás nélkülözhetetlensége című kötet kapcsán Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője nemcsak az esszé-füzérről beszélget, hanem arról is, hogyan áll ma Magyarországon a kultúraközvetítés.A beszélgetés során kiderül, hogy Bellamy filozófiai és esszéista aktivitása mellett politikus is, sőt, illetve legelsősorban középiskolai tanár, akinek így széles rálátása van a francia oktatás helyzetére. Podcast-beszélgetésünk Bellamy könyvének legfontosabb gondolatait ragadja meg és járja körül: hogyan vált általánossá a kétely az európai kultúrában, hogyan lett a közös szellemi örökségünkből szellemi rabság a baloldali ideológiákban, hogyan tagadta meg Európa a maga hagyományait, és vajon mit lehet kezden

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja Carlo Rovelli (1956- ) A tudomány születése című könyvét és milétoszi Anaximandroszt mutatja be a hallgatóknak. A magazin főszerkesztője, Rácz András és Müllner Nándor kultúrakutató – a könyv segítségével – arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit is nevezünk természettudománynak? Ki és miért szakított először az istenek által irányított világ koncepciójával? Mi vezetett el idáig és hogy milyen hosszútávú következményei lettek ennek az emberiség fejlődésére nézve? Rovelli könyve megérteti az olvasóival, hogy miért volt óriási lépés, hogy Anaximandrosz kimondta: a villámlás egy légköri-, a földrengés pedig tektonikai jelenség. Ahogyan arra is rávilágít, hogy miért volt nagy dolog, hogy ezt úgy mondhatta ki, hogy nem kellett az életét féltenie közben. Beszélgetésük során András és Nándor - többek között - a poliszok tudományos …

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja Carlo Rovelli (1956- ) A tudomány születése című könyvét és milétoszi Anaximandroszt mutatja be a hallgatóknak. A magazin főszerkesztője, Rácz András és Müllner Nándor kultúrakutató – a könyv segítségével – arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit is nevezünk természettudománynak? Ki és miért szakított először az istenek által irányított világ koncepciójával? Mi vezetett el idáig és hogy milyen hosszútávú következményei lettek ennek az emberiség fejlődésére nézve? Rovelli könyve megérteti az olvasóival, hogy miért volt óriási lépés, hogy Anaximandrosz kimondta: a villámlás egy légköri-, a földrengés pedig tektonikai jelenség. Ahogyan arra is rávilágít, hogy miért volt nagy dolog, hogy ezt úgy mondhatta ki, hogy nem kellett az életét féltenie közben. Beszélgetésük során András és Nándor - többek között - a poliszok tudományos életét, kínai csillagászokat és a tanár-diák viszony változásait is érintve próbálják meghozni hallg

Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióigAndy Weir harmadik kötetével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője persze nem csak a regényről beszélget, sőt – a spoilerezés elkerülése érdekében –, arról a legkevesebbet. Szóba kerül viszont a scifi-irodalom születése, Andy Weir két korábbi regénye, A marsi – Mentőexpedíció és az Artemis, a gimnáziumi tanárok és a tudományos karrier viszonya, valamint a megvalósulással fenyegető disztópiákhoz, illetve a megvalósulás lehetőségével kecsegtető utópiákhoz sok (vagy akár minden) esetben kapcsolódó totális uralom kérdése is. De azért a legfontosabb kérdések A Hail Mary küldetésről is kiderülnek: kellően tudományos és szórakoztatóan fantasztikus, jó dramaturgiával építkező, izgalmasan kibontott cselekményt kínál, okos kérdéseket …

Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióigAndy Weir harmadik kötetével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője persze nem csak a regényről beszélget, sőt – a spoilerezés elkerülése érdekében –, arról a legkevesebbet. Szóba kerül viszont a scifi-irodalom születése, Andy Weir két korábbi regénye, A marsi – Mentőexpedíció és az Artemis, a gimnáziumi tanárok és a tudományos karrier viszonya, valamint a megvalósulással fenyegető disztópiákhoz, illetve a megvalósulás lehetőségével kecsegtető utópiákhoz sok (vagy akár minden) esetben kapcsolódó totális uralom kérdése is. De azért a legfontosabb kérdések A Hail Mary küldetésről is kiderülnek: kellően tudományos és szórakoztatóan fantasztikus, jó dramaturgiával építkező, izgalmasan kibontott cselekményt kínál, okos kérdéseket vet föl, magával ragadó, olvasmányos, fordulatos, sőt már-már letehetetlen… Egyszóval minden-scifi-k

25 interjúból készült egységes kötet, mely interjúkat a korábbi években készítette Keppel Dániel tanár a munkahelyén szolgáló esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szerzetes tanáraival. A Beszélgetések – Hitről, hivatásról és nevelésről egy iskola életén keresztül című kötetről váltott gondolatokat a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben a könyv szerzőjével Pöltl Oxi Zoltán. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy kiknek készült ez a könyv, illetve arra is választ kap a kérdező, hogy miként állt össze a kötet, milyen előzménymunkálatai voltak annak. Az interjúban elhangzik, hogy a könyvben idézett mottó, a Pars pro Toto – A rész az egészből bölcsességének alkalmazása, mely – mint Keppel Dániel kifejtette – nemcsak a kötet szerkesztésének alap irányvonala, de a ferences szerzetes-tanári szolgálatnak is vezérfonala. A párbeszédből az is kiderül, hogy kik és miért …

25 interjúból készült egységes kötet, mely interjúkat a korábbi években készítette Keppel Dániel tanár a munkahelyén szolgáló esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szerzetes tanáraival. A Beszélgetések – Hitről, hivatásról és nevelésről egy iskola életén keresztül című kötetről váltott gondolatokat a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben a könyv szerzőjével Pöltl Oxi Zoltán. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy kiknek készült ez a könyv, illetve arra is választ kap a kérdező, hogy miként állt össze a kötet, milyen előzménymunkálatai voltak annak. Az interjúban elhangzik, hogy a könyvben idézett mottó, a Pars pro Toto – A rész az egészből bölcsességének alkalmazása, mely – mint Keppel Dániel kifejtette – nemcsak a kötet szerkesztésének alap irányvonala, de a ferences szerzetes-tanári szolgálatnak is vezérfonala. A párbeszédből az is kiderül, hogy kik és miért választják ezt a magyar ferences gimnáziumot, hogy ott tanuljanak, illetve arról is szó van, hogy

Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban született lengyel újságíró, ahogy a kiadó ajánlja könyvét, így jellemzi: „az újságírás fenegyereke”, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint, hogy bejárja a Kárpát-medencét és bemutassa, hogy miként élnek a magyarok, kik azok a magyarok, milyenek a magyarok és milyen a magyar táj, a magyar kultúra, a magyar néplélek, a magyar ember, a magyar aktuálpolitika 2015 és 2019 között. A Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében című könyv egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni. A 180 fok a kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán nem feltétlenül egyetértésben Szczerek véleményével, végigjárja a könyvet, illetve azokat a kárpát-medencei részeket, ahol a lengyel szerző járt és amelyekről írt. Szczerek azzal semmiképpen sem vádolható, hogy jobboldali lenne, mi több egy klasszikus …

Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban született lengyel újságíró, ahogy a kiadó ajánlja könyvét, így jellemzi: „az újságírás fenegyereke”, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint, hogy bejárja a Kárpát-medencét és bemutassa, hogy miként élnek a magyarok, kik azok a magyarok, milyenek a magyarok és milyen a magyar táj, a magyar kultúra, a magyar néplélek, a magyar ember, a magyar aktuálpolitika 2015 és 2019 között. A Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében című könyv egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni. A 180 fok a kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán nem feltétlenül egyetértésben Szczerek véleményével, végigjárja a könyvet, illetve azokat a kárpát-medencei részeket, ahol a lengyel szerző járt és amelyekről írt. Szczerek azzal semmiképpen sem vádolható, hogy jobboldali lenne, mi több egy klasszikus liberális íróval van dolgunk, aki többek között azzal dicsekszik kötete egy pontján, hogy a Makove

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- …

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- és emlékezetkiesés, mi több maga a második világháború okozta traumát ignorálták, s ez a tudatkiesé

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője Varga János Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar őstörténet iránt érdeklődőket. A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője beszélgetett, ezúttal egy telefonos kapcsolat megoldásával élve. Mint a közel félórás beszélgetésből kiderül, Veniam nem fiatalkorában kezdte el első könyve megírását, hanem 30-as éveiben indult el ezen az úton. Az A Mag népe című nyitókönyve egy lírai, sőt inkább eposzi összegzése a magyar őstörténetnek. Az interjúban a szerző elmondja, hogy milyen indíttatás alapján lépett rá erre az alkotói útra, melynek első állomása egy versgyűjtemény lett. A diskurzus ezen pontján az is kiderül, hogy ebben az első kötetben már megjelenik a rovásírás, mégpedig a mai magyar nyelven írt…

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője Varga János Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar őstörténet iránt érdeklődőket. A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője beszélgetett, ezúttal egy telefonos kapcsolat megoldásával élve. Mint a közel félórás beszélgetésből kiderül, Veniam nem fiatalkorában kezdte el első könyve megírását, hanem 30-as éveiben indult el ezen az úton. Az A Mag népe című nyitókönyve egy lírai, sőt inkább eposzi összegzése a magyar őstörténetnek. Az interjúban a szerző elmondja, hogy milyen indíttatás alapján lépett rá erre az alkotói útra, melynek első állomása egy versgyűjtemény lett. A diskurzus ezen pontján az is kiderül, hogy ebben az első kötetben már megjelenik a rovásírás, mégpedig a mai magyar nyelven írt strófák rovásírással való tükörfordítás változatában is. Ahogy Veniam mondta: ekként az olvasó egy

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett. A műsor érdekessége, hogy míg az előbbi tag nem találta túlságosan megkapónak a Két választás Magyarországon című kisregényt, addig az utóbbi erős tetszését fejezte ki. Az adásból így az is kiderül, hogy vannak, akik kevésbé fogékonyak a szépirodalomra, s inkább – amolyan reálértelmiségként – a tudományos könyveket részesítik előnyben. Ezzel szemben áll a mondhatni a humán értelmiségi beállítottság, ahol az irodalom nélkül nemigazán elképzelhető az élet értelmezése. Onagy Zoltán – Mikszáth Kálmán művével azonos című – kisregénye egy különös, furcsa história elbeszélése, melyben a feleségével tanyán, farmon élő főhős, aki nem mellesleg író, a fővárosba…

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett. A műsor érdekessége, hogy míg az előbbi tag nem találta túlságosan megkapónak a Két választás Magyarországon című kisregényt, addig az utóbbi erős tetszését fejezte ki. Az adásból így az is kiderül, hogy vannak, akik kevésbé fogékonyak a szépirodalomra, s inkább – amolyan reálértelmiségként – a tudományos könyveket részesítik előnyben. Ezzel szemben áll a mondhatni a humán értelmiségi beállítottság, ahol az irodalom nélkül nemigazán elképzelhető az élet értelmezése. Onagy Zoltán – Mikszáth Kálmán művével azonos című – kisregénye egy különös, furcsa história elbeszélése, melyben a feleségével tanyán, farmon élő főhős, aki nem mellesleg író, a fővárosba megy, hogy eleget tegyen egy főszerkesztői invitálásnak. A történet a 2002-es országgyűlési válas

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben. Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal kés…

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben. Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásáro

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban a hatalommal című könyvét ütötte fel a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője: Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán. Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből. Az adásban a …

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban a hatalommal című könyvét ütötte fel a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője: Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán. Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből. Az adásban a kötet legnyomasztóbb fejezete az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásról szóló rész elemzése

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá. Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete. A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as évek…

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá. Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete. A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as években általa szerkesztett zalai újságok, írások alapot adhattak-e a zsidókat sújtó pogromokhoz, a tár

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén. A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő. Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi lele…

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén. A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő. Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi leletegyüttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nép volt egy első embereket tömörítő náció a Földön

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült egy mikrofonhoz Gép Katalin irodalomterapeuta és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, hogy a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben beszéljenek a Mély levegő című kötetről. A 2020-ban megjelent regény 2021-ben elnyerte a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat majd később beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé. A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két gyerekével aztán nekiindul a rendkívül rögös útnak, az önálló, új életnek. Mint a beszélgetésből is kiderül, azért az asszony füle mögött is van vaj, hiszen ő csalta meg párját, aki viszont már korábban is terrorizálta lelkileg és testileg egyaránt. A két műsorvezető az adás jelentős részében arra keresi a választ, hogy Halász Rita formai és tartalmi szempontból is figyelemreméltó regénye miként kínál…

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült egy mikrofonhoz Gép Katalin irodalomterapeuta és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, hogy a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben beszéljenek a Mély levegő című kötetről. A 2020-ban megjelent regény 2021-ben elnyerte a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat majd később beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé. A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két gyerekével aztán nekiindul a rendkívül rögös útnak, az önálló, új életnek. Mint a beszélgetésből is kiderül, azért az asszony füle mögött is van vaj, hiszen ő csalta meg párját, aki viszont már korábban is terrorizálta lelkileg és testileg egyaránt. A két műsorvezető az adás jelentős részében arra keresi a választ, hogy Halász Rita formai és tartalmi szempontból is figyelemreméltó regénye miként kínál kiutat a tönkrement, felbomló házasságokból, illetve a házasságban traumatizált nőknek. Vera tört

Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című és a Kirándulás az értelem peremén alcímet viselő kötet kapcsán ült össze Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán, hogy kibeszéljék az amerikai szerző közel négyszáz oldalas tanulmánykönyvének első esszéjét. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast ezen adásában elsőként felidézik az Oppenheimer című, idén bemutatott amerikai film azon jelenetét, amikor Einstein és Gödel a Princeton Egyetem parkjában sétál, s csatlakozik hozzájuk Oppenheimer, aki épp az atombomba elkészítésével foglalatoskodik. A diskurzusban kísérlet történik arra nézvést, hogy mennyiben tért el a két tudós személyisége, illetve összevetésre kerül a közöttük lévő jelentős eltérésből fakadó hírnév is. Ekkor kerül terítékre Einstein extrovertált és Gödel introvertált alkata, továbbá az is, hogy a fizikáról alkotott világkép teljes átformálásáért Einstein egyrészt az 1905-be…

Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című és a Kirándulás az értelem peremén alcímet viselő kötet kapcsán ült össze Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán, hogy kibeszéljék az amerikai szerző közel négyszáz oldalas tanulmánykönyvének első esszéjét. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast ezen adásában elsőként felidézik az Oppenheimer című, idén bemutatott amerikai film azon jelenetét, amikor Einstein és Gödel a Princeton Egyetem parkjában sétál, s csatlakozik hozzájuk Oppenheimer, aki épp az atombomba elkészítésével foglalatoskodik. A diskurzusban kísérlet történik arra nézvést, hogy mennyiben tért el a két tudós személyisége, illetve összevetésre kerül a közöttük lévő jelentős eltérésből fakadó hírnév is. Ekkor kerül terítékre Einstein extrovertált és Gödel introvertált alkata, továbbá az is, hogy a fizikáról alkotott világkép teljes átformálásáért Einstein egyrészt az 1905-ben megkapott fizikai Nobel-díjával, másrészt különc viselkedésével és fura kijelentéseivel valóban a

Különleges része ez a mostani a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast-nek. Az adásban Gép Kati irodalomterapeutával beszélget a podcast állandó műsorvezetője, Pöltl Oxi Zoltán. Ezúttal két nagy téma kerül terítékre: egyrészt az irodalomterapeuta, az irodalomterápia és egy nemrég indult irodalomterápiás foglalkozás-sorozat, illetve Kiss Noémi Karácsony a Dunán című novelláskötete. Az adás első felében a beszélgetés során fény derül az irodalomterápia céljára, módszerére, majd bemutatásra kerül egy alternatív művelődési központban nemrég indult foglalkozás-sorozat, ahol az irodalomterápián vesznek részt a jelentkezők. Gép Kati, a széria házigazdája bemutatja, hogy mi alapján választják ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozásra, melynek nyomán elindul egy önismereti és empatikus folyamat. Szó esik arról is, hogy a világi és egyházi lelkigyakorlatok, lelki tréningek is „útb…

Különleges része ez a mostani a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast-nek. Az adásban Gép Kati irodalomterapeutával beszélget a podcast állandó műsorvezetője, Pöltl Oxi Zoltán. Ezúttal két nagy téma kerül terítékre: egyrészt az irodalomterapeuta, az irodalomterápia és egy nemrég indult irodalomterápiás foglalkozás-sorozat, illetve Kiss Noémi Karácsony a Dunán című novelláskötete. Az adás első felében a beszélgetés során fény derül az irodalomterápia céljára, módszerére, majd bemutatásra kerül egy alternatív művelődési központban nemrég indult foglalkozás-sorozat, ahol az irodalomterápián vesznek részt a jelentkezők. Gép Kati, a széria házigazdája bemutatja, hogy mi alapján választják ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozásra, melynek nyomán elindul egy önismereti és empatikus folyamat. Szó esik arról is, hogy a világi és egyházi lelkigyakorlatok, lelki tréningek is „útba esnek” az ilyen önismereti terápiákkal, így aki számára az irodalom „túl magas” lenne, annak a más

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast ezen adásában Nelhiebel Gábor hangszergyűjtő és Pöltl Oxi Zoltán újságíró Stanislaw Lem Kiberiáda című könyve alapján jár utána számos tudománnyal és fantasztikummal kapcsolatos dolognak. A műsorban többek között szó esik a lengyel szerző rekordokat döntögető könyveiről, életművéről, illetve arról, hogy eredetileg nem is írónak készült. A Kiberiáda kapcsán természetesen a robotok, a számítógép és a mesterséges intelligencia áll leginkább a középpontban, egészen pontosan az a fesztültség, ellentmondás, mely a gépek az az azokat létrehozó ember között állnak fenn. Az adásban említésre kerülnek a sci-fi irodalom nagyságai, így Verne Gyula, Arthru C. Clarke, Frank Herbert és Huxley is, mely sorba tökéletesen beleilleszkedett az 1921-es születésű lengyel író. Ugyancsak téma volt a podcastben Lem Solaris és Pirx kapitány kalandjai című tö…

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast ezen adásában Nelhiebel Gábor hangszergyűjtő és Pöltl Oxi Zoltán újságíró Stanislaw Lem Kiberiáda című könyve alapján jár utána számos tudománnyal és fantasztikummal kapcsolatos dolognak. A műsorban többek között szó esik a lengyel szerző rekordokat döntögető könyveiről, életművéről, illetve arról, hogy eredetileg nem is írónak készült. A Kiberiáda kapcsán természetesen a robotok, a számítógép és a mesterséges intelligencia áll leginkább a középpontban, egészen pontosan az a fesztültség, ellentmondás, mely a gépek az az azokat létrehozó ember között állnak fenn. Az adásban említésre kerülnek a sci-fi irodalom nagyságai, így Verne Gyula, Arthru C. Clarke, Frank Herbert és Huxley is, mely sorba tökéletesen beleilleszkedett az 1921-es születésű lengyel író. Ugyancsak téma volt a podcastben Lem Solaris és Pirx kapitány kalandjai című történeteinek filmes feldolgozása, továbbá az, hogy – és ez Nelhiebel Gábor gondolata volt – Stanisl

Van-e élet Stig Larsson után?, kérdezhetné a skandináv krimik rajongója és immár tudjuk a választ: van élet és Jo Nesbø miatt. A norvég szerző 13 könyvével Magyarországon is sok rajongót tudhat magáénak, a 180 fok – A kultúra ellenpontja könyves podcast mostani adásában pedig ezúttal két Nesbø-fan, Horváth Zoltán játékmester, kulturális szervező és Sinkó Gyula újságíró beszélget Pöltl Oxi Zoltán állandó podcasterrel. A műsorban e hármas arra tesz kísérletet, hogy Nesbø sorrendben tizenharmadik regénye a Vérhold című krimiből kiindulva mutassa be a bestseller író munkásságát, illetve az általa megteremtett Harry Hole nevű nyomozót és az őt segítő, meglehetősen fura társaságot. Horváth Zoltán és Sinkó Gyula arról is vallanak az adásban, hogy miként ejtette őket rabul a norvég krimiszerző munkássága, írói stílusa, illetve elmondják, hogy az író milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivé r…

Van-e élet Stig Larsson után?, kérdezhetné a skandináv krimik rajongója és immár tudjuk a választ: van élet és Jo Nesbø miatt. A norvég szerző 13 könyvével Magyarországon is sok rajongót tudhat magáénak, a 180 fok – A kultúra ellenpontja könyves podcast mostani adásában pedig ezúttal két Nesbø-fan, Horváth Zoltán játékmester, kulturális szervező és Sinkó Gyula újságíró beszélget Pöltl Oxi Zoltán állandó podcasterrel. A műsorban e hármas arra tesz kísérletet, hogy Nesbø sorrendben tizenharmadik regénye a Vérhold című krimiből kiindulva mutassa be a bestseller író munkásságát, illetve az általa megteremtett Harry Hole nevű nyomozót és az őt segítő, meglehetősen fura társaságot. Horváth Zoltán és Sinkó Gyula arról is vallanak az adásban, hogy miként ejtette őket rabul a norvég krimiszerző munkássága, írói stílusa, illetve elmondják, hogy az író milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivé regényeit. Szó esik még az adásban az is, hogy Jo Nesbø történeteiben milyen súllyal szerepel a horr

A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget. A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest. Az adásban szóba kerülnek az eddig 16 könyvet produkáló szerző tanulmányainak, majd későbbi oktatói, professzori státuszának főbb szakmai területei, így a modernkori filozófia, az etika, a társadalomfilozófia, a fenomenológia, a kultúraelmélet, az esztétika, a vallás, a médiaelmélet és az interkulturális filozófia is. A podcast két műsorvezetője megpróbálja szétszálazni, hogy Han miként értelmezi a szép, a fenséges ősi időktől fogva ismert tartalmát, és azt, ahogy szerin…

A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget. A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest. Az adásban szóba kerülnek az eddig 16 könyvet produkáló szerző tanulmányainak, majd későbbi oktatói, professzori státuszának főbb szakmai területei, így a modernkori filozófia, az etika, a társadalomfilozófia, a fenomenológia, a kultúraelmélet, az esztétika, a vallás, a médiaelmélet és az interkulturális filozófia is. A podcast két műsorvezetője megpróbálja szétszálazni, hogy Han miként értelmezi a szép, a fenséges ősi időktől fogva ismert tartalmát, és azt, ahogy szerinte ez a digitális forradalomnak köszönhetően lényegesen és gyökeresen megváltozott. A beszélgetés

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast ezúttal egy egyszerre könnyed és húzós témát jár körül a Stay brutal című könyv kapcsán. A Cserna-Szabó András által szerkesztett kötetben 21 metal dalról írnak magyar szerzők – újságírók, esszéisták, publicisták, írók – különféle műfajú és hangulatú cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorról a két műsorvezetőnek – Turai Zsoltnak és Pöltl Oxi Zoltánnak – bőségesen akad véleményeznivalója, lévén, hogy mindketten a műfaj rajongói, igaz ebben a hozzáállásban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovább már 35 éve jár rock és metal koncertekre, gyűjt megszállottan lemezeket, és persze a zenekarok által kiadott merchandise-termékeket. Az adás első felében tulajdonképpen a két műsorvezető a kötet szerkesztőjének előszava alapján beszélget a metal műfaj ellenpontjairól, kontrasztjairól, köztük azokról a vélt vagy valós eseményekről, állításokról, mely…

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast ezúttal egy egyszerre könnyed és húzós témát jár körül a Stay brutal című könyv kapcsán. A Cserna-Szabó András által szerkesztett kötetben 21 metal dalról írnak magyar szerzők – újságírók, esszéisták, publicisták, írók – különféle műfajú és hangulatú cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorról a két műsorvezetőnek – Turai Zsoltnak és Pöltl Oxi Zoltánnak – bőségesen akad véleményeznivalója, lévén, hogy mindketten a műfaj rajongói, igaz ebben a hozzáállásban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovább már 35 éve jár rock és metal koncertekre, gyűjt megszállottan lemezeket, és persze a zenekarok által kiadott merchandise-termékeket. Az adás első felében tulajdonképpen a két műsorvezető a kötet szerkesztőjének előszava alapján beszélget a metal műfaj ellenpontjairól, kontrasztjairól, köztük azokról a vélt vagy valós eseményekről, állításokról, melyek szerint a metal egy sötét, gonosz, sátánista, gyilkolásra buzdító műfaj. Szóba kerül Cserna-Sza

Ngoc Thuan Nguyen vietnámi írónak még a nevét is nehéz kiejteni, bár a 180 fok – A kultúra ellenpontjai aktuális műsorvezetői, Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Google-fordító audioszekciója segítségével mégis megpróbálja. A szerző Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye külföldön és itthon is egyaránt nagy siker, így a podcast alkotói úgy látták, itt az ideje beszélni róla. A vidéki Vietnám egy egyszerű településén éli életét a főhős kisfiú, aki a puritán, szikár körülmények ellenére voltaképpen mindent elmesél nekünk olvasóknak, amit tudni érdemes az életről, annak örömeiről és sötét oldaláról, halálról, küzdelemről, szeretetről, fájdalomról. A beszélgetésben szó esik az egyhuzamban elolvasott könyvekről, Háy János fordító tolmácsolásáról, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg című (felnőtteknek szóló) mesével való összehasonlításáról is. Emellett, Schmöltz M…

Ngoc Thuan Nguyen vietnámi írónak még a nevét is nehéz kiejteni, bár a 180 fok – A kultúra ellenpontjai aktuális műsorvezetői, Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Google-fordító audioszekciója segítségével mégis megpróbálja. A szerző Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye külföldön és itthon is egyaránt nagy siker, így a podcast alkotói úgy látták, itt az ideje beszélni róla. A vidéki Vietnám egy egyszerű településén éli életét a főhős kisfiú, aki a puritán, szikár körülmények ellenére voltaképpen mindent elmesél nekünk olvasóknak, amit tudni érdemes az életről, annak örömeiről és sötét oldaláról, halálról, küzdelemről, szeretetről, fájdalomról. A beszélgetésben szó esik az egyhuzamban elolvasott könyvekről, Háy János fordító tolmácsolásáról, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg című (felnőtteknek szóló) mesével való összehasonlításáról is. Emellett, Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán külön kivesézi, hogy mit jelentettek pár évtizeddel ezelőtt a mesék és mi