Kertész Imre Intézet

„Amit a korszak festői megfestettek, azok a művek szinte illusztrálják Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban című művét” – kezdte Jókai beszélgetés-sorozatunk harmadik, záróestjét dr. Bellák Gábor művészettörténész a Scruton V.P.-ben. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ezúttal Jókai és a képművészet kapcsolatáról kérdezte. Szó esett egyebek között a Jókai-ábrázolásokról és a Jókai által készített alkotásokról is és megtudhattuk azt is, vajon jobban jártunk-e azzal, hogy Jókai végül az irodalom és nem a képzőművészet felé fordult. A beszélgetést művelődéstörténeti kvíz zárta, izgalmas nyereményekkel, Ugron Zsolna és Urbancsek János vezetésével.

„Amit a korszak festői megfestettek, azok a művek szinte illusztrálják Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban című művét” – kezdte Jókai beszélgetés-sorozatunk harmadik, záróestjét dr. Bellák Gábor művészettörténész a Scruton V.P.-ben. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ezúttal Jókai és a képművészet kapcsolatáról kérdezte. Szó esett egyebek között a Jókai-ábrázolásokról és a Jókai által készített alkotásokról is és megtudhattuk azt is, vajon jobban jártunk-e azzal, hogy Jókai végül az irodalom és nem a képzőművészet felé fordult. A beszélgetést művelődéstörténeti kvíz zárta, izgalmas nyereményekkel, Ugron Zsolna és Urbancsek János vezetésével.

Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűződő viszonyáról. A KultúrArc irodalmi beszélgetéssorozatunkat a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűződő viszonyáról. A KultúrArc irodalmi beszélgetéssorozatunkat a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János? A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül! Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya.

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János? A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül! Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya.

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regényeket elolvasni, vagy akár újraolvasni felnőtt fejjel és mitől érezhetjük úgy Jókait olvasva, mintha egy sorozatot néznénk. A beszélgetést ezúttal is Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte. A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regényeket elolvasni, vagy akár újraolvasni felnőtt fejjel és mitől érezhetjük úgy Jókait olvasva, mintha egy sorozatot néznénk. A beszélgetést ezúttal is Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte. A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében. 2025. szeptember 30-i első esten Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója Sal Endre író, újságíróval beszélgetett. A beszélgetést Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte. A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében. 2025. szeptember 30-i első esten Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója Sal Endre író, újságíróval beszélgetett. A beszélgetést Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte. A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen romantikus festészetünk remekművei szinte olyanok, mintha csak Jókai „írta” volna őket. Az előadásban szól volt a Hunyadiakról, a Dunáról, a honvédekről, illúziókról, megbékélésről és sok minden másról. A Képírók ideje alatt Székely Bertalan: V. László és Czillei (1870) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben.

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen romantikus festészetünk remekművei szinte olyanok, mintha csak Jókai „írta” volna őket. Az előadásban szól volt a Hunyadiakról, a Dunáról, a honvédekről, illúziókról, megbékélésről és sok minden másról. A Képírók ideje alatt Székely Bertalan: V. László és Czillei (1870) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben.

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esett a Kertész Imre Intézet 2025. április 23-i kerekasztal-beszélgetésén, ahol L. Simon László író, költő, szerkesztő, kultúrpolitikussal, Sturm László irodalomtörténésszel és Soltész Márton irodalomtörténésszel, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatójával Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett. Közreműködött: Szabó-Sebestyén László Junior-Príma-dí…

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esett a Kertész Imre Intézet 2025. április 23-i kerekasztal-beszélgetésén, ahol L. Simon László író, költő, szerkesztő, kultúrpolitikussal, Sturm László irodalomtörténésszel és Soltész Márton irodalomtörténésszel, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatójával Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett. Közreműködött: Szabó-Sebestyén László Junior-Príma-díjas színművész.

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet közönségét. Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthették meg az érdeklődők, amelyen a mester a megváltó szerepében jelenik meg az utolsó vacsora asztalánál. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet közönségét. Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthették meg az érdeklődők, amelyen a mester a megváltó szerepében jelenik meg az utolsó vacsora asztalánál. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez. 2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott, nagy port kavaró Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel című színdarabjának női főszereplője, amelyet nemrég mutattak be a Kertész Imre Intézetben. A KultúrArc estjén Őri-Kovács Anna aktuális alakításairól, kedvenc irodalmi szerzőiről, illetve a színészet, a zene és az irodalom kapcsolatáról is kérdezte a sokoldalú művészt.

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez. 2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott, nagy port kavaró Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel című színdarabjának női főszereplője, amelyet nemrég mutattak be a Kertész Imre Intézetben. A KultúrArc estjén Őri-Kovács Anna aktuális alakításairól, kedvenc irodalmi szerzőiről, illetve a színészet, a zene és az irodalom kapcsolatáról is kérdezte a sokoldalú művészt.

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén. Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásának célját és hatását a fiatal magyar művészekre, de természetesen szó esett az irodalomról is: Giorgio Pressburger, vagyis Pressburger György magyar származású olasz író, rendező és műfordító került fókuszba, akinek hagyatékából mintegy 90 tételből álló gyűjteményt őriz a Kertész Imre Intézet. Az előadás ideje alatt ifjabb Markó Károly Salvator Rosa az Appennini hegyekben természet után tanulmányoz című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt ki…

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén. Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásának célját és hatását a fiatal magyar művészekre, de természetesen szó esett az irodalomról is: Giorgio Pressburger, vagyis Pressburger György magyar származású olasz író, rendező és műfordító került fókuszba, akinek hagyatékából mintegy 90 tételből álló gyűjteményt őriz a Kertész Imre Intézet. Az előadás ideje alatt ifjabb Markó Károly Salvator Rosa az Appennini hegyekben természet után tanulmányoz című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország Lili alkotásaira is. Az előadásból ezúttal sem hiányozhatott az irodalom: az est Pilinszky János A naphajú királyleány című verses meséjének egy részletével zárult. Az előadás ideje alatt Fényes Adolf Gyermekjátékok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetü…

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország Lili alkotásaira is. Az előadásból ezúttal sem hiányozhatott az irodalom: az est Pilinszky János A naphajú királyleány című verses meséjének egy részletével zárult. Az előadás ideje alatt Fényes Adolf Gyermekjátékok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil” XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán. A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nagyságát. A földi örömök élvezetéről nemcsak képzőművészeti, irodalmi példák is szóltak Petri György verseit idézve. Az előadás ideje alatt Marastoni József Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil” XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán. A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nagyságát. A földi örömök élvezetéről nemcsak képzőművészeti, irodalmi példák is szóltak Petri György verseit idézve. Az előadás ideje alatt Marastoni József Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében kiemelt szerepet játszik a zene is, sokáig a Bajdázó zenekarban, most pedig a horhos formációban zenél aktívan. Őri-Kovács Anna egyebek között az új kötetéről, alkotói folyamatáról, a zenélésről, a csendhez való viszonyáról és kedvenc irodalmi szerzőiről is kérdezte az írót a Kertész Imre Intézetben. Az alkalomra Ákos zenei produkcióval is készült: egy meditatív, részben improvizált zenei részletet adott elő az esten,…

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében kiemelt szerepet játszik a zene is, sokáig a Bajdázó zenekarban, most pedig a horhos formációban zenél aktívan. Őri-Kovács Anna egyebek között az új kötetéről, alkotói folyamatáról, a zenélésről, a csendhez való viszonyáról és kedvenc irodalmi szerzőiről is kérdezte az írót a Kertész Imre Intézetben. Az alkalomra Ákos zenei produkcióval is készült: egy meditatív, részben improvizált zenei részletet adott elő az esten, ahol Győrffy-, Pilinszky- és Kertész-részleteket hallhatott a közönség Szabó Sebestyén László, Junior Prima-díjas színművész előadásában.

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista festészet különleges, hazai és nemzetközi műremekei mellett olyan alkotások rejtett dimenzióiról is szó esett, amelyeket más korokból ismerünk, mégis kapcsolódnak a szimbolizmushoz. Mindezeken túl Pilinszky János művészetfelfogására, a szimbólumteremtés képességére és a tényeken túli valóságra is kitért előadónk. Az előadás ideje alatt Szántó György: Öröm című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti M…

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista festészet különleges, hazai és nemzetközi műremekei mellett olyan alkotások rejtett dimenzióiról is szó esett, amelyeket más korokból ismerünk, mégis kapcsolódnak a szimbolizmushoz. Mindezeken túl Pilinszky János művészetfelfogására, a szimbólumteremtés képességére és a tényeken túli valóságra is kitért előadónk. Az előadás ideje alatt Szántó György: Öröm című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is: a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó gondozásában. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze pedig nemsokára érkezik. Őri-Kovács Anna egyebek között lisszaboni élményeiről, a gyerekkori, népzenei hatásról és a „szent hétköznapok” megéléséről is kérdezte Balla Gergelyt, de szó esett természetesen az alkotás folyamatáról, a dalszövegek motívumairól és Gergő kedvenc irodalmi szerző-hármasáról – Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, Hamvas …

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is: a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó gondozásában. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze pedig nemsokára érkezik. Őri-Kovács Anna egyebek között lisszaboni élményeiről, a gyerekkori, népzenei hatásról és a „szent hétköznapok” megéléséről is kérdezte Balla Gergelyt, de szó esett természetesen az alkotás folyamatáról, a dalszövegek motívumairól és Gergő kedvenc irodalmi szerző-hármasáról – Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, Hamvas Béláról is.

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét féltékenységből meggyilkoló Káin és az elsőszülött Ábel történetének feldolgozásával, kidolgozásával Kertész a Sors mibenlétéhez igyekszik közelebb férkőzni” – fogalmazott a Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című kötet utószavában Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója. Nobel-díjas írónkon túl számos képzőművészeti példa és irodalmi idézet is modellezte a féltékenység, az Istennek való megfelelés vágya és a rivalizálás ős-szituációit, amelyek mindannyiunk él…

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét féltékenységből meggyilkoló Káin és az elsőszülött Ábel történetének feldolgozásával, kidolgozásával Kertész a Sors mibenlétéhez igyekszik közelebb férkőzni” – fogalmazott a Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című kötet utószavában Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója. Nobel-díjas írónkon túl számos képzőművészeti példa és irodalmi idézet is modellezte a féltékenység, az Istennek való megfelelés vágya és a rivalizálás ős-szituációit, amelyek mindannyiunk életében jelen lehetnek. Az előadás ideje alatt Hegedűs László Káin és Ábel című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában. A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte és szintén Petőfi szerepébe bújt a Most vagy soha! című, nemrégiben bemutatott mozifilm főszereplőjeként is. A vígjátékot és sorstragédiát is jegyző alkotó első regénye, a JHVH – a név két éve jelent meg. A korai kereszténység idejébe kalauzoló, különleges alkotás megírásakor a misztikához való vonzódása vezette, de szeretett volna elmesélni egy olyan történetet is, amely mindannyiunk közös élménye, a zsidó-keresz…

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában. A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte és szintén Petőfi szerepébe bújt a Most vagy soha! című, nemrégiben bemutatott mozifilm főszereplőjeként is. A vígjátékot és sorstragédiát is jegyző alkotó első regénye, a JHVH – a név két éve jelent meg. A korai kereszténység idejébe kalauzoló, különleges alkotás megírásakor a misztikához való vonzódása vezette, de szeretett volna elmesélni egy olyan történetet is, amely mindannyiunk közös élménye, a zsidó-keresztény kultúra közös históriája. Az est moderátora Őri-Kovács Anna volt.

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt. A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette. A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei. Az est során Horváth Florencia megzenésített verseit Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual zenekar énekese/gitárosa adta elő.

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt. A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette. A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei. Az est során Horváth Florencia megzenésített verseit Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual zenekar énekese/gitárosa adta elő.

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül az adásból, nézze meg Ön is! Az esten Haris László 1975. VI. 5. (1975) című izgalmas alkotását tekinthették meg az érdeklődők.

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül az adásból, nézze meg Ön is! Az esten Haris László 1975. VI. 5. (1975) című izgalmas alkotását tekinthették meg az érdeklődők.

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent kötetet 2024. június 5-én mutattuk be a Kertész Imre Intézetben. A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész I…

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré. Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent kötetet 2024. június 5-én mutattuk be a Kertész Imre Intézetben. A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője beszélgetett. A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész adott elő részleteket a könyvből. A könyvbemutató házigazdája Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa volt. A könyv most 20%-os kedvezménnyel megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában: [Link 1] A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10.30-tól a Vörösmarty téri színpadon. A 95. Ünnepi Könyvhéten pedig 2024. június 15-én (szombaton) 12.30-tól ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (16-os pavilon).