Kék Egyenlőség

A hagyományokhoz híven a 2025. év lezárásaként is felvettük az évadzáró műsorunkat a korábbi hasonló produkciókra jellemző kötetlenebb hangvétellel. Ezúttal a nyilvánosságban megjelenő, különböző életmód-tanácsadók és influenszerek által népszerűsített életbölcsességeket, közhelyeket és tévhiteket vitattuk meg: jó néhány ilyet felírtunk cédulákra, majd egyesével kihúztuk és megbeszéltük őket. Mivel cetlink is és ötletünk is maradt még bőven, egy következő felvonáson is gondolkodunk. Ha többek között érdekel, hogy mi történik akkor, ha mégsem lépünk ki a komfortzónánkból – hiszen a közszájon forgó bölcsesség szerint olykor ki kell belőle lépni –, hogy vajon minden, ami nem öl meg, erősebbé tesz-e, vagy hogy igaz-e az, hogy a nőkkel fel kell törölni a padlót ahhoz, hogy fussanak a férfiak után, akkor érdeme meghallgatnod ezt az évadzáró podcastot.

A hagyományokhoz híven a 2025. év lezárásaként is felvettük az évadzáró műsorunkat a korábbi hasonló produkciókra jellemző kötetlenebb hangvétellel. Ezúttal a nyilvánosságban megjelenő, különböző életmód-tanácsadók és influenszerek által népszerűsített életbölcsességeket, közhelyeket és tévhiteket vitattuk meg: jó néhány ilyet felírtunk cédulákra, majd egyesével kihúztuk és megbeszéltük őket. Mivel cetlink is és ötletünk is maradt még bőven, egy következő felvonáson is gondolkodunk. Ha többek között érdekel, hogy mi történik akkor, ha mégsem lépünk ki a komfortzónánkból – hiszen a közszájon forgó bölcsesség szerint olykor ki kell belőle lépni –, hogy vajon minden, ami nem öl meg, erősebbé tesz-e, vagy hogy igaz-e az, hogy a nőkkel fel kell törölni a padlót ahhoz, hogy fussanak a férfiak után, akkor érdeme meghallgatnod ezt az évadzáró podcastot.

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia az akkreditált pszichoterápiás módszerek egyike, melyet a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület keretein belül lehet elsajátítani. Dr. Incze Adrienne (pszichiáter, pszichoanalitikus kandidátus, kiképző mozgás- és táncpszichoterapeuta) segítségével jártuk körbe a módszer jellemzőit, hatótényezőit, az azt övező esetleges sztereotípiákat. Igyekeztünk továbbá támpontokat adni abban is, hogy milyen nehézségek esetében lehet kifejezetten hasznos ez a módszer. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia egy hazánkban régóta létező, de a pszichológiával mélyebben nem foglalkozók számára talán ismeretlen terület. Az adásban érintjük a módszer történetét, magyarországi megalapozásának körülményeit. Vázoljuk, hogy milyen út vezetett oda, hogy ma már választható ún. „első” pszichoterápiás módszerként a pszichoterápiában képződő szakemberek számára. Érintjük…

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia az akkreditált pszichoterápiás módszerek egyike, melyet a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület keretein belül lehet elsajátítani. Dr. Incze Adrienne (pszichiáter, pszichoanalitikus kandidátus, kiképző mozgás- és táncpszichoterapeuta) segítségével jártuk körbe a módszer jellemzőit, hatótényezőit, az azt övező esetleges sztereotípiákat. Igyekeztünk továbbá támpontokat adni abban is, hogy milyen nehézségek esetében lehet kifejezetten hasznos ez a módszer. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia egy hazánkban régóta létező, de a pszichológiával mélyebben nem foglalkozók számára talán ismeretlen terület. Az adásban érintjük a módszer történetét, magyarországi megalapozásának körülményeit. Vázoljuk, hogy milyen út vezetett oda, hogy ma már választható ún. „első” pszichoterápiás módszerként a pszichoterápiában képződő szakemberek számára. Érintjük azokat a kérdéseket, hogy miért jelenthet többletet, hogy ez egy csoportos módszer, de szóba kerül

Lili aktív, mosolygós, kitűnő tanuló és tehetséges sportoló gyermekből kamaszkorára csendes, visszahúzódó és egyre vékonyodó lánnyá vált. Kívülről nézve érthetetlen, hogy mi történt vele – mi történt benne? A podcastepizódban erre a kérdésre keresi a választ szerkesztőnk, Czelleng Réka (szociológus, képzésben lévő családterápiás konzulens) és vendégei: dr. Bogár Nikolett, PhD (gyógyszerész, családterápiás konzulens jelölt) és Szabó Tamara (tapasztalati szakértő, pszichológus hallgató, képzésben lévő családterapeuta) egy fiktív, mégis ismerős család történetén keresztül. Az evészavarok témájának kapcsán – fókuszban az anorexia nervosa -- érintik az autonómia, a transzgenerációs családi üzenetek és a társadalmi struktúrák dinamikájának megjelenését egy elsőre individuálisnak tűnő tünet kapcsán. A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért a családterápia az elsődlegesen ajánlott terápiás for…

Lili aktív, mosolygós, kitűnő tanuló és tehetséges sportoló gyermekből kamaszkorára csendes, visszahúzódó és egyre vékonyodó lánnyá vált. Kívülről nézve érthetetlen, hogy mi történt vele – mi történt benne? A podcastepizódban erre a kérdésre keresi a választ szerkesztőnk, Czelleng Réka (szociológus, képzésben lévő családterápiás konzulens) és vendégei: dr. Bogár Nikolett, PhD (gyógyszerész, családterápiás konzulens jelölt) és Szabó Tamara (tapasztalati szakértő, pszichológus hallgató, képzésben lévő családterapeuta) egy fiktív, mégis ismerős család történetén keresztül. Az evészavarok témájának kapcsán – fókuszban az anorexia nervosa -- érintik az autonómia, a transzgenerációs családi üzenetek és a társadalmi struktúrák dinamikájának megjelenését egy elsőre individuálisnak tűnő tünet kapcsán. A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért a családterápia az elsődlegesen ajánlott terápiás forma a protokoll szerint és, hogy hogyan támogatja a résztvevőket erőforrásközpontú, cselekvő gondolk

A szociális ágazat kétségkívül válságban van, a szektor kivéreztetése azonban hosszú évtizedeken át zajló töretlen folyamat. Egyáltalán miért marad meg valaki ezen a forráshiányos területen, ahol a jogszabályi környezet is egyre nehezebb helyzetbe hozza az itt dolgozókat? Köves Ferenccel a sajátos nehézségekről és az apró örömökről Fáber Ágoston beszélgetett. Sokak számára a szociális szektor dolgozói jelentik a legvégső segítséget. A területen azonban a legkülönfélébb érdeklődésű és végzettségű emberek dolgoznak, ami egyszerre előny és hátrány is lehet. Előny, mert azáltal, hogy számos részterületen nem előírás a szakirányú végzettség, sőt, bizonyos állásokat végzettség nélkül is be lehet tölteni, és így a szociális ágazatban ideig-óráig orvosolni lehet a munkaerőhiányt. Hátrány is azonban, mert mégis sokkal több jól képzett szociális munkásra lenne szükség – bár a hazai szociális munká…

A szociális ágazat kétségkívül válságban van, a szektor kivéreztetése azonban hosszú évtizedeken át zajló töretlen folyamat. Egyáltalán miért marad meg valaki ezen a forráshiányos területen, ahol a jogszabályi környezet is egyre nehezebb helyzetbe hozza az itt dolgozókat? Köves Ferenccel a sajátos nehézségekről és az apró örömökről Fáber Ágoston beszélgetett. Sokak számára a szociális szektor dolgozói jelentik a legvégső segítséget. A területen azonban a legkülönfélébb érdeklődésű és végzettségű emberek dolgoznak, ami egyszerre előny és hátrány is lehet. Előny, mert azáltal, hogy számos részterületen nem előírás a szakirányú végzettség, sőt, bizonyos állásokat végzettség nélkül is be lehet tölteni, és így a szociális ágazatban ideig-óráig orvosolni lehet a munkaerőhiányt. Hátrány is azonban, mert mégis sokkal több jól képzett szociális munkásra lenne szükség – bár a hazai szociális munkások még így is vannak olyan képzettek és főleg innovatívak, mint Európában bárhol. Köves Ferenc szoc

A szociológia mint tudomány mind a mai napig rendkívül sokszínű képet mutat. Egységes arculat helyett az elméletek és a módszerek sokfélesége jellemzi. Sőt, még a szociológia meghatározása vagy az alapfogalmai körül sem alakult ki konszenzus. A szociológusok különbözőképpen vélekednek arról, hogy például egy szociológiai elméletben szükség van-e cselekvőre, és ha igen, akkor inkább racionálisan vagy inkább nem racionálisan cselekszik-e. Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy miképpen látjuk ma a szociológia helyzetét, és valószínűleg jóval több kérdést hagytunk nyitva, mint amennyit sikerült megválaszolnunk.A szociológiát sokan sokféleképpen művelik, ahogyan a szociológus végzettség is a munkapiac számos területén használható. A sokféleség azonban már-már a szétaprózottság képét mutatja, mivel a szociológusok között a legalapvetőbb kérdésekben sincs konszenzus. Egyáltalán mir…

A szociológia mint tudomány mind a mai napig rendkívül sokszínű képet mutat. Egységes arculat helyett az elméletek és a módszerek sokfélesége jellemzi. Sőt, még a szociológia meghatározása vagy az alapfogalmai körül sem alakult ki konszenzus. A szociológusok különbözőképpen vélekednek arról, hogy például egy szociológiai elméletben szükség van-e cselekvőre, és ha igen, akkor inkább racionálisan vagy inkább nem racionálisan cselekszik-e. Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy miképpen látjuk ma a szociológia helyzetét, és valószínűleg jóval több kérdést hagytunk nyitva, mint amennyit sikerült megválaszolnunk.A szociológiát sokan sokféleképpen művelik, ahogyan a szociológus végzettség is a munkapiac számos területén használható. A sokféleség azonban már-már a szétaprózottság képét mutatja, mivel a szociológusok között a legalapvetőbb kérdésekben sincs konszenzus. Egyáltalán mire jó a szociológia? Hogyan lehet meghatározni? Milyen szociológusi szerepek alakultak ki az elmúlt é

A Kék Egyenlőség podcast legújabb adásában András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta segítségével a maga konkrétságában vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy mi is történik a pszichológus rendelőjében. Áttekintjük az egész terápiás folyamatot attól a kérdéstől kezdve, hogy a segítséget kereső hogyan talál magának megfelelő szakembert, egészen odáig, hogy lezárul a terápiás folyamat. Mindeközben az alábbi lényeges felvetésekre is igyekszünk választ adni: Mennyire szólhat bele a terapeuta a páciens életébe? Hogyan hat a páciens meglévő emberi kapcsolataira egy terápiás folyamat? És mikor mondható sikeresnek egy terápia? András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal, pszichoterapeutával immáron a harmadik adásban nyerhetünk betekintést a pszichoterápia rejtelmeibe. Bár ma már egyre elfogadottabb terápiás segítséget kérni, oly…

A Kék Egyenlőség podcast legújabb adásában András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta segítségével a maga konkrétságában vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy mi is történik a pszichológus rendelőjében. Áttekintjük az egész terápiás folyamatot attól a kérdéstől kezdve, hogy a segítséget kereső hogyan talál magának megfelelő szakembert, egészen odáig, hogy lezárul a terápiás folyamat. Mindeközben az alábbi lényeges felvetésekre is igyekszünk választ adni: Mennyire szólhat bele a terapeuta a páciens életébe? Hogyan hat a páciens meglévő emberi kapcsolataira egy terápiás folyamat? És mikor mondható sikeresnek egy terápia? András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal, pszichoterapeutával immáron a harmadik adásban nyerhetünk betekintést a pszichoterápia rejtelmeibe. Bár ma már egyre elfogadottabb terápiás segítséget kérni, olykor a terápiás munkában részt vevő páciensre még mindig „bolondként” tekint a környezete, illetve

András Felícia pszichoterapeutával beszélgettünk arról, hogy mire is jogosítanak a különböző pszichológiai végzettségek. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ma pszichológusi segítséget keresnek: már nemcsak az állami ellátásban, de a magánrendelésben sem könnyű segítséghez jutni. A helyzetet csak nehezíti, hogy a segítséget kereső általában nem tudja felmérni, hogy milyen végzettségű és képesítésű szakemberre lenne szüksége. Sajnos a hatályos protokollokat/irányelveket maguk a szakemberek sem mindig tartják be. András Felícia pszichoterapeutával arról beszélgetünk, hogy hogyan épül fel a pszichológusképzés Magyarországon, és hogy milyen (szakirányú) végzettséggel és képesítéssel milyen tevékenységet végezhet egy szakember. És néhány tévhitet is eloszlatunk. Az önsegítő könyvek, a mentális nehézségeket tárgyaló podcastok és YouTube-videók tömeges elterjedésével úgy tűnhet, hogy pszicho…

András Felícia pszichoterapeutával beszélgettünk arról, hogy mire is jogosítanak a különböző pszichológiai végzettségek. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ma pszichológusi segítséget keresnek: már nemcsak az állami ellátásban, de a magánrendelésben sem könnyű segítséghez jutni. A helyzetet csak nehezíti, hogy a segítséget kereső általában nem tudja felmérni, hogy milyen végzettségű és képesítésű szakemberre lenne szüksége. Sajnos a hatályos protokollokat/irányelveket maguk a szakemberek sem mindig tartják be. András Felícia pszichoterapeutával arról beszélgetünk, hogy hogyan épül fel a pszichológusképzés Magyarországon, és hogy milyen (szakirányú) végzettséggel és képesítéssel milyen tevékenységet végezhet egy szakember. És néhány tévhitet is eloszlatunk. Az önsegítő könyvek, a mentális nehézségeket tárgyaló podcastok és YouTube-videók tömeges elterjedésével úgy tűnhet, hogy pszichológiai tudatosságunk ma minden korábbinál magasabb szintre ért. A megfelelő minőségű információforrá

Idei évadzáró adásunkban kötetlen formában beszélgettünk részben aktuális, részben minket érdeklő és érintő kérdésekről. A beszélgetés első részében a karácsonyhoz és általánosságban az ünnepekhez fűződő viszonyunkról esett szó, majd a felnőttség és a felnőtté válás kérdéseit boncolgattuk szociológiai és pszichológiai szempontból. Végül arra is kitértünk, hogy kinek melyik volt a kedvenc kék egyenlőséges beszélgetése, és miért. A stúdióban András Felícia, Czabán Samu, Czelleng Réka és Fáber Ágoston.

Idei évadzáró adásunkban kötetlen formában beszélgettünk részben aktuális, részben minket érdeklő és érintő kérdésekről. A beszélgetés első részében a karácsonyhoz és általánosságban az ünnepekhez fűződő viszonyunkról esett szó, majd a felnőttség és a felnőtté válás kérdéseit boncolgattuk szociológiai és pszichológiai szempontból. Végül arra is kitértünk, hogy kinek melyik volt a kedvenc kék egyenlőséges beszélgetése, és miért. A stúdióban András Felícia, Czabán Samu, Czelleng Réka és Fáber Ágoston.

A szenvedés a legprivátabb tapasztalatunk, mégis nagyban meghatározzák a társadalmi körülmények. A félelemre épülő, negatív társadalmi integráció például megágyaz a generalizált szorongásnak, a szenvedés kiüresedése és a tulajdonlás kudarca a depressziónak, az egyének eldologiasodása pedig az addikciónak. Az emberi szenvedést leíró nyelvezet a pszichológiai, biomedikális szakértői nyelvbe kerül át, és nem veszi számításba azok társadalmi okait. A változás lehetősége azonban mindig ott van: még ha egy elidgenedett világba növünk is bele, attól még nem csökken a vágy, hogy értelemteli kapcsolatokat létesítsünk. Sik Domonkos szociológussal Czabán Samu beszélget arról, hogyan lehetne válaszokat adni a modern szenvedésre.

A szenvedés a legprivátabb tapasztalatunk, mégis nagyban meghatározzák a társadalmi körülmények. A félelemre épülő, negatív társadalmi integráció például megágyaz a generalizált szorongásnak, a szenvedés kiüresedése és a tulajdonlás kudarca a depressziónak, az egyének eldologiasodása pedig az addikciónak. Az emberi szenvedést leíró nyelvezet a pszichológiai, biomedikális szakértői nyelvbe kerül át, és nem veszi számításba azok társadalmi okait. A változás lehetősége azonban mindig ott van: még ha egy elidgenedett világba növünk is bele, attól még nem csökken a vágy, hogy értelemteli kapcsolatokat létesítsünk. Sik Domonkos szociológussal Czabán Samu beszélget arról, hogyan lehetne válaszokat adni a modern szenvedésre.

A pszichológia nyelvhasználata egyre szélesebb körben jelen van a közbeszédben, azonban gyakran jelenségek elsietett megbélyegzéseként jelenik meg, a másik viselkedésének elítélésének formáját ölti. András Felícia klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával ezért egy egész adást szenteltünk a személyiségzavaroknak, ezen belül is kiemeltem a borderline személyiségzavarnak, annak, hogy miként alakul ki, hogyan jelenik meg, hogyan élik meg az érintettek, és milyen terápiás eszközök állnak rendelkezésre a kezelésére. A személyiségzavarok már egy ideje jelen vannak a közbeszédben, azonban nemritkán helytelenítés, elítélés, a másik megbélyegzésének a szándéka áll a hasonló diskurzusok hátterében. A személyiségzavarok azonban, amelyek a személyiség egészét áthatják, és rendkívül tartósak, nemcsak az érintett környezetének, hanem magának az érintettnek is komoly szenvedést okoznak Ezt a bo…

A pszichológia nyelvhasználata egyre szélesebb körben jelen van a közbeszédben, azonban gyakran jelenségek elsietett megbélyegzéseként jelenik meg, a másik viselkedésének elítélésének formáját ölti. András Felícia klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával ezért egy egész adást szenteltünk a személyiségzavaroknak, ezen belül is kiemeltem a borderline személyiségzavarnak, annak, hogy miként alakul ki, hogyan jelenik meg, hogyan élik meg az érintettek, és milyen terápiás eszközök állnak rendelkezésre a kezelésére. A személyiségzavarok már egy ideje jelen vannak a közbeszédben, azonban nemritkán helytelenítés, elítélés, a másik megbélyegzésének a szándéka áll a hasonló diskurzusok hátterében. A személyiségzavarok azonban, amelyek a személyiség egészét áthatják, és rendkívül tartósak, nemcsak az érintett környezetének, hanem magának az érintettnek is komoly szenvedést okoznak Ezt a borderline személyiségzavar esetében gyors és heves hangulatingadozások, mély ürességérzés, az identi

Beszélgetés Bencze Mátyás jogszociológussal Mi megy végbe egy bíróban, amikor el kell ítélnie egy embert? Miért probléma, ha a bírók az ügyész által előkészített aktából “tanulják” meg az ügyet? Hogyan hat a megerősítési torzítás a bíráskodásra? Hogyan alakult át a bíróság szerepe az elmúlt 200 évben? Mennyire lehet “szórakoztató” a bíróság, és mi a kapcsolat a figyelemgazdaság és az igazságszolgáltatás között? Ezekről a kérdésekről Czabán Samu beszélget Bencze Mátyás jogszociológussal és ítélkezéskutatóval. A bíróságokról kialakult kép gyakran az amerikai filmeken alapszik. A valódi bíráskodás azonban sokszor hivatalnoki munka, amely egészen másfajta kihívásokat jelent. Az egyik legnagyobb kérdés Magyarországon a kiemelkedően magas váderedményesség. Ma a büntetőeljárások 99%-a elítéléssel végződik, ennek a kiemelkedő vádérvényességnek pedig speciális lelki és szociológiai okai vannak. E…

Beszélgetés Bencze Mátyás jogszociológussal Mi megy végbe egy bíróban, amikor el kell ítélnie egy embert? Miért probléma, ha a bírók az ügyész által előkészített aktából “tanulják” meg az ügyet? Hogyan hat a megerősítési torzítás a bíráskodásra? Hogyan alakult át a bíróság szerepe az elmúlt 200 évben? Mennyire lehet “szórakoztató” a bíróság, és mi a kapcsolat a figyelemgazdaság és az igazságszolgáltatás között? Ezekről a kérdésekről Czabán Samu beszélget Bencze Mátyás jogszociológussal és ítélkezéskutatóval. A bíróságokról kialakult kép gyakran az amerikai filmeken alapszik. A valódi bíráskodás azonban sokszor hivatalnoki munka, amely egészen másfajta kihívásokat jelent. Az egyik legnagyobb kérdés Magyarországon a kiemelkedően magas váderedményesség. Ma a büntetőeljárások 99%-a elítéléssel végződik, ennek a kiemelkedő vádérvényességnek pedig speciális lelki és szociológiai okai vannak. Emellett a modern bírósági rendszer 19. században alakult ki, és sok szempontból nehezen küzd meg a m

Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz a zenén és hangokon keresztül? Miért nem csak a gyerekeknek szól a zeneterápia? Milyen út vezet a zeneterapeuta-székhez? Paár Julianna előadóművésszel, zeneterapeutával, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnökével újonnan megjelent Belső hangolás című könyvéről, illetve a zeneterápiáról és a zeneterápiás szakmáról beszélgetett Czelleng Réka. „A zene mindenkié” – szól Kodály Zoltán egyik kulcsmondata. A gondolat, amely fősodorként fogta össze a kritikai társadalom megközelítést és a zenét mint egyéni és társas folyamataink és jóllétünk kifejezőeszközét. Hogyha a zene mindenkié, akkor a zenében egyenlők lehetünk. Julcsi mesélt a zeneterápiás szakma felépítésének jelenéről Magyarországon: a képzéstől kezdve a gyakorlaton át a medikális világban és a pszichoterápiás folyamatokban való együttdolgozásig. Kiemelte a hangok fontosságát abban, ahogyan em…

Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz a zenén és hangokon keresztül? Miért nem csak a gyerekeknek szól a zeneterápia? Milyen út vezet a zeneterapeuta-székhez? Paár Julianna előadóművésszel, zeneterapeutával, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnökével újonnan megjelent Belső hangolás című könyvéről, illetve a zeneterápiáról és a zeneterápiás szakmáról beszélgetett Czelleng Réka. „A zene mindenkié” – szól Kodály Zoltán egyik kulcsmondata. A gondolat, amely fősodorként fogta össze a kritikai társadalom megközelítést és a zenét mint egyéni és társas folyamataink és jóllétünk kifejezőeszközét. Hogyha a zene mindenkié, akkor a zenében egyenlők lehetünk. Julcsi mesélt a zeneterápiás szakma felépítésének jelenéről Magyarországon: a képzéstől kezdve a gyakorlaton át a medikális világban és a pszichoterápiás folyamatokban való együttdolgozásig. Kiemelte a hangok fontosságát abban, ahogyan emlékeinkkel, önmagunkkal és társainkkal létezünk. Mesélt Belső hangolás című könyvének inspirációjár

A szex politikai gazdaságtanáról Csányi Gergővel beszélgettünk Csányi Gergellyel „A szex politikai gazdaságtana” címen frissen megjelent monográfiájáról beszélgettünk. A könyv újszerűen közelíti meg a szexualitás és a tőkés rendszer összefonódásának kérdését: szociológiai, történeti és globális keretben mutatja be, hogyan hat a tőkelogika a szexualitásra, és ezáltal hogyan szolgálja többek között a társadalmi reprodukció is a tőkefelhalmozást. A szex politikai gazdaságtana című könyv egyszerre átfogóan és részletekbe menően tárgyalja azt a kérdést, hogy vajon a sajátunk-e a szexualitásunk, vagy inkább úgy érdemes rá tekintenünk, mint ami a legtöbb emberi tevékenység mellett ugyancsak a tőkefelhalmozás logikájának van alárendelve. Ebben az értelemben Csányi Gergely könyve szakít azzal a naiv felfogással, miszerint a szexualitás időben egyre szabadabbá vált volna. A könyv a szavak szintjén…

A szex politikai gazdaságtanáról Csányi Gergővel beszélgettünk Csányi Gergellyel „A szex politikai gazdaságtana” címen frissen megjelent monográfiájáról beszélgettünk. A könyv újszerűen közelíti meg a szexualitás és a tőkés rendszer összefonódásának kérdését: szociológiai, történeti és globális keretben mutatja be, hogyan hat a tőkelogika a szexualitásra, és ezáltal hogyan szolgálja többek között a társadalmi reprodukció is a tőkefelhalmozást. A szex politikai gazdaságtana című könyv egyszerre átfogóan és részletekbe menően tárgyalja azt a kérdést, hogy vajon a sajátunk-e a szexualitásunk, vagy inkább úgy érdemes rá tekintenünk, mint ami a legtöbb emberi tevékenység mellett ugyancsak a tőkefelhalmozás logikájának van alárendelve. Ebben az értelemben Csányi Gergely könyve szakít azzal a naiv felfogással, miszerint a szexualitás időben egyre szabadabbá vált volna. A könyv a szavak szintjén tudományos munka, a sorok között mégis politikai kiáltvány, amennyiben a szerző kritikailag elemzi

Milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? Hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal beszélget. A digitális forradalom nemcsak átalakította a világot, de össze is olvasztotta az online és offline életet. Már nem analóg világban élünk – egyfolytában kint és bent vagyunk a digitalitásban. De milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? És hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélget Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal. A beszélgetés során a digitalizáció átfogó társadalmi, irodalmi és pszi…

Milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? Hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal beszélget. A digitális forradalom nemcsak átalakította a világot, de össze is olvasztotta az online és offline életet. Már nem analóg világban élünk – egyfolytában kint és bent vagyunk a digitalitásban. De milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? És hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélget Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal. A beszélgetés során a digitalizáció átfogó társadalmi, irodalmi és pszichológiai hatásairól beszélgettünk. A fentieken túl Kőszeghy azt is bemutatja, milyen új társadalmi

Czabán Samu beszélget Somogyi Zsófia tanárral, mentálhigiénés szakemberrel és személyközpontú tanácsadóval arról, hogy hogyan lehetünk jelen a legjobban a kamaszok életében. A beszélgetés során kiderül, hogy a jelenlét milyen kritikus szerepet tölt be a kamaszok fejlődésében, és hogyan lehetünk nyitottak a valóságukra. A tanárok nem pszichológusok, de joggal várható el tőlük a kíváncsiság, a megszólíthatóság és a nyitottság a kamaszok felé. A kamaszok ma nyitottabbak saját belső élményeikre, és kritikusabbak is az iskolai tudással szemben, amihez alkalmazkodni kell. Emellett fontos lenne időt adni a kamaszoknak arra, hogy ábrándozhassanak, szerelmesek vagy épp lusták lehessenek. Ahogyan arra is szükség lenne, hogy a tanárok szabadon dönthessék el, milyen tudást tekintenek fontosnak. A beszélgetésben azt is megvitatjuk, hogy hogyan lehetünk személyközpontúak a tanításban és a tanácsadásba…

Czabán Samu beszélget Somogyi Zsófia tanárral, mentálhigiénés szakemberrel és személyközpontú tanácsadóval arról, hogy hogyan lehetünk jelen a legjobban a kamaszok életében. A beszélgetés során kiderül, hogy a jelenlét milyen kritikus szerepet tölt be a kamaszok fejlődésében, és hogyan lehetünk nyitottak a valóságukra. A tanárok nem pszichológusok, de joggal várható el tőlük a kíváncsiság, a megszólíthatóság és a nyitottság a kamaszok felé. A kamaszok ma nyitottabbak saját belső élményeikre, és kritikusabbak is az iskolai tudással szemben, amihez alkalmazkodni kell. Emellett fontos lenne időt adni a kamaszoknak arra, hogy ábrándozhassanak, szerelmesek vagy épp lusták lehessenek. Ahogyan arra is szükség lenne, hogy a tanárok szabadon dönthessék el, milyen tudást tekintenek fontosnak. A beszélgetésben azt is megvitatjuk, hogy hogyan lehetünk személyközpontúak a tanításban és a tanácsadásban, miképpen kerülhetjük el a hatalmi játszmákat, és hogyan lehetünk segítők, miközben tiszteletben

Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Észlelések és valóság” című sorozatának 2023. októberi pódiumbeszélgetésén a résztvevők arra keresték a választ, hogy mennyire árt a pszichének, ha az elvárások nyomást gyakorolnak azokra az emberekre, akik egy átláthatatlan társadalomban élnek és nem állnak rendelkezésükre a megfelelő erőforrások a változtatáshoz. András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal és Czabán Samu jogásszal, viselkedéselemzővel, az ELTE ÁJK dokturanduszával, az Új Egyenlőség kritikai pszichológiai rovatának társszerkesztőjével Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgetett.

Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Észlelések és valóság” című sorozatának 2023. októberi pódiumbeszélgetésén a résztvevők arra keresték a választ, hogy mennyire árt a pszichének, ha az elvárások nyomást gyakorolnak azokra az emberekre, akik egy átláthatatlan társadalomban élnek és nem állnak rendelkezésükre a megfelelő erőforrások a változtatáshoz. András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal és Czabán Samu jogásszal, viselkedéselemzővel, az ELTE ÁJK dokturanduszával, az Új Egyenlőség kritikai pszichológiai rovatának társszerkesztőjével Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgetett.

A poliamória olyan intim érzelmi viszonyt jelent, amelyben kettőnél több fél vesz részt őszinte és átlátható módon, ebből adódóan a nem monogám kapcsolatok etikus formái közé tartozik (szemben például a megcsalással). Az ilyen hálózatszerű szerelmi viszonyok számos kérdést felvetnek, ezek közül leginkább az érzelmi és a pszichológiai dimenziót jártuk körül Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal. Bár még mindig a monogám párkapcsolat számít normának, egyre elfogadottabbakká válnak az alternatív együttélési formák. Az élethosszig tartó monogámia Európában ma már ritkaságnak számít, a legtöbb ember a szeriális monogámia mellett teszi le a garast, amely egyszerre egy monogám kapcsolatot jelent, viszont ezt a kapcsolatot felbomlása esetén újabb és újabb monogám kapcsolatok követhetik az ember életében. A poliamória képviselői abból indulnak ki, hogy lehetséges egyid…

A poliamória olyan intim érzelmi viszonyt jelent, amelyben kettőnél több fél vesz részt őszinte és átlátható módon, ebből adódóan a nem monogám kapcsolatok etikus formái közé tartozik (szemben például a megcsalással). Az ilyen hálózatszerű szerelmi viszonyok számos kérdést felvetnek, ezek közül leginkább az érzelmi és a pszichológiai dimenziót jártuk körül Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal. Bár még mindig a monogám párkapcsolat számít normának, egyre elfogadottabbakká válnak az alternatív együttélési formák. Az élethosszig tartó monogámia Európában ma már ritkaságnak számít, a legtöbb ember a szeriális monogámia mellett teszi le a garast, amely egyszerre egy monogám kapcsolatot jelent, viszont ezt a kapcsolatot felbomlása esetén újabb és újabb monogám kapcsolatok követhetik az ember életében. A poliamória képviselői abból indulnak ki, hogy lehetséges egyidejűleg több embert is szeretni, és ehhez egy etikus nem monogám kapcsolódási formát társítani. Ezek

A pszichológia mindig megpróbálja a saját legitimitását abban megtalálni, hogy a legtudományosabbnak tartott szemléleteket és módszereket alkalmazza, viszont ez azt eredményezi, hogy elkezdjük az embereket az előzetesen kiválasztott módszereinknek megfelelően látni. Miközben, ha gyakorlati munkát végzünk, és emberi sorsokkal foglalkozunk, látjuk, hogy az ember nem ilyen. Nem vonások korrelációi vagyunk, hanem olyan lények, akik szubjektummal rendelkeznek, vágyaik, élettörténetük van. Czabán Samu beszélget Kőváry Zoltánnal arról, milyen az egzisztenciális pszichológia emberképe, hogyan lehet megtalálni a művészet és a filozófia helyét a pszichológiában, és miért probléma, ha túlpszichológizáltak a mindennapok. A biológiai szemlélet hegemóniája és a túlzott neurologizmus ellenében Kőváry arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichológiai tapasztalat nem dolog, így vizsgálni is máshogy kell. …

A pszichológia mindig megpróbálja a saját legitimitását abban megtalálni, hogy a legtudományosabbnak tartott szemléleteket és módszereket alkalmazza, viszont ez azt eredményezi, hogy elkezdjük az embereket az előzetesen kiválasztott módszereinknek megfelelően látni. Miközben, ha gyakorlati munkát végzünk, és emberi sorsokkal foglalkozunk, látjuk, hogy az ember nem ilyen. Nem vonások korrelációi vagyunk, hanem olyan lények, akik szubjektummal rendelkeznek, vágyaik, élettörténetük van. Czabán Samu beszélget Kőváry Zoltánnal arról, milyen az egzisztenciális pszichológia emberképe, hogyan lehet megtalálni a művészet és a filozófia helyét a pszichológiában, és miért probléma, ha túlpszichológizáltak a mindennapok. A biológiai szemlélet hegemóniája és a túlzott neurologizmus ellenében Kőváry arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichológiai tapasztalat nem dolog, így vizsgálni is máshogy kell. Az agyterületek felderítése bár jól hangzó eredményeket tud produkálni, sokszor nem segít a szenve

A Kék Egyenlőség harmadik évadát lezáró podcastban a két házigazda, Czabán Samu és Fáber Ágoston beszélget a megszokottnál kötetlenebb formában, mégis fontos kérdésekről. Megbeszéljük, hogy kit melyik idei podcast érintett meg a legjobban, ezt követően pedig egy-egy írásunk alapján beszélgetünk két témáról. Először a párkapcsolatok történeti átalakulásáról és pszichológiai, valamint filozófiai dilemmáiról cserélünk eszmét, majd kitérünk a social media platformok által ösztönzött – gyakran narcisztikus – viselkedésmódokra. Az adás végén Samu ajánl olvasnivalót hallgatóink figyelmébe. Természetesen minden általunk készített adásra saját gyerekünkként tekintünk, mégis minden évben vannak olyan beszélgetéseink, amelyek akár személyesen, akár szakmailag közelebb állnak hozzánk. Czabán Samu kiemelte a szerhasználati zavarokról szóló beszélgetését Dávid Ferenccel. Emellett az Iring Zoltánnal ké…

A Kék Egyenlőség harmadik évadát lezáró podcastban a két házigazda, Czabán Samu és Fáber Ágoston beszélget a megszokottnál kötetlenebb formában, mégis fontos kérdésekről. Megbeszéljük, hogy kit melyik idei podcast érintett meg a legjobban, ezt követően pedig egy-egy írásunk alapján beszélgetünk két témáról. Először a párkapcsolatok történeti átalakulásáról és pszichológiai, valamint filozófiai dilemmáiról cserélünk eszmét, majd kitérünk a social media platformok által ösztönzött – gyakran narcisztikus – viselkedésmódokra. Az adás végén Samu ajánl olvasnivalót hallgatóink figyelmébe. Természetesen minden általunk készített adásra saját gyerekünkként tekintünk, mégis minden évben vannak olyan beszélgetéseink, amelyek akár személyesen, akár szakmailag közelebb állnak hozzánk. Czabán Samu kiemelte a szerhasználati zavarokról szóló beszélgetését Dávid Ferenccel. Emellett az Iring Zoltánnal készített podcastot is fontosnak tartotta, ő a mentális zavarainak kiváltásában és fenntartásában az a

A Kék Egyenlőség podcast legújabb epizódjában Czabán Samu a Kék Pont munkatársával, Dávid Ferenccel beszélget. A téma: hogyan változott a drogdiskurzus az elmúlt 20 évben, és miért fontosak az emberi kapcsolatok a használati zavarok kezelésében. Az epizód mélyrehatóan feltárja, hogyan alakult át a társadalmi beszéd a drogokról az utóbbi évtizedekben. Dávid Ferenc, a pályaelhagyó devianciaszociológus, bepillantást nyújt abba, hogy miként formálódott át a függőségekről való gondolkodás, és milyen paradigmaváltásokon ment keresztül a szerhasználat értelmezése. A podcast számos fontos kérdést boncolgat, például a függőség és a használati zavar közötti különbséget, valamint azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a használati zavarok kialakulásához. Dávid Ferenc kiemeli, hogy minél több trauma ér valakit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetében használati zavarok alakulnak ki. Ennek a…

A Kék Egyenlőség podcast legújabb epizódjában Czabán Samu a Kék Pont munkatársával, Dávid Ferenccel beszélget. A téma: hogyan változott a drogdiskurzus az elmúlt 20 évben, és miért fontosak az emberi kapcsolatok a használati zavarok kezelésében. Az epizód mélyrehatóan feltárja, hogyan alakult át a társadalmi beszéd a drogokról az utóbbi évtizedekben. Dávid Ferenc, a pályaelhagyó devianciaszociológus, bepillantást nyújt abba, hogy miként formálódott át a függőségekről való gondolkodás, és milyen paradigmaváltásokon ment keresztül a szerhasználat értelmezése. A podcast számos fontos kérdést boncolgat, például a függőség és a használati zavar közötti különbséget, valamint azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a használati zavarok kialakulásához. Dávid Ferenc kiemeli, hogy minél több trauma ér valakit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetében használati zavarok alakulnak ki. Ennek alapja, hogy mi, emberek nagyon szívesen vásárolunk meg bármit, ami módosítja a tudatunkat, és azonn