Jog és Irodalom - Rácz Anna műsora

Algíri szegénynegyedből jutott el a párizsi Nobel-díjig a neves francia szerző, Albert Camus. Ebben az önéletrajzi művében iskolapéldáit látjuk az integráció kérdésének, a kultúra vesztés és egy idegen közeg kultúrateremtő erejének, amelyek mind gyökereiben hordozzák a jogtudat kérdését is. A befejezetlen kézirat annak a gépkocsinak a csomagtartójából került elő, amelyben Camus 1960. január 4-én életét vesztette. De csak harmincnégy évvel a baleset után jelent meg. Először azt tanácsolták özvegyének, hogy ne jelentesse meg, mert politikai szempontból csak további hátrányok érnék a szerzőt. A szöveg nagyon személyes, a szerző további munkára vonatkozó megjegyzéseivel van ellátva. Hátrahagyott jegyzetként, vázlatként aposztrofálják, az olvasó ennek ellenére úgy érzi, kész művet tart a kezében. Két nagy részből áll, ezek címei: Az apa keresése, A fiú vagy az első ember, illetve Jegyzeteket …

Algíri szegénynegyedből jutott el a párizsi Nobel-díjig a neves francia szerző, Albert Camus. Ebben az önéletrajzi művében iskolapéldáit látjuk az integráció kérdésének, a kultúra vesztés és egy idegen közeg kultúrateremtő erejének, amelyek mind gyökereiben hordozzák a jogtudat kérdését is. A befejezetlen kézirat annak a gépkocsinak a csomagtartójából került elő, amelyben Camus 1960. január 4-én életét vesztette. De csak harmincnégy évvel a baleset után jelent meg. Először azt tanácsolták özvegyének, hogy ne jelentesse meg, mert politikai szempontból csak további hátrányok érnék a szerzőt. A szöveg nagyon személyes, a szerző további munkára vonatkozó megjegyzéseivel van ellátva. Hátrahagyott jegyzetként, vázlatként aposztrofálják, az olvasó ennek ellenére úgy érzi, kész művet tart a kezében. Két nagy részből áll, ezek címei: Az apa keresése, A fiú vagy az első ember, illetve Jegyzeteket is találunk benne. Rácz Anna beszélgetőtársa ezúttal Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája, az

A Budapesti Ügyvédi Kamara fennállásának 150. évfordulója alkalmából készült és jelent meg Kapa Mátyás Ügyvédsors című kötete. A Nemzeti Múzeum Ügyfelem érdekében című időszaki tárlatán, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák 150 évre visszanyúló történetét dolgozza fel, különböző korszakból származó írógépekbe ennek a különleges regénynek a részleteit lehet olvasni. A szerző könyve családregény, az ügyvédség és az ügyvédi kamarák történetének feldolgozása, miközben az elmúlt 150 év jeles perei elevenednek meg a lapokon, bepillantást nyerünk a sajtó történetébe, sőt, még különböző, leginkább belvárosi épületek falai között is járhatunk. A szerző ügyvéd, polgári eljárásjogot oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fennállásának 150. évfordulója alkalmából készült és jelent meg Kapa Mátyás Ügyvédsors című kötete. A Nemzeti Múzeum Ügyfelem érdekében című időszaki tárlatán, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák 150 évre visszanyúló történetét dolgozza fel, különböző korszakból származó írógépekbe ennek a különleges regénynek a részleteit lehet olvasni. A szerző könyve családregény, az ügyvédség és az ügyvédi kamarák történetének feldolgozása, miközben az elmúlt 150 év jeles perei elevenednek meg a lapokon, bepillantást nyerünk a sajtó történetébe, sőt, még különböző, leginkább belvárosi épületek falai között is járhatunk. A szerző ügyvéd, polgári eljárásjogot oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke.

A podcast vendége ezúttal Dr. Ruzicska Yvette az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszékének adjunktusa. Szenvedélye a műfordítás, a műsor hallgatóit is elragadó hévvel beszél erről a munkáról. Diana Gabaldon 1991-ben kezdte el megjelentetni Outlander (Az idegen) című történelmi fantasy-regényfolyamát, melynek 2023-ban jelent meg magyar fordításban Szívem vérével írva című, nyolcadik kötete. Az amerikai függetlenségi háború idején játszódó rész műfordítója igazán elmélyedt ebben a világírűvé vált történetben, és a műsorban megosztja velünk motivációit, élményeit és műfordítási tapasztalatait. A felvételünk napján jelent meg legújabb munkája, Charmaine Wilkerson Fekete torta című könyvének fordítása. Több műfordítás is lapul íróasztala fiókjaiban, így további remek munkákra is számíthatunk tőle.

A podcast vendége ezúttal Dr. Ruzicska Yvette az ELTE ÁJK Közgazdaságtan és Statisztika Tanszékének adjunktusa. Szenvedélye a műfordítás, a műsor hallgatóit is elragadó hévvel beszél erről a munkáról. Diana Gabaldon 1991-ben kezdte el megjelentetni Outlander (Az idegen) című történelmi fantasy-regényfolyamát, melynek 2023-ban jelent meg magyar fordításban Szívem vérével írva című, nyolcadik kötete. Az amerikai függetlenségi háború idején játszódó rész műfordítója igazán elmélyedt ebben a világírűvé vált történetben, és a műsorban megosztja velünk motivációit, élményeit és műfordítási tapasztalatait. A felvételünk napján jelent meg legújabb munkája, Charmaine Wilkerson Fekete torta című könyvének fordítása. Több műfordítás is lapul íróasztala fiókjaiban, így további remek munkákra is számíthatunk tőle.

A bíróság nem akar tőled semmit. Befogad, ha jössz, és elbocsát, ha mész.” – így szól Josef K.-hoz a pap a székesegyházban Kafka 1925-ben megjelent művének egyik utolsó jelenetében. Ám Josef K.-t minden ok nélkül tartóztatják le és hosszú ideig bolyong egy árnyék-igazságszolgáltatási rendszer bizarr, groteszk helyszínei és alakjai között. Mi működteti valójában ezt a gépezetet? Kapcsolatok? Megvesztegetés? Iratlopások? Zugügyvédek? A látszólag minden ésszerűségnek ellentmondó történetek láncolatában Kafka éles kritikája köszön vissza a Monarchia jogrendszerét illetően. A könyvről Klenanc Miklóssal a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédjével beszélget Rácz Anna.

A bíróság nem akar tőled semmit. Befogad, ha jössz, és elbocsát, ha mész.” – így szól Josef K.-hoz a pap a székesegyházban Kafka 1925-ben megjelent művének egyik utolsó jelenetében. Ám Josef K.-t minden ok nélkül tartóztatják le és hosszú ideig bolyong egy árnyék-igazságszolgáltatási rendszer bizarr, groteszk helyszínei és alakjai között. Mi működteti valójában ezt a gépezetet? Kapcsolatok? Megvesztegetés? Iratlopások? Zugügyvédek? A látszólag minden ésszerűségnek ellentmondó történetek láncolatában Kafka éles kritikája köszön vissza a Monarchia jogrendszerét illetően. A könyvről Klenanc Miklóssal a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédjével beszélget Rácz Anna.

"Állandóan játszunk egymással, néha a távolságból lesz fegyver, néha közelségből, az idegenség néha felszabadít, néha fojtogat, az otthon nyomaszthat, de gyógyíthat is. Számomra a kötetben különösen fontos volt kipróbálni, hogy milyen, ha zárójelezzük az előítéleteinket, ha csak figyelünk. Lassan írtam, azt hiszem, olvasni is lassan érdemes." - Vonnák Diána szavai ezek első kötetéről, melyet Dr. Fleck Zoltán jogszociológus választott az adás témájaként. A beszélgetőket is mélyen megérintő kortárs irodalmi mű közel hozza a jelen társadalmi és emberi problémáit, változatos helyszínei mentén téve azokat egyetemes érvényűvé. A műsorvezető ezúttal is Rácz Anna.

"Állandóan játszunk egymással, néha a távolságból lesz fegyver, néha közelségből, az idegenség néha felszabadít, néha fojtogat, az otthon nyomaszthat, de gyógyíthat is. Számomra a kötetben különösen fontos volt kipróbálni, hogy milyen, ha zárójelezzük az előítéleteinket, ha csak figyelünk. Lassan írtam, azt hiszem, olvasni is lassan érdemes." - Vonnák Diána szavai ezek első kötetéről, melyet Dr. Fleck Zoltán jogszociológus választott az adás témájaként. A beszélgetőket is mélyen megérintő kortárs irodalmi mű közel hozza a jelen társadalmi és emberi problémáit, változatos helyszínei mentén téve azokat egyetemes érvényűvé. A műsorvezető ezúttal is Rácz Anna.

A sorozat tizenegyedik adásának vendége dr. Kiss Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megbízott oktatója, az Országos Kriminológia Intézet tudományos főmunkatársa, az Ügyészek lapjának főszerkesztője. A jog és irodalom területének avatott művelőjével a krimi koronázatlan királynőjének, Agatha Christie-nek az egyik legismertebb művéről beszélgetünk, és igyekszünk felvázolni az angolszász büntetőeljárás sajátosságait. Mindeközben a nemrégiben elhunyt Erdei Árpád professzorra emlékezünk, aki a büntetőeljárás tudományának elismert szakértőjeként és egyben kiváló angol tolmácsként az írónőt egyik legjobb nyelvtanárának tartotta. Az adást Erdei Árpád professzor emlékére ajánljuk.

A sorozat tizenegyedik adásának vendége dr. Kiss Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megbízott oktatója, az Országos Kriminológia Intézet tudományos főmunkatársa, az Ügyészek lapjának főszerkesztője. A jog és irodalom területének avatott művelőjével a krimi koronázatlan királynőjének, Agatha Christie-nek az egyik legismertebb művéről beszélgetünk, és igyekszünk felvázolni az angolszász büntetőeljárás sajátosságait. Mindeközben a nemrégiben elhunyt Erdei Árpád professzorra emlékezünk, aki a büntetőeljárás tudományának elismert szakértőjeként és egyben kiváló angol tolmácsként az írónőt egyik legjobb nyelvtanárának tartotta. Az adást Erdei Árpád professzor emlékére ajánljuk.

Az először 1941-ben megjelent regényben Prücsök, egy fiatal lány vív csatát életre-halálra annak érdekében, hogy ártatlanul elítélt édesapját kiszabadíthassa a börtönből. A számtalan mulatságos fordulat közben több jelentős jogintézmény és joggal kapcsolatos téma is az olvasó elé kerül, mint például a justizmord (téves ítélet), a helyszíni szemle, a perújrafelvétel vagy egyáltalán a jog mibenlétének kérdései. A szövevényes, kiválói írói szövegezéssel megírt történet alkalmat adott arra, hogy elemezhessük ezt a könyvet. Rácz Anna vendége dr. Báldy Péter, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese, a Kar megbízott oktatója.

Az először 1941-ben megjelent regényben Prücsök, egy fiatal lány vív csatát életre-halálra annak érdekében, hogy ártatlanul elítélt édesapját kiszabadíthassa a börtönből. A számtalan mulatságos fordulat közben több jelentős jogintézmény és joggal kapcsolatos téma is az olvasó elé kerül, mint például a justizmord (téves ítélet), a helyszíni szemle, a perújrafelvétel vagy egyáltalán a jog mibenlétének kérdései. A szövevényes, kiválói írói szövegezéssel megírt történet alkalmat adott arra, hogy elemezhessük ezt a könyvet. Rácz Anna vendége dr. Báldy Péter, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese, a Kar megbízott oktatója.

Márai 1935-ben megjelent regénye az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról, a bírói szerepfelfogásról és a kor társadalmáról is beszél. A szerző egészen sajátos és egyedi lélekábrázolása, a műből is jól kitűnő, a jog világában való jártassága számos kérdést vet fel az olvasók számára. Rácz Anna beszélgetőtársa ezúttal Dr. Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, aki a jog és irodalom területének kedvelői számára a következő írásokat ajánlja még: Herczeg Ferenc: Északi fény és Rónay György: A párduc és a gödölye című regényt. Az adás ezúttal részletesen foglalkozik Márai regényének tartalmi kérdéseivel is.

Márai 1935-ben megjelent regénye az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról, a bírói szerepfelfogásról és a kor társadalmáról is beszél. A szerző egészen sajátos és egyedi lélekábrázolása, a műből is jól kitűnő, a jog világában való jártassága számos kérdést vet fel az olvasók számára. Rácz Anna beszélgetőtársa ezúttal Dr. Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, aki a jog és irodalom területének kedvelői számára a következő írásokat ajánlja még: Herczeg Ferenc: Északi fény és Rónay György: A párduc és a gödölye című regényt. Az adás ezúttal részletesen foglalkozik Márai regényének tartalmi kérdéseivel is.

A regény egy modern Gulliver utazásról szól. Az angol hajóorvos ismeretlen szigetre vetődik, olyan országba, amely elérte a technikai civilizáció teljes diadalát. Lakói, a hinek, tökéletes rendben élnek, érzések, vágyak, művészet, politika s a közönséges ember hasonló mozgatói nélkül. Gulliver hamarosan boldogtalanná lesz e számára sivatagi lét tökéletességében, s bekéredzkedik a behinek, a még emberi aktivizmusokkal élő, lelkes lények zárt terepére. Ott rá kell jönnie, hogy a lélek nélküli rend számára légüres teréből egy rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe került, olyan őrültek közé, akik életük elpusztítására alkottak maguknak isteneket, törvényeket, szabályokat. Mikor megszabadul a behin telepről, megszökik a szigetről és visszatér otthonába." Így foglalja össze Keresztury Dezső a Kazohinia rövid tartalmát a regényhez fűzött utószavában. A műről és annak közigazgatási jogi …

A regény egy modern Gulliver utazásról szól. Az angol hajóorvos ismeretlen szigetre vetődik, olyan országba, amely elérte a technikai civilizáció teljes diadalát. Lakói, a hinek, tökéletes rendben élnek, érzések, vágyak, művészet, politika s a közönséges ember hasonló mozgatói nélkül. Gulliver hamarosan boldogtalanná lesz e számára sivatagi lét tökéletességében, s bekéredzkedik a behinek, a még emberi aktivizmusokkal élő, lelkes lények zárt terepére. Ott rá kell jönnie, hogy a lélek nélküli rend számára légüres teréből egy rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe került, olyan őrültek közé, akik életük elpusztítására alkottak maguknak isteneket, törvényeket, szabályokat. Mikor megszabadul a behin telepről, megszökik a szigetről és visszatér otthonába." Így foglalja össze Keresztury Dezső a Kazohinia rövid tartalmát a regényhez fűzött utószavában. A műről és annak közigazgatási jogi vonatkozásairól Dr. Fazekas Mariannával és Dr. Nagy Mariannával, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tans

Az író legjobban teszi - mondta Dürrenmatt - ha bűnügyi regényeket ír és ott teremt művészetet, ahol senki sem gyanítja. A világirodalom egyik legjelentősebb drámaírója életének utolsó tíz évében krimik írásával foglalatoskodott. A kisregények központjában az igazságszolgáltatás, erkölcsi bűnök feltételezett, tényleges büntethetősége,fordulatos nyomozások és meghökkentő történetek állnak. Rácz Anna Vaskuti Andrással, a Kúria nyugalmazott büntetőbírájával, egyetemi oktatóval A baleset és Az ígéret című művekről és az ezek által felvetett jogi, erkölcsi kérdésekről beszélget. Természetesen nem lehet megkerülni a büntetőbíró hosszú évek alatt az igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatait sem.

Az író legjobban teszi - mondta Dürrenmatt - ha bűnügyi regényeket ír és ott teremt művészetet, ahol senki sem gyanítja. A világirodalom egyik legjelentősebb drámaírója életének utolsó tíz évében krimik írásával foglalatoskodott. A kisregények központjában az igazságszolgáltatás, erkölcsi bűnök feltételezett, tényleges büntethetősége,fordulatos nyomozások és meghökkentő történetek állnak. Rácz Anna Vaskuti Andrással, a Kúria nyugalmazott büntetőbírájával, egyetemi oktatóval A baleset és Az ígéret című művekről és az ezek által felvetett jogi, erkölcsi kérdésekről beszélget. Természetesen nem lehet megkerülni a büntetőbíró hosszú évek alatt az igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatait sem.

Kertész Imre Jegyzőkönyv című műve egy sikertelen határátlépés történetét meséli el. A törvény és a jog egy vámos képében jelenik meg ebben a kötetben, amely többek között arra is rávilágít, hogy milyen mélyen hordozzuk történelmi traumáinkat. Rácz Anna vendége Dr. Fekete Balázs, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jog-és Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense. Hegyeshalom mint a szabadulás és börtön szimbóluma, a társadalom jogi elidegenedése, az emberi esendőség, valamint jog-erkölcs-szeretet hármasa is szóba kerül a beszélgetésükben.

Kertész Imre Jegyzőkönyv című műve egy sikertelen határátlépés történetét meséli el. A törvény és a jog egy vámos képében jelenik meg ebben a kötetben, amely többek között arra is rávilágít, hogy milyen mélyen hordozzuk történelmi traumáinkat. Rácz Anna vendége Dr. Fekete Balázs, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jog-és Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense. Hegyeshalom mint a szabadulás és börtön szimbóluma, a társadalom jogi elidegenedése, az emberi esendőség, valamint jog-erkölcs-szeretet hármasa is szóba kerül a beszélgetésükben.

Meddig mehetünk el, ha igazságtalanság ér bennünket? Mit tehet a polgár, ha azt tapasztalja, az állami igazságszolgáltatás nem működik? Mit kellett volna tennie a lócsiszárnak, amikor a rendszer visszaélt hatalmával? Heinrich von Kleist 1810-es kiadású, megtörtént események alapján írt, Kohlhaas Mihály című művéről Rácz Anna beszélget Menyhárd Attilával, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával. Kohlhaas Mihály története: Egy becsületes és törvénytisztelő brandenburgi lócsiszár, Kohlhaas Mihály lovaival Szászország felé indul, amikor a tronkai Vencel várnagya megállítja azzal az indokkal, hogy nincs passzusa. Ezért a várnagy zálogként magánál tart két lovat azzal, hogy majd ha Drezdában Kohlhaas kiváltja a passzust, hazafelé utazása során visszakapja őket. Kiderül, hogy a passzus megkövetelése önkényeskedés volt a várúrfi részéről. A várba visszatérve azt tap…

Meddig mehetünk el, ha igazságtalanság ér bennünket? Mit tehet a polgár, ha azt tapasztalja, az állami igazságszolgáltatás nem működik? Mit kellett volna tennie a lócsiszárnak, amikor a rendszer visszaélt hatalmával? Heinrich von Kleist 1810-es kiadású, megtörtént események alapján írt, Kohlhaas Mihály című művéről Rácz Anna beszélget Menyhárd Attilával, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával. Kohlhaas Mihály története: Egy becsületes és törvénytisztelő brandenburgi lócsiszár, Kohlhaas Mihály lovaival Szászország felé indul, amikor a tronkai Vencel várnagya megállítja azzal az indokkal, hogy nincs passzusa. Ezért a várnagy zálogként magánál tart két lovat azzal, hogy majd ha Drezdában Kohlhaas kiváltja a passzust, hazafelé utazása során visszakapja őket. Kiderül, hogy a passzus megkövetelése önkényeskedés volt a várúrfi részéről. A várba visszatérve azt tapasztalja, hogy az időközben mezei munkára befogott lovai állapota nagyon leromlott, és hogy szolgáj

A magyar irodalomtörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Babits Mihály halála után tizenkét évig tartó pereskedés kezdődött az özvegye, Török Sophie és a házaspár örökbefogadott lánya, Babits Ildikó között. A Jaffa Kiadó gondozásában Dr. Székely László egyetemi docens, az ELTE ombudsmanja tollából jelent meg az a rendkívül érdekes kötet, mely a per irataiból érdekfeszítő módon bontja ki a család szétesésének részleteit. A szerzőt Rácz Anna a Jog és irodalom című sorozatában kérdezte a kötetről.

A magyar irodalomtörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Babits Mihály halála után tizenkét évig tartó pereskedés kezdődött az özvegye, Török Sophie és a házaspár örökbefogadott lánya, Babits Ildikó között. A Jaffa Kiadó gondozásában Dr. Székely László egyetemi docens, az ELTE ombudsmanja tollából jelent meg az a rendkívül érdekes kötet, mely a per irataiból érdekfeszítő módon bontja ki a család szétesésének részleteit. A szerzőt Rácz Anna a Jog és irodalom című sorozatában kérdezte a kötetről.

Egy Örkény István egyperces és egy Csehov novella mentén Rácz Anna arról faggatja dr. Fazekas János közigazgatási jogászt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docensét, hogy hogyan jelenik meg a közigazgatási jog irodalmi művekben, és a jog szempontjából valóban abszurd-e az, ami első látásra annak tűnik. Az Örkény egyperces a szerző saját felolvasásában hangzik el felvételről, melyet ezúton is köszönünk Radnóti Zsuzsának: [Link 1]

Egy Örkény István egyperces és egy Csehov novella mentén Rácz Anna arról faggatja dr. Fazekas János közigazgatási jogászt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docensét, hogy hogyan jelenik meg a közigazgatási jog irodalmi művekben, és a jog szempontjából valóban abszurd-e az, ami első látásra annak tűnik. Az Örkény egyperces a szerző saját felolvasásában hangzik el felvételről, melyet ezúton is köszönünk Radnóti Zsuzsának: [Link 1]

Philippe Sands Kelet nyugati utca című, magyarul 2020-ban megjelent könyve az 1800-as évekbeli Lwów (Lemberg, Lviv) városától egészen a nürnbergi per eseményeiig vezeti el olvasóját. Eközben részletesen feltárja azt az izgalmas, kihívásokkal teli utat, amely elvezetett ahhoz, hogy két zsidó származású jogász, Hersch Lauterpacht és Rafael Lemkin áldozatos tevékenységének köszönhetően, mind a népirtás, mind az emberiesség elleni bűntett tényállásai bekerülhettek a nemzetközi jog alapfogalmai közé a II. világháború borzalmai után. Erről a lebilincselő, közérthető formában közreadott könyvről beszélgetett Rácz Anna Kirs Eszter nemzetközi jogásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével. A Kelet nyugati utca a mai Ukrajna területén, Zolkiew városában található, és arra a kivégző helyként szolgáló erdei tisztásra vezet, ahol a helybéli zsidókat lemészárolták. A mai napig itt nyugvó áldozatok…

Philippe Sands Kelet nyugati utca című, magyarul 2020-ban megjelent könyve az 1800-as évekbeli Lwów (Lemberg, Lviv) városától egészen a nürnbergi per eseményeiig vezeti el olvasóját. Eközben részletesen feltárja azt az izgalmas, kihívásokkal teli utat, amely elvezetett ahhoz, hogy két zsidó származású jogász, Hersch Lauterpacht és Rafael Lemkin áldozatos tevékenységének köszönhetően, mind a népirtás, mind az emberiesség elleni bűntett tényállásai bekerülhettek a nemzetközi jog alapfogalmai közé a II. világháború borzalmai után. Erről a lebilincselő, közérthető formában közreadott könyvről beszélgetett Rácz Anna Kirs Eszter nemzetközi jogásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével. A Kelet nyugati utca a mai Ukrajna területén, Zolkiew városában található, és arra a kivégző helyként szolgáló erdei tisztásra vezet, ahol a helybéli zsidókat lemészárolták. A mai napig itt nyugvó áldozatok között vannak a szerző, és a tényállásokat megalkotó jogászok családtagjai is. A műsorban említett

Jog és irodalom kapcsolatáról beszélgetett Rácz Anna Menyhárd Attilával és Fekete Balázzsal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatóival. A jogászok közötti beszélgetés rámutat arra, hogy egyáltalán nem szükségszerű jog s irodalom szigorú elválasztása, és a két terület között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt elsőre gondolnánk. Az irodalmi művek alakítják világnézetünket, a jogászi látásmód kialakításához pedig nagyon is sokat tesz hozzá az irodalom. Az irodalmárokat pedig a helyes értelmezéshez segítheti hozzá a művekben szereplő jogi kérdések tisztázása. Kölcsönösen hasznos tehát a két terület egymás számára. Az irodalom feladata, hogy humanizálja a jogi képzést, ezért a jog és irodalom szemléletet a joghallgatók oktatásában is alkalmazzák. A beszélgetésben két konkrét műről, Franz Kafka: A per és Illyés Gyula: Puszták népe című alkotásáról is szó kerül. A beszélgetők az adá…

Jog és irodalom kapcsolatáról beszélgetett Rácz Anna Menyhárd Attilával és Fekete Balázzsal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatóival. A jogászok közötti beszélgetés rámutat arra, hogy egyáltalán nem szükségszerű jog s irodalom szigorú elválasztása, és a két terület között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint azt elsőre gondolnánk. Az irodalmi művek alakítják világnézetünket, a jogászi látásmód kialakításához pedig nagyon is sokat tesz hozzá az irodalom. Az irodalmárokat pedig a helyes értelmezéshez segítheti hozzá a művekben szereplő jogi kérdések tisztázása. Kölcsönösen hasznos tehát a két terület egymás számára. Az irodalom feladata, hogy humanizálja a jogi képzést, ezért a jog és irodalom szemléletet a joghallgatók oktatásában is alkalmazzák. A beszélgetésben két konkrét műről, Franz Kafka: A per és Illyés Gyula: Puszták népe című alkotásáról is szó kerül. A beszélgetők az adást Nagy Tamás jogfilozófus, a Szegedi Tudományegyetem docense emlékének ajánlják, és egy minisorozat