
Házak|Otthonok|Trendek|meg minden
hazakotthonoktrendek
TRAFIK KÖR Kortárs Művészeti Egyesület podcast csatornája|Értekezés kortárs összművészetről|Zene: Kézdy Luca|Santa Diver Trió|Blue Horizon 2020
Epizódok (25)

Ries Zoltán építész Trafik épülete Dabason
..
..

Szegedi papucs bemutatkozása az OMÉK 2025 kiállításon
A Hungarikumok, Kiemelkedő Nemzeti Értékek színes és gazdag kínálatáról a Hungexpo OMÉK 2025 'A magyar föld legjava!' szakmai vásáron jártunk a szegedi papucs hagyománykincset mutattuk be kiállítással és előadással.
A Hungarikumok, Kiemelkedő Nemzeti Értékek színes és gazdag kínálatáról a Hungexpo OMÉK 2025 'A magyar föld legjava!' szakmai vásáron jártunk a szegedi papucs hagyománykincset mutattuk be kiállítással és előadással.

INNOVÁCIÓ A NÉPMŰVÉSZETBEN, HOGYAN VÁLIK KORTÁRSSÁ A HAGYOMÁNY?
A TRAFIK KÖR Podcast csatornájának májusi adásában a szegedi papucs viselésének és készítésének hagyományáról beszélgetünk Szögi Csabával és Attalai Zitával. Szó lesz az ezévi papucs mentő tervekről és a 6. alkalommal megrendezett Szegedi papucs Napjáról – mely 2024. június 15-én a Szent-Györgyi Albert Agórában lesz. A podcast adás moderátora Ordasi Brigitta, beszélgetőtársak Ligetvári István és Ligetvári Dorottya Sára.
A TRAFIK KÖR Podcast csatornájának májusi adásában a szegedi papucs viselésének és készítésének hagyományáról beszélgetünk Szögi Csabával és Attalai Zitával. Szó lesz az ezévi papucs mentő tervekről és a 6. alkalommal megrendezett Szegedi papucs Napjáról – mely 2024. június 15-én a Szent-Györgyi Albert Agórában lesz. A podcast adás moderátora Ordasi Brigitta, beszélgetőtársak Ligetvári István és Ligetvári Dorottya Sára.

A formálódás misztikuma | Kiss Botond András képzőművész
Kiss Botond András grafikus és képzőművész letisztult gondolkodásmódja, forma képzése az alkotás létrehozásakor változatos alapanyag és technika választással párosul. A megvalósítás módját, eszközeit mindig a mondanivaló alapján választja. Munkafolyamata sok kísérletezéssel, egyéni megoldások keresésével valósul meg. Művei alkotják azt a medret, amelyben szabad áramlást kap kreativitása és gondolkodása. Olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy miből fakadhat egy hatás ami az alkotást generálja? Mit jelent a kapcsolódó inspiráció avagy a „formálódás misztikuma”?
Kiss Botond András grafikus és képzőművész letisztult gondolkodásmódja, forma képzése az alkotás létrehozásakor változatos alapanyag és technika választással párosul. A megvalósítás módját, eszközeit mindig a mondanivaló alapján választja. Munkafolyamata sok kísérletezéssel, egyéni megoldások keresésével valósul meg. Művei alkotják azt a medret, amelyben szabad áramlást kap kreativitása és gondolkodása. Olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy miből fakadhat egy hatás ami az alkotást generálja? Mit jelent a kapcsolódó inspiráció avagy a „formálódás misztikuma”?

A telített üresség | Ronga Eszter képzőművész kiállítása
A mai adásban Ronga Eszterrel beszélgetünk, aki már 6 éves korában eldöntötte, hogy festőművész lesz és onnantól tudatosan készült erre a pályára. Ez már önmagában is figyelemre méltó dolog ráadásul a rendíthetetlen kitartás mellé egy kivételes tehetség is párosult. Eszter az alkotás mellett tanít is, tehát nem pusztán képzőművész hanem nap mint nap meggyőződéssel adja át tudását és hitét a következő nemzedékeknek. Többek között annak járunk utána, hogy miként tudatosul egy gyerekben, hogy mire hivatott? Volt-e és mi az a hatás vagy pillanat ami egyszer csak elindít valakit egy úton, amiről aztán le sem tér? Mi az, ami tanítható és mi az ami adottság kérdése a képzőművészetben, a festészetben? Választ keresünk arra is, hogy miként ismerhető fel a klisé (eredetiség nélküli gondolat) és hogyan fedezhető fel a valódi tartalom egy műben? Az alkotás minősége, hogyan definiálható?Az alkotónak …
A mai adásban Ronga Eszterrel beszélgetünk, aki már 6 éves korában eldöntötte, hogy festőművész lesz és onnantól tudatosan készült erre a pályára. Ez már önmagában is figyelemre méltó dolog ráadásul a rendíthetetlen kitartás mellé egy kivételes tehetség is párosult. Eszter az alkotás mellett tanít is, tehát nem pusztán képzőművész hanem nap mint nap meggyőződéssel adja át tudását és hitét a következő nemzedékeknek. Többek között annak járunk utána, hogy miként tudatosul egy gyerekben, hogy mire hivatott? Volt-e és mi az a hatás vagy pillanat ami egyszer csak elindít valakit egy úton, amiről aztán le sem tér? Mi az, ami tanítható és mi az ami adottság kérdése a képzőművészetben, a festészetben? Választ keresünk arra is, hogy miként ismerhető fel a klisé (eredetiség nélküli gondolat) és hogyan fedezhető fel a valódi tartalom egy műben? Az alkotás minősége, hogyan definiálható?Az alkotónak van vagy kell, hogy legyen üzenete, vagy csak önkifejezésről szól a művészet?Hol a valódi helye a k

Borzaspusztai Romkápolna 3.0 | Egy kortárs építészeti válasz
A Borzaspusztai Romkápolnáról készült három részes sorozatunk utolsó adásában egy kortárs építészeti válasz értelmezéséről beszélgetnek az alkotók, Ligetvári István építész tervező, Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi díjas üvegművész és Balázs Mihály Kossuth díjas építész egyetemi tanár aki országszerte számos szakrális épület létrehozója és ennek a területnek a tapasztalt ismerője. Az idők során a romkápolna zarándok hellyé vált ezért úgy kellett megfogalmazni az építészeti választ, hogy az eredeti szakralitás megmaradjon és érthető legyen a ma emberének valamint a jövő generációk számára.
A Borzaspusztai Romkápolnáról készült három részes sorozatunk utolsó adásában egy kortárs építészeti válasz értelmezéséről beszélgetnek az alkotók, Ligetvári István építész tervező, Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi díjas üvegművész és Balázs Mihály Kossuth díjas építész egyetemi tanár aki országszerte számos szakrális épület létrehozója és ennek a területnek a tapasztalt ismerője. Az idők során a romkápolna zarándok hellyé vált ezért úgy kellett megfogalmazni az építészeti választ, hogy az eredeti szakralitás megmaradjon és érthető legyen a ma emberének valamint a jövő generációk számára.

Borzaspusztai Romkápolna 2.0 | A kápolna története
A Borzaspusztai Romkápolna történetéről, felújításáról szóló három részes sorozatunk második epizódjában Ligetvári István építész beszélget Balogh Eleonóra üvegművésszel arról, hogy különböző egyéni sorsok, hogy kapcsolódnak és válnak egy közös történetté. Egy nagyszerű és nemes szándék, hogy ível akár romboló korszakokon keresztül, és generációkon át és a teremtő gondolat, hogy adhatja tovább az üzenetet. A Borzaspusztai Romkápolna és az alkotó Ligetvári István építész személyes története 1991 nyarán kapcsolódott össze melynek különös epizódjai villannak fel a második részben.
A Borzaspusztai Romkápolna történetéről, felújításáról szóló három részes sorozatunk második epizódjában Ligetvári István építész beszélget Balogh Eleonóra üvegművésszel arról, hogy különböző egyéni sorsok, hogy kapcsolódnak és válnak egy közös történetté. Egy nagyszerű és nemes szándék, hogy ível akár romboló korszakokon keresztül, és generációkon át és a teremtő gondolat, hogy adhatja tovább az üzenetet. A Borzaspusztai Romkápolna és az alkotó Ligetvári István építész személyes története 1991 nyarán kapcsolódott össze melynek különös epizódjai villannak fel a második részben.

Borzaspusztai Romkápolna 1.0 | A szakrális helyek üzenete és szerepe ma
A szakrális helyek szerepe nem más, mint az érzelmi kötődések kialakítása és annak gyakorlása, üzenete pedig, hogy ebben az erősen virtualizálódó világban megmaradjon a mentális kapcsolat a természettel. Egy szent hely építészeti megfogalmazása nagy felelősséget jelent, mert nem csak a ma emberét, hanem a jövő generációt is érthető „nyelven” kell megszólítania, mégpedig úgy, hogy az eredendő szakralitás ne sérüljön. Van-e válasza a mai kortárs építészetnek és ha igen akkor az, hogy jelenik meg a mindennapokban? Ligetvári István építész beszélget Balogh Eleonóra üvegművésszel és Balázs Mihály építésszel.
A szakrális helyek szerepe nem más, mint az érzelmi kötődések kialakítása és annak gyakorlása, üzenete pedig, hogy ebben az erősen virtualizálódó világban megmaradjon a mentális kapcsolat a természettel. Egy szent hely építészeti megfogalmazása nagy felelősséget jelent, mert nem csak a ma emberét, hanem a jövő generációt is érthető „nyelven” kell megszólítania, mégpedig úgy, hogy az eredendő szakralitás ne sérüljön. Van-e válasza a mai kortárs építészetnek és ha igen akkor az, hogy jelenik meg a mindennapokban? Ligetvári István építész beszélget Balogh Eleonóra üvegművésszel és Balázs Mihály építésszel.

Vizuális kultúra szerepe otthon? OTTHON ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET | Beszélgetés Domokos Berta képzőművésszel
Sokan nem tudják elképzelni saját emlékeik, apró kiegésztőik között, hogyan is festene a térben, a falon egy kortárs műalkotás, mivel bátorítanád a hallgatókat, hogy igenis van helye az otthonokban egy-egy ilyen alkotásnak, ez lehet csupán bátorság kérdése?...Műalkotás készítése közben foglalkoztat-e az a gondolat, hogy miután elkészül, hol fog otthonra találni a kép? Ha igen, hatással van-e az alkotásra? Hogy találják meg a helyüket a képeid, aki a beszélgetés után szeretne vásárolni egy eredeti Domokos képet, hol teheti ezt meg? Gyerekek vizuális nevelése? Nyitottak-e a környezetedben lévő fiatalok a kortárs képzőművészetre? Sok esetben nem érti a laikus ember, hogy mit „ábrázol” egy-egy absztrakt alkotás, milyen látásmódot, megközelítést ajánlanál nekik a képeid befogadására? Hogyan lehet fiatal képzőművészként érvényesülni ebben a világban, ahol a képek befogadására mély érzelmekhez …
Sokan nem tudják elképzelni saját emlékeik, apró kiegésztőik között, hogyan is festene a térben, a falon egy kortárs műalkotás, mivel bátorítanád a hallgatókat, hogy igenis van helye az otthonokban egy-egy ilyen alkotásnak, ez lehet csupán bátorság kérdése?...Műalkotás készítése közben foglalkoztat-e az a gondolat, hogy miután elkészül, hol fog otthonra találni a kép? Ha igen, hatással van-e az alkotásra? Hogy találják meg a helyüket a képeid, aki a beszélgetés után szeretne vásárolni egy eredeti Domokos képet, hol teheti ezt meg? Gyerekek vizuális nevelése? Nyitottak-e a környezetedben lévő fiatalok a kortárs képzőművészetre? Sok esetben nem érti a laikus ember, hogy mit „ábrázol” egy-egy absztrakt alkotás, milyen látásmódot, megközelítést ajánlanál nekik a képeid befogadására? Hogyan lehet fiatal képzőművészként érvényesülni ebben a világban, ahol a képek befogadására mély érzelmekhez kell a befogadónak önmagába visszanyúlnia, miközben a korszellemet a felszínesség és a gyors értékít

A „JÓZAN” építészet…ma | Vendégünk Balázs Mihály Kossuth díjas építész
Tíz évvel ezelőtt egy a Trafik Kör által készített interjúban volt a záró kérdés, hogy Balázs Mihály mit üzen a ma felnövekvő építész nemzedéknek?„ Őszinte, tiszta, józan építészetet szeretnék. Őszinte, tiszta és józan építészeket.” Hogy állunk ma ezzel nem csak közel tíz év távlatában? Hogy lehet józan az építészet ebben az olykor önmagától megrészegült fogyasztói világban? Az otthon bár az intim lét tere, de mára már azt a közösségi média meghódította, és általa akarva, akaratlanul feltárulnak titkaink a világnak. Kirakatban élünk kirakat életet és kívül keresünk kapaszkodókat. A piac és a szükséglet újratermelése megfoszt a valódi érték nyújtotta érzésektől azokat trendi fikciók hatása viszi a megfelelő irányba. Élményeink már okos telefonunk óriási tárhelyein sokasodnak és a képek nem albumba rendeződnek és kerülnek a polcra, hanem megosztva szétszóródnak a virtuális térben. A világ …
Tíz évvel ezelőtt egy a Trafik Kör által készített interjúban volt a záró kérdés, hogy Balázs Mihály mit üzen a ma felnövekvő építész nemzedéknek?„ Őszinte, tiszta, józan építészetet szeretnék. Őszinte, tiszta és józan építészeket.” Hogy állunk ma ezzel nem csak közel tíz év távlatában? Hogy lehet józan az építészet ebben az olykor önmagától megrészegült fogyasztói világban? Az otthon bár az intim lét tere, de mára már azt a közösségi média meghódította, és általa akarva, akaratlanul feltárulnak titkaink a világnak. Kirakatban élünk kirakat életet és kívül keresünk kapaszkodókat. A piac és a szükséglet újratermelése megfoszt a valódi érték nyújtotta érzésektől azokat trendi fikciók hatása viszi a megfelelő irányba. Élményeink már okos telefonunk óriási tárhelyein sokasodnak és a képek nem albumba rendeződnek és kerülnek a polcra, hanem megosztva szétszóródnak a virtuális térben. A világ befoghatatlanul kitágult körülöttünk és miközben a lehetőségek sokasága pillanatok alatt megnyílik s

Évadzáró Ligetvári Istvánnal
A Trafik Kör Házak | Otthonok |Trendek | meg minden... podcast csatornájának évadzáró adásában összefoglaljuk az elmúlt évad tapasztalatait, tanulságait, élményeit és kicsit beszélünk a jövőről. Az egymást követő beszélgetések újabb és újabb ötleteket inspirációkat adtak és szélesítették a látóteret. A következő évadban újabb érdekes embereket mutatunk be, valódi otthon-teremtőket és használókat szólaltatunk meg. A legnagyobb hozadéka az adásoknak az, hogy egy olyan állandó érvényű hanganyag gyűlt össze, ami akár kiadásra is kerülhet a jövőben. Köszönjük, hogy hallgattak bennünket, folytatjuk szeptemberben!
A Trafik Kör Házak | Otthonok |Trendek | meg minden... podcast csatornájának évadzáró adásában összefoglaljuk az elmúlt évad tapasztalatait, tanulságait, élményeit és kicsit beszélünk a jövőről. Az egymást követő beszélgetések újabb és újabb ötleteket inspirációkat adtak és szélesítették a látóteret. A következő évadban újabb érdekes embereket mutatunk be, valódi otthon-teremtőket és használókat szólaltatunk meg. A legnagyobb hozadéka az adásoknak az, hogy egy olyan állandó érvényű hanganyag gyűlt össze, ami akár kiadásra is kerülhet a jövőben. Köszönjük, hogy hallgattak bennünket, folytatjuk szeptemberben!

KORTÁRS ÉS HAGYOMÁNYOS II. A kortárs fogalma a képzőművész szerint
A mai podcastban arról kérdezi Ligetvári István A.Varga Imre képző- és festőművészt, hogy Ő, hogyan értelmezi a kortárs és a hagyományos fogalmát. Olykor letérnek a kijelölt útról - de ez már megszokott ezekben a hangosan gondolkodó helyenként szárnyaló beszélgetésekben - de ettől válik hitelessé az adás. A.Varga Imre Kecskeméten alkotó képzőművész. A Trafik Kör tiszteletbeli és örökös tagja. 2005 óta segíti ötleteivel és művészi munkájával egyesületünket. A komoly elismerést kapott “AZ EMBER ÉPÍTÉSE” című a 13. Velencei Építészeti Biennáléra készített pályázat központi szereplője és társalkotója. Kreativitása és kifogyni nem akaró lendületete képes újra meg újra lendületbe hozni projektjeinket. Absztrakciói egy különös formabontó világba repítenek olykor provokatívan, máskor pedig mély filozófiai mondanivalóval jelennek meg különös alakzatok formájában.A Dabasi Kortárs Művészeti Galéria…
A mai podcastban arról kérdezi Ligetvári István A.Varga Imre képző- és festőművészt, hogy Ő, hogyan értelmezi a kortárs és a hagyományos fogalmát. Olykor letérnek a kijelölt útról - de ez már megszokott ezekben a hangosan gondolkodó helyenként szárnyaló beszélgetésekben - de ettől válik hitelessé az adás. A.Varga Imre Kecskeméten alkotó képzőművész. A Trafik Kör tiszteletbeli és örökös tagja. 2005 óta segíti ötleteivel és művészi munkájával egyesületünket. A komoly elismerést kapott “AZ EMBER ÉPÍTÉSE” című a 13. Velencei Építészeti Biennáléra készített pályázat központi szereplője és társalkotója. Kreativitása és kifogyni nem akaró lendületete képes újra meg újra lendületbe hozni projektjeinket. Absztrakciói egy különös formabontó világba repítenek olykor provokatívan, máskor pedig mély filozófiai mondanivalóval jelennek meg különös alakzatok formájában.A Dabasi Kortárs Művészeti Galéria alapítója, művészete elválaszthatatlan a Trafik Kör küldetésének. Ki mást is kérdeznénk meg előszö

Kortárs és Hagyományos I. Viseletkultúra
A mai podcast témája a kortárs azaz a modern és a hagyományos viselet és tárgykultúra megjelenése a hétköznapokban. A Kortárs kifejezést egyfajta misztérium lengi körül. Ami modern az biztos érthetetlen meg nem tudjuk mit ábrázol miről szól és ezért sokakban ellenállást vált ki. A hagyományost meg számos helyen félre értelmezik és olyan tárgyakat sorolnak be ebbe a kategóriába, amik minősége megkérdőjelezhető és bizony köze sincs semmilyen hagyományhoz pusztán csak a jó ízlés hiányát tükrözi. A ma elindított podcast sorozatunkban annak járunk utána pár héten át, hogy igazán mitől kortárs a kortárs és, mitől hagyományos a hagyományos. Miben rejlik az ízlések és pofonok valódi jelentésének lényege és, hogy lehet-e segíteni és, hogyan az ízlés formálásban. A beszélgetéseink alkalmával azt boncolgatjuk, hogy a minőség az pénz vagy, igény vagy inkább ízlés dolga. Aztán megpróbáljuk lebontani …
A mai podcast témája a kortárs azaz a modern és a hagyományos viselet és tárgykultúra megjelenése a hétköznapokban. A Kortárs kifejezést egyfajta misztérium lengi körül. Ami modern az biztos érthetetlen meg nem tudjuk mit ábrázol miről szól és ezért sokakban ellenállást vált ki. A hagyományost meg számos helyen félre értelmezik és olyan tárgyakat sorolnak be ebbe a kategóriába, amik minősége megkérdőjelezhető és bizony köze sincs semmilyen hagyományhoz pusztán csak a jó ízlés hiányát tükrözi. A ma elindított podcast sorozatunkban annak járunk utána pár héten át, hogy igazán mitől kortárs a kortárs és, mitől hagyományos a hagyományos. Miben rejlik az ízlések és pofonok valódi jelentésének lényege és, hogy lehet-e segíteni és, hogyan az ízlés formálásban. A beszélgetéseink alkalmával azt boncolgatjuk, hogy a minőség az pénz vagy, igény vagy inkább ízlés dolga. Aztán megpróbáljuk lebontani a kortárs kifejezésmódot körülvevő tévhitek alkotta falakat és helyére tenni a hagyományos valódi j

A cipő, a viselet koronája | Viseletkultúra
A cipő viseletünk egyik fontos kiegészítő eleme, vagy lehet akár egy kisplasztika, egy trendet befolyásoló cipő szobor. Szakértőnkkel, Attalai Zita cipőtervezővel beszélget Ligetvári István a lábbeliről, mint az öltözködésünk egyik legmeghatározóbb részéről és annak minőségéről. Hogy mit keres a cipő az “asztalon”? Természetesen mivel közvetlen tárgyi környezetünk részét képezi nagyban hozzájárul a rólunk alkotott képhez ugyanúgy mint használati tárgyaink és otthonunk. Közben kis ipartörténeti kitekintéssel egy két mondat erejéig visszanézünk a rendszerváltozás előtti korszakra amikor a könnyűipari termelés és termékfejlesztés még sok megbízást tudott adni hazai tervezőknek. Zita pályája akkor kezdődött a cipőtervezés területén, majd egy 25 éves átmeneti szünet után 2010-ben adódott alkalma újra a cipőipari gyártmányfejlesztés kihívásaival szembenézni a Ben-Ross&Barben Kft.-nél. Megtudha…
A cipő viseletünk egyik fontos kiegészítő eleme, vagy lehet akár egy kisplasztika, egy trendet befolyásoló cipő szobor. Szakértőnkkel, Attalai Zita cipőtervezővel beszélget Ligetvári István a lábbeliről, mint az öltözködésünk egyik legmeghatározóbb részéről és annak minőségéről. Hogy mit keres a cipő az “asztalon”? Természetesen mivel közvetlen tárgyi környezetünk részét képezi nagyban hozzájárul a rólunk alkotott képhez ugyanúgy mint használati tárgyaink és otthonunk. Közben kis ipartörténeti kitekintéssel egy két mondat erejéig visszanézünk a rendszerváltozás előtti korszakra amikor a könnyűipari termelés és termékfejlesztés még sok megbízást tudott adni hazai tervezőknek. Zita pályája akkor kezdődött a cipőtervezés területén, majd egy 25 éves átmeneti szünet után 2010-ben adódott alkalma újra a cipőipari gyártmányfejlesztés kihívásaival szembenézni a Ben-Ross&Barben Kft.-nél. Megtudhatjuk, hogy számára a cipőszobrok megalkotása és a hordható cipők tervezése szoros összhangban van, e

TÉR-LÉLEK-TAN III.
Folytatjuk a beszélgetést Trom Katával arról, hogy lehet-e tervezni az „OTTHONT” és ebben a fázisban már alkalmazhatóak-e a „TÉR-LÉLEK-TAN” elvei? Az otthon az a hely ,ahová megérkezünk, ahol feltöltődünk, ahol inspirálódunk, ahol biztonságban tudjuk magunkat egyszóval a hely, ahol lényegünket és intim életünket éljük meg. Nem mindegy tehát, hogy milyen hangsúlyt fektetünk erre a tervezés során. Az, hogy a megépült házunk mint élettér otthonként tud-e szolgálni abban fontos szerepe van az építésznek de bizony nagyrészt a mi felelősségünk. A mai beszélgetés azt taglalja, hogy lehet-e ezt tervezni vagy az a használat során velünk együtt fejlődő folyamat eredménye lehet csak. Kata szerint egy lakás csak lakva válhat otthonná. Minősége rajtunk áll, mentalitásunkon és szokásrendszereinken múlik. István véleménye az, hogy a ház tervezés lényege abban áll, hogy olyan térkapcsolatokat kell létre…
Folytatjuk a beszélgetést Trom Katával arról, hogy lehet-e tervezni az „OTTHONT” és ebben a fázisban már alkalmazhatóak-e a „TÉR-LÉLEK-TAN” elvei? Az otthon az a hely ,ahová megérkezünk, ahol feltöltődünk, ahol inspirálódunk, ahol biztonságban tudjuk magunkat egyszóval a hely, ahol lényegünket és intim életünket éljük meg. Nem mindegy tehát, hogy milyen hangsúlyt fektetünk erre a tervezés során. Az, hogy a megépült házunk mint élettér otthonként tud-e szolgálni abban fontos szerepe van az építésznek de bizony nagyrészt a mi felelősségünk. A mai beszélgetés azt taglalja, hogy lehet-e ezt tervezni vagy az a használat során velünk együtt fejlődő folyamat eredménye lehet csak. Kata szerint egy lakás csak lakva válhat otthonná. Minősége rajtunk áll, mentalitásunkon és szokásrendszereinken múlik. István véleménye az, hogy a ház tervezés lényege abban áll, hogy olyan térkapcsolatokat kell létrehozni, ami magába rejti az otthonteremtés lehetőségét. Kérdés, hogy van-e recept erre vagy el kell

TÉR-LÉLEK-TAN II.
Folytatjuk a beszélgetést Trom Katával arról, hogy az általa megalkotott „TÉR-LÉLEK-TAN”, hogyan jött létre és az abban megfogalmazott elvek miként működnek a gyakorlatban? A beszélgetés feltárja a hallgató előtt, hogy milyen szerepet játszik a TÉR-LÉLEK-TAN az otthonteremtésben. Miért fontos, hogy mindennek megtaláljuk a helyét és, hogy közvetlen környezetünk hatással van a lelkünkre és ez visszafelé is igaz. Mit jelent a térhasználat szempontjából a minőség? Lehet-e és hogyan kell úgy rendezni egy lakást, hogy az otthonná váljon? Ligetvári István beszélget Trom Kata művészettörténésszel, a TÉR-LÉLEK-TAN megalkotójával.
Folytatjuk a beszélgetést Trom Katával arról, hogy az általa megalkotott „TÉR-LÉLEK-TAN”, hogyan jött létre és az abban megfogalmazott elvek miként működnek a gyakorlatban? A beszélgetés feltárja a hallgató előtt, hogy milyen szerepet játszik a TÉR-LÉLEK-TAN az otthonteremtésben. Miért fontos, hogy mindennek megtaláljuk a helyét és, hogy közvetlen környezetünk hatással van a lelkünkre és ez visszafelé is igaz. Mit jelent a térhasználat szempontjából a minőség? Lehet-e és hogyan kell úgy rendezni egy lakást, hogy az otthonná váljon? Ligetvári István beszélget Trom Kata művészettörténésszel, a TÉR-LÉLEK-TAN megalkotójával.

TÉR-LÉLEK-TAN I.
Bemutatjuk Trom Katát, a TÉR-LÉLEK-TAN megalkotóját, aki gyerekkora óta lélekhez szóló élményeket gyűjt, ezeket közvetíti valamennyi tevékenységében. Kezdetben ez természetesen nem volt tudatos, csak később ismerte fel, hogy ha őszinte és nyitott szívvel, lélekkel közelít a világhoz, a környezetéhez – az emberekhez, vagy akár az élettelennek vélt tárgyakhoz, épületekhez – akkor az élet egy teljesebb dimenziójával találkozik. Ez a sík pedig különböző inspirációk és élethelyzetek, események és felismerések sorát tartogatja számára… amely, ha követi – mint egy aranyszál – rávezeti saját egyedi életútjára és feladatára. Elvezeti oda, amiben emberként valóban hiteles tud lenni. Trom Katát - elmondása alapján - az emberekből, a dolgokból és a helyekből sugárzó szellemiség érdekli. A tér és az ember viszonya itthon, vagy bárhol a világon. Évekig élt Japánban és Portugáliában, hosszabb időt tölt…
Bemutatjuk Trom Katát, a TÉR-LÉLEK-TAN megalkotóját, aki gyerekkora óta lélekhez szóló élményeket gyűjt, ezeket közvetíti valamennyi tevékenységében. Kezdetben ez természetesen nem volt tudatos, csak később ismerte fel, hogy ha őszinte és nyitott szívvel, lélekkel közelít a világhoz, a környezetéhez – az emberekhez, vagy akár az élettelennek vélt tárgyakhoz, épületekhez – akkor az élet egy teljesebb dimenziójával találkozik. Ez a sík pedig különböző inspirációk és élethelyzetek, események és felismerések sorát tartogatja számára… amely, ha követi – mint egy aranyszál – rávezeti saját egyedi életútjára és feladatára. Elvezeti oda, amiben emberként valóban hiteles tud lenni. Trom Katát - elmondása alapján - az emberekből, a dolgokból és a helyekből sugárzó szellemiség érdekli. A tér és az ember viszonya itthon, vagy bárhol a világon. Évekig élt Japánban és Portugáliában, hosszabb időt töltött Indiában és Angliában. A különböző kultúrák és spirituális hagyományok tapasztalatai, a keleti é

Viseletkultúra | Mit nevezünk divatosnak, és miért?
A mai podcast témája a viseletkultúra – pontosabban, annak járunk utána szakértőnkkel, Attalai Zitával, hogy hogyan változott ez a fogalom az elmúlt évtizedekben…hogy mi az ami leginkább befolyásolja az öltözködésünket… és hogy mit nevezhetünk divatosnak, és hogy vajon miért olyan fontos ezen a területen is az önazonosság, az önismeret. Zita öltözéktervező – 30 éve a vizuális kultúra bűvöletében él és alkot. Eredeti szakmáját tekintve divattervező– számos munkáját megcsodálhattuk már a cipő és a ruhavonalon is. Meggyőződése, hogy már az óvodában el kellene kezdeni tanítani az anyagismeretet, és hogy nagy a felelőssége az anyáknak, akik nem csupán a ruházkodás tekintetében, de a helyes önképet illetően is hozzájárulnak ahhoz, ahogyan ma kinézünk, öltözködünk, ahogy „viseljük a kultúránkat”. Induljunk el hát a divat útvesztőjében, de előtte érdemes beszerezni egy piros izzót – hogy miért? …
A mai podcast témája a viseletkultúra – pontosabban, annak járunk utána szakértőnkkel, Attalai Zitával, hogy hogyan változott ez a fogalom az elmúlt évtizedekben…hogy mi az ami leginkább befolyásolja az öltözködésünket… és hogy mit nevezhetünk divatosnak, és hogy vajon miért olyan fontos ezen a területen is az önazonosság, az önismeret. Zita öltözéktervező – 30 éve a vizuális kultúra bűvöletében él és alkot. Eredeti szakmáját tekintve divattervező– számos munkáját megcsodálhattuk már a cipő és a ruhavonalon is. Meggyőződése, hogy már az óvodában el kellene kezdeni tanítani az anyagismeretet, és hogy nagy a felelőssége az anyáknak, akik nem csupán a ruházkodás tekintetében, de a helyes önképet illetően is hozzájárulnak ahhoz, ahogyan ma kinézünk, öltözködünk, ahogy „viseljük a kultúránkat”. Induljunk el hát a divat útvesztőjében, de előtte érdemes beszerezni egy piros izzót – hogy miért? Máris kiderül, ahogyan az is, hogy hogyan látja Attalai Zita a XXI. század viseletkultúráját, és íg

Az árajánlatkérés varázsa | Az építész, a kereskedő és a kivitelező felelőssége
A TRAFIK Kör podcast csatornájának hatodik adása azt a témát járja körbe, hogy miben áll az építész a kereskedő és a kivitelező felelőssége a beruházás költségének alakulásában? Mit tervezünk be, hol vesszük és ki csinálja? Csak ezen múlik? Látszólag egyszerűnek tűnik a dolog mert majd „KÉRÜNK TÖBB HELYRŐL AJÁNLATOT” összehasonlítjuk azokat és majd kiderül…na de, mi derül ki? Mi az, aminek valójában ki kell derülnie még mielőtt meghozunk egy fontos döntést. Ezt a sokszor egyértelműnek tűnő kérdést boncolgatjuk őszintén és szókimondóan, hogy ne kelljen „NAGY ÁRAT” fizetnünk azért mert a lehetőségeink korlátozottak…és talán pont ezért!
A TRAFIK Kör podcast csatornájának hatodik adása azt a témát járja körbe, hogy miben áll az építész a kereskedő és a kivitelező felelőssége a beruházás költségének alakulásában? Mit tervezünk be, hol vesszük és ki csinálja? Csak ezen múlik? Látszólag egyszerűnek tűnik a dolog mert majd „KÉRÜNK TÖBB HELYRŐL AJÁNLATOT” összehasonlítjuk azokat és majd kiderül…na de, mi derül ki? Mi az, aminek valójában ki kell derülnie még mielőtt meghozunk egy fontos döntést. Ezt a sokszor egyértelműnek tűnő kérdést boncolgatjuk őszintén és szókimondóan, hogy ne kelljen „NAGY ÁRAT” fizetnünk azért mert a lehetőségeink korlátozottak…és talán pont ezért!

Költség kategóriák
Mai adásunk azzal a kérdéssel foglalkozik, ami a leginkább foglalkoztat minden építkezni vágyót az álmain túl, hogy „MI MENNYIBE KERÜL?”. (erről egy ősi vicc - de inkább ma bölcseletnek mondanám- jut eszembe. „Leszól a tiszt a fedélzetről a gépházba „mennyi?” jön is rögtön a válasz „harminc”, „mi harminc” teszi fel a következő kérdést „ mi mennyi” jön újra a gyors „válasz” a gépházból.) A kérdés ugyan jogos, mert természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy mi mennyibe kerül és ez milyen mértékben határozza meg lehetőségeinket otthonunk létrehozásában. Igen ám de a „MENNYI” előtt ott van egy sokkal fontosabb szó a „MI”, amit jó ha megfelelően értelmezünk. Itt most nem a termék típusára gondolunk, hanem arra, hogy annak MIT kell tudnia ahhoz, hogy a számunkra megfelelő értéket jelentse. Ebben próbálunk meg most egyfajta útmutatót adni azzal, hogy meghatároztunk négy költség kategóriát…
Mai adásunk azzal a kérdéssel foglalkozik, ami a leginkább foglalkoztat minden építkezni vágyót az álmain túl, hogy „MI MENNYIBE KERÜL?”. (erről egy ősi vicc - de inkább ma bölcseletnek mondanám- jut eszembe. „Leszól a tiszt a fedélzetről a gépházba „mennyi?” jön is rögtön a válasz „harminc”, „mi harminc” teszi fel a következő kérdést „ mi mennyi” jön újra a gyors „válasz” a gépházból.) A kérdés ugyan jogos, mert természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy mi mennyibe kerül és ez milyen mértékben határozza meg lehetőségeinket otthonunk létrehozásában. Igen ám de a „MENNYI” előtt ott van egy sokkal fontosabb szó a „MI”, amit jó ha megfelelően értelmezünk. Itt most nem a termék típusára gondolunk, hanem arra, hogy annak MIT kell tudnia ahhoz, hogy a számunkra megfelelő értéket jelentse. Ebben próbálunk meg most egyfajta útmutatót adni azzal, hogy meghatároztunk négy költség kategóriát, ahová ki-ki a maga lehetőségei szerint sorolhatja be magát az ár-érték számára optimális viszonyá