Ha érdekel a pszichológia

Az evés pszichológiája második részéhez érkeztünk, ahol a következő témaköröket járjuk körbe: Mi az a két fő cél, ami konfliktusa miatt nem tudunk fogyni? Hogyan tudjuk ezt a konfliktust feloldani? Milyen más módszerekkel és technikákkal tudunk egégszégesebb étkezési rutint kialakítani? Csodapirulákról és mindenki számára kompakt megoldást kínáló tippekről nem lesz szó. De éhezésről és lemondásról sem. Ha inkább olvasnád: [Link 1] Felhasznált irodalom és lábjegyzet: Az evés pszichológiája második részéhez érkeztünk, ahol a következő témaköröket járjuk körbe: Mi az a két fő cél, ami konfliktusa miatt nem tudunk fogyni? Hogyan tudjuk ezt a konfliktust feloldani? Milyen más módszerekkel és technikákkal tudunk egégszégesebb étkezési rutint kialakítani? Csodapirulákról és mindenki számára kompakt megoldást kínáló tippekről nem lesz szó. De éhezésről és lemondásról se…

Az evés pszichológiája második részéhez érkeztünk, ahol a következő témaköröket járjuk körbe: Mi az a két fő cél, ami konfliktusa miatt nem tudunk fogyni? Hogyan tudjuk ezt a konfliktust feloldani? Milyen más módszerekkel és technikákkal tudunk egégszégesebb étkezési rutint kialakítani? Csodapirulákról és mindenki számára kompakt megoldást kínáló tippekről nem lesz szó. De éhezésről és lemondásról sem. Ha inkább olvasnád: [Link 1] Felhasznált irodalom és lábjegyzet: Az evés pszichológiája második részéhez érkeztünk, ahol a következő témaköröket járjuk körbe: Mi az a két fő cél, ami konfliktusa miatt nem tudunk fogyni? Hogyan tudjuk ezt a konfliktust feloldani? Milyen más módszerekkel és technikákkal tudunk egégszégesebb étkezési rutint kialakítani? Csodapirulákról és mindenki számára kompakt megoldást kínáló tippekről nem lesz szó. De éhezésről és lemondásról sem. Ha inkább olvasnád: [Link 1] Felhasznált irodalom és lábjegy

Az Evés minisorozatban az étkezés pszichológiájáról lesz szó. Ebben a részben körbejárjuk, hogy miért is nehézkes az étkezésről beszélni, illetve, hogy mitől függ, hogy valamilyen ételt szeretünk vagy inkább undorodunk tőle. Ha inkább olvasnád, akkor itt találod a cikket: [Link 1] Felhasznált irodalom és jegyzetek: - Becker, D. (2023, January 30). Acquisition of likes and dislikes [Lecture]. - Birch, L. L. (1999). Development of food preferences. Annual review of nutrition, 19, 41-62 - Mindenségit! (2022, November 29). Dr. Dittrich Ernő: Íme, a megoldás a klímaváltozásra! | Mindenségit! #30 [Video]. YouTube. [Link 2] - Overweight and obesity - BMI statistics: [Link 3]

Az Evés minisorozatban az étkezés pszichológiájáról lesz szó. Ebben a részben körbejárjuk, hogy miért is nehézkes az étkezésről beszélni, illetve, hogy mitől függ, hogy valamilyen ételt szeretünk vagy inkább undorodunk tőle. Ha inkább olvasnád, akkor itt találod a cikket: [Link 1] Felhasznált irodalom és jegyzetek: - Becker, D. (2023, January 30). Acquisition of likes and dislikes [Lecture]. - Birch, L. L. (1999). Development of food preferences. Annual review of nutrition, 19, 41-62 - Mindenségit! (2022, November 29). Dr. Dittrich Ernő: Íme, a megoldás a klímaváltozásra! | Mindenségit! #30 [Video]. YouTube. [Link 2] - Overweight and obesity - BMI statistics: [Link 3]

Elérkeztünk a pénz pszichológiájának záró részéhez, amiben a következő témákat járjuk körbe: Mi köze a vásárlási kedvnek ahhoz, hogy mikor költjük el a pénzünket? Van-e különbség, ha előbb vásárolunk és utána élvezzük az adott szolgáltatást, vagy éppen fordítva? Illetve milyen technikákkal próbálnak a vállalatok arra ösztönözni minket rendszer szinten, hogy minél többet költsünk. Ha inkább olvasnád, akkor látogass el a honlapomra: [Link 1] Felhasznált irodalom: - Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. Harper.

Elérkeztünk a pénz pszichológiájának záró részéhez, amiben a következő témákat járjuk körbe: Mi köze a vásárlási kedvnek ahhoz, hogy mikor költjük el a pénzünket? Van-e különbség, ha előbb vásárolunk és utána élvezzük az adott szolgáltatást, vagy éppen fordítva? Illetve milyen technikákkal próbálnak a vállalatok arra ösztönözni minket rendszer szinten, hogy minél többet költsünk. Ha inkább olvasnád, akkor látogass el a honlapomra: [Link 1] Felhasznált irodalom: - Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. Harper.

Haladunk tovább a pénz pszichológiája témakörben. A mai videóban a mentális és érzelmi könyvelésről lesz szó. Például, hogy miért lehet az, hogy a fizetésünkből hajlamosabbak vagyunk komolyabb dolgokra költeni, mint például a törlesztő részlet, míg a földön talált ötezresből nagyobb valószínűséggel veszünk magunkat valamilyen szórakoztató dolgot? Ha inkább olvasnád, akkor látogass el a honlapomra: [Link 1] Felhasznált irodalom: - Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. Harper. - Levav, J., & McGraw, A. P. (2009). Emotional Accounting: How Feelings about Money Influence Consumer Choice. Journal of Marketing Research, 46(1), 66–80. [Link 2]

Haladunk tovább a pénz pszichológiája témakörben. A mai videóban a mentális és érzelmi könyvelésről lesz szó. Például, hogy miért lehet az, hogy a fizetésünkből hajlamosabbak vagyunk komolyabb dolgokra költeni, mint például a törlesztő részlet, míg a földön talált ötezresből nagyobb valószínűséggel veszünk magunkat valamilyen szórakoztató dolgot? Ha inkább olvasnád, akkor látogass el a honlapomra: [Link 1] Felhasznált irodalom: - Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. Harper. - Levav, J., & McGraw, A. P. (2009). Emotional Accounting: How Feelings about Money Influence Consumer Choice. Journal of Marketing Research, 46(1), 66–80. [Link 2]

Ebben a részben azt járjuk körbe, hogy miért is kerülünk állandóan nehéz döntési helyzetbe, ha a pénzköltésről van szó. A cikk alapját ez a könyv adta, amit jó szívvel ajánlok: Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. HarperCollins. Ha szeretnéd elolvasni, akkor látogass el ide: [Link 1]

Ebben a részben azt járjuk körbe, hogy miért is kerülünk állandóan nehéz döntési helyzetbe, ha a pénzköltésről van szó. A cikk alapját ez a könyv adta, amit jó szívvel ajánlok: Ariely, D., & Kreisler, J. (2017). Dollars and Sense: How We Misthink Money and How to Spend Smarter. HarperCollins. Ha szeretnéd elolvasni, akkor látogass el ide: [Link 1]

Indulnak a minisorozatok. Az első téma a pénz. Ne izguljatok! Semmi pénzügyi tanácsadás vagy MLM rendszer. Csakis pszichológiai szempontokat vizsgálok. :) Ehhez két könyvet hívtam segítségül: A pénz pszichológiája Dollár és értelem: Hogyan gondolkodunk rosszul a pénzről és hogyan költsünk okosabban? Igyekszem árnyalni a pénzzel való kapcsolatunkat, legyen szó hiedelmekről, érzelmekről és magáról a társadalmi rendszerről, amiben élünk. Ha szeretnéd elolvasni, akkor látogass el ide: [Link 1]

Indulnak a minisorozatok. Az első téma a pénz. Ne izguljatok! Semmi pénzügyi tanácsadás vagy MLM rendszer. Csakis pszichológiai szempontokat vizsgálok. :) Ehhez két könyvet hívtam segítségül: A pénz pszichológiája Dollár és értelem: Hogyan gondolkodunk rosszul a pénzről és hogyan költsünk okosabban? Igyekszem árnyalni a pénzzel való kapcsolatunkat, legyen szó hiedelmekről, érzelmekről és magáról a társadalmi rendszerről, amiben élünk. Ha szeretnéd elolvasni, akkor látogass el ide: [Link 1]

Mitől függ, hogy romantikus filmbe illő lesz a párkapcsolatunk, vagy inkább egy zs kategóriás dráma? Persze előbbinek sem kell célnak lennie, de azért kétségtelen, hogy a legtöbben vágyunk egy kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatra. Ebben a cikkben a következő témákról meséltem: Mi az a három tényező, ami biztosan hatással van arra, hogy sikeres szerelmi és baráti kapcsolatot alakítsunk ki? Milyen kategóriái vannak a szeretetnek? Min múlik, hogy elköteleződünk-e a másik mellett? Milyen tendenciák befolyásolják a válások nagyobb valószínűségét? Mi a négy legmérgezőbb viselkedésforma, ami a pokolba vezet? Ha szeretnétek elolvasni a cikket, akkor itt tudjátok: [Link 1]

Mitől függ, hogy romantikus filmbe illő lesz a párkapcsolatunk, vagy inkább egy zs kategóriás dráma? Persze előbbinek sem kell célnak lennie, de azért kétségtelen, hogy a legtöbben vágyunk egy kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatra. Ebben a cikkben a következő témákról meséltem: Mi az a három tényező, ami biztosan hatással van arra, hogy sikeres szerelmi és baráti kapcsolatot alakítsunk ki? Milyen kategóriái vannak a szeretetnek? Min múlik, hogy elköteleződünk-e a másik mellett? Milyen tendenciák befolyásolják a válások nagyobb valószínűségét? Mi a négy legmérgezőbb viselkedésforma, ami a pokolba vezet? Ha szeretnétek elolvasni a cikket, akkor itt tudjátok: [Link 1]

Hogy találjuk meg a Nagy Ő-t? Az hagyján! De hogyan tartsuk meg? Tíz tuti tippben nem tudom összefoglalni, de pár szempontot összeszedtem, ami lehet, hogy hasznosnak találtok. Arra fókuszáltam, hogy egyáltalán milyen típusú kapcsolatokba tudunk szerveződni és miként befolyásolja a párkapcsolatunkat a kötődési mintánk. Két hét múlva, pedig jön a folytatás. Ha szeretnéd elolvasni a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Hogy találjuk meg a Nagy Ő-t? Az hagyján! De hogyan tartsuk meg? Tíz tuti tippben nem tudom összefoglalni, de pár szempontot összeszedtem, ami lehet, hogy hasznosnak találtok. Arra fókuszáltam, hogy egyáltalán milyen típusú kapcsolatokba tudunk szerveződni és miként befolyásolja a párkapcsolatunkat a kötődési mintánk. Két hét múlva, pedig jön a folytatás. Ha szeretnéd elolvasni a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Alkalmazkodás. Egyetértés. Ezek sokszor segítenek a társas interakcióinkban, de nem mindig előremutató, ha nem mondunk ellent. Ebben az adásban azt jártam körbe, hogy: -Milyen fajtái vannak a konformitásnak? - Honnan ered? - És milyen tényezők befolyásolják, hogy besimulunk, vagy nemet mondunk. Ha szeretnéd elolvasni a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Alkalmazkodás. Egyetértés. Ezek sokszor segítenek a társas interakcióinkban, de nem mindig előremutató, ha nem mondunk ellent. Ebben az adásban azt jártam körbe, hogy: -Milyen fajtái vannak a konformitásnak? - Honnan ered? - És milyen tényezők befolyásolják, hogy besimulunk, vagy nemet mondunk. Ha szeretnéd elolvasni a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Milyen 35 évesen ismét beülni az iskolapadba? Ráadásul Hollandiába? Nem tagadom, nem volt mindig őszinte a mosolyom. A cikkben a következőkről lesz szó: - Milyenek a tapasztalataim a magyar felsőoktatásban? - Hogyan néz ki a pszichológia program a Radboud Egyetemen? - Milyen készségeket és kompetenciákat tudunk elsajátítani? - Milyenek a tanárok és a diákokhoz való hozzáállás? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Milyen 35 évesen ismét beülni az iskolapadba? Ráadásul Hollandiába? Nem tagadom, nem volt mindig őszinte a mosolyom. A cikkben a következőkről lesz szó: - Milyenek a tapasztalataim a magyar felsőoktatásban? - Hogyan néz ki a pszichológia program a Radboud Egyetemen? - Milyen készségeket és kompetenciákat tudunk elsajátítani? - Milyenek a tanárok és a diákokhoz való hozzáállás? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Néha jó lenne érzelemmentesen élni, de nem véletlen, hogy nem így lettünk megteremtve. Ebben a részben a következő témaköröket járom körbe: - Pontosan mi is az érzelem? - Egyáltalán mi a célja annak, hogy tudunk érezni? - Vajon vannak univerzális érzelmek? - Mit lehet egyáltalán leolvasni az arcunkról? - Akik vakon születtek ugyan úgy fejezik ki az érzéseiket? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Néha jó lenne érzelemmentesen élni, de nem véletlen, hogy nem így lettünk megteremtve. Ebben a részben a következő témaköröket járom körbe: - Pontosan mi is az érzelem? - Egyáltalán mi a célja annak, hogy tudunk érezni? - Vajon vannak univerzális érzelmek? - Mit lehet egyáltalán leolvasni az arcunkról? - Akik vakon születtek ugyan úgy fejezik ki az érzéseiket? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

A meggyőzés és a manipuláció a marketing és a politika legsűrűbben használt fegyvere. És sajnos elég jól használják. Ennek az az egyik oka, hogy nem vagyunk tudatában, hogy milyen pszichológiai trükkökkel rángatnak minket kényük-kedvük szerint. Ezért most úgy döntöttem, hogy bemutatok pár módszert, amivel jobban fogjuk érteni a következőket: - Mitől függ, hogy észérvekkel akarnak meggyőzni minket vagy olyan üzenetekkel, amik az ösztöneinkre hatnak? - Kinek hiszünk és miért? - Mitől jó a meggyőző üzenet? - Négy ütős manipulatív technika, amivel már valószínűleg találkoztunk a hétköznapokban is. Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

A meggyőzés és a manipuláció a marketing és a politika legsűrűbben használt fegyvere. És sajnos elég jól használják. Ennek az az egyik oka, hogy nem vagyunk tudatában, hogy milyen pszichológiai trükkökkel rángatnak minket kényük-kedvük szerint. Ezért most úgy döntöttem, hogy bemutatok pár módszert, amivel jobban fogjuk érteni a következőket: - Mitől függ, hogy észérvekkel akarnak meggyőzni minket vagy olyan üzenetekkel, amik az ösztöneinkre hatnak? - Kinek hiszünk és miért? - Mitől jó a meggyőző üzenet? - Négy ütős manipulatív technika, amivel már valószínűleg találkoztunk a hétköznapokban is. Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Mit takar az a kifejezés, hogy önzetlen? Más néven altruizmus? Miért “éri meg” segíteni, legalábbis ami az evolúciós és pszichológiai magyarázatokat illeti. Milyen esetben nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem fogunk segíteni az embertársainknak? És mi hogyan kérjünk, hogy ne maradjunk hoppon? Ezekről mind-mind szó lesz a legújabb cikkemben. Plusz ráadás, hogy kiderül, hogy mit tudott Batman, amit mi nem! ;) Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Mit takar az a kifejezés, hogy önzetlen? Más néven altruizmus? Miért “éri meg” segíteni, legalábbis ami az evolúciós és pszichológiai magyarázatokat illeti. Milyen esetben nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem fogunk segíteni az embertársainknak? És mi hogyan kérjünk, hogy ne maradjunk hoppon? Ezekről mind-mind szó lesz a legújabb cikkemben. Plusz ráadás, hogy kiderül, hogy mit tudott Batman, amit mi nem! ;) Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Az agresszió egy olyan érzés, amit nem mindig vállalunk fel szívesen, különösen, ha arra neveltek minket, hogy nem illik dühösnek lenni. Pedig mindannyian találkoztunk már ezzel a nehéz érzéssel, és lehet, hogy olykor-olykor agresszív viselkedésbe is átcsapott. Hiszek abba, hogy az elnyomás helyett a megértésre érdemes törekedni. A MINDJÁRT FELROBBAN AZ AGYAM című legújabb cikkemben arról írok, hogy: - Milyen fajtái vannak az agressziónak - Mi okozhatja? Lehet, hogy meglepő, de nem térek ki a közösségi médiára és az erőszakos számítógépes játékokra és filmekre. - Illetve, hogy miként érthetjük meg, ezáltal csökkenthetjük magunkban a belső dühöt. Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Az agresszió egy olyan érzés, amit nem mindig vállalunk fel szívesen, különösen, ha arra neveltek minket, hogy nem illik dühösnek lenni. Pedig mindannyian találkoztunk már ezzel a nehéz érzéssel, és lehet, hogy olykor-olykor agresszív viselkedésbe is átcsapott. Hiszek abba, hogy az elnyomás helyett a megértésre érdemes törekedni. A MINDJÁRT FELROBBAN AZ AGYAM című legújabb cikkemben arról írok, hogy: - Milyen fajtái vannak az agressziónak - Mi okozhatja? Lehet, hogy meglepő, de nem térek ki a közösségi médiára és az erőszakos számítógépes játékokra és filmekre. - Illetve, hogy miként érthetjük meg, ezáltal csökkenthetjük magunkban a belső dühöt. Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Jó nekünk együtt? Vagy kezdjünk el spórolni egy lakatlan szigetre? Mit jelent egyáltalán a csoport és milyen veszélyei lehetnek? Erről szól a legújabb blog posztom, meg persze arról, hogy hogyan védekezhetünk a csoportgondolkodás, a csoportpolarizáció és a személytelenség ellen. Részlet: “De mi a biztos recept a csoportgondolkodáshoz? A sebezhetetlenség illúziója, vagyis, hogy minket csoportként nem érhet veszély. Ennek következtében túlságosan optimistán és nem reálisan tekinthetünk az eseményekre. Emellett nagyobb kockázatot vállalunk annál, mint ami indokolt. Az egyetértés illúziója, vagyis abban a tévképzetben ringatjuk magunkat, hogy mindenki egyetért a csoportban, még akkor is, ha hallgat. De ez sem véletlen, hiszen a csoport viselkedhet kirekesztően azokkal szemben, akik nem értenek egyet. Például az olyan rosszmájú megjegyzések, mint: Miért vagy ennyire beszari? Azt hittem ennél …

Jó nekünk együtt? Vagy kezdjünk el spórolni egy lakatlan szigetre? Mit jelent egyáltalán a csoport és milyen veszélyei lehetnek? Erről szól a legújabb blog posztom, meg persze arról, hogy hogyan védekezhetünk a csoportgondolkodás, a csoportpolarizáció és a személytelenség ellen. Részlet: “De mi a biztos recept a csoportgondolkodáshoz? A sebezhetetlenség illúziója, vagyis, hogy minket csoportként nem érhet veszély. Ennek következtében túlságosan optimistán és nem reálisan tekinthetünk az eseményekre. Emellett nagyobb kockázatot vállalunk annál, mint ami indokolt. Az egyetértés illúziója, vagyis abban a tévképzetben ringatjuk magunkat, hogy mindenki egyetért a csoportban, még akkor is, ha hallgat. De ez sem véletlen, hiszen a csoport viselkedhet kirekesztően azokkal szemben, akik nem értenek egyet. Például az olyan rosszmájú megjegyzések, mint: Miért vagy ennyire beszari? Azt hittem ennél belevalóbb vagy!” Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Ebben a részben a sztereotípia, előítélet és diszkrimináció hármasát jártam körbe szociálpszichológiai szempontból. Emellett jobban megérthetjük, hogy milyen okai lehetnek a csoportok közötti ellentéteknek. Még konkrétabban mit is jelent pontosan a gazdasági, motivációs és kognitív perspektíva? Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Ebben a részben a sztereotípia, előítélet és diszkrimináció hármasát jártam körbe szociálpszichológiai szempontból. Emellett jobban megérthetjük, hogy milyen okai lehetnek a csoportok közötti ellentéteknek. Még konkrétabban mit is jelent pontosan a gazdasági, motivációs és kognitív perspektíva? Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Mit jelent idősnek lenni? Egyáltalán hogyan állunk ahhoz a tényhez, hogy mindannyian megöregszünk? Erről nem annyira trendi beszélni itt a nagy fiatalságkultusz közepette, pedig a téma rendkívül fontos. Ebben a cikkben a következő szempontokat érintettem: - Mit jelent az, hogy öreg? Időben és térben teljesen mást jelenthet. - Mit jelent az ageizmus? - Hogyan kommunikálunk idősebb emberekkel és ennek mik lehetnek a hátrányai? - Mi is történik a testünkkel és az elménkkel az idő előrehaladtával? - Mit tehetünk magunkért és az idősebb hozzátartozókért? - Milyen jó nemzetközi jó praktikákkal találkozhatunk? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Mit jelent idősnek lenni? Egyáltalán hogyan állunk ahhoz a tényhez, hogy mindannyian megöregszünk? Erről nem annyira trendi beszélni itt a nagy fiatalságkultusz közepette, pedig a téma rendkívül fontos. Ebben a cikkben a következő szempontokat érintettem: - Mit jelent az, hogy öreg? Időben és térben teljesen mást jelenthet. - Mit jelent az ageizmus? - Hogyan kommunikálunk idősebb emberekkel és ennek mik lehetnek a hátrányai? - Mi is történik a testünkkel és az elménkkel az idő előrehaladtával? - Mit tehetünk magunkért és az idősebb hozzátartozókért? - Milyen jó nemzetközi jó praktikákkal találkozhatunk? Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Ítélkezni mindannyian szoktunk, de ez sem véletlen. Sokszor nincs elég információnk a másikról, ezért a fejünkben kiegészítjük az információt. Azért, hogy jobban megértsük, miként is értékelünk embereket és helyzeteket, bemutatok pár modellt és hipotézist. Többek között szó lesz: - Kovariációs elméletről, ami amennyire ijesztően hangozhat, annyira egyszerű megérteni - Öncélú elfogultságról, illetve, hogy mi az a három dimenzió, ami mentén értékelhetjük magunkat - Végül pedig bemutatóm az Igazságos világ hipotézist. Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Ítélkezni mindannyian szoktunk, de ez sem véletlen. Sokszor nincs elég információnk a másikról, ezért a fejünkben kiegészítjük az információt. Azért, hogy jobban megértsük, miként is értékelünk embereket és helyzeteket, bemutatok pár modellt és hipotézist. Többek között szó lesz: - Kovariációs elméletről, ami amennyire ijesztően hangozhat, annyira egyszerű megérteni - Öncélú elfogultságról, illetve, hogy mi az a három dimenzió, ami mentén értékelhetjük magunkat - Végül pedig bemutatóm az Igazságos világ hipotézist. Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Az, hogy hogyan érzékeljük a világot és hogyan dolgozzuk fel a felénk áramló információt, nagyban befolyásolja a viselkedésünket. Szerencsére nem a teljes sötétségben tapogatózunk, ha ismerjük ezeket a pszichológiai mechanizmusokat, amelyekből most mutatok párat. Szó esett a következő témákról: az önbeteljesítő jóslat a szelektív figyelem és az elfogult kockázatértékelésről is Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Az, hogy hogyan érzékeljük a világot és hogyan dolgozzuk fel a felénk áramló információt, nagyban befolyásolja a viselkedésünket. Szerencsére nem a teljes sötétségben tapogatózunk, ha ismerjük ezeket a pszichológiai mechanizmusokat, amelyekből most mutatok párat. Szó esett a következő témákról: az önbeteljesítő jóslat a szelektív figyelem és az elfogult kockázatértékelésről is Ha szívesen elolvasnád a cikket is, akkor látogass el ide: [Link 1]

Sok szó esik az önismeret fontosságáról, bár arról, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés, lehet, hogy sokunknak eltérő elképzelései vannak. Most megmutatok pár szempontot, ami segíthet eligazodni abban, hogy kik is vagyunk és milyen alapvető pszichológiai mechanizmusok működtetnek minket. Például a sémák, a "három én" vagy a "jobb vagyok az átlagnál effektus". Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]

Sok szó esik az önismeret fontosságáról, bár arról, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés, lehet, hogy sokunknak eltérő elképzelései vannak. Most megmutatok pár szempontot, ami segíthet eligazodni abban, hogy kik is vagyunk és milyen alapvető pszichológiai mechanizmusok működtetnek minket. Például a sémák, a "három én" vagy a "jobb vagyok az átlagnál effektus". Ha szívesen elolvasnád a cikket, akkor látogass el ide: [Link 1]