Csakugyan / 8 és fél óra

Méghogy van valami sajátos romantika egy tarka szalagfüggönyben, egy kopott szatyorban vagy egy rakétaporszívóban. Pedig van, csak a megfelelő kultúrkör kell hozzá: Magyarország máig őrzi a szocializmus emlékét tárgyakban, szokásokban, és talán nincs is erre jobb bizonyíték annál, hogy még azok is képesek nosztalgiával gondolni erre a korszakra, akik nem is éltek benne. A Kastner Kommunityben Jó lesz az még címmel nyílt kiállítás erről a sajátos viszonyról, Friedrich Barnabás és Hajdu Levente Zsigmond, a 2025-ös Art Open pályázat különdíjasainak munkáival. Friedrich festményein az ajkai iparvárosi közeghez és a szocialista lakáskultúrához kötődő tárgyak állnak össze gyűjteményekké. Hajdu piaci cserék során összegyűjtött szatyrokat és a találkozásokról készült videófelvételeket mutatja be. A kiállítás kurátorával, Tánczos Korinnával beszélgettünk a Vasárnap 8 új epizódjában, amelyben szó …

Méghogy van valami sajátos romantika egy tarka szalagfüggönyben, egy kopott szatyorban vagy egy rakétaporszívóban. Pedig van, csak a megfelelő kultúrkör kell hozzá: Magyarország máig őrzi a szocializmus emlékét tárgyakban, szokásokban, és talán nincs is erre jobb bizonyíték annál, hogy még azok is képesek nosztalgiával gondolni erre a korszakra, akik nem is éltek benne. A Kastner Kommunityben Jó lesz az még címmel nyílt kiállítás erről a sajátos viszonyról, Friedrich Barnabás és Hajdu Levente Zsigmond, a 2025-ös Art Open pályázat különdíjasainak munkáival. Friedrich festményein az ajkai iparvárosi közeghez és a szocialista lakáskultúrához kötődő tárgyak állnak össze gyűjteményekké. Hajdu piaci cserék során összegyűjtött szatyrokat és a találkozásokról készült videófelvételeket mutatja be. A kiállítás kurátorával, Tánczos Korinnával beszélgettünk a Vasárnap 8 új epizódjában, amelyben szó esett: a barna Szofiról, arról, hogy miért érhet ma tízezreket egy használhatatlan szódásüveg, és arról, miért lehet egyre nehezebb pusztán tárgyakon keresztül bemutatni a 2020-as évek Magyarországát. A kiállítás október végéig megtekinthető a II. János Pál pápa téren, a Kastner Kommunityben!

Nemcsak Budapest, de az ország, sőt, a világ minden része tele van elhagyatott villákkal, társasházakkal, vagy épp ipari létesítményekkel. Ezeket járják be, illetve fotózzák végig a párizsi katakombákat a XIX. században feltérképezők utódainak számító városi felfedezők: az elmúlt években egyre kisebb és egyre vakmerőbb fiatalok által űzött hobbi Magyarországon is igen népszerű, szabályait, illetve lényegét azonban sokan nem ismerik. Az urbexeseknek alapvetően egyetlen célja van: az adrenalinfüggőségüknek hódolva olyan helyekre is bejutni, ahová az átlagember soha nem teheti be a lábát. Sokan mindemellett néhány íratlan szabálynak is igyekeznek megfelelni: habár a legtöbb esetben a tulajdonosok engedélye nélkül térképeznek fel egy-egy helyet, soha nem iktatnak ki riasztórendszereket, nem vandálkodnak, és nem visznek el semmit a helyekről. A szabályokat persze nem mindenki tartja be, így a…

Nemcsak Budapest, de az ország, sőt, a világ minden része tele van elhagyatott villákkal, társasházakkal, vagy épp ipari létesítményekkel. Ezeket járják be, illetve fotózzák végig a párizsi katakombákat a XIX. században feltérképezők utódainak számító városi felfedezők: az elmúlt években egyre kisebb és egyre vakmerőbb fiatalok által űzött hobbi Magyarországon is igen népszerű, szabályait, illetve lényegét azonban sokan nem ismerik. Az urbexeseknek alapvetően egyetlen célja van: az adrenalinfüggőségüknek hódolva olyan helyekre is bejutni, ahová az átlagember soha nem teheti be a lábát. Sokan mindemellett néhány íratlan szabálynak is igyekeznek megfelelni: habár a legtöbb esetben a tulajdonosok engedélye nélkül térképeznek fel egy-egy helyet, soha nem iktatnak ki riasztórendszereket, nem vandálkodnak, és nem visznek el semmit a helyekről. A szabályokat persze nem mindenki tartja be, így az urbex megítélése távolról sem pozitív. Műsorvezetőnk, Vincze Miklós erről is beszélgetetett a legrégebbi magyarországi urbex-csapat, a BCO alapítójával, illetve egy oszlopával, akik legnagyobb élményeik mellett arról is meséltek, hogy mennyire felhígult a magyar közösség, mit éreznek igazán izgalmasnak az urbexben, hogyan segítették a szabad sajtót abban, hogy több fontos ügy is napvilágra kerüljön, a legfiatalabb önjelölt felfedezők egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, sokan ügyet sem vetnek arra, hogy akár csak minimálisan is őrizzék a tulajdonaikat, milyen könnyen meg lehet oldani, hogy valaki távol tartsa az urbexeseket az ingatlanától.

A Moduláris Kollektíva márciusban, az Auróra megszűnésével jött létre Józsefvárosban. Alapítói a kultikus közösségi tér egykori munkatársai, akik nem hagyták, hogy a hely szellemisége eltűnjön. A Nagy Fuvaros utcában található Moduláris egy igazi hibrid, ha szórakozóhelyről van szó, már működésében is: demokratikus, mindenki beleszólhat a a feladatokba, amelyeket mindenki amúgy is saját kapacitása szerint vállal. Ez egy igazi közösségi hely, ahol megfér egymás mellett egy Dolly Parton buli és egy Queer & Cozy filmes este. Árvai Csenge és Villás Bertold, két alapító beszélt a Vasárnap 8 műsorában arról: hogyan képes létrejönni a semmiből egy ilyen hibrid hely miért Józsefváros erre a legalkalamasabb ...és hogyan birkózik meg egy alulról építkező szórakozóhely az amúgy is ezer sebből vérző ipar nehézségeivel. A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

A Moduláris Kollektíva márciusban, az Auróra megszűnésével jött létre Józsefvárosban. Alapítói a kultikus közösségi tér egykori munkatársai, akik nem hagyták, hogy a hely szellemisége eltűnjön. A Nagy Fuvaros utcában található Moduláris egy igazi hibrid, ha szórakozóhelyről van szó, már működésében is: demokratikus, mindenki beleszólhat a a feladatokba, amelyeket mindenki amúgy is saját kapacitása szerint vállal. Ez egy igazi közösségi hely, ahol megfér egymás mellett egy Dolly Parton buli és egy Queer & Cozy filmes este. Árvai Csenge és Villás Bertold, két alapító beszélt a Vasárnap 8 műsorában arról: hogyan képes létrejönni a semmiből egy ilyen hibrid hely miért Józsefváros erre a legalkalamasabb ...és hogyan birkózik meg egy alulról építkező szórakozóhely az amúgy is ezer sebből vérző ipar nehézségeivel. A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

A Nemzeti Múzeum kertje mögött közel egy teljes évszázadon át működött háborítatlanul a Magyar Rádió, ami nemcsak a világ első stúdiópalotáját hozta létre a területen, de az évtizedek múlásával a tömbben lévő történeti palotákat, bérházakat, illetve kerteket is magába olvasztotta, egyre több stúdiót, irodát és területet saját célra hasznosítva. De mi történt a területen a Magyar Rádió beköltözése előtt? Mit hozott az elmúlt száz év? Milyen értékek pusztultak el a tervezett Pázmány-kampusz miatt, és milyen jövő várhat a területre? Tizenötödik adásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ Sávoly Tamás történész-muzeológussal, akinél többet senki sem tud a területről.

A Nemzeti Múzeum kertje mögött közel egy teljes évszázadon át működött háborítatlanul a Magyar Rádió, ami nemcsak a világ első stúdiópalotáját hozta létre a területen, de az évtizedek múlásával a tömbben lévő történeti palotákat, bérházakat, illetve kerteket is magába olvasztotta, egyre több stúdiót, irodát és területet saját célra hasznosítva. De mi történt a területen a Magyar Rádió beköltözése előtt? Mit hozott az elmúlt száz év? Milyen értékek pusztultak el a tervezett Pázmány-kampusz miatt, és milyen jövő várhat a területre? Tizenötödik adásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ Sávoly Tamás történész-muzeológussal, akinél többet senki sem tud a területről.

Művészetterápiás csoport indul Józsefvárosban 13-15 évesek számára a Partvonal Pszichoterápiás Rendelőben. Az október 10-től kezdődő foglalkozás egyik vezetőjével, Magyar Emmával, gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeuta-jelölttel a Vasárnap 8 új epizódjában beszélgettünk arról: Mit jelent egy kamasz számára, hogy „önmagát adja", miközben a világ a tökéletesség felé hajlik: tökéletes emberek a plakátokon, tökéletes életek a közösségi médiában. Megállják-e a helyüket a kamaszokkal kapcsolatos sztereotípiák? Milyen problémákkal fordulnak leggyakrabban szakemberhez a fiatalok? Mit okoz, ha egy kamasz a ChatGPT-vel beszéli meg a problémáit? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

Művészetterápiás csoport indul Józsefvárosban 13-15 évesek számára a Partvonal Pszichoterápiás Rendelőben. Az október 10-től kezdődő foglalkozás egyik vezetőjével, Magyar Emmával, gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeuta-jelölttel a Vasárnap 8 új epizódjában beszélgettünk arról: Mit jelent egy kamasz számára, hogy „önmagát adja", miközben a világ a tökéletesség felé hajlik: tökéletes emberek a plakátokon, tökéletes életek a közösségi médiában. Megállják-e a helyüket a kamaszokkal kapcsolatos sztereotípiák? Milyen problémákkal fordulnak leggyakrabban szakemberhez a fiatalok? Mit okoz, ha egy kamasz a ChatGPT-vel beszéli meg a problémáit? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

A Budapesttel egyidős Nagykörút ma a fővárosban élők jó része számára ugyanazt jelenti: egy útvonalat, aminek feladata, hogy az embereket a négyes-hatos villamossal, vagy épp autóban ülve segítsen eljuttatni a céljához. Ez persze nem mindig volt így, hiszen az 1871-es Nagykörút-törvényt követően három évtized alatt megszületett, a mai Petőfi hídtól a Margit hídig Pestet átszelő főút jóval több egy közlekedési csatornánál. De hogyan született? Kik lakták? Milyen házak állnak rajta? És mit tett a kormány, mikor rájött: az emberek valójában nem is akarnak a mentén házat építeni. Tizenharmadik adásunkban ezekről a kérdésekről is szó esett: a Csengery-, Podmaniczky- és Virág F. Éva-díjas Vincze Miklós vendége ezúttal a Csengery-, Podmaniczky- és Ráday Mihály-díjas N. Kósa Judit volt, aki újságíróként és várostörténészként egyaránt rengeteget kutatta az öt kerületet érintő Nagykörút történetét…

A Budapesttel egyidős Nagykörút ma a fővárosban élők jó része számára ugyanazt jelenti: egy útvonalat, aminek feladata, hogy az embereket a négyes-hatos villamossal, vagy épp autóban ülve segítsen eljuttatni a céljához. Ez persze nem mindig volt így, hiszen az 1871-es Nagykörút-törvényt követően három évtized alatt megszületett, a mai Petőfi hídtól a Margit hídig Pestet átszelő főút jóval több egy közlekedési csatornánál. De hogyan született? Kik lakták? Milyen házak állnak rajta? És mit tett a kormány, mikor rájött: az emberek valójában nem is akarnak a mentén házat építeni. Tizenharmadik adásunkban ezekről a kérdésekről is szó esett: a Csengery-, Podmaniczky- és Virág F. Éva-díjas Vincze Miklós vendége ezúttal a Csengery-, Podmaniczky- és Ráday Mihály-díjas N. Kósa Judit volt, aki újságíróként és várostörténészként egyaránt rengeteget kutatta az öt kerületet érintő Nagykörút történetét, erről pedig könyvet is írt. A beszélgetésből kiderül, hogy miért annyira érdekes a Körút nyomvonala, milyen furcsa tervet dédelgetett a XIX. század derekának egyik legismertebb mérnöke, akinek álma végül mégsem vált valóra, hogyan épültek be a telkek, kik költöztek a józsefvárosi szakaszra, miként változott a Nagykörút lakossága, hogyan vészelték át az épületek a második világháborút, 1956 pusztítását, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc évet, miért van szükség mielőbbi, átfogó felújítási tervre.

Bár Józsefvárosban jazzfesztivál "csak" hatodik éve létezik, a műfaj évtizedek óta szorosan kapcsolódik a kerülethez. Szeptember 11. és 13. között a megszokottnál egy kicsit még jobban is: jön a VI. Józsefvárosi Jazzfesztivál, három napig kortárs és klasszikus jazzkoncertek helyszíne lesz a Rákóczi tér és a Rákóczi téri Vásárcsarnok. A rendezvény egyik szervezőjével, Egyed Erikával arról is beszélgettünk, hogy: Van-e sajátos józsefvárosi jazz? Hogyan nem kell egyáltalán érteni a műfajhoz, hogy élvezni tudjuk Hogy kerül a jazz a piacra? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A fesztivál ingyenes! A programról minden részlet itt megtalálható.

Bár Józsefvárosban jazzfesztivál "csak" hatodik éve létezik, a műfaj évtizedek óta szorosan kapcsolódik a kerülethez. Szeptember 11. és 13. között a megszokottnál egy kicsit még jobban is: jön a VI. Józsefvárosi Jazzfesztivál, három napig kortárs és klasszikus jazzkoncertek helyszíne lesz a Rákóczi tér és a Rákóczi téri Vásárcsarnok. A rendezvény egyik szervezőjével, Egyed Erikával arról is beszélgettünk, hogy: Van-e sajátos józsefvárosi jazz? Hogyan nem kell egyáltalán érteni a műfajhoz, hogy élvezni tudjuk Hogy kerül a jazz a piacra? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A fesztivál ingyenes! A programról minden részlet itt megtalálható.

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar múzeumok gyűjteményeinek bővüléséről alig lehetett hallani, kivéve, ha a kormány hatalmas összegekért vásárolt valamilyen műtárgyat. De mi történt a gyűjtemények falai között? Valóban teljesen el voltak zárva attól, hogy nagyobbra nőjenek? Mi lesz másként most, a kormányváltás után? Megmenekül végre az Iparművészeti Múzeum immár kilenc éve zárva tartó gyönyörű palotája? Tizenegyedik adásunkban Vincze Miklós ezekről a kérdésekről is beszélgetett az Iparművészeti Múzeum új megbízott főigazgatójával, dr. Jékely Zsomborral, aki egy sor meglepő információt osztott meg velünk, így megtudhattuk, miért tett jót a hatvanas évek egy, a kukát nem találó muzeológusa, sőt, azt is, hogy milyen módon, és előreláthatólag mikor járhatjuk be újra Lechner Ödön egyik legfontosabb épületének tereit.

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar múzeumok gyűjteményeinek bővüléséről alig lehetett hallani, kivéve, ha a kormány hatalmas összegekért vásárolt valamilyen műtárgyat. De mi történt a gyűjtemények falai között? Valóban teljesen el voltak zárva attól, hogy nagyobbra nőjenek? Mi lesz másként most, a kormányváltás után? Megmenekül végre az Iparművészeti Múzeum immár kilenc éve zárva tartó gyönyörű palotája? Tizenegyedik adásunkban Vincze Miklós ezekről a kérdésekről is beszélgetett az Iparművészeti Múzeum új megbízott főigazgatójával, dr. Jékely Zsomborral, aki egy sor meglepő információt osztott meg velünk, így megtudhattuk, miért tett jót a hatvanas évek egy, a kukát nem találó muzeológusa, sőt, azt is, hogy milyen módon, és előreláthatólag mikor járhatjuk be újra Lechner Ödön egyik legfontosabb épületének tereit.

A Vasárnap 8 új epizódjában vendégünk volt Árva János, a Velo Budapest alapítója, aki nem biciklizni tanít: abban segít, hogyan közlekedjünk két keréken együtt az autósokkal, gyalogosokkal és a többi bringással. Árva szerint Józsefváros az egyik legjobb hely Budapesten városi kerékpározáshoz, ugyanakkor a főváros számos fejlesztése ellenére az elmúlt években sem lettek különösebben többen azok, akik a bringát választják a közlekedéshez. A beszélgetésben szóba került többek között az is: Megy-e a klikkesedés a városi kerékpárosok között Miért külön sport városban biciklizni Szín helyett miért inkább személyiség alapján válasszunk bringát Hogyan jönnek a Habsburgok a modern kerékpáros szokásainkhoz Hol a helyünk egyáltalán az utakon A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A Velo Budapest képzésein egész évben várja azokat, akik szeretnének magabiztosabban közlekedni Budapesten kerékpáron is!

A Vasárnap 8 új epizódjában vendégünk volt Árva János, a Velo Budapest alapítója, aki nem biciklizni tanít: abban segít, hogyan közlekedjünk két keréken együtt az autósokkal, gyalogosokkal és a többi bringással. Árva szerint Józsefváros az egyik legjobb hely Budapesten városi kerékpározáshoz, ugyanakkor a főváros számos fejlesztése ellenére az elmúlt években sem lettek különösebben többen azok, akik a bringát választják a közlekedéshez. A beszélgetésben szóba került többek között az is: Megy-e a klikkesedés a városi kerékpárosok között Miért külön sport városban biciklizni Szín helyett miért inkább személyiség alapján válasszunk bringát Hogyan jönnek a Habsburgok a modern kerékpáros szokásainkhoz Hol a helyünk egyáltalán az utakon A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A Velo Budapest képzésein egész évben várja azokat, akik szeretnének magabiztosabban közlekedni Budapesten kerékpáron is!

Mindenki a saját bőrén érzi, hogy az elmúlt években a nyarak szinte kibírhatatlanná váltak, ez pedig teljesen átalakítja a hétköznapjainkat: sokan, ha tehetik, inkább otthon maradnak, a városban mindenhol légkondicionálók zúgása hallatszik, a keringési zavarokkal kórházba kerülők száma pedig az egekig nő. De mit tehet az egyre kevesebb klímaváltozás-tagadót – ezzel párhuzamosan pedig egyre több, a helyzet miatt aggódó embert – magában foglaló magyar köz azért, hogy a helyzet valamivel jobbá váljon? Hogyan tehetjük kellemesebbé a saját lakókörnyezetünket? És mit tehetnek a kerületek, a főváros, vagy akár az állam annak érdekében, hogy a következő években, vagy évtizedekben Budapest kellemesebb hely legyen? Kilencedik adásunkban ezeket a témákat is érintettük Bojár Iván Andrással, aki nem csak újságíróként, illetve építészetkritikusként, de a 2019 nyarán született 10 millió Fa nevű környez…

Mindenki a saját bőrén érzi, hogy az elmúlt években a nyarak szinte kibírhatatlanná váltak, ez pedig teljesen átalakítja a hétköznapjainkat: sokan, ha tehetik, inkább otthon maradnak, a városban mindenhol légkondicionálók zúgása hallatszik, a keringési zavarokkal kórházba kerülők száma pedig az egekig nő. De mit tehet az egyre kevesebb klímaváltozás-tagadót – ezzel párhuzamosan pedig egyre több, a helyzet miatt aggódó embert – magában foglaló magyar köz azért, hogy a helyzet valamivel jobbá váljon? Hogyan tehetjük kellemesebbé a saját lakókörnyezetünket? És mit tehetnek a kerületek, a főváros, vagy akár az állam annak érdekében, hogy a következő években, vagy évtizedekben Budapest kellemesebb hely legyen? Kilencedik adásunkban ezeket a témákat is érintettük Bojár Iván Andrással, aki nem csak újságíróként, illetve építészetkritikusként, de a 2019 nyarán született 10 millió Fa nevű környezetvédelmi szervezet alapítójaként is ismert.

A kerületi önkormányzat ingyenes Tréner a futtatóban programot indított még nyár elején, a foglalkozások egészen jövő tavaszig tartanak. A képzést most Kiripolszky Csongor, a DogBro - Belvárosi Kutyatréner alapítója, okleveles kutyakiképző vezeti. A Vasárnap 8 legújabb adásában vele beszélgettünk például arról, hogy: Miért nem akar az ember sem minden villamoson szembejövőt megölelni Hogyan lesz a kutyából balhémágnes helyett kiegyensúlyozott társ a városban is Mi a legértékesebb napi öt perc az ebbel ...és a kerület melyik pontján mérettetik meg leginkább egy jól képzett kutya A foglalkozáson minden kutyást várnak, tartson a négylábú bárhol a tanulási folyamatban - amennyiben chippel és érvényes oltásokkal érkezik a józsefvárosi eb. A képzés regisztrációhoz kötött, a bővebb infókon és a változó helyszíneken kívül minden fontos részletet itt lehet megtalálni: [Link 1]

A kerületi önkormányzat ingyenes Tréner a futtatóban programot indított még nyár elején, a foglalkozások egészen jövő tavaszig tartanak. A képzést most Kiripolszky Csongor, a DogBro - Belvárosi Kutyatréner alapítója, okleveles kutyakiképző vezeti. A Vasárnap 8 legújabb adásában vele beszélgettünk például arról, hogy: Miért nem akar az ember sem minden villamoson szembejövőt megölelni Hogyan lesz a kutyából balhémágnes helyett kiegyensúlyozott társ a városban is Mi a legértékesebb napi öt perc az ebbel ...és a kerület melyik pontján mérettetik meg leginkább egy jól képzett kutya A foglalkozáson minden kutyást várnak, tartson a négylábú bárhol a tanulási folyamatban - amennyiben chippel és érvényes oltásokkal érkezik a józsefvárosi eb. A képzés regisztrációhoz kötött, a bővebb infókon és a változó helyszíneken kívül minden fontos részletet itt lehet megtalálni: [Link 1]

Budapest lakóépületeinek átlagos állapota nem épp szívderítő, hiszen legyen szó akár ötvenéves társasházról, századfordulós pesti bérházról, műemlékről, helyi védett, vagy akár semmiféle védelmet nem élvező lakáscsoportokról, egy biztos: kisebb-nagyobb felújításokra mindenhol szükség lenne. De hogyan kell elkezdeni egy ilyen munkát? Kinek a felelőssége ezt levezényelni? Mit szabad kérdés nélkül kicserélni, és mi az, amihez egyeztetésre van szükség? Milyen módon lehet egy felújítást fájdalommentesen megoldani? Milyen szerepe van ebben egy társasház-kezelőnek? Hogyan tud, vagy tudna ebben segíteni a kerület, a főváros, vagy akár az állam? És tényleg mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha elindul egy projekt? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bársony István építésszel és kultúratörténésszel, a Mesélő Város Egyesület alapítójával, akivel néhány pozitív példát is felel…

Budapest lakóépületeinek átlagos állapota nem épp szívderítő, hiszen legyen szó akár ötvenéves társasházról, századfordulós pesti bérházról, műemlékről, helyi védett, vagy akár semmiféle védelmet nem élvező lakáscsoportokról, egy biztos: kisebb-nagyobb felújításokra mindenhol szükség lenne. De hogyan kell elkezdeni egy ilyen munkát? Kinek a felelőssége ezt levezényelni? Mit szabad kérdés nélkül kicserélni, és mi az, amihez egyeztetésre van szükség? Milyen módon lehet egy felújítást fájdalommentesen megoldani? Milyen szerepe van ebben egy társasház-kezelőnek? Hogyan tud, vagy tudna ebben segíteni a kerület, a főváros, vagy akár az állam? És tényleg mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha elindul egy projekt? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bársony István építésszel és kultúratörténésszel, a Mesélő Város Egyesület alapítójával, akivel néhány pozitív példát is felelevenítettünk, de egy ideális világról is álmodtunk, ahol minden flottul működik.

Az Aura Egyesület ASD FOCUS Club Fotólabor csoportja és az Autikum Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ közösségi fotós műhelyében autisták és autizmusban nem érintettek dolgoznak együtt. A H13 Kultpontban nemrég Józsefváros, ahogyan én látom címmel rendezett kiállításuk betekintést engedett abba, hányféle arcát mutatja a kerület. A beszélgetésben szó esik: Vadászó életmódról Az utcafotós felelősségéről Mitől sokkal izgalmasabb egy egyszerű ajtó, mint egy nyüzsgő utca Mindemellett persze arról is, miért Józsefváros messze a legizgalmasabb kerület fotós szemmel Vendégek: Csendes Péter fotós, a labor vezetője és Hanák József, a foglalkozás egyik alkotója A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

Az Aura Egyesület ASD FOCUS Club Fotólabor csoportja és az Autikum Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ közösségi fotós műhelyében autisták és autizmusban nem érintettek dolgoznak együtt. A H13 Kultpontban nemrég Józsefváros, ahogyan én látom címmel rendezett kiállításuk betekintést engedett abba, hányféle arcát mutatja a kerület. A beszélgetésben szó esik: Vadászó életmódról Az utcafotós felelősségéről Mitől sokkal izgalmasabb egy egyszerű ajtó, mint egy nyüzsgő utca Mindemellett persze arról is, miért Józsefváros messze a legizgalmasabb kerület fotós szemmel Vendégek: Csendes Péter fotós, a labor vezetője és Hanák József, a foglalkozás egyik alkotója A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

Miért hatalmas tévedés, hogy sokan csak Belső-Erzsébetvárost emlegetik Zsidónegyedként Legfőképpen azért, mert Józsefváros lakosságának száz éve még a negyedét adták a zsidó vallásúak – de hogyan kerültek az egykor iparosokkal teli kerületbe? Mit csináltak, hogyan éltek? Milyen nyomaik vannak ma a kerületben? És hogyan ápolják sokan az örökségüket? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Fris E. Kata Józsefvárosi Kultúráért-díjas várostörténésszel, a Gláser Jakab Emlékalapítvány tagjával a Vasárnap 8 július 19-i adásában, amiben rejtett imaházakról, a főváros egyik legszebb sírkertjéről, illetve egy kitűnő üzleti érzékkel rendelkező kötöttárugyárosról is szó esik.

Miért hatalmas tévedés, hogy sokan csak Belső-Erzsébetvárost emlegetik Zsidónegyedként Legfőképpen azért, mert Józsefváros lakosságának száz éve még a negyedét adták a zsidó vallásúak – de hogyan kerültek az egykor iparosokkal teli kerületbe? Mit csináltak, hogyan éltek? Milyen nyomaik vannak ma a kerületben? És hogyan ápolják sokan az örökségüket? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Fris E. Kata Józsefvárosi Kultúráért-díjas várostörténésszel, a Gláser Jakab Emlékalapítvány tagjával a Vasárnap 8 július 19-i adásában, amiben rejtett imaházakról, a főváros egyik legszebb sírkertjéről, illetve egy kitűnő üzleti érzékkel rendelkező kötöttárugyárosról is szó esik.

"Kis" túlzással kettő dolog érdekli a nézőket jelenleg a futball világbajnokságon. Ki lesz a gólkirály és hogy minek van hidratációs szünet. Csillag Péter sportújságíróval, sporttörténésszel azt kerestük, mennyi közös van még a kedvtelésből rúgott labdában és a modern futballban. Szóba kerül például: Mennyit kell utaznunk, hogy igazi közösségi futballt találjunk? Mit tesz egy olyan kerülettel, mint Józsefváros, ha eltűnik a grundfoci? Mennyire kenyér és cirkusz a haverokkal közös hétvégi labdarúgáshoz képest a modern futball? A futball szabadsága címmel nemrég jelent meg Csillag Péter új könyve, amely nem a rivaldafényről, hanem az abból kiesőkről szól, a lelkes amatőr fociról – többek között a grund világáról.

"Kis" túlzással kettő dolog érdekli a nézőket jelenleg a futball világbajnokságon. Ki lesz a gólkirály és hogy minek van hidratációs szünet. Csillag Péter sportújságíróval, sporttörténésszel azt kerestük, mennyi közös van még a kedvtelésből rúgott labdában és a modern futballban. Szóba kerül például: Mennyit kell utaznunk, hogy igazi közösségi futballt találjunk? Mit tesz egy olyan kerülettel, mint Józsefváros, ha eltűnik a grundfoci? Mennyire kenyér és cirkusz a haverokkal közös hétvégi labdarúgáshoz képest a modern futball? A futball szabadsága címmel nemrég jelent meg Csillag Péter új könyve, amely nem a rivaldafényről, hanem az abból kiesőkről szól, a lelkes amatőr fociról – többek között a grund világáról.

Milyen értékek vesznek körül minket a józsefvárosi utcákon és az otthonokban? Mi az, amit ezek közül meg lehet, és meg is kell őrizni? Miként segíthetnek ebben a kerület lakói? És hogyan faragott előnyt a fél évszázados hátrányból a Józsefvárosi Múzeum? Harmadik adásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat: Vincze Miklós vendégei a kerület legfiatalabb múzeumának két munkatársa, Perjéssy-Révész Antónia művészettörténész-muzeológus és Tamás István igazgató voltak.

Milyen értékek vesznek körül minket a józsefvárosi utcákon és az otthonokban? Mi az, amit ezek közül meg lehet, és meg is kell őrizni? Miként segíthetnek ebben a kerület lakói? És hogyan faragott előnyt a fél évszázados hátrányból a Józsefvárosi Múzeum? Harmadik adásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat: Vincze Miklós vendégei a kerület legfiatalabb múzeumának két munkatársa, Perjéssy-Révész Antónia művészettörténész-muzeológus és Tamás István igazgató voltak.

Józsefváros az underground zenei élet egyik központja, itt rapalbum készül, rendszeresek a tehetségkutatók, nemrég pedig bárki kipróbálhatta, milyen egy popdalt átírni egy csapat kórusra. Amúgy meg mit keres itt Michael Jackson? Mi a közös Lady Gagában és Kodály Zoltánban? Erről is beszélgettünk Bősze Beával, a Hangképző Zeneműhely alapítójával, Artisjus-díjas énektanárral.

Józsefváros az underground zenei élet egyik központja, itt rapalbum készül, rendszeresek a tehetségkutatók, nemrég pedig bárki kipróbálhatta, milyen egy popdalt átírni egy csapat kórusra. Amúgy meg mit keres itt Michael Jackson? Mi a közös Lady Gagában és Kodály Zoltánban? Erről is beszélgettünk Bősze Beával, a Hangképző Zeneműhely alapítójával, Artisjus-díjas énektanárral.

Megújuló podcastünk első adásában új házigazdáink egyike, Vincze Miklós építészeti szakújságíró Mélyi Józseffel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével és tanszékvezetőjével beszélgetett. A rendszerváltás után tényleg hirtelen kontroll nélküli giccsmámor lett a magyar köztéri szobrászat? Mi történt az utcákkal és terekkel? Miért állunk most egy óriási lehetőség kapujában? Fenyő Miklós, Kolodko, időutazó rikkancs, zsömlét kutyának kínáló kislány, és a Rádió egykori tömbjének szinte teljes pusztulása – ennyi fért a Vasárnap 8 nyitófelvonásába.

Megújuló podcastünk első adásában új házigazdáink egyike, Vincze Miklós építészeti szakújságíró Mélyi Józseffel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével és tanszékvezetőjével beszélgetett. A rendszerváltás után tényleg hirtelen kontroll nélküli giccsmámor lett a magyar köztéri szobrászat? Mi történt az utcákkal és terekkel? Miért állunk most egy óriási lehetőség kapujában? Fenyő Miklós, Kolodko, időutazó rikkancs, zsömlét kutyának kínáló kislány, és a Rádió egykori tömbjének szinte teljes pusztulása – ennyi fért a Vasárnap 8 nyitófelvonásába.

A 8 és fél óra rendhagyó adásában F. Szabó Emese, a Józsefváros Újság újonnan kinevezett főszerkesztője mutatkozik be. A beszélgetésben szó esik arról, honnan érkezett, hogyan látja Józsefvárost, szerinte hol a legjobb a kávé a kerületben, és persze az is, milyen irányba vinné tovább a lapot. Az olvasóknak nem kell radikális változásokkal számolniuk, sokkal inkább átgondoltabb témaválasztásra, alaposabban körbejárt helyi ügyekre, tematikus oldalakra és rugalmasabb szerkezetre. A podcastban is lesznek újdonságok: új hangok érkeznek, de egyelőre még titok, hogy kik ők. Azonban, ha követnek minket, a jövő heti adásunkban egyikőjük már fel is fedi magát. Továbbra is fontos marad, hogy a kerület fontos történetei és problémái minél több nézőpontból jelenjenek meg. Az adásból az is kiderül, hogy az újság szerkesztősége ezután is számít az olvasók visszajelzéseire, legyen szó javaslatról, kriti…

A 8 és fél óra rendhagyó adásában F. Szabó Emese, a Józsefváros Újság újonnan kinevezett főszerkesztője mutatkozik be. A beszélgetésben szó esik arról, honnan érkezett, hogyan látja Józsefvárost, szerinte hol a legjobb a kávé a kerületben, és persze az is, milyen irányba vinné tovább a lapot. Az olvasóknak nem kell radikális változásokkal számolniuk, sokkal inkább átgondoltabb témaválasztásra, alaposabban körbejárt helyi ügyekre, tematikus oldalakra és rugalmasabb szerkezetre. A podcastban is lesznek újdonságok: új hangok érkeznek, de egyelőre még titok, hogy kik ők. Azonban, ha követnek minket, a jövő heti adásunkban egyikőjük már fel is fedi magát. Továbbra is fontos marad, hogy a kerület fontos történetei és problémái minél több nézőpontból jelenjenek meg. Az adásból az is kiderül, hogy az újság szerkesztősége ezután is számít az olvasók visszajelzéseire, legyen szó javaslatról, kritikáról vagy olyan ügyről, amelyről érdemes beszámolni és közösen gondolkodni.

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak bes…

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak beszélnek, hanem őket magukat is komolyan veszik és kikérik a véleményüket? Ha kíváncsi rá, milyen egy iskola, ahol a gyerek gyakorolhatja a jogait, ezt az adást érdemes meghallgatnia!