Csakugyan / 8 és fél óra

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak bes…

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak beszélnek, hanem őket magukat is komolyan veszik és kikérik a véleményüket? Ha kíváncsi rá, milyen egy iskola, ahol a gyerek gyakorolhatja a jogait, ezt az adást érdemes meghallgatnia!

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra. A gyerekek zenélése és a muzsikával való koldulás gyakorlatilag túlélési stratégiává vált a cigány családok számára a húszas-harmincas években. A gyerekek bandákba verődtek, vagy egyedül játszottak, a nekik adott néhány pengő pedig a család számára létszükséglet volt. Ebből a jelenségből nőttek ki a rajkó zenekarok, a hat-, nyolc- vagy tizenkét éves cigánygyerekek alkotta zenekarok, amelyek a harmincas években világhírűvé váltak: Dél-Afrikától Svédországig rajongtak értük. Elképesztő sikerük viszont – talán meglepő módon – általában nem hirtelen társadalmi emelkedéshez, meggazdagodáshoz vezetett, hanem egy-egy kisgyerek turnéja a tágabb család megélhetését fedezte, a külföldi utazás után pedig a fiatal zenész visszament a szegénytelepre vagy a Dankó utcába, mondja Verő-Valló Judit, várostörténész, a…

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra. A gyerekek zenélése és a muzsikával való koldulás gyakorlatilag túlélési stratégiává vált a cigány családok számára a húszas-harmincas években. A gyerekek bandákba verődtek, vagy egyedül játszottak, a nekik adott néhány pengő pedig a család számára létszükséglet volt. Ebből a jelenségből nőttek ki a rajkó zenekarok, a hat-, nyolc- vagy tizenkét éves cigánygyerekek alkotta zenekarok, amelyek a harmincas években világhírűvé váltak: Dél-Afrikától Svédországig rajongtak értük. Elképesztő sikerük viszont – talán meglepő módon – általában nem hirtelen társadalmi emelkedéshez, meggazdagodáshoz vezetett, hanem egy-egy kisgyerek turnéja a tágabb család megélhetését fedezte, a külföldi utazás után pedig a fiatal zenész visszament a szegénytelepre vagy a Dankó utcába, mondja Verő-Valló Judit, várostörténész, a Csakugyan legújabb adásában.

Ha valaki 30 éves kora alatt hajléktalanná válik, nagy eséllyel volt tapasztalata az állami ellátórendszerrel gyerekként. „Az ‘elsőként lakhatás’ (housing first) szemlélettel dolgozunk, ez Európa szerte bevett módszer a hajléktalanság megszűntetésére”, mondja Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) társalapítója a Csakugyan podcast legújabb adásában. „Ennek egyik alapvető gondolata az, hogy nem kezelni, hanem megszűntetni kell a hajléktalanságot. Sokszor olyan emberek is talpra tudnak állni ezzel a módszerrel, akik a hajléktalanszállókon nem tudtak előrébb jutni az életükben”, magyarázza a szakember. Mielőtt bárki megítéli a hosszan biztos lakhatás nélkül élő embereket, fontos tudatosítani, hogy nem mindenki egyenlő lehetőségekkel indul az életben: “Sok olyan ügyfelünk van, akinek gyerekkorától kezdve nem volt biztos lakhatása, és akinek az egész élete kiszolgáltatottságban zajli…

Ha valaki 30 éves kora alatt hajléktalanná válik, nagy eséllyel volt tapasztalata az állami ellátórendszerrel gyerekként. „Az ‘elsőként lakhatás’ (housing first) szemlélettel dolgozunk, ez Európa szerte bevett módszer a hajléktalanság megszűntetésére”, mondja Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) társalapítója a Csakugyan podcast legújabb adásában. „Ennek egyik alapvető gondolata az, hogy nem kezelni, hanem megszűntetni kell a hajléktalanságot. Sokszor olyan emberek is talpra tudnak állni ezzel a módszerrel, akik a hajléktalanszállókon nem tudtak előrébb jutni az életükben”, magyarázza a szakember. Mielőtt bárki megítéli a hosszan biztos lakhatás nélkül élő embereket, fontos tudatosítani, hogy nem mindenki egyenlő lehetőségekkel indul az életben: “Sok olyan ügyfelünk van, akinek gyerekkorától kezdve nem volt biztos lakhatása, és akinek az egész élete kiszolgáltatottságban zajlik. Számukra az, hogy évről évre új feltételeknek kell megfelelni, nemhogy nem segíti az előrelépést, hanem egyenesen hátráltató tényező. A hajléktalan emberek a szállóban nagyjából másfél évet maradhatnak, de a folyamatos költözés miatt éppenhogy nem tudnak kilépni ebből a körforgásból. Ez azt is mutatja, hogy az ellátórendszer így nem alkalmas a probléma megoldására”, összegzi a szakember.

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem. „Ha valaki bullyingban (bántalmazásban) érintett, nagyon fontos kérdés, hogy az, aki bántott, szándékosan tette-e ezt”, mondja Dr. Jármi Éva, szakpszichológus és bullying-szakértő a Csakugyan legújabb adásában. „Ezt még neurotipikus gyerekeknél is nehéz megítélni, az ADHD-s gyerekek esetében pedig például tipikus a szándékosság feltételezése, miközben az esetükben a figyelemzavar erősen érinti a gátló funkciókat, és nekik papírjuk van arról, hogy nehezen tudják magukat leszabályozni. Gyakori, hogy egy gyerek ‘állandóan piszkálja a padtársát’, és emiatt elkönyvelik őt bántalmazónak, miközben ő egyszerűen nem tudja legátolni azt a késztetését, hogy a másikat megbökje. Számára nem a megértés szintjén van a gond, ő érti, hogy mit várnak el tőle, tudniillik azt, hogy ne bökdösse…

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem. „Ha valaki bullyingban (bántalmazásban) érintett, nagyon fontos kérdés, hogy az, aki bántott, szándékosan tette-e ezt”, mondja Dr. Jármi Éva, szakpszichológus és bullying-szakértő a Csakugyan legújabb adásában. „Ezt még neurotipikus gyerekeknél is nehéz megítélni, az ADHD-s gyerekek esetében pedig például tipikus a szándékosság feltételezése, miközben az esetükben a figyelemzavar erősen érinti a gátló funkciókat, és nekik papírjuk van arról, hogy nehezen tudják magukat leszabályozni. Gyakori, hogy egy gyerek ‘állandóan piszkálja a padtársát’, és emiatt elkönyvelik őt bántalmazónak, miközben ő egyszerűen nem tudja legátolni azt a késztetését, hogy a másikat megbökje. Számára nem a megértés szintjén van a gond, ő érti, hogy mit várnak el tőle, tudniillik azt, hogy ne bökdösse a padtársát, de még mielőtt leállna szegény, győzött a domináns késztetés, és megtette, amiről egyébként pontosan tudja, hogy a tanárok nem fognak örülni neki.”

„Ha nem tetszik, elmegyünk. Eltántoríthatatlanok vagyunk. Iskolában, munkában, politikában” „Amíg nem bukkant fel Magyar Péter, teljesen menthetetlennek tartottam Magyarországot”, mondja a Csakugyan legújabb vendége, a Z-generációs Farkas Péter. Nem azért érezte úgy, hogy van remény, mert teljesen azonosulni tudott a Tisza-párttal, hanem a közhangulatot látta reménytelennek. „Ami nekünk tetszett,” emeli ki, „az az volt, hogy olyan emberek álltak Magyar Péter mellé, akiknek jó a vibe-ja, akik hitelesek”. „A végtelen uszítás irritált, hogy mindennek Sorosról meg a háborúról kellett szólnia” – jelenti ki. Farkas Péter úgy véli, a generációja elsősorban az egészségügyben, a gyermekvédelemben és az oktatásban vár változást az új kormánytól.

„Ha nem tetszik, elmegyünk. Eltántoríthatatlanok vagyunk. Iskolában, munkában, politikában” „Amíg nem bukkant fel Magyar Péter, teljesen menthetetlennek tartottam Magyarországot”, mondja a Csakugyan legújabb vendége, a Z-generációs Farkas Péter. Nem azért érezte úgy, hogy van remény, mert teljesen azonosulni tudott a Tisza-párttal, hanem a közhangulatot látta reménytelennek. „Ami nekünk tetszett,” emeli ki, „az az volt, hogy olyan emberek álltak Magyar Péter mellé, akiknek jó a vibe-ja, akik hitelesek”. „A végtelen uszítás irritált, hogy mindennek Sorosról meg a háborúról kellett szólnia” – jelenti ki. Farkas Péter úgy véli, a generációja elsősorban az egészségügyben, a gyermekvédelemben és az oktatásban vár változást az új kormánytól.

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez. „Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthető, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral, ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább? „2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „az ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés is azonos maradt, az intézményi struktúra is. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza…

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez. „Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthető, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral, ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább? „2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „az ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés is azonos maradt, az intézményi struktúra is. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza, ugyanakkor mindkét szakember hangsúlyozza, hogy mindmáig hordozzuk ’89 örökségét, vagyis az akkori rendszerváltás elhallgatott, kibeszéletlen kérdéseit, amelyek megtárgyalása nélkül viszont nem tudhat új egy újfajta igazságosságra épülő rendszer felépülni.

A gyűlölet kifújt - más csoportkohéziós elvet kell keresni. A választás eredménye most a győztest és a vesztest támogatót is nehéz helyzetbe hozta lélektanilag, magyarázza Bokor László, pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus a Csakugyan legújabb adásában. „Az, hogy az én térfelem veszít, egy nagyon fájdalmas dolog, hiszen mindez az identitásomat kérdőjelezi meg. Ezzel inkább érdemes együtt érezni, mint leverni és fokozni a fájdalmat, mert a fájdalomokozásból nem lesz együttműködés”, jegyzi meg a pszichiáter, majd, hozzáteszi, hogy „a nyertesnek sem könnyebb, mert neki is egy identitásváltozáson kell keresztülmennie”.

A gyűlölet kifújt - más csoportkohéziós elvet kell keresni. A választás eredménye most a győztest és a vesztest támogatót is nehéz helyzetbe hozta lélektanilag, magyarázza Bokor László, pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus a Csakugyan legújabb adásában. „Az, hogy az én térfelem veszít, egy nagyon fájdalmas dolog, hiszen mindez az identitásomat kérdőjelezi meg. Ezzel inkább érdemes együtt érezni, mint leverni és fokozni a fájdalmat, mert a fájdalomokozásból nem lesz együttműködés”, jegyzi meg a pszichiáter, majd, hozzáteszi, hogy „a nyertesnek sem könnyebb, mert neki is egy identitásváltozáson kell keresztülmennie”.

Az egyszülős lét fájdalmai, és ami segíthet ilyenkor. „Úgy jött létre az alapítvány, hogy ott voltam én egy kicsi gyerekkel egyedül, rengeteg kérdéssel és fájdalommal, és azt láttam, hogy semmilyen válasz nincs azokra a kérdésekre, amelyek bennem felmerültek. Az első 10-12 év pedig azzal telt, hogy senki nem értette, miért is akarok ezekről beszélni. Ez így ment 9 évvel ezelőttig, amikor meghallották azt, amit mondunk”, mesél Nagy Anna, az Üllői úton működő Egyszülős Központ elnöke a kezdetekről. Az egyszülős lét rengeteg szegmensét érinti az életnek, „nagyon komplex élethelyzet, gyakorlatilag nincs olyan rétege a mindennapoknak, amire ne lenne hatással”, magyarázza Nagy Anna. A helyzetnek mindenképpen van egy érzelmi oldala, vagyis az egyedüllét és a magány fájdalmával kell szembenézni, ugyanakkor egy nagyon praktikus része is: „eddig ketten kerestünk, most egyedül keresek. Lehet, hogy …

Az egyszülős lét fájdalmai, és ami segíthet ilyenkor. „Úgy jött létre az alapítvány, hogy ott voltam én egy kicsi gyerekkel egyedül, rengeteg kérdéssel és fájdalommal, és azt láttam, hogy semmilyen válasz nincs azokra a kérdésekre, amelyek bennem felmerültek. Az első 10-12 év pedig azzal telt, hogy senki nem értette, miért is akarok ezekről beszélni. Ez így ment 9 évvel ezelőttig, amikor meghallották azt, amit mondunk”, mesél Nagy Anna, az Üllői úton működő Egyszülős Központ elnöke a kezdetekről. Az egyszülős lét rengeteg szegmensét érinti az életnek, „nagyon komplex élethelyzet, gyakorlatilag nincs olyan rétege a mindennapoknak, amire ne lenne hatással”, magyarázza Nagy Anna. A helyzetnek mindenképpen van egy érzelmi oldala, vagyis az egyedüllét és a magány fájdalmával kell szembenézni, ugyanakkor egy nagyon praktikus része is: „eddig ketten kerestünk, most egyedül keresek. Lehet, hogy nem kapok tartásdíjat, de attól még a gyereknek ugyanannyiba kerül a cipője, ugyanannyiba kerül a lakbér, mintha ketten lennénk. Ez egy nyilvánvaló anyagi nehézség.”

Végsőnek szánt számvetés, langyos sör, ’56 démoni emlékezete, súlyos áthallások a jelenbe. „Iszonyatosan benne van a levegőben a Kádár-korszak és Kádár János”, mondja Urbanovits Krisztina, színésznő, a Kádária című színdarab megalkotója a Csakugyanban. Az előadást a Studio K-ban játsszák, Kádár János áll a középpontjában, aki a hatalom átadását elodázva a múlton is töpreng, saját felelősségét az ország sorsának alakulásában hol felveti, hol elveti, eközben pedig a néző - az alkotók szándékától valószínűleg nem függetlenül - gyakran hasonlítja a hatalmat átadni képtelen vezető képét a jelen eseményeihez. Ennek kapcsán beszélgettünk Urbanovits Krisztina alkotóval és Rainer M. János történésszel.

Végsőnek szánt számvetés, langyos sör, ’56 démoni emlékezete, súlyos áthallások a jelenbe. „Iszonyatosan benne van a levegőben a Kádár-korszak és Kádár János”, mondja Urbanovits Krisztina, színésznő, a Kádária című színdarab megalkotója a Csakugyanban. Az előadást a Studio K-ban játsszák, Kádár János áll a középpontjában, aki a hatalom átadását elodázva a múlton is töpreng, saját felelősségét az ország sorsának alakulásában hol felveti, hol elveti, eközben pedig a néző - az alkotók szándékától valószínűleg nem függetlenül - gyakran hasonlítja a hatalmat átadni képtelen vezető képét a jelen eseményeihez. Ennek kapcsán beszélgettünk Urbanovits Krisztina alkotóval és Rainer M. János történésszel.

Gyűlölettel nem lehet igazságosabb országot építeni - Bolba Mártával húsvétról, kampányhajráról, új utakról. „Számomra a húsvét a halált legyőző élet ünnepe: valami olyat teremt az Isten, amit korábban nem láttunk, lehet, hogy nem is létezett. Életet teremt ott, ahol nem volt élet”, mondja Bolba Márta, józsefvárosi lelkész, a Mandák ház és a Dévai Fogadó vezetője a húsvét kapcsán. Az ünnep végigkíséri a Mandák ház és a Dévai Fogadó életét is, ahol a háború elől menekült családok, főként édesanyák és gyermekeik vesznek részt a közösségi eseményeken: „a traumaeldolgozáshoz hozzátartozik a közösségben megélt öröm”, magyarázza Bolba Márta, „az, hogy az új eseményeket, a mindennapi tevékenységek örömét is meg tudják élni a résztvevők. Akik nálunk vannak, nagyon sok olyan fájdalmat hordoznak, ami a mindennapi életet ellehetetleníti. Családtagokat veszítettek el, odalett az életük, földig rombo…

Gyűlölettel nem lehet igazságosabb országot építeni - Bolba Mártával húsvétról, kampányhajráról, új utakról. „Számomra a húsvét a halált legyőző élet ünnepe: valami olyat teremt az Isten, amit korábban nem láttunk, lehet, hogy nem is létezett. Életet teremt ott, ahol nem volt élet”, mondja Bolba Márta, józsefvárosi lelkész, a Mandák ház és a Dévai Fogadó vezetője a húsvét kapcsán. Az ünnep végigkíséri a Mandák ház és a Dévai Fogadó életét is, ahol a háború elől menekült családok, főként édesanyák és gyermekeik vesznek részt a közösségi eseményeken: „a traumaeldolgozáshoz hozzátartozik a közösségben megélt öröm”, magyarázza Bolba Márta, „az, hogy az új eseményeket, a mindennapi tevékenységek örömét is meg tudják élni a résztvevők. Akik nálunk vannak, nagyon sok olyan fájdalmat hordoznak, ami a mindennapi életet ellehetetleníti. Családtagokat veszítettek el, odalett az életük, földig rombolták a házukat, és a traumatizált agy nagyon beszűkül, nehezen koncentrál a jelenre, csakhogy nagy részük kisgyermeket nevelő nő, akiknek mégiscsak érzelmileg jelen kell lenni a gyermeke életében. Mi ebben segítünk: hogy az anyukák rájuk tudjanak mosolyogni a gyerekekre, velük együtt valóban meg tudják élni az ünnepet. Az élet élni akar, és nem kell bűntudatnak kísérnie a boldog pillanatokat.”

Nagy segítség, ha visszatalálunk a gyökerekhez, és nem a patológiában meg a rettegésben készülünk a szülésre. „Amikor szültem, utána gyakorlatilag elvesztettem a talajt a lábam alól, de nem láttam még, hogy a szülésélményem egy mélyen traumatikus esemény volt. Ez a második fiam születésekor vált tudatossá számomra. Csak ezután jutottam el egy olyan szakemberhez, akinek segítségével olyan tantuszok estek le, amik addig soha”, meséli Kiss Verus, egészségügyi szakújságíró, a Császárvonal megalapítója. „Eredetileg nem egy közösséget szerveztünk, csak rovatot, de úgy alakult, hogy a szakemberek és az anyák is egy közös térbe kerültek, közösséggé váltunk, ahol nincsenek béna kérdések és nincsenek tabuk.”

Nagy segítség, ha visszatalálunk a gyökerekhez, és nem a patológiában meg a rettegésben készülünk a szülésre. „Amikor szültem, utána gyakorlatilag elvesztettem a talajt a lábam alól, de nem láttam még, hogy a szülésélményem egy mélyen traumatikus esemény volt. Ez a második fiam születésekor vált tudatossá számomra. Csak ezután jutottam el egy olyan szakemberhez, akinek segítségével olyan tantuszok estek le, amik addig soha”, meséli Kiss Verus, egészségügyi szakújságíró, a Császárvonal megalapítója. „Eredetileg nem egy közösséget szerveztünk, csak rovatot, de úgy alakult, hogy a szakemberek és az anyák is egy közös térbe kerültek, közösséggé váltunk, ahol nincsenek béna kérdések és nincsenek tabuk.”

„Azért került a beleegyezés vagy konszent kérdése központi helyre manapság, mert egy nagyon régi adósságot kezdtünk végre törleszteni”, mondja Gyuricza Gergely, pop-art művész, pszichológus, az Urban Erotika kiállítássorozat megalkotója a beleegyezésről a beszélgetés kezdetén a Csakugyanban. „Egyszerűen borzasztó időszerű, hogy ezt társadalmi szinten megértsük.” A metoo kapcsán előtérbe került ez a fogalom, és elindult egy hatalmi átrendeződés is. Ennek során a férfiak kiszabadultak vagy kezdtek kiszabadulni a szerepeikből, magyarázza Gyuricza. „A modern kori maszkulinitásban történtek változások. Elvárások szintjén is más prioritások jöttek létre férfiaknál, mint a metoo előtt, vagyis teljesen más elképzelésekkel mennek bele egy kapcsolatba, mint előtte.” Az intézmények az utóbbi években komolyabban kezdtek arra vonatkozó szabályokat hozni, hogy hatalmi visszaélések ritkábban vagy lehet…

„Azért került a beleegyezés vagy konszent kérdése központi helyre manapság, mert egy nagyon régi adósságot kezdtünk végre törleszteni”, mondja Gyuricza Gergely, pop-art művész, pszichológus, az Urban Erotika kiállítássorozat megalkotója a beleegyezésről a beszélgetés kezdetén a Csakugyanban. „Egyszerűen borzasztó időszerű, hogy ezt társadalmi szinten megértsük.” A metoo kapcsán előtérbe került ez a fogalom, és elindult egy hatalmi átrendeződés is. Ennek során a férfiak kiszabadultak vagy kezdtek kiszabadulni a szerepeikből, magyarázza Gyuricza. „A modern kori maszkulinitásban történtek változások. Elvárások szintjén is más prioritások jöttek létre férfiaknál, mint a metoo előtt, vagyis teljesen más elképzelésekkel mennek bele egy kapcsolatba, mint előtte.” Az intézmények az utóbbi években komolyabban kezdtek arra vonatkozó szabályokat hozni, hogy hatalmi visszaélések ritkábban vagy lehetőleg egyáltalán ne történjenek meg, a pszichológus és pop-art művész szerint pedig ez jó és üdvözlendő, mert „a hatalmi helyzet alapvetően változtat a konszenten”, viszont „nem várható csak az intézményektől, hogy erre legyen megoldás. A független médiától kezdve az oktatásig - mindenhol végig kell gondolnunk, hogy hogyan is állunk a konszent, a beleegyezés kérdésével.” Ez nem egyszerűen egy kívülről várható változás ugyanis.

„Egy kampánynak nem kellene agresszívnak lenni”, mondja Szél Dávid pszichológus a Csakugyan legújabb adásában, majd hozzáteszi, hogy „általában szeretem megérteni a dolgokat, de most nem látok más célt ebben a kampányban, mint az ártást és a félelemkeltést. Ez mindenkinek káros. Nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is egyébként. Pártszimpátiától függetlenül.”

„Egy kampánynak nem kellene agresszívnak lenni”, mondja Szél Dávid pszichológus a Csakugyan legújabb adásában, majd hozzáteszi, hogy „általában szeretem megérteni a dolgokat, de most nem látok más célt ebben a kampányban, mint az ártást és a félelemkeltést. Ez mindenkinek káros. Nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is egyébként. Pártszimpátiától függetlenül.”

Mit hoz az új kerületi drogstratégia, és mit érhet el a kormányzati drogpolitika változása nélkül? Szép, de közepesen optimista helyzetkép. „Rövid távon nincs olyan univerzális megoldás, ami azt eredményezné, hogy hirtelen eltűnjenek a szerhasználók az utcáról”, mondja Sárosi Péter, drogpolitikai szakértő, a KEF szakmai társelnöke a Csakugyan legújabb adásában a kerület új drogstratégiája kapcsán. A stratégiát február 26-án fogadta el a képviselő testület, megalkotását számos felmérés, tanulmány, lakossági és szakmai egyeztetés kísérte. A dokumentum a következő évekre határozza meg, hogyan reagál a kerület a szerhasználattal kapcsolatos egészségügyi, szociális és közbiztonsági kihívásokra. A stratégia négy pillérre épül: megelőzésre, kezelésre, ártalomcsökkentésre és kínálatcsökkentésre.

Mit hoz az új kerületi drogstratégia, és mit érhet el a kormányzati drogpolitika változása nélkül? Szép, de közepesen optimista helyzetkép. „Rövid távon nincs olyan univerzális megoldás, ami azt eredményezné, hogy hirtelen eltűnjenek a szerhasználók az utcáról”, mondja Sárosi Péter, drogpolitikai szakértő, a KEF szakmai társelnöke a Csakugyan legújabb adásában a kerület új drogstratégiája kapcsán. A stratégiát február 26-án fogadta el a képviselő testület, megalkotását számos felmérés, tanulmány, lakossági és szakmai egyeztetés kísérte. A dokumentum a következő évekre határozza meg, hogyan reagál a kerület a szerhasználattal kapcsolatos egészségügyi, szociális és közbiztonsági kihívásokra. A stratégia négy pillérre épül: megelőzésre, kezelésre, ártalomcsökkentésre és kínálatcsökkentésre.

Dobogósok vagyunk a világranglistán, a társadalom minden szintjén ott van, közben alig jövünk ki a szégyenspirálból, pedig van más út is. „700 ezer és másfél millió közé szokták tenni az alkoholhasználati zavarban érintettek számát, szóval bátran ki lehet mondani, hogy az egyik legsúlyosabb közegészségügyi, társadalmi, mentálhigiénés problémáról van szó Magyarországon”, mondja Verdes Tamás addiktológiai konzultáns a Csakugyan legújabb adásában. Felhívja a figyelmet, hogy az alkoholizmus ma már megbélyegző, stigmatizáló kifejezésnek számít: „az, hogy valaki alkoholistának tartja magát, ronthatja a felépülése esélyeit. Könnyen úgy érezheti emiatt, hogy ő úgy rossz, ahogy van, és emiatt elvesztheti a motivációt a felépülésre. Viszont ha azt mondja magának, hogy alkoholhasználati zavarral küzd, akkor ez csak annyit jelent, hogy rosszul áll valamihez az életében, ezen pedig lehet változtatni.…

Dobogósok vagyunk a világranglistán, a társadalom minden szintjén ott van, közben alig jövünk ki a szégyenspirálból, pedig van más út is. „700 ezer és másfél millió közé szokták tenni az alkoholhasználati zavarban érintettek számát, szóval bátran ki lehet mondani, hogy az egyik legsúlyosabb közegészségügyi, társadalmi, mentálhigiénés problémáról van szó Magyarországon”, mondja Verdes Tamás addiktológiai konzultáns a Csakugyan legújabb adásában. Felhívja a figyelmet, hogy az alkoholizmus ma már megbélyegző, stigmatizáló kifejezésnek számít: „az, hogy valaki alkoholistának tartja magát, ronthatja a felépülése esélyeit. Könnyen úgy érezheti emiatt, hogy ő úgy rossz, ahogy van, és emiatt elvesztheti a motivációt a felépülésre. Viszont ha azt mondja magának, hogy alkoholhasználati zavarral küzd, akkor ez csak annyit jelent, hogy rosszul áll valamihez az életében, ezen pedig lehet változtatni.”

Túlélési stratégiák a mesterséges intelligencia világában, fegyverkezési verseny, szelid optimizmus - folytatódik az MI-podcast. „Aki nem fogja használni az eszét, sajnos lemarad, és abszolút versenyhátrányból indul”, hiába áll rendelkezésére bármilyen program, mondja Koren Balázs, mesterséges intelligencia (MI) szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematika tanára, a Yettel Prosuli szakmai vezetője a Csakugyanban. Mivel ma “nincs az a munkahely, ami biztos pont volna az életünkben”, csak az tud felszínen maradni, aki képezi magát, és nem fogadja el automatikusan az algoritmus válaszait. „Hiszek az edukáció erejében. Minél több embernek nyissuk ki a szemét, hogy nem lehet hátradőlni, és mindent elfogadni, ami velünk szembejön”, emeli ki. Ez azért is rendkívül fontos, mert a legnagyobb probléma az MI-vel, hogy az emberiség irányíthatóvá válik, és ezt például a for pro…

Túlélési stratégiák a mesterséges intelligencia világában, fegyverkezési verseny, szelid optimizmus - folytatódik az MI-podcast. „Aki nem fogja használni az eszét, sajnos lemarad, és abszolút versenyhátrányból indul”, hiába áll rendelkezésére bármilyen program, mondja Koren Balázs, mesterséges intelligencia (MI) szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematika tanára, a Yettel Prosuli szakmai vezetője a Csakugyanban. Mivel ma “nincs az a munkahely, ami biztos pont volna az életünkben”, csak az tud felszínen maradni, aki képezi magát, és nem fogadja el automatikusan az algoritmus válaszait. „Hiszek az edukáció erejében. Minél több embernek nyissuk ki a szemét, hogy nem lehet hátradőlni, és mindent elfogadni, ami velünk szembejön”, emeli ki. Ez azért is rendkívül fontos, mert a legnagyobb probléma az MI-vel, hogy az emberiség irányíthatóvá válik, és ezt például a for profit cégek minden szempontból kihasználják. A mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatb

A Tisza roma stratégiája egyelőre nagyon sok kérdést vet föl, mondja a szakértő. „Svábnak lenni pontosan ugyanolyan rossz, mint cigánynak”, mondja Pletser Ági, tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház egyik alapítója, a gyermekszegénység szakértője a Csakugyan legújabb adásában, amikor a származásáról beszél. Édesapja sváb származású, édesanyja cigány, és úgy véli, „mindkét közösség nagyon zárt. A svábok között cigány voltam, a cigányok között sváb. A sváboktól a munka kötelességét tanultam meg, a cigányoktól pedig a családi összetartozást, az érzelmek azonnali megélését, ami a svábokra annyira nem jellemző. Tőlük viszont megtanultam, hogyan tudok beilleszkedni az intézményrendszerbe.”

A Tisza roma stratégiája egyelőre nagyon sok kérdést vet föl, mondja a szakértő. „Svábnak lenni pontosan ugyanolyan rossz, mint cigánynak”, mondja Pletser Ági, tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház egyik alapítója, a gyermekszegénység szakértője a Csakugyan legújabb adásában, amikor a származásáról beszél. Édesapja sváb származású, édesanyja cigány, és úgy véli, „mindkét közösség nagyon zárt. A svábok között cigány voltam, a cigányok között sváb. A sváboktól a munka kötelességét tanultam meg, a cigányoktól pedig a családi összetartozást, az érzelmek azonnali megélését, ami a svábokra annyira nem jellemző. Tőlük viszont megtanultam, hogyan tudok beilleszkedni az intézményrendszerbe.”

A nők sokkal-sokkal tudatosabban vannak a testükkel és annak változásaival, mint anyáink voltak, nagyanyáinkról nem is beszélve, mondja Jarovinszkij Vera, tanácsadó szakpszichológus, kiképző táncterapeuta a Csakugyanban a menopauza kapcsán. A szakpszichológus kifejti, hogy a menopauza során egész egyszerűen egy olyan változás zajlik bennünk testileg és lelkileg, aminek nem egészen tudjuk, hogy mi lesz a kimenetele. „Azt persze tudjuk, hogy az ösztrogénszint lecsökken és a petefészek le fog állni, de hogy ez milyen hatással lesz ránk, nem jósolhatjuk meg előre. Viszont az, hogy egy nő mit él át ilyenkor, nagyon függ attól, hogy milyen a története, milyen kapcsolatban volt a nőiségével, mennyit sérült, hogyan élte meg az ehhez kapcsolódó eseményeket, a szülést, veszteséget, vetélést, menstruációt, szexualitást.”

A nők sokkal-sokkal tudatosabban vannak a testükkel és annak változásaival, mint anyáink voltak, nagyanyáinkról nem is beszélve, mondja Jarovinszkij Vera, tanácsadó szakpszichológus, kiképző táncterapeuta a Csakugyanban a menopauza kapcsán. A szakpszichológus kifejti, hogy a menopauza során egész egyszerűen egy olyan változás zajlik bennünk testileg és lelkileg, aminek nem egészen tudjuk, hogy mi lesz a kimenetele. „Azt persze tudjuk, hogy az ösztrogénszint lecsökken és a petefészek le fog állni, de hogy ez milyen hatással lesz ránk, nem jósolhatjuk meg előre. Viszont az, hogy egy nő mit él át ilyenkor, nagyon függ attól, hogy milyen a története, milyen kapcsolatban volt a nőiségével, mennyit sérült, hogyan élte meg az ehhez kapcsolódó eseményeket, a szülést, veszteséget, vetélést, menstruációt, szexualitást.”

Az egyedül élő nő jelenségét alig tudták megemészteni az első világháború utáni években. Gobbi Hilda volt ebben az egyik úttörő. „A 19. században már tömegesen jelentek meg egyedülállók a fővárosban, nemcsak férfiak, hanem nők is, de nagyjából az első világháború utánra alakult ki az, hogy egy nő lakhat egyedül, és nem vetül rá a prostitúció árnyéka azonnal. Korábban általában a keresete sem engedte meg, hogy ezt a fajta lakást kifizesse”, mondja Verő-Valló Judit, szociológus, történész, az Egyedül a nagyvárosban: Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig című könyv szerzője, aki a budapesti garzonlakások és a lakások bérlőinek életét kutatta. „Nagyon nagy ellenállásba ütközött a garzonlakások építése”, meséli, a korabeli sajtóban megjelent vélemények alapján azért is tekintették „nemzetgyilkos” lakástípusnak, az “egy se-rendszer” népszerűsítőjének a ga…

Az egyedül élő nő jelenségét alig tudták megemészteni az első világháború utáni években. Gobbi Hilda volt ebben az egyik úttörő. „A 19. században már tömegesen jelentek meg egyedülállók a fővárosban, nemcsak férfiak, hanem nők is, de nagyjából az első világháború utánra alakult ki az, hogy egy nő lakhat egyedül, és nem vetül rá a prostitúció árnyéka azonnal. Korábban általában a keresete sem engedte meg, hogy ezt a fajta lakást kifizesse”, mondja Verő-Valló Judit, szociológus, történész, az Egyedül a nagyvárosban: Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig című könyv szerzője, aki a budapesti garzonlakások és a lakások bérlőinek életét kutatta. „Nagyon nagy ellenállásba ütközött a garzonlakások építése”, meséli, a korabeli sajtóban megjelent vélemények alapján azért is tekintették „nemzetgyilkos” lakástípusnak, az “egy se-rendszer” népszerűsítőjének a garzont, mert úgy vélték, a fiatalok a kis lakások miatt nem alapítanak családot. Mindeközben a ’30-

Józsefváros, második világháború, Holokauszt - performansz és előadás fiatalokkal a Kesztyűgyárban. Fény, durranás, zápor címmel 10 fiatal előadásában színházi emlékfejtésre hívja a nézőket a Kesztyűgyárba és környékére az Emlékezés Színháza a Holokauszt emléknapjához kapcsolódóan. Az előadáson középiskolások szerepelnek, akik a közelmúltban interjút készítettek idős, háborút megélt emberekkel. „Maga a Teleki tér története nagyon különleges, mert itt a nyilas hatalomátvétel másnapján beszélhetünk egy fegyveres ellenállásról a németek és a nyilasok ellen. Ez egy különleges dolog, viszont rengeteg kérdést vet fel, és szinte csak a szóbeli emlékezet őrzi, bár igaz, hogy tíz éve előkerült valakinek a naplója, aki ott volt, és részt vett az ellenállásban”, mondja a Csakugyanban Kallós Viola, társadalmi-politikai színházi szakember, közösségi színházi rendező a kerületben Kis Varsónak nevezett…

Józsefváros, második világháború, Holokauszt - performansz és előadás fiatalokkal a Kesztyűgyárban. Fény, durranás, zápor címmel 10 fiatal előadásában színházi emlékfejtésre hívja a nézőket a Kesztyűgyárba és környékére az Emlékezés Színháza a Holokauszt emléknapjához kapcsolódóan. Az előadáson középiskolások szerepelnek, akik a közelmúltban interjút készítettek idős, háborút megélt emberekkel. „Maga a Teleki tér története nagyon különleges, mert itt a nyilas hatalomátvétel másnapján beszélhetünk egy fegyveres ellenállásról a németek és a nyilasok ellen. Ez egy különleges dolog, viszont rengeteg kérdést vet fel, és szinte csak a szóbeli emlékezet őrzi, bár igaz, hogy tíz éve előkerült valakinek a naplója, aki ott volt, és részt vett az ellenállásban”, mondja a Csakugyanban Kallós Viola, társadalmi-politikai színházi szakember, közösségi színházi rendező a kerületben Kis Varsónak nevezett, az elbeszélések szerint néhány napig tartó spontán fegyveres ellenállásra utalva, és hozzáteszi,