Bagoly mondja

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince. Dančo Jakab Veronika (Bélvata, 1949), nyelvész a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, a Gramma Nyelvi Iroda és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tagja. A dél-szlovákiai kétnyelvűséggel és terminológiai kérdésekkel foglalkozik. 2025-ben ő vehette át a SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince. Dančo Jakab Veronika (Bélvata, 1949), nyelvész a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, a Gramma Nyelvi Iroda és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tagja. A dél-szlovákiai kétnyelvűséggel és terminológiai kérdésekkel foglalkozik. 2025-ben ő vehette át a SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat.

Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóirato…

Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is.

2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is.

Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban. Czáboczky Szabolcs (1994) Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll.

Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban. Czáboczky Szabolcs (1994) Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll.

Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról. Németh Ilona (1963) Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti.

Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról. Németh Ilona (1963) Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti.

Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában. Szeghy-Gayer Veronika Történész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el.

Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában. Szeghy-Gayer Veronika Történész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el.

Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni. Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbs…

Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni. Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2

A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben. Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben. Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője. Tóth Erzsébet Fanni Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte.

Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal? Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője. Tóth Erzsébet Fanni Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte.

A komáromi hajógyár emlékezete A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel. Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójak…

A komáromi hajógyár emlékezete A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel. Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat

A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója. Simon Attila (1966) Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója. Simon Attila (1966) Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben…

A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára. Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából. Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-b…

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából. Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémia

Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől. Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Tár…

Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől. Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Társulás választmányának alelnöke. Kutatási területe a szlovákiai magyar nyelvhasználat, az írott sa

A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget. Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget. Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában. Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.

A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában. Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.

Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A Bagoly mondja új adásában a téma kiváló kutatója, Popély Árpád beszél 1956 csehszlovákiai vonatkozásairól. Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A Bagoly mondja új adásában a téma kiváló kutatója, Popély Árpád beszél 1956 csehszlovákiai vonatkozásairól. Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében. Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Molekuláris Biológia Tanszékén szerzett diplomát 2009-ben, ugyanitt doktorált 2018-ban. Azóta a Selye János Egyetem Biológia Tanszékének adjunktusa, több éven keresztül pedig a pozsonyi Orvosbiológiai Központ munkatársa volt. 2019-ben a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács fiatal kutatóknak járó díját is elnyerte. Kutatóként…

A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében. Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Molekuláris Biológia Tanszékén szerzett diplomát 2009-ben, ugyanitt doktorált 2018-ban. Azóta a Selye János Egyetem Biológia Tanszékének adjunktusa, több éven keresztül pedig a pozsonyi Orvosbiológiai Központ munkatársa volt. 2019-ben a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács fiatal kutatóknak járó díját is elnyerte. Kutatóként több szakterülettel is foglalkozik, ezek közül leginkább humángenetikával, pedagógiával, egészségne

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek. Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem tör…

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek. Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levé