
Aradi Hírek – audio csatorna
Aradi Hírek
Arad első multimédiás hírportáljának audio csatornája.
Epizódok (512)

Moldovai tapasztalatiról mesél Tapasztó Ernő színházi rendező
Magyar rendező magyar darabot állított színpadra a MoldovaiKöztársaság fővárosában. Az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatóját, Tapasztó Ernőt 2024 után másodszor kérte fel a chișinăui Satiricus Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház, hogy egy komédiát rendezzen. Két évvel ezelőtt Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát adaptálta, idén májusban pedig Szente Vajk és Galambos Attila Csoportterápia című musicaljét mutatták be a moldovai fővárosban. Eddig Tapasztó Ernő az egyetlen magyar színházi rendező, akit meghívtak az egykori szovjet tagköztársaságba, és egyfajta misszióként tekint arra, hogy magyar szerzőkkel ismertesse meg az ottani közönséget és a színházi szakmát. A tapasztalatairól, a színházi együttműködésről és egy kicsit a moldovai közállapotokról és az orosz kulturális befolyásról Pataky Lehel Zsolt kérdezte Tapasztó Ernő rendezőt.
Magyar rendező magyar darabot állított színpadra a MoldovaiKöztársaság fővárosában. Az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatóját, Tapasztó Ernőt 2024 után másodszor kérte fel a chișinăui Satiricus Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház, hogy egy komédiát rendezzen. Két évvel ezelőtt Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát adaptálta, idén májusban pedig Szente Vajk és Galambos Attila Csoportterápia című musicaljét mutatták be a moldovai fővárosban. Eddig Tapasztó Ernő az egyetlen magyar színházi rendező, akit meghívtak az egykori szovjet tagköztársaságba, és egyfajta misszióként tekint arra, hogy magyar szerzőkkel ismertesse meg az ottani közönséget és a színházi szakmát. A tapasztalatairól, a színházi együttműködésről és egy kicsit a moldovai közállapotokról és az orosz kulturális befolyásról Pataky Lehel Zsolt kérdezte Tapasztó Ernő rendezőt.

Magyar diákok díjazása a városházán
Szerda délután már harmadízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség az Alma Mater Alapítvánnyal közösen a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét. Az aradi városháza dísztermében tartott rendezvényen közel másfél száz általános és középiskolás tanuló vehetett át oklevelet és ajándékot. Mint elhangzott: motivációt jelent a gyerekeknek, hogy a hivatalos elismerések mellett a közösség is odafigyel a munkájukra. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Szerda délután már harmadízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség az Alma Mater Alapítvánnyal közösen a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét. Az aradi városháza dísztermében tartott rendezvényen közel másfél száz általános és középiskolás tanuló vehetett át oklevelet és ajándékot. Mint elhangzott: motivációt jelent a gyerekeknek, hogy a hivatalos elismerések mellett a közösség is odafigyel a munkájukra. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

A tornyai Mária-kút és jelenések legendája
Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében egy kis libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az egykori Csanád vármegyei, ma már Arad megyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára, a jelenések helyén fakadt forrás vizének pedig csodatevő erőttulajdonítanak. Hitük győzedelmeskedett, az egyház végül engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében egy kis libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az egykori Csanád vármegyei, ma már Arad megyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára, a jelenések helyén fakadt forrás vizének pedig csodatevő erőttulajdonítanak. Hitük győzedelmeskedett, az egyház végül engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Kezdődik az Aradi Kamaraszínház 2026-os évada
Csárdáskirálynő, A Cigánybáró, Chioggiai csetepaté, AgathaChristie-krimi, Hobo-koncert, Mácsai Pál, Rudolf Péter – néhány azon címek és fellépők közül, amelyeket, illetve akiket láthat az Aradi Kamaraszínház közönsége a jövő héten kezdődő 2026-os évadban. A főként befogadó színházkéntműködő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet. Az Aradi Kamaraszínház repertoárja, önkormányzatifenntartású intézményként nagyban függ a helyi költségvetéstől, ezért is néhány esztendeje nem őszi-tavaszi rendszerű évadot tervez az aradi magyar társulat, hanem az adott naptári évre hirdeti meg előadásait. Mivel a városi költségvetést csak a múlt hónap végén fogadták el, az idei műsortervet is csak a minap hirdették meg. Az idei évadról az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkció…
Csárdáskirálynő, A Cigánybáró, Chioggiai csetepaté, AgathaChristie-krimi, Hobo-koncert, Mácsai Pál, Rudolf Péter – néhány azon címek és fellépők közül, amelyeket, illetve akiket láthat az Aradi Kamaraszínház közönsége a jövő héten kezdődő 2026-os évadban. A főként befogadó színházkéntműködő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet. Az Aradi Kamaraszínház repertoárja, önkormányzatifenntartású intézményként nagyban függ a helyi költségvetéstől, ezért is néhány esztendeje nem őszi-tavaszi rendszerű évadot tervez az aradi magyar társulat, hanem az adott naptári évre hirdeti meg előadásait. Mivel a városi költségvetést csak a múlt hónap végén fogadták el, az idei műsortervet is csak a minap hirdették meg. Az idei évadról az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkárát, Fekete Rékát kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

23. Aradi Magyar Majális
Szombaton szervezték meg az aradi magyarság legnagyobb múltú családi szabadidős programját, az Aradi Magyar Majálist. A városi strand erre elkülönített részén reggeltől estig különböző vetélkedőkkel, koncertekkel, szabadidős foglalkozásokkal várták a résztvevőket, és persze megtartották hagyományos versenyszámokat is, mint például a bográcsos-főzőversenyt. A rendezvényt 2002-ben tartották meg először, azóta a koronavírus-járvány éveit leszámítva minden esztendőben megszervezik. A résztvevők szerint a sikeres és a vonzereje a közösségi együttlétben rejlik. Pataky Lehel Zsolt ad ízelítőt az Aradi Magyar Majális hangulatából.
Szombaton szervezték meg az aradi magyarság legnagyobb múltú családi szabadidős programját, az Aradi Magyar Majálist. A városi strand erre elkülönített részén reggeltől estig különböző vetélkedőkkel, koncertekkel, szabadidős foglalkozásokkal várták a résztvevőket, és persze megtartották hagyományos versenyszámokat is, mint például a bográcsos-főzőversenyt. A rendezvényt 2002-ben tartották meg először, azóta a koronavírus-járvány éveit leszámítva minden esztendőben megszervezik. A résztvevők szerint a sikeres és a vonzereje a közösségi együttlétben rejlik. Pataky Lehel Zsolt ad ízelítőt az Aradi Magyar Majális hangulatából.

Benedek Sándor 100 éves
Már beszámoltunk arról, hogy a kisiratosi önkormányzat szervezésében hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések, a pedagógusszövetség és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján Benedek Sándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – több mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjait. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon atermészet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. A még ma is aktív, a közösség életében fontos szerepet játszó „Tanárbácsival, Benedek S…
Már beszámoltunk arról, hogy a kisiratosi önkormányzat szervezésében hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések, a pedagógusszövetség és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján Benedek Sándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – több mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjait. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon atermészet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. A még ma is aktív, a közösség életében fontos szerepet játszó „Tanárbácsival, Benedek Sándorral most egy hosszabbbeszélgetést hallhatnak, amely egy héttel a 100. születésnapja előtt készült kisiratosi otthonában.

Péró Tamás Arad megye 2026-os költségvetéséről
Ma délelőtti ülésén fogadta el az Arad megyei tanács a megye2026-os költségvetését. Azért ilyen későn, mert az országos költségvetést is csak egy hónappal ezelőtt fogadta el a kormány, majd utána hagyta jóvá a parlament, és ahhoz kellett igazítani a megyei és helyi költségvetéseket is. A büdzsé kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű helyi önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is – jelentette ki Péró Tamás, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az elöljárót Pataky Lehel Zsolt kérte meg még a képviselő-testületi ülés előtt, hogy ismertesse a költségvetésben szereplő fontosabb tételeket, és értékelje, milyen hasznot jelent a magyarságnak az, hogy van képviselője a megyei önkormányzat végrehajtásában.Hallgassák meg a Péró Tamással készült beszélgetést.
Ma délelőtti ülésén fogadta el az Arad megyei tanács a megye2026-os költségvetését. Azért ilyen későn, mert az országos költségvetést is csak egy hónappal ezelőtt fogadta el a kormány, majd utána hagyta jóvá a parlament, és ahhoz kellett igazítani a megyei és helyi költségvetéseket is. A büdzsé kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű helyi önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is – jelentette ki Péró Tamás, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az elöljárót Pataky Lehel Zsolt kérte meg még a képviselő-testületi ülés előtt, hogy ismertesse a költségvetésben szereplő fontosabb tételeket, és értékelje, milyen hasznot jelent a magyarságnak az, hogy van képviselője a megyei önkormányzat végrehajtásában.Hallgassák meg a Péró Tamással készült beszélgetést.

Benedek Sándor köszöntése 100. születésnapján
A kisiratosi önkormányzat szervezésében április 27-én, hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések képviselői, a pedagógusszövetség, és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján BenedekSándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – többet jelentett Kisiratosnak, mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjai. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon a természet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. Szinte nincs olyan tősgyökeres kisiratosi, akit Benedek Sándor n…
A kisiratosi önkormányzat szervezésében április 27-én, hétfő délután a faluközösség, a magyarországi és felvidéki testvértelepülések képviselői, a pedagógusszövetség, és az RMDSZ képviselői köszöntötték 100. születésnapján BenedekSándort. A ma is jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő, humorát nem veszítő „Tanárbácsi” – ahogy mindenki szólítja az Arad megyei községben – többet jelentett Kisiratosnak, mint egy pedagógus. Az eredetileg matematika-fizika szakos általános iskolai tanár az orosz nyelven kívül minden tantárgyból adott le, de legfőképpen életre nevelte nemzedékek tagjai. Az állattartás és növénytermesztés alapjait, a kirándulásokon a természet szeretetét adta át tanítványainak, miközben a magyar identitás megtartását tartotta a legfontosabbnak még a nemzeti-szocialista diktatúra legsötétebb korszakában is. Szinte nincs olyan tősgyökeres kisiratosi, akit Benedek Sándor ne tanított volna valamilyen módon. A ma is aktív, a közösség életében fontos szerepet játszó „Tanárbácsi” tiszteletére nagyszabású ünnepséget szerveztek hétfő délután. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

Akadályozzák a Darányi-szobor felállítását
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárábólDarányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra,még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre k…
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárábólDarányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak. Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra,még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia. Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az akkori új román hatalom távolíttatta el köztérről a szobrot, a talapzatát elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő. A szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák. A szoborállítás akadályoztatásáról készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amelyben először Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél Darányi János munkásságáról.

Tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba
Több mint két hete tart a beiratkozás a következő, 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba Romániában. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval, így a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is. Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évrőlévre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tettea magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Több mint két hete tart a beiratkozás a következő, 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba Romániában. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval, így a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is. Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évrőlévre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tettea magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Őstermelők is kaphatnak üzemanyagár-támogatást
A közel-keleti háború miatti olajválság és az üzemanyagárakebből eredő drasztikus drágulása a romániai gazdák költségeit is megnövelte. A gázolaj literenkénti ára átlépte a 10 lejt, azaz 2 eurót, és ha az elmúlt napokban valamelyest mérséklődött is a bukaresti kormány beavatkozása, ajövedéki adó csökkentése nyomán, még mindig a lélektani határ közelében van. Az üzemanyagdrágulás pedig láncreakciót indított el: többe kerülnek a vegyszerek, vetőmagok, inputanyagok, amit tetéz a hiánycikknek számító műtrágya árának emelkedése. Mindez együtt 20-30 százalékkal növeli a tavaszi mezőgazdasági munkálatok költségeit. A román mezőgazdasági minisztérium tervezi azüzemanyagár-kompenzáció egyszerűsítését és kiterjesztését, e szerint a bejegyzett termelők 2 lej 71 banival azaz mintegy 55 eurócenttel olcsóbban vásárolhatnának gázolajat közvetlenül a benzinkutaktól. Pataky Lehel Zsolt összeállításából k…
A közel-keleti háború miatti olajválság és az üzemanyagárakebből eredő drasztikus drágulása a romániai gazdák költségeit is megnövelte. A gázolaj literenkénti ára átlépte a 10 lejt, azaz 2 eurót, és ha az elmúlt napokban valamelyest mérséklődött is a bukaresti kormány beavatkozása, ajövedéki adó csökkentése nyomán, még mindig a lélektani határ közelében van. Az üzemanyagdrágulás pedig láncreakciót indított el: többe kerülnek a vegyszerek, vetőmagok, inputanyagok, amit tetéz a hiánycikknek számító műtrágya árának emelkedése. Mindez együtt 20-30 százalékkal növeli a tavaszi mezőgazdasági munkálatok költségeit. A román mezőgazdasági minisztérium tervezi azüzemanyagár-kompenzáció egyszerűsítését és kiterjesztését, e szerint a bejegyzett termelők 2 lej 71 banival azaz mintegy 55 eurócenttel olcsóbban vásárolhatnának gázolajat közvetlenül a benzinkutaktól. Pataky Lehel Zsolt összeállításából kiderül azonban, hogy nem feltétlenül az anyagi támogatás a legszükségesebb a földműveléssel foglalkozók számára.

140 éve született Aradon Tóth Árpád
A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradiszületésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, aholvégül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, deamíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat. A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád …
A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradiszületésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, aholvégül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, deamíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat. A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád családfájáról, a költő munkásságáról és aradi emlékezetéről beszélgetett Ujj János helytörténésszel Pataky Lehel Zsolt.

Nagy Istvánt Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki
Az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több külhonimagyar személyiség is állami kitüntetést kapott Sulyok Tamás köztársasági elnök részéről. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a pécskai Nagy István nyugalmazott pedagógust, helytörténészt, művelődésszervező, szerkesztő, a pécskai Klebelsberg-kultusz ápolóját. A díjat a múlt héten vette átMagyarország kolozsvári főkonzulátusán. Nagy István laudációját Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár mondta el, aki méltatásában egyebek mellett úgy fogalmazott: „Nagy István több évtizedes munkásságát a szórvány szolgálata határozza meg. Tanári pályája mellett közéleti szerepet vállalt, a rendszerváltás után megalapította és hosszú éveken át vezette az RMDSZ helyi szervezetét, alpolgármesterként is szolgálta közösségét, kulturálisegyesületeket alapított és irányított, valamint helytörténeti munkákat szerkesztett és adott ki. Nev…
Az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több külhonimagyar személyiség is állami kitüntetést kapott Sulyok Tamás köztársasági elnök részéről. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a pécskai Nagy István nyugalmazott pedagógust, helytörténészt, művelődésszervező, szerkesztő, a pécskai Klebelsberg-kultusz ápolóját. A díjat a múlt héten vette átMagyarország kolozsvári főkonzulátusán. Nagy István laudációját Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár mondta el, aki méltatásában egyebek mellett úgy fogalmazott: „Nagy István több évtizedes munkásságát a szórvány szolgálata határozza meg. Tanári pályája mellett közéleti szerepet vállalt, a rendszerváltás után megalapította és hosszú éveken át vezette az RMDSZ helyi szervezetét, alpolgármesterként is szolgálta közösségét, kulturálisegyesületeket alapított és irányított, valamint helytörténeti munkákat szerkesztett és adott ki. Nevéhez számos közösségi kezdeményezés, könyv, emléktábla és kulturális rendezvény fűződik.” A díj átvétele után néhány nappal, immár Aradon kérdezte Nagy Istvántól Pataky Lehel Zsolt, hogy milyen érzésekkel fogadta a magyar állami kitüntetést.

Tisztújítás az Alma Mater Alapítványnál
A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi AlmaMater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az akkoriban újjáalakuló önálló aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról. Fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó középiskolások támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Az Alma Mater Alapítvány emellett közösségi rendezvényeket is szervez: többek között hagyományőrzés, könyvkiadás szerepel a tevékenységei között, negyedévenként megjelenteti a Szövétnek című kulturális szemlét, kétévente pedig a Nemzedékek Találkozój…
A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi AlmaMater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az akkoriban újjáalakuló önálló aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról. Fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó középiskolások támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Az Alma Mater Alapítvány emellett közösségi rendezvényeket is szervez: többek között hagyományőrzés, könyvkiadás szerepel a tevékenységei között, negyedévenként megjelenteti a Szövétnek című kulturális szemlét, kétévente pedig a Nemzedékek Találkozóján hozza össze az egykoron Aradon magyar nyelven végzett véndiákokat. Mindezeket támogatók segítségével tudja megvalósítani az alapítvány, de az évtizedek alatt a támogatók köre is természetes módon csappant. A kihívásokról, az Alma Mater Alapítvány tevékenységéről és közösségi szerepvállalásáról a kuratórium elnökét, Kranowszky-Nagy Andreát kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Tízéves a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program
A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianonutáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezhető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvelezelőtt indult kezdeményezés keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Pataky Lehel Zsolt összeállítása konkrét Arad megyei megvalósítások révén mutatja be a támogatás jelentőségét.
A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianonutáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezhető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvelezelőtt indult kezdeményezés keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Pataky Lehel Zsolt összeállítása konkrét Arad megyei megvalósítások révén mutatja be a támogatás jelentőségét.

Március 15-i ünnepség Aradon
Aradon a vértanúk emlékművénél, a Zala György alkotta monumentális Szabadság-szobornál emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulójáról. Március 15. aktuális üzenet aszórványban élő magyarság számára az, hogy a közösségi jogokért ma is ki kell állni, az identitástudat, az együvé tartozás érzése pedig átsegítheti a közösséget a nehézségeken – hangzott el többek között. A vasárnap délutáni aradi ünnepségről Pataky Lehel Zsolt készített tudósítást.
Aradon a vértanúk emlékművénél, a Zala György alkotta monumentális Szabadság-szobornál emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulójáról. Március 15. aktuális üzenet aszórványban élő magyarság számára az, hogy a közösségi jogokért ma is ki kell állni, az identitástudat, az együvé tartozás érzése pedig átsegítheti a közösséget a nehézségeken – hangzott el többek között. A vasárnap délutáni aradi ünnepségről Pataky Lehel Zsolt készített tudósítást.

Szántay Lajos halálának 65. évfordulója
Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében egyértelműen megállapítható ez. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Az első világháború után tudatosan vállalta a kisebbségi létet, az új román hatalom ellehetetlenítette, a kommunista diktatúra idején pedig ipari létesítmények tervezésére volt kénytelen „fecsérelni” tudását. 89 évesen hunyt el, 1961. március 8-án, 65 évvel ezelőtt. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de az elmúlt másfél évtizedben aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták Szántay Lajos nevét a köztudatba, immár emléktáblák és köztéri szobor őrzi emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is …
Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében egyértelműen megállapítható ez. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Az első világháború után tudatosan vállalta a kisebbségi létet, az új román hatalom ellehetetlenítette, a kommunista diktatúra idején pedig ipari létesítmények tervezésére volt kénytelen „fecsérelni” tudását. 89 évesen hunyt el, 1961. március 8-án, 65 évvel ezelőtt. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de az elmúlt másfél évtizedben aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták Szántay Lajos nevét a köztudatba, immár emléktáblák és köztéri szobor őrzi emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is elismeri. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

130 éves az aradi víztorony
Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, a terveit a feltételezések Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a 130 éves aradi víztoronyról
Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, a terveit a feltételezések Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a 130 éves aradi víztoronyról

Román nyelvű tesztgyűjtemény magyar nyolcadikosoknak
Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Kurunczu Ferenc Kölcsey-díjas
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmá…
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferencet a Kölcsey-díjátadón kérdezte a hobbijáról és sze