Aradi Hírek – audio csatorna

Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – errőlszólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást. A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.

Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – errőlszólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást. A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.

A szabadságharcosokat legyőzhették, de a szabadság eszméje és hősiességük tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján. Az erdélyi megemlékezések fő helyszíne idén is Arad volt, melynek neve főleg a forradalom tragikus végkimenetelével forrt össze, hiszen „a magyar Golgotán” végeztette ki Julius Jacob von Haynau osztrák táborszernagy a honvédsereg 13 főtisztjét 1849. október 6-án. De Arad nem csak a gyász helye – Pataky Lehel Zsolt tudósít.

A szabadságharcosokat legyőzhették, de a szabadság eszméje és hősiességük tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján. Az erdélyi megemlékezések fő helyszíne idén is Arad volt, melynek neve főleg a forradalom tragikus végkimenetelével forrt össze, hiszen „a magyar Golgotán” végeztette ki Julius Jacob von Haynau osztrák táborszernagy a honvédsereg 13 főtisztjét 1849. október 6-án. De Arad nem csak a gyász helye – Pataky Lehel Zsolt tudósít.

Az aradi Kölcsey Egyesület és az Arad Megyei Múzeumkülönleges kiállítással készült a 13 aradi vértanú kivégzésének 177. évfordulójára: a nemzeti gyásznap előestéjén, hétfőn az aradi Kultúrpalotában megnyílt tárlaton az eddig teljességében ismeretlen és sehol sem publikált arcképsorozat került kiállításra, amelyet Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készített fogolytársairól. A rendezvényen mutatták be Fekete Károly és Piroska István könyvét is Gyűjtemény egy gyűjteményben címmel, amelyben a Rákóczy Parchetich Hugó-féle arcképsorozat mellett helyet kaptak a Berzsenyi Lénárd által Olmützben készült rajzok közül azokkal, amelyek valamilyen módon Aradhoz kötődnek. Pataky Lehel Zsoltkérdezte Fekete Károlyt, a Kölcsey Egyesület alelnökét.

Az aradi Kölcsey Egyesület és az Arad Megyei Múzeumkülönleges kiállítással készült a 13 aradi vértanú kivégzésének 177. évfordulójára: a nemzeti gyásznap előestéjén, hétfőn az aradi Kultúrpalotában megnyílt tárlaton az eddig teljességében ismeretlen és sehol sem publikált arcképsorozat került kiállításra, amelyet Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készített fogolytársairól. A rendezvényen mutatták be Fekete Károly és Piroska István könyvét is Gyűjtemény egy gyűjteményben címmel, amelyben a Rákóczy Parchetich Hugó-féle arcképsorozat mellett helyet kaptak a Berzsenyi Lénárd által Olmützben készült rajzok közül azokkal, amelyek valamilyen módon Aradhoz kötődnek. Pataky Lehel Zsoltkérdezte Fekete Károlyt, a Kölcsey Egyesület alelnökét.

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklanifelette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján.

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklanifelette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján.

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RDMSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében azt mondta: 1849 óta Arad neve elválaszthatatlan a tizenhárom vértanú nevétől, ezért itt az emlékezésnek is más a súlya: nem egy távoli történelmi eseményt idézünk fel, hanem annak a történetnek egy részét, amely itt, ezen a helyen történt.

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RDMSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében azt mondta: 1849 óta Arad neve elválaszthatatlan a tizenhárom vértanú nevétől, ezért itt az emlékezésnek is más a súlya: nem egy távoli történelmi eseményt idézünk fel, hanem annak a történetnek egy részét, amely itt, ezen a helyen történt.

A 35 éve alakult aradi Vox Juventutis ifjúsági és gyermekkórus emléktalálkozóját tartották október 3-án, szombaton a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Az egykori kórustagok a néhai alapító-karvezető, Horváth Tünde zenetanár hagyatékából származó emléktárgyakból – fényképekből, plakátokból, fellépő ruhákból – berendezett kiállítás segítségével elevenítették idézték fel az énekkarhoz fűződő személyes kapcsolataikat. A Vox Juventutis egyike volt arendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett. Pataky Lehel Zsolt riportja.

A 35 éve alakult aradi Vox Juventutis ifjúsági és gyermekkórus emléktalálkozóját tartották október 3-án, szombaton a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Az egykori kórustagok a néhai alapító-karvezető, Horváth Tünde zenetanár hagyatékából származó emléktárgyakból – fényképekből, plakátokból, fellépő ruhákból – berendezett kiállítás segítségével elevenítették idézték fel az énekkarhoz fűződő személyes kapcsolataikat. A Vox Juventutis egyike volt arendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett. Pataky Lehel Zsolt riportja.

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, csütörtökön betöltőkorábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a romá…

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, csütörtökön betöltőkorábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a román kultúrpolitika magyar értékek iránti nyitottságához, a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Bognár Leventével 70. születésnapja alkalmábólPataky Lehel Zsolt készített interjút.

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, ma betöltő korábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a román kultúr…

Életének csaknem a felét töltötte közszolgálattal, ebből több mint egy emberöltőt az állam- és a helyi közigazgatásnak szentelt Bognár Levente, akinek a neve az elmúlt több mint három évtizedben összefonódott az aradi – nem csak magyar – közélettel. A 70. életévét október 1-jén, ma betöltő korábbi alpolgármester, alprefektus és önkormányzati képviselő számára az érdekképviselet, a közösségszervezés, a történelmi örökség megóvása, a soknemzetiségűség nem csupán a politikusi „szókincs” eszköztárát jelentették. Őhitt a közösség erejében, vallotta a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti megbékélés szükségességét, gyakorolta az értékteremtést és -mentést, élen járt a kölcsönös tisztelet megadásában, a funkciót pedig nem jutalomnak, hanem szolgálatnak tekintette. Bognár Levente húsz évig tartó alpolgármesteri tevékenysége során hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához, a román kultúrpolitika magyar értékek iránti nyitottságához, a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Bognár Leventével 70. születésnapja alkalmából Pataky Lehel Zsolt készített interjút, ezt szombaton hallhatják majd. Most egy előzetest közlünk belőle:

A sporthorgászatnak is lehet közösségformáló ereje – derült ki a múlt vasárnap az Arad megyei szentpáli halastónál megszervezett gyermek és ifjúsági horgászversenyen. Több mint egy tucat helybéli és környékbeli kisgyerek és tinédzserdobta be horgait a Délibáb Egyesület által szervezett megméretésen, amelyen nem is annyira verseny, mint inkább az horgásztudomány tökéletesítése dominált. Persze, az sem volt mindegy, hogy ki, mennyit és mekkora halakat fog ki. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a díjazás után készült.

A sporthorgászatnak is lehet közösségformáló ereje – derült ki a múlt vasárnap az Arad megyei szentpáli halastónál megszervezett gyermek és ifjúsági horgászversenyen. Több mint egy tucat helybéli és környékbeli kisgyerek és tinédzserdobta be horgait a Délibáb Egyesület által szervezett megméretésen, amelyen nem is annyira verseny, mint inkább az horgásztudomány tökéletesítése dominált. Persze, az sem volt mindegy, hogy ki, mennyit és mekkora halakat fog ki. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a díjazás után készült.

Szemmel láthatóan nagy változások történtek Sofronyaközség két településén az elmúlt hat évben, amióta Sandu Krisztián a polgármester, de a legnagyobb pozitív változás Szentpálon vehető észre: infrastrukturálisan sikerült felzárkóztatni a mindig előnyösebb helyzetben lévőközségközponthoz, idén nyáron pedig a szennyvíz- és földgázhálózat kiépítése, illetve az új utcák aszfaltozása tette fel az i-re a pontot. Az RMDSZ-es polgármester szerint a helybéliek negyven éve várták azokat a beruházásokat, amelyeknek manapság, a 21. században már maguktól értetődőknek kell lenniük. Sandu Krisztiánnal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Szemmel láthatóan nagy változások történtek Sofronyaközség két településén az elmúlt hat évben, amióta Sandu Krisztián a polgármester, de a legnagyobb pozitív változás Szentpálon vehető észre: infrastrukturálisan sikerült felzárkóztatni a mindig előnyösebb helyzetben lévőközségközponthoz, idén nyáron pedig a szennyvíz- és földgázhálózat kiépítése, illetve az új utcák aszfaltozása tette fel az i-re a pontot. Az RMDSZ-es polgármester szerint a helybéliek negyven éve várták azokat a beruházásokat, amelyeknek manapság, a 21. században már maguktól értetődőknek kell lenniük. Sandu Krisztiánnal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Adománygyűjtést hirdetett az eredeti Fábián Gábor-szoborújraállítására az Arad-belvárosi Református Egyházközség. A néhai jogászt, írót és műfordítót „templomépítő főgondnokaként” tiszteli a gyülekezet, de az egész aradi magyarság megőrizte emlékét, hiszen országgyűlési képviselőként és az 1848-as forradalomban vállalt szerepével közmegbecsülést vívott ki magának. Fábián Gábor mellszobrát, Philipp István alkotását 1912-ben állították felAradon, de az első világháborút követő impériumváltás ezt is száműzetésre ítélte, mint megannyi más magyar vonatkozású emlékművet. 1934 szeptemberében a szobrot eltávolították, egy ideig a városházán őrizték, majd a múzeum raktáraiba vitték át. Az 1989-es rendszerváltás után az aradi magyarság új Fábián Gábor-szobrot állíttatott a református templom előtt, végül a Kultúrpalota 2023-as restaurálásakor kiadták a már eltűntnek hitt eredeti szobrot. Ezt a tem…

Adománygyűjtést hirdetett az eredeti Fábián Gábor-szoborújraállítására az Arad-belvárosi Református Egyházközség. A néhai jogászt, írót és műfordítót „templomépítő főgondnokaként” tiszteli a gyülekezet, de az egész aradi magyarság megőrizte emlékét, hiszen országgyűlési képviselőként és az 1848-as forradalomban vállalt szerepével közmegbecsülést vívott ki magának. Fábián Gábor mellszobrát, Philipp István alkotását 1912-ben állították felAradon, de az első világháborút követő impériumváltás ezt is száműzetésre ítélte, mint megannyi más magyar vonatkozású emlékművet. 1934 szeptemberében a szobrot eltávolították, egy ideig a városházán őrizték, majd a múzeum raktáraiba vitték át. Az 1989-es rendszerváltás után az aradi magyarság új Fábián Gábor-szobrot állíttatott a református templom előtt, végül a Kultúrpalota 2023-as restaurálásakor kiadták a már eltűntnek hitt eredeti szobrot. Ezt a templom udvarán szeretnék felállítani november 15-én, a Magyar Szórvány Napján, amikor a felújított templomot is újraszentelik. Az Arad-belvárosi Református Egyházközség két lelkészével Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.

Az Aradi Magyar Napok keretében, a múlt szombaton tartották meg az Alma Mater Alapítvány Értékből jövök című pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő civil szervezet a múlt tanévben tette közzé felhívását, hogy lapja, a Szövétnek című kulturális szemle alapításának 30. évfordulója alkalmából próza, rajz és fotó kategóriában vár pályamunkákat a diákoktól. A tanulóknak azt kellett kifejezniük, hogy mit jelent számukra a magyarság, a hagyomány, az épített és szellemi örökség, vagy éppen a kisebbségi lét. A legjobb pályamunkákat meg is jelentették a Szövétnek legújabb számában. A díjkiosztó ünnepségen készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az Aradi Magyar Napok keretében, a múlt szombaton tartották meg az Alma Mater Alapítvány Értékből jövök című pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő civil szervezet a múlt tanévben tette közzé felhívását, hogy lapja, a Szövétnek című kulturális szemle alapításának 30. évfordulója alkalmából próza, rajz és fotó kategóriában vár pályamunkákat a diákoktól. A tanulóknak azt kellett kifejezniük, hogy mit jelent számukra a magyarság, a hagyomány, az épített és szellemi örökség, vagy éppen a kisebbségi lét. A legjobb pályamunkákat meg is jelentették a Szövétnek legújabb számában. A díjkiosztó ünnepségen készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Románia, Bulgária, Görögország, Ciprus és Horvátország közös beadványt készül benyújtani az Európai Bizottsághoz az állatbetegségek és járványok miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgetve. A közös fellépést az idén Európa legnagyobb juhexportőrévé előlépő Románia ügyvivő mezőgazdasági minisztere, Tánczos Barna kezdeményezte, aki aránytalannak tartja, hogy a bizottság egy-egy járványgóc miatt egy egész országot sújt a tilalommal, vétlen állattenyésztők ezreit hozva versenyképtelen helyzetbe. Az RMDSZ-es miniszter azt is szeretné elérni, hogy az unió engedélyezze beoltott állatok exportját kétoldalú megállapodások alapján, a vakcina ugyanis segítene a járványok terjedésének megakadályozásában. Tánczos Barnát a hétvégi aradi nemzetközi mezőgazdasági vásáron kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Románia, Bulgária, Görögország, Ciprus és Horvátország közös beadványt készül benyújtani az Európai Bizottsághoz az állatbetegségek és járványok miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgetve. A közös fellépést az idén Európa legnagyobb juhexportőrévé előlépő Románia ügyvivő mezőgazdasági minisztere, Tánczos Barna kezdeményezte, aki aránytalannak tartja, hogy a bizottság egy-egy járványgóc miatt egy egész országot sújt a tilalommal, vétlen állattenyésztők ezreit hozva versenyképtelen helyzetbe. Az RMDSZ-es miniszter azt is szeretné elérni, hogy az unió engedélyezze beoltott állatok exportját kétoldalú megállapodások alapján, a vakcina ugyanis segítene a járványok terjedésének megakadályozásában. Tánczos Barnát a hétvégi aradi nemzetközi mezőgazdasági vásáron kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

1906. szeptember 16-án szentelték fel az aradi evangélikus-lutheránus templomot, vagy ahogy a helyi köznyelv emlegeti: a vörös templomot. Nevét azután kapta, hogy vörös dísztéglából építették, neogótikus stílusban, a 65 évvel ezelőtt elhunyt neves aradi főépítész, Szántay Lajos tervei alapján. Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

1906. szeptember 16-án szentelték fel az aradi evangélikus-lutheránus templomot, vagy ahogy a helyi köznyelv emlegeti: a vörös templomot. Nevét azután kapta, hogy vörös dísztéglából építették, neogótikus stílusban, a 65 évvel ezelőtt elhunyt neves aradi főépítész, Szántay Lajos tervei alapján. Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Halálának 128 évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt Aradon a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ és az Aradi Kamaraszínház szervezésében. A Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tablókon, régi fényképek és festmények reprodukcióin keresztül mutatja be a köznép által Sissiként emlegetett királyné életét és a magyarokhoz való vonzódását. Köztudott, hogy az osztrák császárné és magyar királyné előszeretettel tartózkodott Magyarországon, megtanulta a nyelvet és udvartartásába ismagyarokat fogadott. Az idei Aradi Magyar Napok első programjaként megtartott kiállításmegnyitón kosztümös tárlatvezetéssel elevenítették meg Sissi alakját és a kor hangulatát. A tárlat szeptember 13-ig, vasárnap 19 óráig tekinthető meg a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. A megnyitón Pataky Lehel Zsolt készített összeállít…

Halálának 128 évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt Aradon a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ és az Aradi Kamaraszínház szervezésében. A Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tablókon, régi fényképek és festmények reprodukcióin keresztül mutatja be a köznép által Sissiként emlegetett királyné életét és a magyarokhoz való vonzódását. Köztudott, hogy az osztrák császárné és magyar királyné előszeretettel tartózkodott Magyarországon, megtanulta a nyelvet és udvartartásába ismagyarokat fogadott. Az idei Aradi Magyar Napok első programjaként megtartott kiállításmegnyitón kosztümös tárlatvezetéssel elevenítették meg Sissi alakját és a kor hangulatát. A tárlat szeptember 13-ig, vasárnap 19 óráig tekinthető meg a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. A megnyitón Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást.

Huszonöt évvel ezelőtt vehette használatba teljes mértékben otthonát az aradi Csiky Gergely Főgimnázium: a kommunista rendszer bukása után az aradi magyar középiskola visszanyerte önállóságát, de 2001-ig kellett várni, hogy az aradi magyarság közadakozásából született épületből, az egykori Katolikus Gimnáziumból kiköltözzön a román szakközépiskola, amellyel osztoztak az ingatlan használatán. Akkor lett igazán önálló magyar iskolaközpont Aradon, amelyben immár a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar diákok. Erre is megemlékeztek a mai aradi tanévnyitón, amelyről Pataky Lehel Zsolt számol be.

Huszonöt évvel ezelőtt vehette használatba teljes mértékben otthonát az aradi Csiky Gergely Főgimnázium: a kommunista rendszer bukása után az aradi magyar középiskola visszanyerte önállóságát, de 2001-ig kellett várni, hogy az aradi magyarság közadakozásából született épületből, az egykori Katolikus Gimnáziumból kiköltözzön a román szakközépiskola, amellyel osztoztak az ingatlan használatán. Akkor lett igazán önálló magyar iskolaközpont Aradon, amelyben immár a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar diákok. Erre is megemlékeztek a mai aradi tanévnyitón, amelyről Pataky Lehel Zsolt számol be.

Nyolc évvel ezelőtt indította útjára a közös szilvalekvár-főzést az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, és a hagyományőrző-közösségépítő program sikerét jelzi, hogy azóta is a kora ősz egyik várva várt eseménye a Szilva-nap. A magyar–román határ mentén fekvő, közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán a Tóth Piroska és Suttyák András által alapított tájházban autentikus környezetben és a hagyományos, népi recept szerint készítik el a szilvalekvárt, miközben olyan ételeket is készítenek és kóstolnak, amelyekhez nélkülözhetetlen a szilva. Idén szeptember első napjaiban, szerdán és csütörtökön zajlott a szilvalekvár-főzés, és a programot a Communitas Alapítvány támogatásával szervezték meg. Pataky Lehel Zsolt épp akkor ért a tájházba, amikor a háziasszony köszöntötte a résztvevőket.

Nyolc évvel ezelőtt indította útjára a közös szilvalekvár-főzést az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, és a hagyományőrző-közösségépítő program sikerét jelzi, hogy azóta is a kora ősz egyik várva várt eseménye a Szilva-nap. A magyar–román határ mentén fekvő, közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán a Tóth Piroska és Suttyák András által alapított tájházban autentikus környezetben és a hagyományos, népi recept szerint készítik el a szilvalekvárt, miközben olyan ételeket is készítenek és kóstolnak, amelyekhez nélkülözhetetlen a szilva. Idén szeptember első napjaiban, szerdán és csütörtökön zajlott a szilvalekvár-főzés, és a programot a Communitas Alapítvány támogatásával szervezték meg. Pataky Lehel Zsolt épp akkor ért a tájházba, amikor a háziasszony köszöntötte a résztvevőket.

Hat éve az utolsó református hívek is itt hagyták a földilétet a Hunyad megyei Nagypestényben, azóta nincs, aki gondját viselje a hátszegi település műemlék templomának. Július folyamán az Arad megyei Feketegyarmat református gyülekezetének Férfiköre „megfogta a munka végét”, és közösen kitakarították a templomkertet az elvadult növényzettől, lebontották a veszélyesen düledező kerítést, közben a dél-erdélyi magyarság évszázados történelmével szembesültek, sőt még római kori köveket is találtak. Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor szerint lehangoló látványt nyújtott az elhagyatott templom, viszont Isten háza akkor is megérdemli a gondoskodást, amikor már nem szól benne az istentisztelet. A feketegyarmati református gyülekezet lelkészét, Nemes Emilt telefonon kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

Hat éve az utolsó református hívek is itt hagyták a földilétet a Hunyad megyei Nagypestényben, azóta nincs, aki gondját viselje a hátszegi település műemlék templomának. Július folyamán az Arad megyei Feketegyarmat református gyülekezetének Férfiköre „megfogta a munka végét”, és közösen kitakarították a templomkertet az elvadult növényzettől, lebontották a veszélyesen düledező kerítést, közben a dél-erdélyi magyarság évszázados történelmével szembesültek, sőt még római kori köveket is találtak. Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor szerint lehangoló látványt nyújtott az elhagyatott templom, viszont Isten háza akkor is megérdemli a gondoskodást, amikor már nem szól benne az istentisztelet. A feketegyarmati református gyülekezet lelkészét, Nemes Emilt telefonon kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.

A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.

Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján amajláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében. Pataky Lehel Zsolt rádióriportja.

Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján amajláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében. Pataky Lehel Zsolt rádióriportja.