Aradi Hírek – audio csatorna

A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradiszületésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, aholvégül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, deamíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat. A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád …

A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradiszületésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, aholvégül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, deamíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat. A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád családfájáról, a költő munkásságáról és aradi emlékezetéről beszélgetett Ujj János helytörténésszel Pataky Lehel Zsolt.

Az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több külhonimagyar személyiség is állami kitüntetést kapott Sulyok Tamás köztársasági elnök részéről. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a pécskai Nagy István nyugalmazott pedagógust, helytörténészt, művelődésszervező, szerkesztő, a pécskai Klebelsberg-kultusz ápolóját. A díjat a múlt héten vette átMagyarország kolozsvári főkonzulátusán. Nagy István laudációját Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár mondta el, aki méltatásában egyebek mellett úgy fogalmazott: „Nagy István több évtizedes munkásságát a szórvány szolgálata határozza meg. Tanári pályája mellett közéleti szerepet vállalt, a rendszerváltás után megalapította és hosszú éveken át vezette az RMDSZ helyi szervezetét, alpolgármesterként is szolgálta közösségét, kulturálisegyesületeket alapított és irányított, valamint helytörténeti munkákat szerkesztett és adott ki. Nev…

Az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több külhonimagyar személyiség is állami kitüntetést kapott Sulyok Tamás köztársasági elnök részéről. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a pécskai Nagy István nyugalmazott pedagógust, helytörténészt, művelődésszervező, szerkesztő, a pécskai Klebelsberg-kultusz ápolóját. A díjat a múlt héten vette átMagyarország kolozsvári főkonzulátusán. Nagy István laudációját Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár mondta el, aki méltatásában egyebek mellett úgy fogalmazott: „Nagy István több évtizedes munkásságát a szórvány szolgálata határozza meg. Tanári pályája mellett közéleti szerepet vállalt, a rendszerváltás után megalapította és hosszú éveken át vezette az RMDSZ helyi szervezetét, alpolgármesterként is szolgálta közösségét, kulturálisegyesületeket alapított és irányított, valamint helytörténeti munkákat szerkesztett és adott ki. Nevéhez számos közösségi kezdeményezés, könyv, emléktábla és kulturális rendezvény fűződik.” A díj átvétele után néhány nappal, immár Aradon kérdezte Nagy Istvántól Pataky Lehel Zsolt, hogy milyen érzésekkel fogadta a magyar állami kitüntetést.

A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi AlmaMater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az akkoriban újjáalakuló önálló aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról. Fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó középiskolások támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Az Alma Mater Alapítvány emellett közösségi rendezvényeket is szervez: többek között hagyományőrzés, könyvkiadás szerepel a tevékenységei között, negyedévenként megjelenteti a Szövétnek című kulturális szemlét, kétévente pedig a Nemzedékek Találkozój…

A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi AlmaMater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az akkoriban újjáalakuló önálló aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról. Fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó középiskolások támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Az Alma Mater Alapítvány emellett közösségi rendezvényeket is szervez: többek között hagyományőrzés, könyvkiadás szerepel a tevékenységei között, negyedévenként megjelenteti a Szövétnek című kulturális szemlét, kétévente pedig a Nemzedékek Találkozóján hozza össze az egykoron Aradon magyar nyelven végzett véndiákokat. Mindezeket támogatók segítségével tudja megvalósítani az alapítvány, de az évtizedek alatt a támogatók köre is természetes módon csappant. A kihívásokról, az Alma Mater Alapítvány tevékenységéről és közösségi szerepvállalásáról a kuratórium elnökét, Kranowszky-Nagy Andreát kérdezte Pataky Lehel Zsolt.

A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianonutáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezhető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvelezelőtt indult kezdeményezés keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Pataky Lehel Zsolt összeállítása konkrét Arad megyei megvalósítások révén mutatja be a támogatás jelentőségét.

A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianonutáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezhető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvelezelőtt indult kezdeményezés keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Pataky Lehel Zsolt összeállítása konkrét Arad megyei megvalósítások révén mutatja be a támogatás jelentőségét.

Aradon a vértanúk emlékművénél, a Zala György alkotta monumentális Szabadság-szobornál emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulójáról. Március 15. aktuális üzenet aszórványban élő magyarság számára az, hogy a közösségi jogokért ma is ki kell állni, az identitástudat, az együvé tartozás érzése pedig átsegítheti a közösséget a nehézségeken – hangzott el többek között. A vasárnap délutáni aradi ünnepségről Pataky Lehel Zsolt készített tudósítást.

Aradon a vértanúk emlékművénél, a Zala György alkotta monumentális Szabadság-szobornál emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulójáról. Március 15. aktuális üzenet aszórványban élő magyarság számára az, hogy a közösségi jogokért ma is ki kell állni, az identitástudat, az együvé tartozás érzése pedig átsegítheti a közösséget a nehézségeken – hangzott el többek között. A vasárnap délutáni aradi ünnepségről Pataky Lehel Zsolt készített tudósítást.

Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében egyértelműen megállapítható ez. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Az első világháború után tudatosan vállalta a kisebbségi létet, az új román hatalom ellehetetlenítette, a kommunista diktatúra idején pedig ipari létesítmények tervezésére volt kénytelen „fecsérelni” tudását. 89 évesen hunyt el, 1961. március 8-án, 65 évvel ezelőtt. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de az elmúlt másfél évtizedben aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták Szántay Lajos nevét a köztudatba, immár emléktáblák és köztéri szobor őrzi emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is …

Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében egyértelműen megállapítható ez. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Az első világháború után tudatosan vállalta a kisebbségi létet, az új román hatalom ellehetetlenítette, a kommunista diktatúra idején pedig ipari létesítmények tervezésére volt kénytelen „fecsérelni” tudását. 89 évesen hunyt el, 1961. március 8-án, 65 évvel ezelőtt. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de az elmúlt másfél évtizedben aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták Szántay Lajos nevét a köztudatba, immár emléktáblák és köztéri szobor őrzi emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is elismeri. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, a terveit a feltételezések Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a 130 éves aradi víztoronyról

Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, a terveit a feltételezések Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne. Pataky Lehel Zsolt összeállítása a 130 éves aradi víztoronyról

Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmá…

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferencet a Kölcsey-díjátadón kérdezte a hobbijáról és sze

Gyerekkorában érdekelte az irodalom és a rajz, szépérzékét afelmenőitől örökölte, a tanítást pedig hivatásának tekintette Brittich Erzsébet. A képzőművészet melletti elköteleződéshez végül egy személyes trauma adta a végső lökést, és az alkotást nemcsak kifejezési formának tekintette, hanem terápiaként is szolgált. Legyen szó linóleummetszetről, faragásról, bronzmunkáról, versről vagy prózáról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő egykori faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, a mindennapi életben irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélő falusfelek közösségi traumája. Az Arad megyei Simonyifalva, a szűkebb tájegység és a tágabb régió iránt érzett szeretete, hűsége, jobbító szándékú aggodalma vezérli munkásságában Brittich Erzsébetet, akivel a képzőművészetről, írásról, a gyerekkori indíttatásról beszélgetett Pataky Lehel Zsolt…

Gyerekkorában érdekelte az irodalom és a rajz, szépérzékét afelmenőitől örökölte, a tanítást pedig hivatásának tekintette Brittich Erzsébet. A képzőművészet melletti elköteleződéshez végül egy személyes trauma adta a végső lökést, és az alkotást nemcsak kifejezési formának tekintette, hanem terápiaként is szolgált. Legyen szó linóleummetszetről, faragásról, bronzmunkáról, versről vagy prózáról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő egykori faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, a mindennapi életben irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélő falusfelek közösségi traumája. Az Arad megyei Simonyifalva, a szűkebb tájegység és a tágabb régió iránt érzett szeretete, hűsége, jobbító szándékú aggodalma vezérli munkásságában Brittich Erzsébetet, akivel a képzőművészetről, írásról, a gyerekkori indíttatásról beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

A második világháború után, 1945 januárjában közel 75 ezernémet származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt. A kényszermunkára – ahogy ironikusan nevezték, „egy kis munkára”, „málenykij robotra” – vitt civileket a kollektív bűnössége elve alapján vagonírozták be, és az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták őket. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost, férfiakat és nőket deportáltak, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből. A sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatáborok, a Gulag áldozataira emlékeztek vasárnap a Körös-közben fekvő Simonyifalván. A római katolikus templomban ökumenikus, katolikus és evangélikus szertartás szerinti istentiszteletet mutattak be a deportáltak lelki üdvéért, ezt követően megkoszorúzták a Simonyiak Háza udvarán álló emlékművet. Ott kész…

A második világháború után, 1945 januárjában közel 75 ezernémet származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt. A kényszermunkára – ahogy ironikusan nevezték, „egy kis munkára”, „málenykij robotra” – vitt civileket a kollektív bűnössége elve alapján vagonírozták be, és az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták őket. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost, férfiakat és nőket deportáltak, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből. A sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatáborok, a Gulag áldozataira emlékeztek vasárnap a Körös-közben fekvő Simonyifalván. A római katolikus templomban ökumenikus, katolikus és evangélikus szertartás szerinti istentiszteletet mutattak be a deportáltak lelki üdvéért, ezt követően megkoszorúzták a Simonyiak Háza udvarán álló emlékművet. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Tizennégy éves korában volt először hajón, és öt éve ő magais vezet vitorlásokat. A aradi Bálint Botond a tengerészéletbe nyilván nem a Maros-parti városban kóstolt bele, hanem az Adriai-tengeren, amelyre évente többször is kihajózik: versenyeken vesz részt vagy nyaral a családjával, esetleg a barátaival, de a lényeg, hogy minél több időt a fedélzeten és a nyílt vízen tölthet. Számára szenvedély, hobbi, sport a vitorlázás, de – utolsó éves egyetemistaként – reméli, hogy hivatásává is válhat. Tavaly nagy megtiszteltetés érte Botondot, ugyanis november végén, december elején – a magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán, megismerkedhetett egy háromárbócos óriás kezelésével, a matrózélettel és az ománi kultúrával. Pataky Lehel Zsolt az arab országban szerzett élményeiről és a vitorlázási iránti szenvedélyéről kérdezte B…

Tizennégy éves korában volt először hajón, és öt éve ő magais vezet vitorlásokat. A aradi Bálint Botond a tengerészéletbe nyilván nem a Maros-parti városban kóstolt bele, hanem az Adriai-tengeren, amelyre évente többször is kihajózik: versenyeken vesz részt vagy nyaral a családjával, esetleg a barátaival, de a lényeg, hogy minél több időt a fedélzeten és a nyílt vízen tölthet. Számára szenvedély, hobbi, sport a vitorlázás, de – utolsó éves egyetemistaként – reméli, hogy hivatásává is válhat. Tavaly nagy megtiszteltetés érte Botondot, ugyanis november végén, december elején – a magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán, megismerkedhetett egy háromárbócos óriás kezelésével, a matrózélettel és az ománi kultúrával. Pataky Lehel Zsolt az arab országban szerzett élményeiről és a vitorlázási iránti szenvedélyéről kérdezte Bálint Botondot.

Január derekán az Országházban adták át a Nemzet Gazdásza címet. Idén hárman vehették át az AGROTREND Csoport által alapított, harmadik alkalommal kiosztott kitüntetést, amelyet a kezdeményezők szerint „a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásávalmaradandót alkotott”. A díjazottak között volt Balla Géza, a történelmi arad-hegyaljai borvidék, Ménes Kárpát-medencei hírű szaktekintélye, akit 2018-ban a Magyar Bor Akadémia első külhoni magyarként választott az Év bortermelőjének.Balla Géza a szőlőtermesztés és borkészítés mellett hivatásának tekinti a ménesi borvidék egykori dicsőgének visszaadását, a már-már feledésbe merült fajták megismertetését a nagyközönséggel, a minőségi borok megjelenítését az őket…

Január derekán az Országházban adták át a Nemzet Gazdásza címet. Idén hárman vehették át az AGROTREND Csoport által alapított, harmadik alkalommal kiosztott kitüntetést, amelyet a kezdeményezők szerint „a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásávalmaradandót alkotott”. A díjazottak között volt Balla Géza, a történelmi arad-hegyaljai borvidék, Ménes Kárpát-medencei hírű szaktekintélye, akit 2018-ban a Magyar Bor Akadémia első külhoni magyarként választott az Év bortermelőjének.Balla Géza a szőlőtermesztés és borkészítés mellett hivatásának tekinti a ménesi borvidék egykori dicsőgének visszaadását, a már-már feledésbe merült fajták megismertetését a nagyközönséggel, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon. Balla Gézát a ménesi borvidéken, ópálosi pincészetében kereste fel Pataky Lehel Zs

Mint arról korábban már beszámoltunk, a minap Kölcsey-díjjaltüntette ki Harsányi Attila színművészt az aradi Kölcsey Egyesület. A díj 2003 óta íródó történetében Harsányi Attila az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása, fejlesztése terén kifejtetett tevékenység elismeréseként osztanak ki évente. A miskolci születésű Jászai-, Kaszás Attila- és Príma-díjas művész a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja, de 2008 óta, az alapítás évétől együttműködik az Aradi Kamaraszínházzal is. Több korszakos produkció, monodráma fűződik a nevéhez, melyekkel számos magyarországi, romániai és nemzetközi díjat nyert a szakmai fesztiválokon. Bevallása szerint emberileg és szakmailag is újjászületett Aradon. A Kölcsey-díj átvételekor kérdezte Harsányi Attilát az aradi magyar közösség legjelentősebb …

Mint arról korábban már beszámoltunk, a minap Kölcsey-díjjaltüntette ki Harsányi Attila színművészt az aradi Kölcsey Egyesület. A díj 2003 óta íródó történetében Harsányi Attila az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása, fejlesztése terén kifejtetett tevékenység elismeréseként osztanak ki évente. A miskolci születésű Jászai-, Kaszás Attila- és Príma-díjas művész a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja, de 2008 óta, az alapítás évétől együttműködik az Aradi Kamaraszínházzal is. Több korszakos produkció, monodráma fűződik a nevéhez, melyekkel számos magyarországi, romániai és nemzetközi díjat nyert a szakmai fesztiválokon. Bevallása szerint emberileg és szakmailag is újjászületett Aradon. A Kölcsey-díj átvételekor kérdezte Harsányi Attilát az aradi magyar közösség legjelentősebb kitüntetéséről PatakyLehel Zsolt.

2003 óta íródik az aradi Kölcsey-díjak története: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban nyújtották át, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása. A díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey E…

2003 óta íródik az aradi Kölcsey-díjak története: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban nyújtották át, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása. A díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház szé

Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója. Többek között a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat. Czárán Gyula Arad megyében, Seprősön született, és az ugyancsak Arad megyei Menyházán temették el. Emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be egy néhai természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül.

Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója. Többek között a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat. Czárán Gyula Arad megyében, Seprősön született, és az ugyancsak Arad megyei Menyházán temették el. Emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be egy néhai természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül.

Halálának 36. évfordulóján, kedd délben Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, a Tóth Sándornak emléket állító kopjafát a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető magyarországi segélyszállítmányokat vitt a temesvári forradalmároknak és a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette. Már halálának első évfordulóján kopjafát állítottak az emlékére Aradon, Tóth Sándor áldozata pedig összekapcsolta az azóta testvárosi együttműködésre lépett Aradot és Hódmezővásárhelyt. Az aradi megemlékezésről számol be Pataky Lehel Zsolt.

Halálának 36. évfordulóján, kedd délben Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, a Tóth Sándornak emléket állító kopjafát a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető magyarországi segélyszállítmányokat vitt a temesvári forradalmároknak és a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette. Már halálának első évfordulóján kopjafát állítottak az emlékére Aradon, Tóth Sándor áldozata pedig összekapcsolta az azóta testvárosi együttműködésre lépett Aradot és Hódmezővásárhelyt. Az aradi megemlékezésről számol be Pataky Lehel Zsolt.

Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeket. Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.

Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeket. Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.

Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve. A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a múlt héten a helyszínen egyeztettek a két településpolgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsoltösszeállítása.

Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve. A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a múlt héten a helyszínen egyeztettek a két településpolgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsoltösszeállítása.

Közel 150 év, az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjaitkutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak. Az Aradi színlapok című három-, magyar, román és német nyelvű kötetet csütörtök este mutatták be Aradon nagyszámú közönség jelenlétében. A majdnem másfél évszázadot felölő monográfia nem színháztörténet – hívta fel a figyelmet a szerzők egyike, Piroska Katalin –, hanem a színházi plakátok bemutatásával egyfajta korrajzot fest a város 19. századi, 20. század eleji életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, de színháztörténeti érdekességekkel, kuriózumokkal is szolgál. A könyvbemutató végén Piroska Katalin nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

Közel 150 év, az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjaitkutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak. Az Aradi színlapok című három-, magyar, román és német nyelvű kötetet csütörtök este mutatták be Aradon nagyszámú közönség jelenlétében. A majdnem másfél évszázadot felölő monográfia nem színháztörténet – hívta fel a figyelmet a szerzők egyike, Piroska Katalin –, hanem a színházi plakátok bemutatásával egyfajta korrajzot fest a város 19. századi, 20. század eleji életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, de színháztörténeti érdekességekkel, kuriózumokkal is szolgál. A könyvbemutató végén Piroska Katalin nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.