A holnap Európája. A Román Rádió által magyar nyelven készített Euranet Plus podcast.

Az élelmezésbiztonság fogalma hosszú ideig szinte magától értetődőnek tűnt Európában. A második világháború után létrejött közös agrárpolitika biztosította, hogy az unió országaiban mindig legyen elegendő élelmiszer, elérhető áron. Az elmúlt években azonban a helyzet megváltozott. A klímaváltozás, a háborús konfliktusok, az energiaválság és a globális piaci zavarok újra megmutatták, milyen törékeny ez a rendszer. A kontinensnek újra fel kell tennie a kérdést: hogyan tudjuk biztosítani, hogy az európai polgárok minden körülmények között hozzáférjenek biztonságos, minőségi élelmiszerhez? Ehhez a gazdák versenyképessége, a technológiai fejlesztések, a fenntarthatósági célok és az uniós támogatáspolitika egyaránt kulcsszerepet játszanak. De hol van az egyensúly a környezetvédelem, a piac, a bürokrácia és a termelők mindennapi valósága között? Erről szól a mai adásunk – A Holnap Európája című…

Az élelmezésbiztonság fogalma hosszú ideig szinte magától értetődőnek tűnt Európában. A második világháború után létrejött közös agrárpolitika biztosította, hogy az unió országaiban mindig legyen elegendő élelmiszer, elérhető áron. Az elmúlt években azonban a helyzet megváltozott. A klímaváltozás, a háborús konfliktusok, az energiaválság és a globális piaci zavarok újra megmutatták, milyen törékeny ez a rendszer. A kontinensnek újra fel kell tennie a kérdést: hogyan tudjuk biztosítani, hogy az európai polgárok minden körülmények között hozzáférjenek biztonságos, minőségi élelmiszerhez? Ehhez a gazdák versenyképessége, a technológiai fejlesztések, a fenntarthatósági célok és az uniós támogatáspolitika egyaránt kulcsszerepet játszanak. De hol van az egyensúly a környezetvédelem, a piac, a bürokrácia és a termelők mindennapi valósága között? Erről szól a mai adásunk – A Holnap Európája című podcastsorozat aktuális epizódjában, amely az Euranet Plus projekt keretében készült, Farkas István

Az EURANET PLUS hálózat A holnap Európája című podcast-sorozatának mostani részében nem fogunk egyértelmű választ adni a címben feltett kérdésre, hanem keressük azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb gondot jelentik már most, illetve várhatóan a közeljövőben, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket országos vagy EU-s szinten meg lehet hozni a káros hatások csökkentésére. Először Bartók Blanka klímakutatóval beszélget Sebők Tímea, a Kolozsvári Rádió munkatársa. A kolozsvári BBTE kutatóját idén az Éghajlatváltozás Kormányközi Testület, az IPCC közreműködői közé választották, aktívan részt fog venni a jelentések kidolgozásában. Beszélgetésünkben érintjük a Romániában már jelenleg is érezhető hatásait a klímaváltozásnak, az egészségügyre vonatkozó javaslatok megjelenését a hivatalos tanulmányokban, valamint az alkalmazkodás kérdését is. A beszélgetés második részében leszűkítjük az ég…

Az EURANET PLUS hálózat A holnap Európája című podcast-sorozatának mostani részében nem fogunk egyértelmű választ adni a címben feltett kérdésre, hanem keressük azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb gondot jelentik már most, illetve várhatóan a közeljövőben, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket országos vagy EU-s szinten meg lehet hozni a káros hatások csökkentésére. Először Bartók Blanka klímakutatóval beszélget Sebők Tímea, a Kolozsvári Rádió munkatársa. A kolozsvári BBTE kutatóját idén az Éghajlatváltozás Kormányközi Testület, az IPCC közreműködői közé választották, aktívan részt fog venni a jelentések kidolgozásában. Beszélgetésünkben érintjük a Romániában már jelenleg is érezhető hatásait a klímaváltozásnak, az egészségügyre vonatkozó javaslatok megjelenését a hivatalos tanulmányokban, valamint az alkalmazkodás kérdését is. A beszélgetés második részében leszűkítjük az éghajlatváltozás témáját a mezőgazdaságra, hiszen az élelmiszer megtermelése kulcskérdés minden szempo

Történelmi pillanat az európai védelem számára: „Legyünk a biztonság valódi szolgáltatói!” – így fogalmazott az Európai Parlament az európai védelem jövőjéről szóló Fehér Könyvvel kapcsolatos állásfoglalásában. A március 12-én elfogadott dokumentum részletesen bemutatja azokat a tényeket, amelyek arra ösztönzik a kontinens közösségét, hogy „készüljön fel a legszélsőségesebb és legkiszámíthatatlanabb katonai eseményekre”. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a válaszreakció azokra az egzisztenciális fenyegetésekre, amelyek Európa biztonságát veszélyeztetik, nem most kezdődött. Az alapító szerződések többszöri módosítása révén nemcsak a közös kül- és biztonságpolitika fejlődött, hanem a közös biztonság- és védelempolitika döntéshozatali folyamatai is. A Holnap Európája című podcastsorozat aktuális epizódjában, amely az Euranet Plus projekt keretében készült, Farkas István, a Marosvásárhelyi R…

Történelmi pillanat az európai védelem számára: „Legyünk a biztonság valódi szolgáltatói!” – így fogalmazott az Európai Parlament az európai védelem jövőjéről szóló Fehér Könyvvel kapcsolatos állásfoglalásában. A március 12-én elfogadott dokumentum részletesen bemutatja azokat a tényeket, amelyek arra ösztönzik a kontinens közösségét, hogy „készüljön fel a legszélsőségesebb és legkiszámíthatatlanabb katonai eseményekre”. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a válaszreakció azokra az egzisztenciális fenyegetésekre, amelyek Európa biztonságát veszélyeztetik, nem most kezdődött. Az alapító szerződések többszöri módosítása révén nemcsak a közös kül- és biztonságpolitika fejlődött, hanem a közös biztonság- és védelempolitika döntéshozatali folyamatai is. A Holnap Európája című podcastsorozat aktuális epizódjában, amely az Euranet Plus projekt keretében készült, Farkas István, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa segít eligazodni az európai védelem- és biztonságpolitika kérdéseiben.

Mi lenne, ha saját magunknak kellene megtermelnük az energiát? A kérdésfelvetés jelen pillanatban nagyon is hipotetikus, hiszen az Európai Unió energiafüggősége kifejezetten magas. De mennyire tér el ez tagállamonként, illetve Románia helyzete hogyan néz ki pillanatnyilag és a közeljövőben? A következőkben Winkler Gyula, RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel beszélget Sebők Tímea, a Kolozsvári Rádió munkatársa. “A holnap Európája” sorozat részeként készült podcastben érintjük az energiahordozókat, az infrastruktúrát, a Green Dealt és a Románia számára elérhető EU-s forrásokat is.

Mi lenne, ha saját magunknak kellene megtermelnük az energiát? A kérdésfelvetés jelen pillanatban nagyon is hipotetikus, hiszen az Európai Unió energiafüggősége kifejezetten magas. De mennyire tér el ez tagállamonként, illetve Románia helyzete hogyan néz ki pillanatnyilag és a közeljövőben? A következőkben Winkler Gyula, RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel beszélget Sebők Tímea, a Kolozsvári Rádió munkatársa. “A holnap Európája” sorozat részeként készült podcastben érintjük az energiahordozókat, az infrastruktúrát, a Green Dealt és a Románia számára elérhető EU-s forrásokat is.