Iránytű

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

A filmtörténet leggyakoribb témái közé tartozik Jézus életének bemutatása. Készült erről már némafilm is és azóta számtalan klasszikus, Zeffirelli, Pasolini, Scorsese vagy éppen Mel Gibson rendezésében. Láthattuk különböző műfajokban, így romantikus, naturalista, vagy éppen komikus felfogásban, sőt, még rockopera is készült a Megváltóról. Nagyszombaton ezekről az alkotásokról kérdezzük vendégünket, Réz András filmesztétát. (fénykép: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

A filmtörténet leggyakoribb témái közé tartozik Jézus életének bemutatása. Készült erről már némafilm is és azóta számtalan klasszikus, Zeffirelli, Pasolini, Scorsese vagy éppen Mel Gibson rendezésében. Láthattuk különböző műfajokban, így romantikus, naturalista, vagy éppen komikus felfogásban, sőt, még rockopera is készült a Megváltóról. Nagyszombaton ezekről az alkotásokról kérdezzük vendégünket, Réz András filmesztétát. (fénykép: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

A Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet. - áll a Magyar Örökség és Európa Egyesület honlapjának köszöntőjében. Vendégünk a stúdióban Böszörményi Gergely elnök, akit az idén harmincéves díjról kérdezünk. (fotó: Wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

A Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet. - áll a Magyar Örökség és Európa Egyesület honlapjának köszöntőjében. Vendégünk a stúdióban Böszörményi Gergely elnök, akit az idén harmincéves díjról kérdezünk. (fotó: Wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

A Magyar Élelmiszerkönyv (latinul: Codex Alimentarius Hungaricus) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv iránymutatást ad a gyártóknak és tájékoztatást a lakosságnak az elvárt, megbízható minőségű termékekről, azok összetételi jellemzőiről, tisztességes gyártási gyakorlatukról és az ellenőrzésük során alkalmazandó vizsgálati módszerekről. Vendégünk a stúdióban dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, az Élelmiszerkönyv Bizottság elnöke. | Szerkesztő: Gadácsi János

A Magyar Élelmiszerkönyv (latinul: Codex Alimentarius Hungaricus) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv iránymutatást ad a gyártóknak és tájékoztatást a lakosságnak az elvárt, megbízható minőségű termékekről, azok összetételi jellemzőiről, tisztességes gyártási gyakorlatukról és az ellenőrzésük során alkalmazandó vizsgálati módszerekről. Vendégünk a stúdióban dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, az Élelmiszerkönyv Bizottság elnöke. | Szerkesztő: Gadácsi János

A Barlangok Hónapja keretében bepillantást nyerhetünk, hogy az egykori felfedezők hol jutottak be a barlangba, honnan közelítették meg, a látogatók számára ma már könnyedén járható, gyönyörű képződményeiről méltán népszerű Szemlő-hegyi-barlangot. Az Felfedező túrán a csoport a túra végeztével nem a megszokott túraútvonalon, hanem az egykori felfedező bejáraton, az Örvény-folyosón hagyhatja el a barlangot, ahol kiérve a felszínre, gyönyörű panoráma, a kőpark tanösvény és játszótér várja a látogatókat. - egy program a sok közül. Vendégünk Márkus Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park turisztikai barlangüzemeltetési vezetője. | Szerkesztő: Gadácsi János

A Barlangok Hónapja keretében bepillantást nyerhetünk, hogy az egykori felfedezők hol jutottak be a barlangba, honnan közelítették meg, a látogatók számára ma már könnyedén járható, gyönyörű képződményeiről méltán népszerű Szemlő-hegyi-barlangot. Az Felfedező túrán a csoport a túra végeztével nem a megszokott túraútvonalon, hanem az egykori felfedező bejáraton, az Örvény-folyosón hagyhatja el a barlangot, ahol kiérve a felszínre, gyönyörű panoráma, a kőpark tanösvény és játszótér várja a látogatókat. - egy program a sok közül. Vendégünk Márkus Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park turisztikai barlangüzemeltetési vezetője. | Szerkesztő: Gadácsi János

Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok gondozásáról szól a tevékenységünk. Összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat. Összeköt múltat és jelent, összeköti a Földet az éggel. Munkánkba beletartozik a védelmi fokozat erősítésére vonatkozó törekvés, minden adatának térinformatikai rendszerbe való vonása, térképezése, közkinccsé tétele előadásokkal, plakát, makett és festmény kiállítással egybekötve, kirándulásokkal, ismeretterjesztő kiadványok készítésével. Ma még csak megbújik a tájban a jövő gazdasági potenciálja. Vendégünk a stúdióban Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens, a Csörsz-árok Mente Egyesület elnöke. | Szerkesztő: Gadácsi János

Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok gondozásáról szól a tevékenységünk. Összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat. Összeköt múltat és jelent, összeköti a Földet az éggel. Munkánkba beletartozik a védelmi fokozat erősítésére vonatkozó törekvés, minden adatának térinformatikai rendszerbe való vonása, térképezése, közkinccsé tétele előadásokkal, plakát, makett és festmény kiállítással egybekötve, kirándulásokkal, ismeretterjesztő kiadványok készítésével. Ma még csak megbújik a tájban a jövő gazdasági potenciálja. Vendégünk a stúdióban Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens, a Csörsz-árok Mente Egyesület elnöke. | Szerkesztő: Gadácsi János

Ma 114 éve született Alfonzó, polgári nevén Markos József. A világjáró kereskedő, autószerelő, artista, színész és komikus évtizedeken keresztül mulattatott minket felejthetetlen filmekben, darabokban, jelenetekben. Mondatai szállógékké váltak, Bagaméri a mai gyerekeknek is a kedvence. Vendégünk a stúdióban Alfonzó fia, Markos György, aki édesapja művészetének méltó örököse. (kép: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

Ma 114 éve született Alfonzó, polgári nevén Markos József. A világjáró kereskedő, autószerelő, artista, színész és komikus évtizedeken keresztül mulattatott minket felejthetetlen filmekben, darabokban, jelenetekben. Mondatai szállógékké váltak, Bagaméri a mai gyerekeknek is a kedvence. Vendégünk a stúdióban Alfonzó fia, Markos György, aki édesapja művészetének méltó örököse. (kép: wikipédia) | Szerkesztő: Gadácsi János

1985 óta ezen a napon számos országban az idegenvezetők saját honfitársaiknak mutatják be városukat ellenszolgáltatás nélkül, hogy azok a lakóhelyük érdekességeit jobban megismerjék. A Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége tagjai a szakmai törvények szerint dolgoznak, idegenvezetői vizsgával, érvényes igazolvánnyal rendelkeznek. A kirándulások, utazások sikere rajtuk is múlik. A váratlan helyzetben nekik kell megtalálniuk a megoldást. Vendégünk a stúdióban Kratofil Zita, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége elnöke és a szervezet alelnöke, Caesar Éva. | Szerkesztő: Gadácsi János | Szerkesztő: Gadácsi János

1985 óta ezen a napon számos országban az idegenvezetők saját honfitársaiknak mutatják be városukat ellenszolgáltatás nélkül, hogy azok a lakóhelyük érdekességeit jobban megismerjék. A Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége tagjai a szakmai törvények szerint dolgoznak, idegenvezetői vizsgával, érvényes igazolvánnyal rendelkeznek. A kirándulások, utazások sikere rajtuk is múlik. A váratlan helyzetben nekik kell megtalálniuk a megoldást. Vendégünk a stúdióban Kratofil Zita, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége elnöke és a szervezet alelnöke, Caesar Éva. | Szerkesztő: Gadácsi János | Szerkesztő: Gadácsi János

Idén ezekben a napokban, február 8. és 15. között tart a Házasság hete rendezvénysorozat. Angliából indult a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarország 2008-ban csatlakozott ehhez, amelyen négy földrész 21 országa vesz részt a saját programjával. A hazai eseményeket és híreket összegyűjtő és közreadó hazasaghete.hu oldal kiemeli: „A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül." Vendégünk a stúdióban a Nágl-házaspár, Szilvia és Balázs, akik négy gyermeket nevelve élnek boldogságban. | Szerkesztő: Gadácsi János

Idén ezekben a napokban, február 8. és 15. között tart a Házasság hete rendezvénysorozat. Angliából indult a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarország 2008-ban csatlakozott ehhez, amelyen négy földrész 21 országa vesz részt a saját programjával. A hazai eseményeket és híreket összegyűjtő és közreadó hazasaghete.hu oldal kiemeli: „A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül." Vendégünk a stúdióban a Nágl-házaspár, Szilvia és Balázs, akik négy gyermeket nevelve élnek boldogságban. | Szerkesztő: Gadácsi János

Székesfehérváron már elkezdték. Fejér vármegye székvárosában már dolgozik az a Munkacsoport, amely a Közgyűlés felkérésére összefogja a Szent István Emlékévre történő felkészülést, szellemi és épített örökségünk ehhez kapcsolódó gyarapodását. Vendégünk a stúdióban Dr. Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 nonprofit kft ügyvezetője. A fénykép Székesfehérvár feltételezett, Árpád-kori rekonstruált látképét mutatja. | Szerkesztő: Gadácsi János

Székesfehérváron már elkezdték. Fejér vármegye székvárosában már dolgozik az a Munkacsoport, amely a Közgyűlés felkérésére összefogja a Szent István Emlékévre történő felkészülést, szellemi és épített örökségünk ehhez kapcsolódó gyarapodását. Vendégünk a stúdióban Dr. Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 nonprofit kft ügyvezetője. A fénykép Székesfehérvár feltételezett, Árpád-kori rekonstruált látképét mutatja. | Szerkesztő: Gadácsi János

Kiváló testi és szellemi egészségnek örvend. Judik Zotán hetente háromszor, de ha van elég partner, akkor négyszer teniszezik manapság, a 93. életévében is. Fiatalom válogatott kosárlabdázó volt. Főiskolai világbajnok, tagja az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak, de a torna előtt sárgaságot kapott és kénytelen volt kihagyni a budapesti Eb-t. A római olimpián ott lehetett, majd szakmájában, építészként kezdett dolgozni. Rengeteg sportcsarnokot és pályát tervezett, hiszen "érti" a sport világát és igényeit. Néhány évtizede a senior teniszversenyek elmaradhatatlan szereplője itthon és külföldön. Boldog házasságban él feleségével, Zsuzsannával.Három gyermekük, 9 unokájuk és 15 dédunokájuk van. Igazi példakép. (fotó: Kenéz Pál) | Szerkesztő: Gadácsi János

Kiváló testi és szellemi egészségnek örvend. Judik Zotán hetente háromszor, de ha van elég partner, akkor négyszer teniszezik manapság, a 93. életévében is. Fiatalom válogatott kosárlabdázó volt. Főiskolai világbajnok, tagja az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak, de a torna előtt sárgaságot kapott és kénytelen volt kihagyni a budapesti Eb-t. A római olimpián ott lehetett, majd szakmájában, építészként kezdett dolgozni. Rengeteg sportcsarnokot és pályát tervezett, hiszen "érti" a sport világát és igényeit. Néhány évtizede a senior teniszversenyek elmaradhatatlan szereplője itthon és külföldön. Boldog házasságban él feleségével, Zsuzsannával.Három gyermekük, 9 unokájuk és 15 dédunokájuk van. Igazi példakép. (fotó: Kenéz Pál) | Szerkesztő: Gadácsi János

Honfitársaink közül valószínűleg Szomráky Béla az, aki a legtöbbször találkozott az elmúlt évtizedek pápáival. Szent II. János Pállal kezdte, XVI. Benedekkel, majd Ferenccel folytatta és ebben az esztendőben készül a XIV. Leónál történő vizitálásra. A tolmács és újságíró a legmagasabb magyar közjogi métóságok és a szentatyák tárgyalásainál és beszélgetéseinél segédkezett. Mindez egészen különleges tudást igényel, hiszen mindkét felet tökéletesen kell ismernie ahhoz, hogy minden pontosan működjön, hogy az a mondandó jusson el egyiküktől a másikukhoz, amire az illető gondolt. Ez több, mint diplomácia, ez diszkrét profizmus. Minderrről film készült, amit a napokban mutattak be a Parlamentben. Vendégünk a stúdióban a címszereplő, Signor Béla Szomráky. (fotó: Galambos István) | Szerkesztő: Gadácsi János

Honfitársaink közül valószínűleg Szomráky Béla az, aki a legtöbbször találkozott az elmúlt évtizedek pápáival. Szent II. János Pállal kezdte, XVI. Benedekkel, majd Ferenccel folytatta és ebben az esztendőben készül a XIV. Leónál történő vizitálásra. A tolmács és újságíró a legmagasabb magyar közjogi métóságok és a szentatyák tárgyalásainál és beszélgetéseinél segédkezett. Mindez egészen különleges tudást igényel, hiszen mindkét felet tökéletesen kell ismernie ahhoz, hogy minden pontosan működjön, hogy az a mondandó jusson el egyiküktől a másikukhoz, amire az illető gondolt. Ez több, mint diplomácia, ez diszkrét profizmus. Minderrről film készült, amit a napokban mutattak be a Parlamentben. Vendégünk a stúdióban a címszereplő, Signor Béla Szomráky. (fotó: Galambos István) | Szerkesztő: Gadácsi János

Az Attila a leggyakoribb magyar férfi nevek közé tartozik. Népszerűsége nem lehet véletlen, hiszen a hun uralkodót a magyar történetírás évszázadokon keresztül nemzetünk elődjének tartotta. Hunor és Magor mondáját megtaláljuk a Gesta Hungarorumtól kezdve a Képes Krónikán át számtalan forrásban egészen Arany János Rege a csodaszarvasrlól című költeményééig rengeteg írásban. A Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló kiállítása két koncepció mentén halad. "Az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja" - mondja műsorunk vendége, Varga Benedek főkurátor. (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum) | Szerkesztő: Gadácsi János

Az Attila a leggyakoribb magyar férfi nevek közé tartozik. Népszerűsége nem lehet véletlen, hiszen a hun uralkodót a magyar történetírás évszázadokon keresztül nemzetünk elődjének tartotta. Hunor és Magor mondáját megtaláljuk a Gesta Hungarorumtól kezdve a Képes Krónikán át számtalan forrásban egészen Arany János Rege a csodaszarvasrlól című költeményééig rengeteg írásban. A Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló kiállítása két koncepció mentén halad. "Az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja" - mondja műsorunk vendége, Varga Benedek főkurátor. (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum) | Szerkesztő: Gadácsi János

Ha szabadságról van szó, különösen egy távoli utazásról, akkor a legtöbbünk meleg égövi szigetekre , romantikus tengerpartokra, vadregényes lovagvárakra gondol. Mindezek mellett a szép idő, a simogató napsütés elengedhetetlen a felhőtlen kikapcsolódáshoz. Vannak azonban "másként gondolkodók". Ilyen Lantos Gábor világjáró újságíró, aki persze időnként felkeresi a forró égővet is, de lelke mélyén már jó ideje Észak-Európába vágyik, annak is lehetőleg a legtávolabbi és leghidegebb vidékeire. Nem volt ez másként az idei december-január fordulóján sem és kollégánk ezúttal is olyan havas vidékekre jutott el, ahol talán előtte nem sok honfitársunk járhatott. | Szerkesztő: Gadácsi János

Ha szabadságról van szó, különösen egy távoli utazásról, akkor a legtöbbünk meleg égövi szigetekre , romantikus tengerpartokra, vadregényes lovagvárakra gondol. Mindezek mellett a szép idő, a simogató napsütés elengedhetetlen a felhőtlen kikapcsolódáshoz. Vannak azonban "másként gondolkodók". Ilyen Lantos Gábor világjáró újságíró, aki persze időnként felkeresi a forró égővet is, de lelke mélyén már jó ideje Észak-Európába vágyik, annak is lehetőleg a legtávolabbi és leghidegebb vidékeire. Nem volt ez másként az idei december-január fordulóján sem és kollégánk ezúttal is olyan havas vidékekre jutott el, ahol talán előtte nem sok honfitársunk járhatott. | Szerkesztő: Gadácsi János

"Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni." - írta róla Kovács Győző villamosmérnök. Kovács Mihály 1916. január 2-án született Szegeden és 90 esztendőt élt. Cserkész, vitorlázórepülő, vízi- és sítúrák szervezője, a hadifogságba esett leventék önkéntes lelki gondozója, de mindeneklőtt fizikatanár és lelkipásztor volt. Róla mesél Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kulturális igazgatója. | Szerkesztő: Gadácsi János

"Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni." - írta róla Kovács Győző villamosmérnök. Kovács Mihály 1916. január 2-án született Szegeden és 90 esztendőt élt. Cserkész, vitorlázórepülő, vízi- és sítúrák szervezője, a hadifogságba esett leventék önkéntes lelki gondozója, de mindeneklőtt fizikatanár és lelkipásztor volt. Róla mesél Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kulturális igazgatója. | Szerkesztő: Gadácsi János

December a várakozás ideje, ami teljesen másképpen telik falun, egy kisvárosban, nagyvárosban vagy éppen Budapesten. Mindenhol megvan az Adventi időszak varázsa, egyedisége, de a leglátványosabb, legillatosabb, a leghíresebb hangulat kétségkívül a Szent István Bazilikánál, a Vörösmarty téren vagy éppen az Andrássy úton fogadja az arra járót. De vajon milyen lehetett mindez néhány évtizede, netán száz esztendeje? A "békebeli" fővárosi Adventek épületeit, ízeit, fényeit, lelkiségét Saly Noémi író, művelődéstörténész, Budapest díszpolgára idézi fel. | Szerkesztő: Gadácsi János

December a várakozás ideje, ami teljesen másképpen telik falun, egy kisvárosban, nagyvárosban vagy éppen Budapesten. Mindenhol megvan az Adventi időszak varázsa, egyedisége, de a leglátványosabb, legillatosabb, a leghíresebb hangulat kétségkívül a Szent István Bazilikánál, a Vörösmarty téren vagy éppen az Andrássy úton fogadja az arra járót. De vajon milyen lehetett mindez néhány évtizede, netán száz esztendeje? A "békebeli" fővárosi Adventek épületeit, ízeit, fényeit, lelkiségét Saly Noémi író, művelődéstörténész, Budapest díszpolgára idézi fel. | Szerkesztő: Gadácsi János

A rádióbemondók első számú törvényét "A leírt szöveg felolvasandó" - választotta könyve címéül 2005-ben a szakma egyik legnagyobbja, a Kazinczy-díjas Szalóczy Pál. A kötetben mikrofontörténeteket gyűjtött össze a hőskorból, abból az időből, amelyikről rengeteget meséltek neki pályája kezdetén a Magyar Rádióban a régiek. Az elmúlt fél évszézadról már saját tapasztalatai vannak, így talán nem túlzás azt állítani, hogy "mindent tud a "rádiózás" intézményéről. Bár ma már nem hallhatjuk naponta élő műsorokban, de énekesként időnként színpadra áll, e mellett aki felszáll a budapesti metróra, Szalóczy Pál figyelmezteti: "Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!" | Szerkesztő: Gadácsi János

A rádióbemondók első számú törvényét "A leírt szöveg felolvasandó" - választotta könyve címéül 2005-ben a szakma egyik legnagyobbja, a Kazinczy-díjas Szalóczy Pál. A kötetben mikrofontörténeteket gyűjtött össze a hőskorból, abból az időből, amelyikről rengeteget meséltek neki pályája kezdetén a Magyar Rádióban a régiek. Az elmúlt fél évszézadról már saját tapasztalatai vannak, így talán nem túlzás azt állítani, hogy "mindent tud a "rádiózás" intézményéről. Bár ma már nem hallhatjuk naponta élő műsorokban, de énekesként időnként színpadra áll, e mellett aki felszáll a budapesti metróra, Szalóczy Pál figyelmezteti: "Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!" | Szerkesztő: Gadácsi János

Egy hónapja szól ismét a hívekhez és a koncertek közönségéhez a 120 éves Szent István Bazilika felújított orgonája. Egy ilyen rekonstrukció hatalmas munka és szervezés, a végeredményre mindenki büszke lehet, aki csak részt vett benne. Közülük Virágh András Gábor, a Bazilika orgonaművésze és Süveges István, az orgonaépítő csapat vezetője lesz műsorunk vendége, tőlük tudhatjuk meg ennek a hatalmas vállakozásnak a kulisszatitkait. (fotó: Lovász Dénes) | Szerkesztő: Gadácsi János

Egy hónapja szól ismét a hívekhez és a koncertek közönségéhez a 120 éves Szent István Bazilika felújított orgonája. Egy ilyen rekonstrukció hatalmas munka és szervezés, a végeredményre mindenki büszke lehet, aki csak részt vett benne. Közülük Virágh András Gábor, a Bazilika orgonaművésze és Süveges István, az orgonaépítő csapat vezetője lesz műsorunk vendége, tőlük tudhatjuk meg ennek a hatalmas vállakozásnak a kulisszatitkait. (fotó: Lovász Dénes) | Szerkesztő: Gadácsi János

Konrad Lorentz, Cousteau kapitány, Joy Adamson, Gerald Durell, David Attenborough vagy éppen Juhász Árpád és Csányi Vilmos. Ők azok, akik megismertették velünk a természet szépségeit de felhívták a figyelmünket a felelősségünkre is. Közéjük tartozott a néhány hete, 91 évesen elhunyt angol Jane Goodall is, akinek a neve a csimpánzokkal "nőtt" össze. Megalapította a nevét viselő nemzetközi intézetet, amely 2006-óta Magyarországon is működik. Vendégünk a stúdióban a korábbi alelnök Dominguez-Teknyős Zsuzsanna és a főtitkár, Kádár András. A fénykép 2018-ban készült a Jane Goodall Tanösvény átadásakor a II. kerületben, a Hármashatárhegyi vitorlázóreptéren. A csoportban láthatjuk Jane Godall-t, Dominuez-Teknyős Zsuzsannát és Kádár Andrást is. Fotó: Jane Goodall Intézet Magyarország | Szerkesztő: Gadácsi János

Konrad Lorentz, Cousteau kapitány, Joy Adamson, Gerald Durell, David Attenborough vagy éppen Juhász Árpád és Csányi Vilmos. Ők azok, akik megismertették velünk a természet szépségeit de felhívták a figyelmünket a felelősségünkre is. Közéjük tartozott a néhány hete, 91 évesen elhunyt angol Jane Goodall is, akinek a neve a csimpánzokkal "nőtt" össze. Megalapította a nevét viselő nemzetközi intézetet, amely 2006-óta Magyarországon is működik. Vendégünk a stúdióban a korábbi alelnök Dominguez-Teknyős Zsuzsanna és a főtitkár, Kádár András. A fénykép 2018-ban készült a Jane Goodall Tanösvény átadásakor a II. kerületben, a Hármashatárhegyi vitorlázóreptéren. A csoportban láthatjuk Jane Godall-t, Dominuez-Teknyős Zsuzsannát és Kádár Andrást is. Fotó: Jane Goodall Intézet Magyarország | Szerkesztő: Gadácsi János

Az angol Dom Ward két évtizede él Magyarországon. Mint oly' sok külföldi férfit, őt is a szerelem hozta Hazánkba. Hétköznaponként éli a "rendes" életét, a hétvégékre azonban igazi futball-rajongóvá válik. Ez persze egy brittől nem áll távol, ám ő az utóbbi néhány évben a magyar másodosztályban szereplő Budapest Honvéd fanatikusává lett. Olyan mélyen beszippantotta a kispesti szurkolói közeg, hogy az előző idényben a csapat minden mérkőzésén jelen volt, a Bozsik stadionban és vidéki városokban, falvakban is. Vajon mi vonzhat egy 'jóhoz szokott" angolt drukkert az NB II-be? Milyennek látja Dom Magyarországot ebből a szubkultúrából? A kérdésnek Novák János sportszociológus segítségével járunk utána. | Szerkesztő: Gadácsi János

Az angol Dom Ward két évtizede él Magyarországon. Mint oly' sok külföldi férfit, őt is a szerelem hozta Hazánkba. Hétköznaponként éli a "rendes" életét, a hétvégékre azonban igazi futball-rajongóvá válik. Ez persze egy brittől nem áll távol, ám ő az utóbbi néhány évben a magyar másodosztályban szereplő Budapest Honvéd fanatikusává lett. Olyan mélyen beszippantotta a kispesti szurkolói közeg, hogy az előző idényben a csapat minden mérkőzésén jelen volt, a Bozsik stadionban és vidéki városokban, falvakban is. Vajon mi vonzhat egy 'jóhoz szokott" angolt drukkert az NB II-be? Milyennek látja Dom Magyarországot ebből a szubkultúrából? A kérdésnek Novák János sportszociológus segítségével járunk utána. | Szerkesztő: Gadácsi János